Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-25 / 20. szám

Száz fiatal személyi igazolványt kapott Abonyban úttörők köszöntik őket r Tegnap, január 23-án, fel­díszített terem várta a ceglédi Táncsics iskola tizennegyedik életévüket betöltött tanulóit. A tanári katedrán a rendőr­ség képviselői foglaltak he­lyet, akik ünnepélyes keretek között, száz fiatalnak nyújtot­ták át személyazonossági iga­zolványát. Február 1-én az Abonyban lakó tizennégy éve­sek kapják meg életük első hivatalos okmányát, a nagy­község kultúrházában. Az iga­zolványok tulajdonosait mű­sorral köszöntik a helybeli Úttörők. Enyhe idő, nagy piac Olcsóbb a zöldség és a gyümölcs Az enyhe idő szinte kora ta­vaszi hangulatot varázsolt a ceglédi piacra, ahol ked­den gazdag választék vár­ta a vásárlókat. Zöldségből, almából jóval nagyobb volt a kínálat a keresletnél. Minden helyet elfoglaltak a tejtermé­ket árusítók soraiban, egész túrókupacok kínálták magu­kat eladásra. A zöldség és a gyümölcs ára csökkent, a to­jást 50—60 fillérrel kínálták olcsóbban, mint az előző he­tekben. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CESLE^ARÖs^ XVII. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1973. JANUÁR 25.. CSÜTÖRTÖK AZ UTOLSO SZAKASZ NEHEZSEGEI Készül a vízmű Ceglédbercelen AZ IDÉN IS ÉPÍTENEK JÁRDÁKAT A közművek sorában talán a legfontosabb egy-egy telepü­lésen a megfelelő ivóvízháló­zat, hiszen a víz közvetlenül emberi szükségletet elégít ki, nem mindegy, fertőzött kút-, vagy megfelelően tisztán tar­tott csapvizet fogyaszt-e a la­kosság. A megfelelő ivóvíz már eleve kizárja jó néhány be­tegség lehetőségét. Tudták ezt Ceglédbercelen is, amikor évekkel ezelőtt hoz­zákezdtek a víztársulat meg­alakításához. Azóta nagy mun­kát végeztek, s ma már be- fejezö szakaszában tart a köz­ségben a vízhálózat kiépítése. A jelenlegi helyzetről Kárpáti Antal községi tanácselnöktől kaptunk felvilágosítást. A teljes csőhálózat már a földbe került, elkészült a három mélyfúrású kút is. A vezeték háromnegyed ré­szében jelenleg is van víz, amelyet a kultúrház mögötti kútból nyernek ideiglenesen. A település partosabb részeire nem jut el a víz a hálózatban, mivel az átmenetileg működ­tetett motor teljesítménye ki­csi. A két — egyenként százöt­ven köbméteres — víztároló medence építése szünetel a té­li időszakban. A betonozásra csak a tavasszal kerül sor. Hátra van még az elektro­mos munka, el kell készí­teni a központi medencét Támogatást érdemlő táncosok Törteién tizenkét kislánynak ruhát varrnak A parkettás nagyteremben, taps ritmusára, új tánc lépé­seit próbálgatják a lányok és a legények. Oktatójuk, Varga Katalin táncpedagógus magya­rázza a motívumokat, majd intésére megszólal a zongora, és most már zenekísérettel folytatódik a gyakorlás. A tsz-ek segítségével Öröm, hogy ebben a „bea- tes” világban is akadnak nép­zene és néptánc iránt fogé­kony fiatalok, akik szabad óráikban fáradságot nem saj­nálva, ropják a régi táncokat, például a törteliek évek óta szép sikerrel működő csoport­jában. Velük is Varga Katalin foglalkozik, akár csak a jász- karajenőiekkel és a ceglédi Kossuth Művelődési Központ­ban működő táncosokkal. A törteli tánckultusz másfél évtizedre tekint vissza. A köz­ségben nem gond az utánpót­lás nevelése, nem néptelene- dik el a gárda, mert jelenleg is három korosztályt tartanak számon: az általános iskolás legkisebbeket, a középiskolá­sokat és a dolgozó fiatalokat. Hetven körül mozog a létszá­muk. Eddig csak lánycsopor­tokat oktatott a tanárnő, most az iskolás apró legénykéket is felvette, belőlük nevel tánco­sokat a ringó léptű lányok párjaiként. A törteliek sikerei szintén hagyományosak. Községi, já­rási és megyei úttörő sereg­szemléken, iskolai ünnepsége­ken, politikai rendezvényeken szerepeltek, sok elismerést ér­demelve. November hetedikén Nyársapáton adtak műsort, felléptek laktanyában, részt vettek a ceglédi Dózsa-ünnep- ségen. Figyelemre méltóan támo­gatják a tánccsoportot a tör­teli termelőszövetkezetek: minden évben lehetővé teszik, hogy néhány napos autóbusz­kirándulásra mehessenek tag­jai, az egész évi fáradozás, fel­lépés jutalmaként és kosztü- meik költségeihez is hozzájá­rulnak. Jelenleg tizenkét kis­lány számára készül ruha. Újabb két csoport Jászkarajenön sem hiány­zik a támogatás. Ott már meg­A múlt év mérlege Tekézők, természetjárók, vívók A C.eglédi VSE tekézői 1972- ben a megyei összevont baj­nokságban szerepeltek. Tizen­négy csapat között a hetedik helyet szerezték meg. Tavasz- szal még az ötödiket birto­kolták, az őszi idényben azon­ban már nem szerepeltek elég eredményesen, lejjebb kerül­tek a táblázaton. A megyei egyéni nagy golyós bajnoksá­gon Tóth Imre negyedik lett. Az országos Vasutas Ku­pán jól szerepelt a csapat, az NB I-es és NB Il-es együtte­sek között a hatodik helyen végzett. A hatvan versenyző között Tóth Imre egyéniben első, Ócsai harmadik, az Al­kotmány Kupán a csapat har­madik lett. Legeredménye­sebb versenyzője, Tóth Imre, ezüstérmet szerzett. Az ered­mények javulásában közre­játszott a fiatalítás is. A CVSE természetjáró szak­osztálya még mindig kis lét­számú, mindössze 15 tagú Részt vett a felszabadulási emlékversenyen, a vasutas emléktúrán, az őszi jubileumi | tornán és a nyugat-európai túrán. A Ceglédi VSE vívószakosz­tálya három éve önköltséges alapon működik. Az egyesü­let elnöksége versenyrendezé­si dijat, termet és utazási le­hetőséget biztosít a vívóknak. Joós Miklós edző vezetésével szépen fejlődnek a fiatalok, s egy-két jobb eredményt is el­értek. ' A megyei férfi tőrbajnoksá­got Somodi Rudolf nyerte, a megyei ifjúsági kardbajnoksá­gon Tersztyánszki Zoltán ezüstérmet szerzett, Somodi pedig bronzérmes lett. Ök ket­ten az országos II. osztályú tőrversenyen a legjobb nyolc közé kerültek. A Ceglédi VSE elnökéhez kérelem érkezett: a ceglédi Kossuth Építők elnöksége és női kézilabdacsapata kéri, hogy 1973-tól az Építők női kézilabdázói a Vasutas színei­ben versenyezhessenek. A CVSE közgyűlése a kérés tel­jesítését megszavazta. U. L. alapozta hírnevét a páva-kör: a citerazenekar és az asszony­kórus messze földön ismert. A községbeliek elhatározták, hogy néptánccsoportot is ala­kítanak. A gondolatot tett követte, s a múlt év októberében két csoport verbuválódott: az egyik az általános iskolások­ból, a másik a nagyobbakból. A KISZ-korosztályú együttes­ben fiúk és lányok járnak a próbákra, a „kis csoport” he­tedikes-nyolcadikos lányok­ból áll. Még néhány hónap szorgalmas tanulás, gyakorlás és színpadra léphetnek a jász- karajenői táncosok, akiket szívesen segít a helybeli Üj Barázda Termelőszövetkezet vezetősége. És Cegléden? Cegléden, körülbelül öt éve, támogatás hiányában sorvadt el egy jó képességű csoport. A néptáncegyüttesek működése áldozatvállalást követel. A he­lyiség biztosítása, a táncpe­dagógus és a zongorista jelen­léte önmagában nem elegendő, ruhákra van szükség, eseten­ként kölcsönzői díjra, valaki­nek vállalnia kell a vidéki fel­lépések utazási költségeit, te­hát a szoros költségvetéssel működő kultúrház képtelen önmaga fedezni a kiadásokat. Máshol vállalatok, termelőüze­mek vállalják a mecénás sze­repét. Amíg szereplésre volt kilá­tás, szívesen látogatták a tánc­órákat a táncosok, hiszen az amatőrök jutalma a fellépés, a sikerélmény, az serkent a további felkészülésre, a gya­korlásra, a jó eredmény el­érésére. Most egyéves a ceglédi cso­port. Középiskolás diákok, szakmunkástanulók és ifjú­munkások látogatlak, két tu­cat fiú és lány Nyolcadiko­sokból nevelnek utánpótlást, mert a fiúk csapata egy kissé szétzilálódott: tagjai közül egvesek bevonultak, mások vi­dékre járnak dolgozni. Kár, hogy ezt az együttest sem ke­rülheti el az amatőrmozgalom állandó veszélye, a fluktuáció. Nyáron pedig már kóstolgatta az első sikert: a Dózsa-évfor- duló alkalmából tartott ün- neoségen külön léptek szín­padra a fiúk és a lányok. A csooorttól ne sajnálják hót a bátorító erkölcsi és anyagi tá­mogatást. Tamasi Tamás és a kutakat összekötő ve­zérlőberendezést. A beruházás kivitelezője a Pest megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat, amelynek, a terv szerint, már készen kellene lennie, azonban nem haladt a kellő ütemben a feladatok végrehajtásával. Ha a meden­cék megépítéséhez időben hoz­zákezd, még a múlt évben vé­gezhetett volna. A tanács már két éve kéri a vállalatot, hogy a tele- 1 pülés gerjei részéhez, ahol még az első ütemben el­helyezték a csöveket, ké­szítse el az átkötést, ugyanis anélkül az ott lakók nem kaphatnak vizet, s a ké­rést már rég teljesítenie kel­lett volna. A mély fekvésű te­rületen a megfelelő ivóvízel­látás jelenleg is megoldatlan. A ceglédbercelieknek a víz­hálózat teljes befejezése a legnagyobb gondjuk. A vil­lanyhálózat már megfelelően kiépült, minden ház használ­hat áramot- A járdák hiánya azonban még gondot okoz a tanácsnak. A rendelkezésére álló pénzből ebben az évben is szeretne néhány utcát rendbehozatni, köztük a nagyon sáros Po­zsonyi utcát is. A járdaépítés­nek kialakult formája a köz­ségben, hogy a tanács meg­vásárolja, kiszállíttatja a ce­mentlapokat, és a lakosság társadalmi munkában készíti el a gyalogjárót. T. T. MA: Elmaradnak a filmelőadások A Szabadság Filmszínház, amely ideiglenesen a Kossuth Művelődési Központban tartja előadásait, értesíti a mozi­látogatókat, hogy ma, ja­nuár 25-én, csütörtökön, el­marad a délutáni és az esti filmelőadás. ABONYI KRÓNIKA JÓZSEF ATTILA TSZ Színvonalasabb a pártnuinka Taggyűlésen számolt be a párt alapszervezet A X. pártkongresszus hatá­rozata értelmében valameny- nyi pártalapszervezetnek tag­gyűlésen kell számot adnia egy-egy év munkájáról. Az abonyi József Attila Termelő- szövetkezet 3-as számú alap­szervezetében a napokban ér­tékelték az 1972. évi pártmun­kát. A vezetőség beszámoló­ját Kovács István, az alap­szervezet titkára ismertette. Tavaly a legfontosabb fel­adat a X . kongresszus határo­zataiból eredően, a párt vezető szerepének fokozottabb érvé­nyesítése, a határozatok követ­kezetes végrehajtása, és a kommunista helytállás volt. Feladatul tűzték ki a pártde­mokrácia továbbfejlesztését, a párttagok jogainak és köteles­ségeinek erőteljesebb érvénye­sítését, a tudatformálást, a po­litikai nevelés fokozását. Gazdaságszervező, irányí­tó és ellenőrző tevékeny­ségükben a termelőszövet­kezet további erősítését je­lölték meg. Az alapszervezet kommunis­tái a kijelölt feladatok több­ségét eredményesen végrehaj­tották. Taggyűléseiken fontos ügyekről tárgyaltak, és szük­ség szerint döntöttek, határo­zatot hoztak az alapszervezet munkastílusának meghatáro­zásáról, a munkamódszerek továbbfejlesztéséről. Összeál­lították a négyéves oktatási tervet, a vallásos világnézet elleni harc feladatait, foglal­koztak az 1972. évi termelési tervvel és az alapszabály mó­dosításával. Beszámoltak a párthatároza­tok végrehajtásáról, szó esett arról is, hogyan élnek a párt­tagok jogaikkal és kötelessé­geikkel. Képet adtak a párt­építésről és a pártcsoportok te­vékenységéről. Az alapszervezetben két pártcsoport működik, Gádor Vince és Molnár András cso­portbizalmi irányításával. Fő­képp a második félévben, mindkét csoportban javult és színvonalasabbá vált a mun­ka. Javult az alapszervezetben az agitációs és propaganda- tevékenység is. Az alapszervezetre a közös gazdaság állattenyésztési és növénytermesztési ágazatának pártirányítása tartozik. E fel­adat teljesítése során arra tö­rekedett, hogy a szövetkezet tovább erősödjön, és a IV. öt­éves terv időarányos részéit teljesíteni tudják. Jól össze­hangolt munkájával sikerült is ezt elérnie: a nehézségek ellenére a termelőszövetkezet a terveknek megfelelően fej­lődött, a beruházások megva­lósultak, javult az üzem- és a munkaszervezés, nőtt a ter­melékenység és az eszközki­használás. Gy, F. Két választás között Tájékoztató kiadvány Abony fejlődéséről Abony nagyközség tanácsa február végén, Két választás között címmel, a település kétéves fejlődéséről, a közel­jövő terveiről, fényképekkel illusztrált kiadványt bocsát ki, 5000 példányban. Rendel­tetéséről és vázlatos tartal­máról Szűcs László tanács­elnöktől, a kiadvány szer­kesztőjétől érdeklődtünk. — A tájékoztató kettős célt szolgál — mondta. — Közsé­günkből még mindig csak­nem 2 ezer ember jár vidék­re dolgozni. Főleg Szolnok fo­gad sok. abonyit. Mint ismere­tes, a város évről évre fejlő­dik, és többen Szolnok fejlő­déséhez viszonyítják közsé­gük fejlődését, eredményeit, E viszonyításban sokan úgy látják, hogy Abonyban nincs előrehaladás. . Természetesen, tévednek. Kiadványunk te­hát elsősorban azzal a céllal készül, hogy bemutassuk, mennyit fejlődött, gyarapodott községünk az elmúlt két év alatt. Szólunk az előttünk álló feladatokról, gondjaink­ról és terveink megoldásának lehetőségeirőL A kiadvány a közelgő választások előké­szítésének idején jut el va­lamennyi abonyi családhoz. Mintegy 15—16 oldalas, szép kivitelű füzet lesz. A szolnoki Tempó Ktsz nyomdájában ké­szül. BIZONYÍT a szabadalomlevel Kétszázhuszonöt éve tartanak vásárt Abonyban Géppel osztanak, szoroznak Az abonyi ÁFÉSZ 11 tagú könyvelőségében lázas munka folyik ezekben a napokban: egymást túlzakatolva, szinte megállás nélkül ontják az ada­tokat a számológépek. Össze­adnak, kivonnak, osztanak és szoroznak: készül a múlt évi eredmények összesítése. Vég­leges adatok ugyan még nin­Gyuráki Ferenc felvétele csenek, de annyit sikerült megtudnunk, hogy a szövetke­zet kiskereskedelme 96,5, ven- léglátóipara pedig 102 száza­lékra teljesítette tervét: 1971- hez viszonyítva, 105,1, illetve 111 százalékos az eredmény. Képűnkön: Pusztai Dezsőné és Szabó Istvánná munka­közben. mondta: azért, mert régen az és az András napi vásár volt a legjobb; a szegény ember­nek arra az időpontra gyűlt össze valami a portáján, ak­kor tudott számvetést készí­teni, mit lehet eladni és mit tud megvenni. A magyarázat kézenfekvő­nek látszott, de lényegében mégsem volt helytálló. Az abonyi vásárok idejét 225 év­vel ezelőtt, az 1748. január 8- án, Bécsben kelt, és Mária Terézia, gróf Nádasdy Lipót, valamint Koller Ferencz s. k. aláírással ellátott vásárszaba­dalom határozta meg. „Misze­rint nevezett birtok Abany mostantól kezdve ezután jö­vendő és örök időkre ne csak város névvel bírjon és úgy ci- meztessék, hanem, hogy ugyanazon nevezett Abany birtokban három rendű esz­tendős szabad vásár, azaz esz- j tendős szabad piacz örökkön í tartassák, ugyanennyi nevezett j vásárok előtt mindig három j nappal tartandó baromvásár­ral együtt; és pedig: az első Szt. István ünnepén, mely augusztus 20-ra esik, a har­madik Szt. András ünnepén, mely november 30-ra esik mindazon szabadalmak és elö- jogokkaF, amelyekkel más vá­rosaink, mezővárosaink és fal- vaink szabad vásárai tarta­nak, sőt megengedjük ...” A szabadalomlevelet 1748. július 3-án hirdették ki. Az­óta tartanak vásárt Abony­ban. Hogy valójában az Ist­ván napi (augusztus 20-i) a legjobb, az az évszaknak kö­szönhető. Gy. F. I j i Néhány évvel ezelőtt, ami­kor az egyik abonyi vásárról: akartam írni, valaki azt mond­ta, hogy az István napira I menjek el, mert az a legna­Í gyobb. Amikor megkérdeztem tanácsadómtól, hogy miért,, körülbelül a következőket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom