Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-20 / 16. szám

ftat WEG» 1973. JANUAR 20.. SZOMBAT k/(ÍiÍC1P Rostirón 24 színben Az írószergyár idei terve: 200 millió Reklámtollak Finnországba Tizenhét esztendeje hat em­ber dolgozott egy kis töltőtoll­üzemben, kisipari módszerek­kel, mostoha körülmények kö­zött. Tavaly a gyár történeté­ben a legnagyobb termelési ér­téket érték el, 170 millió fo­rintot. A teljesítményt emeli, ~Iíog* ez az eredmény még min­dig a tollaknak köszönhető, ha mellé már több termék is fel­sorakozott, a fő gyártmány a rostirón és a golyóstoll a szentendrei gyárban, mely a Pest megyei Vegyi- és Divat- cikkipari Vállalathoz tartozik. — Kétmillió 800 ezer rubel értékben exportáltunk Szovjet­unióba, Romániába, Csehszlo­vákiába, Bulgáriába, Lengyel- országba különböző irónokat — tájékoztat László Imre, a gyár­egység vezetője. Tőkésállamokban is ismerik a szentendrei tolikombinátot, hiszen tavaly 103 ezer dollár bevételük volt. S hogy, ha egy vállalat képes a rugalmas gyártmánystruktúra-változta­tásra, jól jár, példa bizonyítja: 1972 új terméke volt a tol­laslabda, melyből 400 ezer darabot készítettek a TRIÁL-nál. Idén ennél jó­val nagyobb a megrende­lés, s érdeklődnek külföl­dön a tollaslabda után. Két évvel ezelőtt számított új­donságnak a rostirón, akkor 20 milliót gyártottak, s 5 millió került belőle más országok piacaira. Idén 50—60 millió rost­irón készül a korszerű be­rendezéseken, s ebből kö­rülbelül 40 millió darabot exportálnak kapitalista or- , szagokba. — Sláger még mindig a Pax. — mondja a gyáregységvezető —, bármennyi is volt ellene a panasz, megszerette a közön­ség. Persze az igazság másik oldala, hogy javítottunk a be­tétek minőségén. A golyóstoll-’ ból 2 milliót, a betétből 5 mil­liót gyártottunk az, elmúlt év­ben. A többi fajtából összesen 20 milliót. 45 féle toll készül a PEVDI modern gyárában — s idén to­vább emelkednek a bérmun­kák díjai: Franciaországból, az NSZK-ból, Hollandiából és Svájcból is vállalnak mun­kát, csakúgy, mint Finnország­ból —, így az export értéke idén megközelíti a 600 ezer dollárt, melynek .fele bérmun­ka. Fejlődőképes a többi profil is, például a rézkarc. Nem csoda hát, hogy 'a belföldi ke­reskedelmen kívül Svédország­ból is rendeltek mintakollek­ciót a szentendrei gyártól. Idén jelentős a nyomtatott áramkörű panelek gyártása is. A jövő hónapban kezdik el a modern — kétoldalas lyukgalvanizált áramkörök készítését, melyet már vár a híradástechnika. Kanadai gépeket vettek, hogy még több korszerű terméket gyárthassanak. — Idén öl új golyóstolltí- pussal jelentkezünk, 'azaz nemcsak golyósíollal, hanem rostirónnal is — mondja Lász­ló Imre. — 12 színben jelenik meg a grafikai rostirón, nyloncsúccsal, mely tartósabb, mint az eddig készített csú­csok. A régi garnitúrát kiegé­szítjük — 24 színből álló kol­lekciót is összeállítottunit. Tet­szetős golyóstoll az egyik új termékünk, háromszögletű fel­sőrésszel, műanyaga galvani­zált, úgy néz ki, mintha fém­ből készült volna. Gyártani kezdjük a Pax rostirónt, cse­rélhető betéttel. Üj termék a reklám golyóstoll — négyszög­letű tollak, különböző mére­tekben: a hazai megrendelőkön kívül 400 ezret szállítunk Csehszlovákiába, kétmilliót Finnországba. A tavalyi év eredménye ki­emelkedő volt, azonban e csúcs sem lesz hosszú életű, idén megdöntik: a 170 millió forintos termelési érték 1973- ban már a múlté. A terv: 200 millió. Új vállalat, új gyógyszertár Társadalmi munka: 1 millió 200 ezer forint Pomáz az események tükré­ben, azaz mit jelentett az el­múlt esztendő a járás legna­gyobb lélekszámú községé­nek? Megalakult az ivóvíztár­sulat, megkezdődött 205 lakás építése, s ezenkívül épül egy 96 lakásos társasház. Rövid statisztika, milyen építkezé­sek fejeződtek be: felújítot­tak 2200 méter aszfaltutat, 600 méter járda borítja az utcá­kat, s két kilométer hosszon bővítették a villanyhálózatot. A tavalyi események közé tartozik Pomáz, illetve a. po- máziak életében, hogy meg­kezdte működését az új gyógyszertár, s vállalatot ava­tott a település. Az új válla­lat, amely mintegy 4,5 millió forintos beruházással építke­zett Pomázon: a Dunakanyar Vízgazdálkodási és Talajvé­delmi Társulat. A távbeszélő­hálózat is bővült, több mint két kilométerrel. Ég hogy az előbb említett krónikából mennyire vették ki részüket a község lakosai, mi sem bizonyítja jobban, Törésmentes nyomócsövek Ivóvíz továbbítására szolgáló, feszített SENTAB vasbeton nyomócsöveket gyártanak a Szentendrei Betonárugyárban, svéd licenc alapján, szovjet berendezéssel. A SENTAB-csövek nagy előnye az öntöttvas, a húzottacél és az eternitcsövek­kel szemben, hogy túlnyomás esetén bár megrepednek, de a normál nyomás visszaállása után összehúzódnak és újból tö­kéletesen zárnak. A szocialista országok közül a Szovjetunión kívül hazánkban gyártanak ilyen csöveket. Ékes János felvétele mint a számadat — a társa­dalmi munka összértéke: 1 millió 200 ezer forint. Tenkes-túra A Pest megyei Idegenfor­galmi Hivatal szentendrei ki- rendeltsége nemcsak vendé­geket fogad, hanem vendége­ket küld is — külföldre, de belföldre is, hiszen feladatuk — megismertetni az itt élők­kel a nagyobb szülőföldet —* Magyarországot. Legújabb szolgáltatásaik: Mátrába viszik a hegyek sze­relmeseit Pomázról, aki akar részt vehet a több napos Ten- kes-túrán, mely Szekszárdot, Pécset és a harkányi gyógy­fürdőt érinti. Emellett bor- pincés, disznótoros vacsorá­kat is rendeznek. Pavilonsor Leányfalun, Dobogókőn Mostohák a hegyi falvak Jobb kenyeret, választékos húsárut — Oldják meg a gázellátást A szentendrei járásban nem­régiben vizsgálták meg az üz­letek áruellátását, s a vendég­látás színvonalát. A járásban a számszerű fejlődés az utób­bi években nagyarányú, jóval meghaladja a megyei és az or­szágos átlagot — mind a ke­reskedelemben, mind a ven­déglátóiparban egyre több kor­szerű üzlet és étterem áll a fogyasztók rendelkezésére. Ez a terület nentcsak a bejárás, az ingázás miatt érdemel kü­lönös figyelmet, helyzete két­szeresen speciális: gondjaira nemcsak a főváros közelsége, hanem az üdülőteíületi jelleg is rányomja bélyegét. A lakosság áruellátása nagy általánosságban biz­tosítva van, az árult minő­ségét azonban már sok üz­letvezető kifogásolja, kü­lönösen az élelmiszerek esetében. így hiába a nagyarányú fej­lődés, akad bosszankodnivaló — mint legutóbb a kenyérel­látás miatt. A sütőipari válla­lat belső szervezetlenségei, a termelés és az értékesítés össz­hangjának hiánya okozta a fennakadást, és a kettős ün­nepek Aőtt sokan a főváros­ba voltak kénytelenek pék­áruért menni A sorozatos megbeszélések után javult a vállalat termelése, és csökken­tek a szállítási problémák. A kenyér kiszállítását ezentúl a vállalat vezetői a járási hiva­tal dolgozóival közösen ellen­őrzik. Akad panasz a húsboltok­ban is: bár tőkehúsból ele­get kap a járás, a szerző­désben előírt határidők­nek gyakran nem tesznek eleget a húsipari vállala­tok. Mostoha a helyzet a hegyi községekben: gyulai' kolbászt itt alig-alig lehet kapni, s rit­ka csemege a szalámi. Javí­tani lehetne az ellátást, hi­szen a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet húsüzeme hentesárut is készít. Tejből az ipar által kiszállított mennyi­ségen felül a pomázi Petőfi Termelőszövetkezet is árul te­jet. Célszerű lenne azonban, ha a dunabogdányi Úttörő Tsz is belépne a „tejárusok” sorá­ba. Egyébként Pilisszentke- reszt kivételével minden köz­ség kap már polypack-csoma- golású tejet is. Zöldséget a kis­kereskedelmi üzleteken kívül a MÉK boltjai árusítanak, de növelni kell a termelőszövet­kezet pavilonjait, s jó lenne — különösen nyári időszakban — megszervezni a „mozgó áru­dákat.” Sok a panasz a választék hiányára. Hasznos lenne a szövetkezetek érdeklődé­sét a borharapók létesíté­se helyett a zöldség-gyü­mölcs eladására ösztö­nözni. A járás vendéglátóipara, ép­pen üdülőterületi jellegénél fogva, a melegebb hónapok­ban különleges, helyzetet él­vez: nagy cm magasra emelke­dik a forgalmi érték grafi­konja. Igaz, annál inkább csökken a téli hónapokban, amikor bizony gyakran üresek a vendéglők. Éppen ezért kel­lene kielégíteni a közétkezte­tési igényeket, amelyek első­sorban a járás két ipari bázi­sán, Pomázon és Budakalá- szon jelentkeznek. Érdekes képet ad az ipar­cikk- és a ruházati forgalom alakulása: míg 1965-ben 50 millió forintért' vásároltak kü­lönböző iparcikkeket, ru­hákat, két évvel ezelőtt az eladási eredmény már 105 millió forint volt. Az adat bizonyítja: elsősorban az üzletek'számától, a válasz­téktól függ a forgalom, hiába a fővárosközelség. A hatvanas években a járásiak közül leg­többen Budapesten szerezték be ezeket a termékeket, ma már inkább csak a hegyi fal­viak lakói utaznak a portéká­kért. Pomázon ismert a kert­barátok aktivitása, élő problé­ma, hogy az üdülőkertekkel rendelkezők nem kapnak per­metezési kellékeket, faanya­got. Az építő- és tüzelőanyag­ellátás évről évre javul, bár az előbbiből még mindig na­gyobb a kereslet, mint a kí­nálat. Nagy a gond a gázcsere- telepeknél: Visegrád, a szigeti falvak, Dunabogdány és Po­máz rendelkezik teleppel, most épül Leányfalun és Bu- dakalászon. A hegyi települések lakói­nak nincs lehetőségük pa­lackcserére, gyors megol­dásként „mini” cseretele­peket kellene létrehozni, melyek átmenetileg meg­oldják az ellátási gondo­kat. A járásban a legnagyobb forgalmat — 169 millió forin­tot — a Nyugat-Pest megyei Népbolt Vállalat bonyolítja, melynek 70 üzlete működik e területen. A három ÁFÉSZ már csak 90 millió forintos évi forgalmat ér el, míg a terme­lőszövetkezetek és szakszövet­kezetek kereskedelmi tevé­kenységét javítani kell. Hogyan fejlődik az áruellá­tás és a vendéglátás a IV. öt­éves tervben? A Nyugat-Pest megyei Élelmiszerkereskedel­mi Vállalat Leányfalun és Po­mázon épít élelmiszerboltot, s minden valószínűség szerint Tahi újtelepi része is üzlettel gazdagodik. Megépül májusra az 1000 négyzetméteres, könnyű- szerkezetes bevásárlóköz­pont Szentendrén, ahol mindent megtalál majd a vásárló. A vendéglátás sem marad el — a Pest megyei Vendéglátó­ipari Vállalat Leányfalun bő­víti éttermét, átépítik a viseg­rádi Vár Éttermet is. A leány­falui strandon büfésor épül, felújítják a pomázi vendéglőt, s Szigetmonostoron nemsoká­ra megnyithatják az. eszpresz- szót. A Dobogókőn üdülőknek pavilonsort létesítenek. Meddig gyógyít, mikor méreg? Január 22-én és 23-án a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat bemutatót és szaktanácsadást tart a szentendrei József Attila Mű­velődési Központban. A téma: á háztartási kisgépek helyes kezelése. Természetesen a ja­nuári programban nemcsak ef­féle technikai kérdések kap­táit helyet a kultúrházban, ha­nem tovább folytatják a nagy sikerű zenei és színházi elő­adássorozatot is: 26-án aklasz- szikus zene és Haydn szerepel a műsoron, míg február else­jén az Erzsébet-kori angol színházról tart előadást Csi­szár Imre. A nyugdíjasok klub­ja gyógyszerészt lát vendégül, dr. Balogh Zsuzsa azt ismer­teti az' öregekkel, hogy med­dig gyógyít, s miikor méreg a gyógyszer? Az ifjúsági klub, mely december közepétől fo­gadja látogatóit, ebben a hó­napban is „slágerekkel” lé­pett a fiatalok elé, vendégük volt Koncz Zsuzsa. 23-án, a történelmi sorozatban pedig Che Guevaráról beszélgetnek. Áll már a harangtorony Konzerválják a házakat — Szabolcs-Szatmár megye, azaz a több mint 80 holdas terület hármas számú tájegysé­ge — mutat körbe a főrestau­rátor. Furcsa hallani a számot: hármas számú tájegység — prózaivá teszi a régmúlt igaz emlékét, mely előtt állok, mely oly művészien ragasztotta tu­datunkba a múlt cselédeinek világát, mint Illyés Gyula „Puszták népe”. A rég faluja ma már ritkaság, amit mente­ni, őrizni kell. Szerencsénkre. A házakkal világok, életek elevenednek meg, — hiszen a ház mindennek alapját képez­te akkor is, most is, könnyű a dolgom hát, mikor belépek az alacsony • mennyezetű, döngölt falú, s-almatetős kunyhóba, vagy láthatom a Moliotáról ide­hozott disznóólát, a juhhodályt, vagy a lóistállót. Minden ere­deti, a korhadó fát itt-ott új ge­rendák egészítik ki, szöget nem találsz, csak faszeget, vagy a szegkovácsok munkáját, egyen­ként kovácsolták. nehéz, múlt­ra emlékeztető munkával. ★ (Az építkezés kezdetén arra gondoltak, olyan cégre kell bízni a kivitelezést, akik ott­hon vannak a mezőgazdasági építkezéseken, így a választás a pomázi Árpád Szakszövet­kezet építőbrigádjára esett. A munka azonban sehogysem ha­ladt, hiszen itt nem egyszerű mezőgazdasági jellegű épít­ményekről volt szó, hanem mű­kincsekről, s szigorú szabá­lyokról, hozzáértésről, melyet egy szakszövetkezeti brigád nem tudott garantálni. Négy ház' dicséri keze munkájukat, aztán beadták a derekukat, új kivitelező után kellett nézni. Olyan vállalat után, ahol kö­zel állnak az emberek a népi építkezések világához, de a műszaki felkészültség, a mű­emlékvédelmi gyakorlói sem hiányzik. 1971 áprilisában vet­te át a területet a Műemlék- védelmi Felügyelőség visegrá­di építésvezetősége, s eddig panaszra nem adott okot mun­kájuk.) ★ Tavaly a kilencedik épület is helyet kapott a szabolcs-szat- mári vidéken, azaz a falumú­zeum kijelölt területén. Idén itt folytatják tovább a mun­kát, s ősszel részleges meg­nyitással bemutatják a közön­ségnek. Addigra elkészül az utca. a belső körút is. fölállít­ják a görögkeleti templomot. Nemesborzováról már itt a ha­rangtorony, csak még a harang nincs beszerelve a faépítmény­be, épül még két lakóház, há­rom istálló — a faeszterga most a tornácok díszeit alakít­ja. Néprajzosok, történészek fotózzák, vizsgálják, felmérik az anyagot — a fölkutatott népművészeti értékeket, me­lyek alkalmasak az újbóli föl­építésre. Megtörténik a vásár­lási ajánlat, elkészül a pontos bontási tervdokumentáció, ez­után szállítják a szétszedett da­rabokat ide, a falumúzeumba, ellátják számokkal, kiseJej te­zik a nem használható alkat­részeket, mindegyikről rajz ké­szül, csak ezután kezdődik a tulajdonképpeni építés. Kon­zerválás — a mai világ egyet­len jele: gomba ellen védik a fát, s tűzmentesítő anyagokkal kezelik, a falak pedig mosha­tók. A hármas tájegység leg­alább tíz község fent maradt építményeit állítja egységbe. ★ (Jövőre teljes egészében el­készül a szabolcsi, a szatmári vidék, s megkezdődik Őrség, Göcsej és a Tisza vidékének építése a skanzenben. Össze­sen — a tervek szerint — 13 tájegység lesz, majd háromszáz építménnyel. Idén a Pilisi Parkerdőgazdaság emberei megkezdik a belső utak építé­sét is, elkészülnek a vesszőfo­nott kerítések, a kutak, a dí­szes kapuk, kialakul az utca­kép.) ★ Ősszel- fogadja az első láto­gatót a skanzen. Most a raktá­rakban pihennek még a népi bútorok, várják a beköltözést. Hiába a tél, folyik a munka a skanzenben. Az oldalt írta:, Tamás Ervin 1 i Csendes, magába forduló az idő. A szél sem fúj. Mégis met­sző a hideg. Csak a faeszterga zümmögését hallanj. Csendes, magába forduló az idő, akár az emberek. Azt hinné az itt kó­száló, hogy alszik a falumú­zeum. 1 — Pedig nagyon is ébren van — fogad Janovich István, a Néprajzi Múzeum mukatár- sa, gondnok és főrestaurátor egy szerpélyben. Körbevisz, fá­zósan húzzuk össze a kabátun­kat, miközben az első elkészült épületek elé érünk. ★ (1969 óta több fázisban folyt az építkezés Szentendre hatá­rában, hogy elkészüljön az or­szágos skanzen, a népi kultúra nagy gyűjtőmed$ncéje. Az öre­gebbek talán még emlékeznek a millenniumi falumúzeumra a Városligetben, szép volt. Az emlék is szépíti, mert rég tönk­rement. s azóta csak a kuta­tókat foglalkoztatta a néprajz, a népi építőművészet sorsa. Ortutay Gyula, néhai Erdei Ferenc támogatta leginkább a skanzen ügyét, melynek építé­sére a KISZ is védnökséget vállalt 1969-ben, mikor aláír­ták az okmányt: Szentendre határában megkezdik az orszá­gos falumúzeum kialakítását.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom