Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-23 / 18. szám
1973. JANUÁR 23., KEDD i*L9 i MEGYE* <JCírlap Mézexport Három világrész csaknem 30 országába exportál mézet az idén a MINIMPEX Külkeres kedelmi Vállalait. Az érdeklődés olyan nagy, hogy ha az időjárás kedvezően alakul, túlszárnyalhatják a tavalyi 650 vaganos exportot is. A hordókban, kannákban és üvegeikben útnak Induló méz legnagyobb vásárlói az NSZK, Ausztria és Japán. Kísérletek a hegytetőn Fagyállók-e a növények? A mátraszentlásziói, úgynevezett fagykísérleti állomáson, a hegy tetején elhelyezkedő szabadtéri „hűtőházban”, különféle szántóföldi növényfajták tél- és fagyállóságát vizsgálják. A kísérleti állomás parcellái mintegy 850 méter tengerszint feletti magasságban helyezkednek el, s Magyarország legmagasabban fekvő, mezőgazdaságilag művelhető területének számítanak. Ez a körzet az ország legfagyzugosabb területe, ahol télen gyakori a mínusz 15 fok körüli hőmérséklet. Hazánk valamennyi mező- gazdasági kísérleti intézetében nemesített növényfaj táj elöltek itt, a Mátra tetején tesznek tanúságot arról, hogyan viselik el a zord telet. A Szovjetunióból importált mironovszkája őszi búza, továbbá a bezosztája is ezen a fagykísérleti állomáson kezdte meg sikeres magyarországi pályafutását. A parcellákon jelenleg is több száz magyar és külföldi gabona, valamint pillangós fajtajelölt télállóságát, edzettségét vizsgálják. A PANASZ HÁTTERÉBEN 95 Csak beszéltünk rólaíí Pamuk Imre szigetszent- miklósi kéményseprő panasza: — A Pest megyei Kéményseprő Cserépkályhaépítő és Gázszerelő Vállalat túlóráztat minket, anélkül, hogy ezt kifizetné nekünk. Megkérdezheti a dunaharaszti kirendeltségben Bánók Lászlót és Szappanos Imrét, ők is tanúsíthatják. Túlórák? Haszon Nándortól, a dunaharaszti kirendeltség vezetőjétől várom a választ: miért túlóráztatják ellenszolgáltatás nélkül a kéményseprőket? — Senki nem kényszeríti őket, hogy túlórázzanak ... — Akkor miért teszik? ... — El kell mondanom, hogy a mi munkánk két részből tevődik össze. Egyrészt elvégezzük alapvető feladatainkat — kéményseprés, égetés, füstnyomás —, másrészt pedig megrendeléseket is vállalunk: így például pékségek, üzemek, intézmények kéményeinek, kazánjainak tisztítását, cserép- kályha-tisztítást és így tovább. Vállalatunk kollektív szerződése meghatározza, hogy egy dolgozó havi munkaidejének 60 százalékát az alapvető feladatok elvégzésére, a többit pedig a megrendelések teljesítésére fordítja. A túlórát az okozza, hogy valaki több megrendelést vállal, — mert a kéményseprők veszik fel a megrendeléseket — mint amennyit végezhet. Én erre megbízást senkinek nem adok, aki többet dolgozik,, önszántából teszi. Elkérem a panaszosok — Bánók László, Pamuk Imre, Szappanos Imre — decemberi munkalapját. Eszerint sem Bánók László, sem Szappanos Imre nem túlórázott, sőt nem is vállalt annyi megrendelést, mint amennyit elvégezhetett volna. Pamuk Ijnre viszont 96 órával túllépte á havi munkaidejét. — Miért sérelmezik, hogy fizetség nélkül túlóráznak, a munkalapjuk nem bizonyítja ezt? — kérdem Bánók Lászlótól és Szappanos Imrétől. — Mi nem panaszkodunk, csak beszéltünk róla —, válaszol mindkettőjük nevében Bánók László. Több a kereset Miután nem egészen érthető, hogy végül is mit kifogásolnak, S. Tóth Dezső főművezető szolgál magyarázattal: — Előre nem lehet megtervezni, hogy mennyi megrendelés érkezik. Ezért határoztuk meg, hogy a havi munkaidő 40 százalékát tölthetik az ilyen igények kielégítésével. Ha például egy kéményseprő körzetében összegyűlik a meg- rendeléses munka — mint ahogy ez Pamuk Imre esetében is történt —, szóljon a ki- rendeltség vezetőjének, hogy adjon segítséget. A vállalási határidő ugyanis nyolc nap. Véleményem szerint az ilyen problémák munkaszervezéssel megoldhatók. Megtudjuk azt is, hogy a panaszok mögött tulajdor' éppen az a sérelem húzódik, hogy korábban jutalékos rendszerben dolgoztak s a megren- deléses munkák után az árbevétel 20 százalékát kapták a kéményseprők. Most pedig emelt órabér és a forgalom négy százaléka az övék. Rosszabbul keresnek? A bérlista tanúsítja, hogy Bánók László év elején, amikor még jutalékos rendszerben dolgoztak, 2521 forintot keresett, szeptemberben pedig — az új bérforma bevezetése után — 2845-öt. Szappanos Imre fizetése csaknem 600 forinttal nőtt. A harmadik panaszosnál nincs összehasonlító adat, mert betegállományban volt, de a kartonból kiderül, hogy szeptemberben Pamuk Imre 3061 forintot keresett. A szolgáltatást is Az emberek — úgy tűnik — nehezen szokják meg az újat, még akkor is, ha előnyös nekik. — Mi indokolta a bérforrna megváltoztatását — kérdeztük Érchegyi Lajostól, a vállalat főmérnökétől. — A jutalékos rendszerről azért tértünk át az újfajta bérezésre és a munkaidő „felosztására”, mert nemegyszer találkozunk olyan panasszal, hogy a kéthavonként kötelező kéményseprés elmaradt s helyette a megrendeléseket szorgalmazták. Tagadhatatlan, hogy nekünk is jövedelmezőbb, ha nagyobb bevételt jelentő munkákat végzünk — er"' kémény rendszeres sepréséért 12, illetve 16 forintot kapunk évente —, vállalatunknak azonban elsőrendű kötelessége a szolgáltatás, s ezért alapvető feladatainkat semmilyen körülmények között nem hanyagolhatjuk el. S. I. Fúrómesterek lesznek Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt geofizikai kutatási üzeme a tóalmási művelődési házban fúrómesteri tanfolyamot rendezett. Képünkön: a tanfolyam részvevői a község határában tartanak gyakorlati foglalkozást. (Ékes János felvétele) Közös tanács, közös eredmények Denevérszállások A Bükk-hegy- Bég gazdag állatvilágának jellegzetes képviselője a denevér. A kutatók szerint a hazánkban ismert fajták közül több mint tíz választja lakóhelyéül a bükki barlangokat. A mennyezet repedésedbe kapaszkodva der- medten függnek alá a sziklafala- Kon. Elsősorban azokat a barlangokat kedvelik, amelyek srárazak és nem huzatosak. Több mint ezer, téli álomba dermedt, denevért számoltak meg például a kőlyuk- barlangban, s valósággá! feketéink tőlük a Csa- nyik-völgyben lévő kecskelyuk. De- nevérszállást találtak többek között a Bükk-fensí- kon lévő úgynevezett szepesi zsomboly járataiban csakúgy, mint az istvánlápi föld alatti üregekben. Csatlakoztak a felhíváshoz Munkásőr-egységgyűiés Dabason Szombaton délután tartotta évzáró gyűlését a dobást járást Kossuth Lajos munkásőr egység, Ezen megjelent Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztály- vezetője és Várhegyi István, a Pest megyei munkásőrség parancsnokának helyettese. Zakar András, a munkásőrség dabasi járási parancsnoka számolt be a múlt eszIngyenes egyéves művezetőképző tanfolyamra jelentkezhetnek a kőműves vagy ács-állványozó szakmunkások, legalább négyéves szakmunkás-bizonyitvánnyal; tízhónapos szakmunkásképző tanfolyamra kőműves, ács-állványozó, szobafestő, központifűtés-szerelő, épületbádogos vagy gázvezeték-szerelő, 20-45 éves betanított munkások, legalább hároméves szakmai gyakorlattal; hathónapos gépkezelőképző vagy központi kazánfűtő- képző tanfolyamra 18-45 éves lérti segédmunkások, kubikosok, esetleg építőipari szakmunkások. A TANFOLYAMOK HELYE: Kecskemét, Cegléd, Kiskunhalas vagy Baja. A tantolyam idején jó kereseti lehetőség. Munkásszállásról és ebédről gondoskodunk. Különélési pótlékot és utazási hozzájárulást fizetünk. Minden héten szabad szombat. A tantolyam befejezése után kötelező szakmai gyakorlat nincs. Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat üzemi Akadémiájától 6000 Kecskemét, Klapko utca 34. tendőben végzett munkáról. Az egység legjobb szakasza a Marosi Elemér vezette Örkényi szakasz lett A legjobb raj címet a Bugyi Telefongyár Hernádi Lajos által vezetett raja nyerte el. Az ünnepélyes egységgyűlés végén a munkásőrség soraiba most lépett fiatalok tették le az esküt, majd az egység elfogadta a miskolci munkásőrök felhívását, s csatlakozott az „Adj vért Vietnamnak!” mozgalomhoz. Amikqp a jelölő gyűlésen elhangzott*' javaslatokat összegezték a budajenői tanácsnál, megállapították: valamennyi kérés közérdekű, megvalósításuk indokolt. Igenám, de miből? A községi tanács elsődleges feladata volt tehát, hogy bevételi források után nézzen, hiszen a 70 ezer forintos községfejlesztési alapból nem sokra futja. A lakosság kívánságára a községi tanács házhelyparcellázáshoz kezdett. így jött létre a mintegy ötven családnak otthont nyújtó lakónegyed Buda- jenő és Telki között, s ezzel csaknem összeépült a két község. (Egyébként Budajenőnek és Telkinek közös tanácsa van.) Az új telepen 12 családi ház épült fel eddig, nyolcba már be is költöztek. Csábítja az építkezőket, hogy máris van villany a telepen. Igényként jelentkezett egy üdülőövezet létrehozása is, s e célból Telki határában 164 ví- kendtelket parcelláztak. A tanács szocialista szerződést kötött fővárosi üzemekkel, intézményekkel, amelyek — hogy a dolgozók kényelmesebben tölthessék itt a hétvégeket — elsőként villanyt vezettek az üdülőterületre, ahol gomba módra szaporodnak a hétvégi házak. Társadalmi munkában készült el a község belső vízrendezési terve, amelynek megvalósításával a Fő utcán és a Pátyi úton folyó patak vizét szabályozzák. Részben megtörtént már a Fő utca portalanítása is, ebben a Pest megyei Útépítő Vállalat segített. Bu- dajenőn egyébként 300 méter, Telkin pedig 500 méter szilárd burkolatú járdát építettek. Telki, a társközség két új autóbuszváróval is gyarapodott, s még ez év első felében átadják a tűzoltószertárat is. A községi tanács a Fővárosi Kertészeti és Parképítő Vállalattal is szocialista ,,.\ szerződést kötött. Az együttműködés nyomán a vállalat megszépítette mindkét község tereit, parkjait, s Telkiben és Budajenőn egyaránt játszóteret létesített. Nem sikerült Budajenőn sem valamennyi javaslatot megvalósítani. Régi gond az ivóvízellátás. Ebben egyelőre nem tudnak előrelépni, mert a tanács anyagi ereje s a két község 1450 lakosának hozzájárulása nem elegendő ahhoz, hogy kiépítsék a vízhálózatot. S. I. JEGYZET Nem szívesség u kötelesség KÉRTÉK AZ ÚJSÁGÍRÓKAT: gyakrabban és jó „hegyes tollal” írjanak a szolgáltatók és a fogyasztók viszonyáról. Azért van erre szükség, mert a két fél közötti kapcsolat még ma a sűrű intelmek eltónére sem kifogástalan. Hovatovább úgy tűnik, alá- és fölérendeltség alakul ki a fogyasztók — tá- gabb értelemben: az ügyfelek — rovására. Bárki, aki e sorokat olvassa, bizonyára maga is bosszankodott amiatt, hogy valamelyik hivatalban fanyalogva intézte ügyét a hivatalnok: fennhéjázó módon viselkedett vele az éttermi felszolgáló; a szervizben hajszálon múlott, hogy nem hozták tudomására: örüljön, ha egyáltalán szóba állnak vele. — Sajnos, példák sokasága igazolja hogy a kérés nem alaptalan, nagyon is időszerű. Hiszen az esetek nem egy-egy személlyel, s nem esetenként történnek meg, haném társadalmi jelenséggé duzzadtak. Ha pedig ez a helyzet, akkor nézzünk szembe a tényekkel, s közös erővel forduljunk ellenük. Egyszerűen azért, mert befolyásolják a közhangulatot, útjában vannak a fejlődésnek indult szocialista demokratizmusnak. AZ VOLNA A TERMÉSZETES és kívánatos, ha a szolgáltató és a fogyasztó kapcsolatáról szólva, kölcsönösségi alapon beszélhetnénk a tiszteletadásról és az . udvariasságról. így lenne jó. A mérlegelés azonban arra a következtetésre ■ juttatja a vizsgálódót, hogy ebben a szolgáltatónak kell vállalnia a kezdeményező szerepet, mert ügyfelének nem szívességet tesz, hanem kötelességét teljesíti. Minden bizonnyal úgy vélekedik maga a szolgáltató is akkor, amikor időnként ő is ügyfélként vagy fogyasztóként jelenik meg valahol. LEHET ÉS KELL KRITIZÁLNI — a legkézenfekvőbb formákban — a szolgáltatói ágazatoknak ezeket a dolgozóit, akik kiszolgáltatottként kezelik ügyfeleiket. De ennél messzebb is el kell menni, hogy elősegítsük a két fél egészséges kapcsolatát. Mindenekelőtt maguk a szolgáltatók döntsék el: vajon ők vannak-e ügyfeleikért vagy fordítva? A tárgyilagos válasz nem hagyhat kétséget. Legalább ilyen lényeges, sőt lényegesebb, hogy a szolgáltató egységeknél a vezetés olyan morált teremtsen, amely meg- _ követeli az ügyfelekkel szem- ~ beni udvariasságot, készséget. A szemléleti változás hozhat eredményt. Ez azonban nem alakul ki önmagától. Hiábavaló a panaszkóny v, ha nincs szigorú f elelősségrevonás... Egyáltalán minek kell panaszkönyv! Miért kell kifüggeszteni a táblát az üzletek falára, hogy a kedves vevő a sarokba állított mérlegen ellenőrizheti, hogy az áru súlya egyenlő értékű a fizetett összeggel?... Ennyi erővel azt is megtehetnék, hogy a vásárló leméri magának a portékát, fizet, s az ajtóban a személyzet ellenőrzi, hogy jól csinálta-e a dolgát. A fogyasztónak bizonyítás nélkül is éreznie, tudnia kell, hogy azok, akik vele szemben udvariasak, szolgálatkészek — egyben tisztességes emberek. Ha a fogyasztó megszokja, hogy a postai alkalmazott, a tévészerelő, az eladó, a fodrász, az órajavító, egyszóval a szolgáltató érette van, az ő érdekeit szolgálja — hiszen ezért szolgáltató! — akkor megszűnik a bizalmatlansága is, és a kapott szolgáltatásért nem csupán pénzzel fizet, hanem egy-egy kedves, elismerő szóval Is. AZ ÜGYFÉL akkor is ügyfél, ha a hivatalba bemenet nem köszön. Ám aligha akad ügyfél, hogy ne köszönne él, ha rádöbben: no, itt tisztességgel intézték dolgomat. Csala László I i K 1 I
