Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-20 / 16. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6 XVII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1973. JANUÁR 20., SZOMBAT ' / • • a tervek mar elkészültek Óvodára szükség Az idén két pedagóguslakás épül Ebben az évben egymillió- hatszázhatvanezer forint fej­lesztési alappal rendelkezik a Csemői Községi Tanács. Ek­kora összegre az előző két év többletbevételei révén tett szert. Szüksége is van min­den forintra, s a község veze­tőinek alaposan meg kell gon­dolniuk, mire és hogyan költ­sék a rájuk bízott pénzt. Az idei tervekben két pe­dagóguslakás felépítése szerepel. Ezek a majdani négytanter­mes iskola szomszédságában készülnek. Az iskolát — az ötven gyermek befogadására alkalmas óvodával együtt — még ebben az ötéves tervben fel kell építepi a község köz­pontjában. A 'két lakásra és a terve­zési köl tségekre rendelkezés­re áll a pénz, az óvodára azonban m,ég nem: Kerekes Lajos tanácselnök elmondot­ta, hogy erre a célra egymil­lió forintot «(tudnak fordítani ebben az évben. Figyelembe véve a gazdaságok társadal- mimunka-ajánlatát, a meglevő összeg további negyedmillió forinttal gyarapodik. Az óvoda tervei elkészül­tek, s már ismert költség- vetése is, amely kétmilió-százötven- hétezer forint. A különbözet fedezésére állami támogatást kért a község, de annak meg­ítéléséről még nem született döntés. A szétszórt házakból álló te­lepülésen nagy szükség van az óvodára, hiszen a község központjában építkezések folynak, emelkednek a családi házak, amelyekbe elsősorban fiatalok költöznek be, akik­nek gondot jelent gyerme­keik elhelyezése, ha a feleség munkát akar vállalni. T. T. Kényszerszünet vagy szabadság? Januárban csekély for­galmat bonyolítanak le a Páva utcai kölcsönzőbolt­ban. Az emberek legin­kább a disznóvágáshoz szükséges edényeket vi­szik. Persze, azért nincs mindenkinek mosógépe, centrifugája sem, de aki­nek ezekben a napoban ilyesmire lenne szüksége, nem juthat hozzá, mert a bolt zárva van. Nem szo­katlan a zárt boltajtó ilyen­kor, leltározások Idején. A furcsa csak az, hogy a boltot az ott dolgozók szabadsága ■ miatt zárták be. A pihenés jogos, csu­pán az érthetetlen, hogy miért nem gondoskodtak helyettesről az illetékesek? Annál is inkább, mivel így a bolt január végéig kény­telen kényszerszünetet tar­tani. Petőfi-rokonok A bony ban A CSALÁD ŐRZI AZ EMLÉKEKET A múlt héten mély részvét­tel helyezték örök nyugalom­ra az abonyi temetőben a 76 évet élt. Járdány Gyulánét, született Gaylhoffer Erzsébe­tet. Az idős asszony unokahú­ga volt Petőfi Sándor sógor­nőjének, Gaylhoffer Antóniá­nak, aki romantikus szerelme és rövid házassága után, test­véreinél és unokahúgánál élt, s 1918-ban bekövetkezett ha­láláig Abonyban, Járdány Gyula .abonyi nyomdász- és fényképészmester, nél lakott. Az idős nyomdász most, a Pe- tőfi-évforduló alkalmából, fel­ajánlja az előkészítő bizottság­nak a család birtokában levő relikviákat, melyek a rokont kapcsolat révén kerültek az abonyi házba. Az ökölvívók eredményei Többen szereztek érmet, jó minősítést Nagy volt az autósforgalom Hét végi országjárók A hó nélküli téli napok ked­veztek az autósoknak. Ha ki­sebb is volt a gépjárműforga­lom Cegléd útjain, mint pár hónappal ezelőtt, a tavalyi de­cemberi, januári hónapokhoz mérten azonban jóval nagyobb. A Kossuth Ferenc utcában, a tanácsháza és a bútorbolt mel­Háromszáz mázsa kolbász A PENOMAH ceglédi gyárának szárító-érlelő raktárában háromszáz mázsa gyulai módon készült kolbászt szárítanak, érlelnek. Tizenöt nap tárolás után éri el az áru az előírt minő­séget, s már szállíthatják is a kereskedelemnek. Apáti-Tóth Sándor felvétele lett lévő kijelölt parkolóban reggeltől estig minden tal­palatnyi helyet elfoglaltak. A várost átszelő főútvonal átme­nő forgalma is arról tanúsko­dott, h-ogy a vállalati kocsikon kívül, a hótalan utak program­ra késztették a magánautóso- kat. Az autózás szenvedélyét nem csökkenthétté a hideg, a meleg kocsiból nézve, legalább annyi élményt nyújt a táj szép­sége, mint kánikulai napokon. A benzinkút kiszolgálói de­cemberben csaknem olyan for­galmat bonyolítottak le, mint a tavalyi kora tavaszi hóna­pokban. Legtöbben a hegyekbe igyekeztek, főleg a Mátra és a Bükk csalogatta a téli kirán­dulás kedvelőit. Oda indult vasárnaponként a legtöbb ceg­lédi autós is. A szánkók hóra vártak A szánkózni szerető gyere­kek örömére, ha késve is, a ceglédi utcákat fehér hótaka­róval borította be a tel. Reg­gelenként és a kora délutáni órákban, gyerekkocsi helyett szánkón húzzák a kisebbeket az óvodákba, bölcsődékbe az anyukák, apukák. A sportbol­tot és az áruház játékosztályát nem érte váratlanul a havazás: a raktárban vevőre vártak a szánkók. Pár nap alatt elfo­gyott a készlet, de — mint ígérték — az utánpótlás hama­rosan megérkezik. Fésületlen gondolatok Szentpál Mónika előadóestje A téli irodalmi rendezvé­nyek egyike lesz Szentpál Mónika előadóestje, amelyet január 29-én, hétfőn, hét órai kezdettel'tartanak, a Kossuth Művelődési Központ emeleti nagytermében. A Fésületlen gondolatok cí­mű összeállításban hazai és külföldi írók és költők művei hangzanak el. Bevezetőt Do­monkos Imre irodalomtörté­nész mond. A Ceglédi VSE ökölvívó­szakosztályának 1972. évi munkájáról a közgyűlésen Utassy József, az egyesület el- ' nőké számolt be: — Dávid Ferenc edző mel­lé, a minőségi eredmény ja­vítása érdekében, Szolnokról Csordás Gábor szakoktatóval szerződést kötöttünk. Vezető­edzői beosztást kapott. Üj szakosztály-vezetőséget szer­veztünk, irányítója Gaál La­jos, a JTS elnöke lett, aki ké­sőbb lemondott. — Az edzések két csoport­ban folytak. Az első barátsá­gos mérkőzésen még közösen vett részt a két csoport, ké­sőbb a Szolnokról igazolt ver­senyzők elmaradtak. A két csoport nem támogatta egy­mást, különböző pedagógiai és edzésmódszertani elvek alap­jáéi készült, a két edző között is elmérgesedett a helyzet. Az egyesület elnöksége egységes nevelési irányelvet készített, s megerősítette Csordás Gábort vezető edzői tisztségében, ő azonban lemondott. — Az elnökség még ebben a hónapban napirendre tűzi a kérdést: szeretnénk megnyug­tató módon tisztázni az ügyet. Célunk az ökölvívó-szakosz­tály fejlesztése, ami viszont a feszültség és az ellentétek megszüntetése nélkül nem megy. — A szakosztály valameny- nyi pontját az egyesületi pont­versenyben Csordás edző cso­portja gyűjtötte, összesen ti­zenkettőt, szemben a tavalyi 19-ceL — Dávid edző főleg a ren­dezvényekkel törődött. Ceglé­den hét barátságos mérkőzést rendezett. Csoportjából Szabó László szerepelt a legjobban, az év folyamán mindössze két­szer szenvedett vereséget, s II. osztályú minősítést szerzett, csakúgy, mint Homoki Károly. Kőműves György és Terék Fe­renc bronzjelvényes ifjúsági sportolók -lettek. A serdülők közül Szlovák István és Abo­nyi István ért el jobb ered­ményt, de a magyar bajnok­ságon egyikük sem szerzett pontot. — Csordás vezető edző cso­portjából az országos ifjúsági magyar bajnokságon Tápai István ezüstérmet szerzett, Nádudvari Károly és Bállá Zoltán hatodik lett. Tápai Ist­ván bekerült az ifjúsági válo­gatott keretbe, s egy nemzet­közi versenyen harmadik lett. Megnyerte a Bornemissza Gergely emlékversenyt, arany­jelvényes ifjúsági sportoló. A junior magyar bajnokságon Szepesik Ferenc a harmadik, Pákozdi Benő a hatodik he­lyen végzett. — A hét barátságos mérkő­zésen a CVSE egy vereséget (Újpesti Dózsa) szenvedett el, kétszer döntetlenül végzett (Szolnoki MÁV, ZTE), négy­szer győzött. U. L. A PONTOS IDŐ: FEL KETTŐ Ha a fiúk felnőnek... TIZENÖT EVE minden reg­gel fél négykor felberreg az ébresztőóra csengője Tóth Jó-> zseféknál. A két gyerek, a ti­zenöt éves Jóska és a nyolc­éves Jancsi már meg sem moc­can álmában, úgy megszokta az óracsörgést. Ha édesanyjuk délelőtti műszakos, ő készíti a reggelit. A gyerekek azt sze­retik, ha délutános: olyankor nem kell hajnalok hajnalán elsietnie, és ők finom kávé­illatra ébrednek. Tóthné a Május 1. Ruha­A Kutyahaparóban & Fényesen süt a nap e ja­nuári déielőttön. A Kőrös- tetétlenből Kocsérra vezető út mentén szántásakkal barázdált homokbuckák emelkednek. Csaknem nyolc kilométer van mögöttünk. Az arcok kipirul­tak, legtöbben kigombolt ka­bátban lépdelünk, melegünk van a gyalogolástól. A ceglédi KISZ-bizottság emléktúrájá­nak részvevői vagyunk. Az át­menti tanyák lakói kíván­csian tekintenek felénk: — Honnan s hová tarthait ez a nótázó csapat? Üticélunik a Kutyakaparó csárda. Erre Petőfi Sándor is járt valamikor, gyalog, aho­gyan az egész országot beba­rangolta. Ö nem ilyen vidám társasággal vándorolt az or­szágutakon: egyedül, vállán tarisznya, benne némi eledel, papír és íróeszköz. Így képze­lem el. Végre feltűnik a régi épület. Falán efnl ék tábla hirdeti: 1847-ben e csárdáról írta Pe­tőfi Sándor Kutyakaparó című költeményét. Azóta sokat változott a vi­lág a tanyák vidékén is. A régi nádfedieles épület emlékét már csak a romokról készült fénykép őrzi. A cseréptetős házon most nem lenget a szél abroncscégért, már nem ár­válkodik a csárda, közelében tanyák húzódnak meg, kémé­nyeikből füstcsík kúszik fel az égre. A csárda belsejében aszta­lok. padok szép sorjában, s a falon arakép: egy fekete szem­pár szegezi tekintetét a belé­pőre, Petőfi Sándor. A csapiáros kedvesen fogad­ja vendégeit, nem úgy mint annak idején a „vén Dömö­tör”. A mostani csaplárosné is takaros menyecske, s nem hi­szem, hogy „ha szól, száját szidalomra nyitja’. Igaz, már nincsenek betyárok, de most is akad, akinek ételét, italát kínálhatja: szívesen eljárnak a környékbeliek egy kis eszem-iszamrá. Ilyen a Ku­tyakaparó, vagy ahogy a hely­beli öregek mondják: a Kapa­rós. Letelepedünk a tisztára mo­sott abrosszal terített aszta­lok mellé. Előkerülnek a ver­seskötetek. Egymás után hang­zanak el a legkedvesebb költe­mények — szabadságról, nép­ről, szerelemről, mert Petőfit csak műveivel tudjuk idézni. o Esteledik már. amikor ki­gyullad a mennyezeten függő petróleumlámpa — ide még nem jutottak el az elektro­mos vezetékek. A távolabbi sarokban pedig gyertya lobo­gó lángja vet remegő fényt az arcokra. Dobozi Eszter gyárba jár, férje a Budapesti Vegyiművek betanított mun­kása, hajitfalonta utazik. Ahogy Tóthné az életükről be­szél, azon gondolkodom, mi zökkenthetné ki a menetrend­szerű életből ezt a ki^ csalá­dot? EGYSZER MÁR KIZÖK­KENT. Tavaly, amikor a leg­idősebb fiú katona lett. így mondja el Tóthné, aki negy­venéves és arcára már baráz­dákat szántottak a mindenna­pok; hosszú évek után, akkor mozdultak ki először otthonról, hogy részt vegyenek a nagy fiú katonai eskütételén, az ünnepségen: — Nagyon szép helyre ke­rült p fiú, határmanti, kis fa­luba. Igaz, á családi kasszát valamelyest megcsappantotta az utazás, de azért elmentünk. Nálunk minden fillérnek he­lye van. Négyezer forintot ke­resünk ketten, s jól be keil osztanunk, hogy mindenre fussa. A gyerekek nyűvik a ruhát, a cipőt. A középső, vagyis a nagyobb, aki itthon van, lakatos szeretne lenni. Mire leteszi a szakmunkás- vizsgát, a kisebb akkor kerül ipari tanulónak, s végre ne­künk Is könnyebb lesz. Saj­nos, sem a férjem, sem én nem vagyunk bőviben a jó egész­ségnek, évről évre hónapokat töltünk táppénzen. DEL VAN. A kis konyhá­ban bableves illata árad. A gyerekek hamarosan megjön­nek az iskolából. Anyjuk in­dul fél kettőkor, hogy időben beérjen a gyárba. Egy kisebb lábasban félreteszi az apa levesrészét, majd kikészíti a gyerekek vacsoráját Ügy gon­dolta, a vacsora töpörtyű lesz, s férje, amikor hazajön, krumplit főz majd melléje. Közben betoppan a két fiú. Első útjuk az asztalhoz vezet. — Megpróbáltuk már nap­közis kosztra adni őket. Ol­csóbb lett vojna, s könnyebb nekem is. De a férjemnek főtt étel kell, mire hazatér. Így in­kább többet főzök, s mind­nyájunknak jut belőle. IIA VALAMELYIK szom­szédnak rosszul jár az órája, nyugodtan fél kettőre igazít­hatja akkor, amikor Tóthné a kaput maga után becsukja. A pontosság elengedhetetlen kö­vetelmény náluk, anélkül el sem tudnák képzelni a napo­kat. Cs. I. Narancsot hoz a Cegléd tengerjáró hajó A város nevét viselő Cegléd tengerjáró hajó a napokba: indult visszafelé az egyiptom partokról. Szállítmánya sok- sok torma friss, zamatos na rancs. A gyümölcsöt az euró­pai kikötőből kamionok fuva rozzák haza, s valószínű, ju: majd városiunkba is a „Cegléd hozta” narancsból. HÉT VÉGI MŰSOR A Kossuth Művelődési Köz­pontban ma este tánc. Játszik a Napsugár együttes. Mozi Szabadság: vasárnap: Belo­rusz pályaudvar (szovjet). Jászkarajenő: ma és holnap: A fekete város I—II. (magyar), Ceglédbercel: holnap: Napsu­garas szemek (francia), Törtei: ma és holnap: A zeppelin (an­gol), Kocsér: vasárnap: Cser- men (szovjet—grúz). A szolnoki rádió műsora Január 22-től 28-ig Hétfő: Alföldi krónika. Ne- ményi Lili sanzonokat énekel. Üzemi lapokban tallózva. Sport. Üj pepita tánclemezek. Gyermekeink védelmében. Ze­né^ autóstop. Kedd: Alföldi krónika. Cserháti Zsuzsa énekel. Üres­járatban. Például így is lehet. Népdalok. Kisközségi gondok. Szerkesztik a hallgatók. Szerda: Alföldi krónika. A Szigligeti Színház zenés darab­jaiból. Félév után ... Beszélge­tés a borravalóról. Farmer és nyakkendő. Csütörtök: Alföldi krónika. Évfordulónaptár. Kuruc nóták. Megvalósulóban az Országos Cukoripari Kutatóintézet. Med­dig jár a gép? Billy Vaughan zenekara játszik — közben sport. Péntek: Alföldi krónika. Nó­tacsokor. Évszázadok kézfogá­sa: Szolnok—Zugló. Pro Űrbe — megajánlásokban. Palló Imre operafelvételeiből. Kul­turális figyelő. Előadók: a szerzők. Szombat: Hét végi kalei­doszkóp. Zárszámadási körkép. Folyóiratokban tallózva. Köny- nyűzene. Fehérköpenyes köz­katonák II. Szerkesztik a hall­gatók — közben: Hivatali tra­gédiák. Vasárnap: Vasárnapi maga­zin. Fiatal zeneszerzők művei­ből: Egyed Ferenc hegedűduók. Ott lenni! — avagy kinek mi az esemény? Postavonaton Sült krumpli. Ritmusturmix. Az adások mindennap 19 órától a 222 méteres középhul­lámon hangzanak eh I t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom