Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-24 / 19. szám
2 juta eí '"Sap 1973. JANUÄR 84., SZERDA HADEROCSOKKENTES Élénk diplomáciai tevékenység Az NDK kormánya kedden azonos szövegű jegyzéket intézett Belgium, az NSZK, Dánia, Izland, Olaszország, Luxemburg, Hollandia és Norvégia kormányához, s ebben jelezte, hogy kész résztvennd az európai haderők és fegyverzetek korlátozásáról folytatandó tárgyalások előkészítő konzultációin, amelyek január 31-én Bécsben kezdődhetnek meg. Az NDK jegyzéke hangsúlyozza, hogy az európai biztonság erősítését elősegítő intézkedések megvitatása nem lehet csupán az Európában fennálló katonapolitikai tömbök tagállamainak előjoga. Mint a NATO-szóvivő kedden Brüsszelben bejelentette, a NATO Állandó Tanácsa kidolgozta a haderő-csökkentési tárgyalások ügyében a szocialista országok javaslatára adandó kompromisszumos válaszát. „Ausztria tradicionális nemzetközi politikai tevékenységének megfelelően szívesen fogadja részvevőit” — jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Rudolf Kirchschläger osztrák külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy a szocialista országok kívánalmának megfelelően Bécs elvállalja a szervezést és a rendezést, ha ez az óhaj valamennyi érdekelt ország részéről helyeslésre és megértésre talál. Kedd délig az osztrák kormány nem kapót4 hivatalos értesítést a NATO-orszá- goktól a szocialista országok javaslatára adandó válaszukról, ennek ellenére élénk diplomáciai tevékenységet folytat és diplomáciai úton 24 országot keresett meg ebben az ügyben. NDK- Nagy-Britannla Londonban megkezdődtek Nagy-Britannia és az NDK tárgyalásai a diplomáciai kapcsolat felvételéről. Az első napi, több órás tanácskozás után az angol külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a tárgyalások folytatódnak és valószínűleg véget is érnek. A következő szakaszra is hamarosan sor kerül, feltehetően az NDK fővárosában, Berlinben. A tőkehalháború új fejezete Az angol kormány ismét haditengerészeti flottájával fenyegeti Izlandot, ha az továbbra is akadályozza az angol hajókat abban, hogy a szigetet körülvevő vizekben halásszanak. Mint Douglas-Home angol külügyminiszter a parlamentben kijelentette: Anglia „elküldi hadihajóit, ha az szükségessé válik”. Az izlandi kormány a múlt évben intézkedéseket foganatosított vizei halállományának megőrzésére, ami éles negatív reagálást váltott ki Londonban. Most végérvényesen zsákutcába jutottak London és Reykjavik hosszú hónapok óta tartó tárgyalásai. London ezek után elhatározta, hogy nyílt nyomáshoz folyamodik. Két nappal ezelőtt a földművelés- és halászati ügyek minisztériuma bejelentette, hogy a kormány „készen áll utasítást adni a közbelépésre haditengerészetének, ha ez megkívántatik”. Hl I | • Holdbéli dinosaurus? ösgépU B ^ r wä állat? Nem. A Lunohod—2 114-102 ilS Ve2 á ¥ Cl • • • szovjet űrlaboratórium egyik ■ VUI• Kamerája január 18-án készttett felvételén a Lima—21 űrállomás leszállóegységét kapta lencsevégre. — Tegnap, miután tartózkodási helye árnyékba került, azaz e területen a Holdon leszállt az éjszaka, a Lunohod—2 szovjet holdjármű befejezte első munkanapját, és keleti irányba fordulva nyugovóra tért. A holdéjszaka körülbelül két. hétig tart, és ezalatt az égitest felülete mínusz 140 fok Celsius hőmérsékletre is lehűl. Amikor ez a nyilatkozat elhangzott, már ismeretessé vált, hogy az angol hatóságok egy mélytengeri, gyors vontatóhajót irányítottak Izland területi vizeire, amelyeknek határát a főképpen halászati iparra berendezkedő szigetország szeptember elsején a partoktól ötven tengeri mérföld- nyire vonta meg. A brit hatóságok bővebben nem jelölték meg a hajó feladatát, valószínű azonban, hogy a gyorsan forduló, jól gyorsuló hajóval védelmet akarnak adni az izlandi felségvizeken törvénytelenül működő brit halászhajóknak. Két angol és két nyugatnémet hajó figyelmeztetésként eddig is Izland közelében cirkált, de nem merészkedett az újonnan megvont határokon belülre. A brit óceánjáró gyorshajó, a „The Statesman” (Állam- férfiú) feltételezések szerint egyelőre csak arra kapott felhatalmazást, hogy a kis izlandi flotta hadihajói és az angol halászhajók közé álljon, ha az izlandiak kísérletet tesznek az angol bárkák vontatóköteleinek átvágására, amint ezt más eszköz híján az utóbbi hetekben tizenöt alkalommal megtették. A módszer sikerét az is bizonyítja, hogy azóta 27 brit halászhajó hagyta el az izlandi felségvizeket. A halászhajók kapitányai országos szövetségükön keresztül „erélyesebb fellépést” követeltek a kormánytól. A szövetség szóvivője kijelentette, hogy 4—5 angol hadihajóra lenne szükség, s ezzel „teljesen tisztázni lehetne a helyzetet”. A szövetség, a haditengerészet, valamint a földművelés- és halászati ügyek minisztériumának képviselőit sürgős tanácskozásra hívták össze a „tőkehalháború” további lépéseinek megtárgyalására. Huszonöt éves a magyar-román barátsági szerződés Negyedszázada, 1948. január 24-én kötötték meg a két ország kapcsolatában mérföldkőnek számító magyar—román barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A negyedszázados évforduló alkalmat ad arra, hogy áttekintsük országaink kapcsolatait, a román—magyar együttműködés fejlődését. Az elmúlt időszak eredményei világosan bizonyították a közös szocialista út, a közös társadalmi és politikai célok helyességét. Kapcsolatainkat « proletár internacionalizmus szellemében fejlesztettük tovább, véglegesen száműztük a feudalista-nagy töltés uralkodó osztály által olyannyira szított nacionalizmust, a kelet-európai népeket megosztani, egymással szembefordítani törekvő nézeteket. Mindkét ország sikeresen halad a szocializmus felépítése felé, s ebben a munkában felhasználjuk a gazdaság, a külkereskedelem összehangolásában rejlő előnyöket is. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében jelenleg már a szocialista gazdasági integráció kifejlesztését részletesen taglaló komplex program megvalósításán munkálkodunk. Ennek keretében a kétoldalú kapcsolatokat szervesen beillesztjük a szocialista országok közösségének együttesébe. Ami a román—magyar gazdasági kapcsolatokat illeti, azok dinamikájáról egy számadat idézésével hű képet kaphatunk: 1971 és 1975 között — a hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény szerint — az árucsere több mint 90 százalékkal növekszik. Az ipari kooperáció olyan fontos területeket ölel fel, mint a gépipar, a számítástechnika, az elektronika, az automatizálás. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság közös külpolitikai törekvéseire világított rá a magyar párt- és kormányküldöttség 1972 februári romániai látogatása alkalmából kiadott közös közlemény, amely hangsúlyozta a szocialista országok egységének és össze- forrottságának nagy jelentőségét, és kifejezte mind a két fél határozott óhaját, hogy fokozza az együttműködést a többi szocialista országgal. A negyedszázados jubileumon kívánjuk, hogy tovább erősödjék az együttműködés román barátainkkal a proletár internacionalizmus szellemében,, a szocialista országok megbonthatatlan, közösségének keretében. Meghalt Lyndon B. Johnson A Texas állambeli San An- tonióban kedden, 65 éves korában szívroham következtében elhunyt Lyndon B. Johnson, az Egyesült Államok volt elnöke. Politikai karrierje 1953-tól ívelt egyre feljebb. Ebben az évben választották meg az amerikai szenátus demokrata párti frakciójának vezérévé. 1960-ban lett az Egyesült Államok alelnöke, majd a Kennedy elnök meggyilkolását követő drámai órákban az elnöki repülőgépen tette le esküjét, s vált Amerika 36. elnökévé. Johnson 1964-ben széles körű választási hadjáratot indított, és négy évre elnyerte az elnöki címet a hírhedt Goidwater szenátor, republikánus elnökjelölttel szemben. Az Egyesült Államok választópolgárai azonban nem sakkal később meggyőződhettek arról, hogy az indokínai agresszió befejezésére vonatkozó ígéretei csak üresen csengő szavak voltak. Ráadásul a háborút addig nem látott méretben kiszélesítették. Az erre vonatkozó parancsot maga Johnson elnök adta ki. 1963-ban lejárt elnöki mandátuma, s attól kezdve texasi birtokán a politikai élettől visszavonultan élt. Johnsont csütörtökön temetik el texasi birtokán. ARABOK KÖZÖTT (2.) Merre visz az út? ■'(SJkusz Konstruktív javaslat AZ EURÓPAI biztonsági és együttműködési értekezlet napirendjére előterjesztett szovjet javaslat első visszhangjai altalaban kiemelik a Szovjetunió álláspontjának következetességét. A Szovjetunió már a konzultációk első szakaszában állást foglalt amellett, hogy a javasiatoan foglalt időszerű problémákat fel kell venni a soron levő értekezlet napirendjére. Ez az álláspont megértésre és támogatásra tatait a helsinki találkozó sok résztvevőjénél. Ugyanakikor számos allam képviselői hangot adtak egy sor olyan megfontolásnak, amelyek főképpen a napirend részleteit és hangsúlyait érintik. A Szovjetunió ezeket a megfontolásokat és észrevételeket figyelembe vette a most előterjesztett napirendi javaslat kidolgozásában. AZT A TÉNYT, hogy a Szovjetunió a konzultáció résztvevőd elé olyan dokumentumot terjesztett, amely a szovjet álláspontot egyeztette a találkozó más résztvevőinek legfontosabb észrevételeivel, Helsinkiben úgy értékelik, mint a szovjet álláspont igazi konstruiktivitásának tanúbizonyságát, mint szemléletes alátámasztását annak, hogy a Szovjetunió a közös cél — az európai béke megszilárdítása — érdekében kész érdemben válaszolni a vita során felmerülő minden lényeges kérdésre. ISMERETESSÉ YÄLT a konzultáció résztvevőinek számos, a szovjet javaslatokra reagáló felszólalása. Svájc képviselője kijelentette, hogy a javaslat tanúsítja a mindenki számára elfogadható megoldás megkeresésére irányuló óhajt. A szovjet javaslat — Svájc képviselőinek szavai szerint — olyan hozzájárulás a konzultáció munkájához, amely elősegíti a különböző álláspontok közeledését. Norvégia nagykövete olyan dokumentumként értékelte a javaslatot, amely — mint mondotta — „sok pozitív elemet” tartalmaz. Ausztria, Málta, Spanyolország, Törökország és más országok képviselői ugyancsak konstruktívnak minősítették a szovjet magatartást. A KONZULTÁCIÓ sajtó- központjában akkreditált újságírók véleménye szerint az a körülmény, hogy ezt a dokumentumot sok ország nagykövetei pozitívan értékelik, tanúsítja: létrejön az újabb lehetősége annak, hogy mielőbb megegyezésre jussanak a konzultációkon vitatott főkérdések egyikében. Bizonyos nyugati körök, mindenekelőtt a NATO-onszágok körei arra számítottak, hogy a Szovjetunió első napirendi javaslatához fűzött megjegyzések és óhajok — egyebek között az, hogy az államok közötti gazdasági és kulturális együttműködés kérdéseit külön-külön napirendi pontként kezeljék — elhúzzák majd a vitát, lefékezik a konzultációkat. A SZOVJET JAVASLAT nem hagy helyet az ilyenfajta számítások számára, mert nyilvánvaló, hogy az újabb szovjet javaslat figyelembe vett sók olyan indítványt, amely elfogadható az európai értekezlet sikerében valóban érdekelt minden partner számára. UGYANILYEN HANGNEMBEM foglalnak állást a finn lapok is. A finn sajtó kifejezi reményét, hogy a Szovjetunió konstruktív lépése — amelyet a béke és az európai biztonság megszilárdításáról való gondoskodás diktált — elősegíti majd a napirend kérdésében és az európai értekezlet előkészítésével összefüggő egyéb ügyrendi, szervezeti kérdésekben való mielőbbi megegyezést. AZ EGYIPTOMI PARLAMENT rendkívüli ülésszaka a közeli napokban megvitatja a legutóbbi diákzavargások kivizsgálására alakított téijy- megállapító bizottság jelentését. Pompásan klimatizált, luxusfelszerelésű gyorsvonat robog Kairóból Alexandria felé. Az ülésekben — forgatható fotelek — kényelmesen hátra dőlve, hideg sör mellett jólesik a beszélgetés. Az első téma maga a vonat. Arab kollégáink kedvesen és velünk együtt büszkén mutatják a peronon elhelyezett kis táblát: Készült a Magyar Vagon- és Gépgyárban, Győrben. A beszélgetés fonala lassan mégis az ablakból látható tájra terelődik. Ameddig a szem ellát, megművelt területek: gyapot, tengeri cukornád, gyümölcsösök. A Nílus termékeny völgyében haladunk, Egyiptom éléskamrájában, abban a tíz-húsz kilométeres sávban, amely a deltában szélesedik csak ki, s amely mögött ott húzódik a végeláthatatlan terméketlen sivatag. A harc a sivataggal, új meg új területek elhódítása — ez ennek a népnek évezredek óta legnagyobb problémája. Ebben a harcban az utóbbi két évtizedben Egyiptom jelentős eredményekkel dicsekedhet. Egyre több új csatornahálózat szeli át meg át a földeket, s felépült a Níluson az Asszuáni gát, amelynek jóvoltából egész éven át öntözni lehet. Ez egymagában 16 százalékkal növelte a megművelhető földterületet. A föld A föld még mindig kevés, hisz a közel harmincöt millió egyiptomiból 31 millió földművelésből él. Ma még a demográfiai robbanás következtében ugyan az ország lakossága gyorsabban növekedik, mint a mezőgazdasági termékek hozama, mégis, a mai helyzet össze nem hasonlítható a múlttal. 1952 előtt 11000 nagybirtokos kezében volt a művelhető földterületek 38 százaléka, míg a parasztság nagy többségének egyáltalán nem volt földje, uzsoradíjért bérelhetett a birtokosoktól. A többi föld a kis- és középparasztok között aprózódott fel. A földreformok során a helyzet lényegesen megváltozott, összesen mintegy ötmillió parasztcsalád kapott földet. Az egyiptomi mezőgazdaság fejlődése szempontjából nagy jelentősége volt a falusi szövetkezetek létrehozásának. Azok a parasztok léptek be a szövetkezetekbe, akik a földreform során földet kaptak. Ma már több ezer ilyen szövetkezet működik. Megszervezik a vidékükön a közös munkát, többek között az öntözést, a Nílusból vizet hozó csatornák karbantartását. De szerepük nemcsak erre korlátozódik. A szövetkezetek tervezik meg a vetéseket, jelölik ki az egyes termények vetés- területét, tagjaiknak mezőgazdasági gépeket, vetőmagot és növényvédőszert bocsátanak rendelkezésükre, megszervezik a terményértékesítést. Az egyiptomi mezőgazdaság átalakulásának forradalmi útja már eddig is jelentős eredményekkel járt. A tudományos eredmények felhasználásával lehetővé vált új, kifizetődőbb terményfélék, gyümölcsök, zöldségek termelése. Ezeket jórészt exportálják. A korábban, főként gyapottermesztő Egyiptomban — ebben a világon az ötödik helyen állnak — a rizs lett az egyik fő termék. Ma már a világ harmadik rizsexportőr országa. A lakosság életkörülményei is gyorsan változnak. Eddig 400 falu kapott villamos áramot, a következő öt éven további 3500-at terveznek villamosítani, mintegy 185 millió egyiptomi font befektetéssel. Kérdéses azonban, hogy a növekvő katonai terhek lehetővé teszi'k-e ezt A falu Az egyiptomi falu fejlődését tanulmányozva egyéb belpolitikai problémák is felvetődnek. Ez az egészséges fejlődési folyamat ugyanis nem olyan egyértelmű. Tükrözi az új erőviszonyokat, egyben az osztályerők új összecsapásainak is színtere. Elmondták ugyanis beszélgető partnereink közül sokan, köztük kommunisták és magukat nasszeristáknak nevező nacionalisták, hogy — különösen Nasz- szer halála után — egyre erőteljesebben jelentkeznek azok a rétegek, a burzsoázia azon csoportjai, amelyek szemben állnak a szocialista fejlődési úttal. Sokan vannak közülük az Arab Szocialista Unióban, az állami életben hatalmi pozícióban. Az új agrárburzsoá réteg most elég erős ahhoz, hogy sok apró intézkedéssel fékezze a haladó irányzatokat, erősítse saját pozícióját. Egy példája ennek éppen faluról. Elfogadtattak egy rendeletet, amelynek értelmében a falusi szövetkezetek vezetőségében nem lehet analfabéta. Egy bizonyos szempontból helyes is, hogy ily módon is ösztönöznek az írás-olvasás elsajátítására, de mégiscsak fontosabb következménye ennek az intézkedésnek az, hogy a szövetkezetek vezetéséből egy csapásra kikerülnek az egykori nincstelenek, akiknek 80—90 százaléka írástudatlan. Azok lesznek a vezetők, akik vagyoni helyzetüknél, származásuknál fogva kivételezett sorsukat élvezve, annak idején megtanulhattak írni-olvasni. Egy másik intézkedésük nyomán ma már 4—5 ezerre tehető azoknak a volt földesúri családoknak a száma, amelyek az úgynevezett kivételes törvény alapján visszakapták a mai kormányzattól a földeket. Osztályviszonyok A falusi osztályviszonyok vizsgálata is bizonyítja, hogy Egyiptom fő problémája az izraeli agresszió elleni harc, az elrabolt területek visszaszerzését célzó erőfeszítések mögött —, amelyben a nemzeti egység szinte teljes — súlyos gondok feszülnek. Ezeknek pozitív megoldása — úgy tűnik — mindaddig várat magára, amíg az arab—izraeli viszály megnyugtató módon nem rendeződik. Érdekes fejtegetést hallottam erről a problémáról az A1 Talia (Az Élcsapat) című marxista folyóirat vezető munkatársaitól. Elmondták, hogy a forradalom előtt Egyiptomban a feudális mezőgazdaság és a kézműves jellegű ipar dominált. A földreform után erőteljes fejlődésnek indult a kapitalizmus — pontosabban: annak államkapitalista (tehát ellenőrzött, irányított) formája. Mind nagyobb Szerepet kapott a piacgazdálkodás és az ennek nyomán formálódó tulajdonosi szemlélet A forradalmi folyamat ezen a ponton állt meg. (Ennek nem kis mértékben külpolitikai okai is vannak.) Meggyorsult a polarizáció. A földesúri elnyomás alól felszabadult, a szövetkezés kezdeti formáival ismerkedő parasztság mellett, az ipari fejlődés velejárójaként létszámban és szervezettségében erősödik a munkásosztály. Velük szemben, a másik póluson az új agrárburzsoázia jelentkezik, s próbálja osztályérdekeit hatalmi eszközökkel érvényesíteni. Ma ők foglalják el az ország vezetésében a kulcspozíciókat. Természetesen léteznek a forradalomban, majd Nasz- szer kormányzása idején is fontos szerepet betöltő közbülső erők, de soraikban is erősödik a megosztottság. Ez az egyiptomi marxisták véleménye a belső osztályerőviszonyok- ról. Ám egy következetes Nasszer- párti politikus, aki velem együtt hallgatta végig ezt az értékelést, ugyancsak majdnem százszázalékos — egyetértését fejezte ki. Varga József (Következik: A legbékésebb ágyúlövés) 4 4
