Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-04 / 2. szám

1973. JANUAR 4., CSÜTÖRTÖK 7 t'Lz> i Mit 'kJtu A legkisebbekre is gondolni kell KEVÉS A BÖLCSŐDE MEGYÉNKBEN Köztudott, hogy az elmúlt évtized demograiiai hullám­völgyéből különböző politikai és gazdasági intézkedésekkel (mint a családi pótlék emelese és a gyermekgondozási segély) sikerül kilábalnunk. Hogy ezek a társadalmi juttatások mennyire pozitívan hatottak a születésszám emelkedésére, azt igazolja, hogy míg 1962- ben Pest megyében 10 496, 1972-ben — becslések szerint, a végleges összesítés még nem készült el — 14 000 gyermek született. Ez azt is jelenti, hogy a tíz évvel ezelőtti 30 ezerrel szemben jelenleg mintegy 42 ezer, három év alatti bölcsődés korú gyer­mekről kell gondoskodni. Többségüket otthon a szülők, nagyszülők nevelik. Kisebb részükkel bölcsődékben, illet­te az állami gondozott apró­ságokkal csecsemőotthonok­ban foglalkoznak. Felvetődik azonban a kérdés: vajon ele- gendő-e az a 68 bölcsőde és 3 csecsemőotthon, amelyet a megye a magáénak mondhat? Nincs 135 településen A KSH legutóbbi vizsgálata szerint nem. 181 település kö­zül ugyanis 135-ben nincs böl­csőde, s — bár a budapesti agglomerációhoz tartozó tele­pülések ellátottsága némileg jobb — a települések mintegy felének itt sincs bölcsődéje. A megye 22, tízezernél több lakosú települése közül négy­ben (Érden, Da bason, Gyálon és Pilisvörösváron) nincs böl­csőde, további öt, tízezres te­lepülésen csak elvétve akad. A meglevő bölcsődék általában csak kevés gyermek gondozá­sára alkalmasak, így még a bölcsődével rendelkező váro­sokban és falviakban is sokan várakoznak felvételre. Igaz ugyan, hogy a gyer­mekgondozási segélyt főként azért kapják a kismamák, hogy gyermeküket az első három évben magúit gondoz­hassák — elvileg tehát ke­vesebb bölcsődére van szük­ség — a gyakorlat azonban azt igazolja, hogy a segélyt igénybe vevő 8 ezer anyuka többsége hamarabb munkába áll, mint ahogy gyermeke el­érné az óvodás kort. Tehát több bölcsőde kellene, hiszen megyénkben ezer bölcsődés korú gyermekre csupán 57 hely jutott, s még a buda­pesti agglomerációban is csak hetven. Ez igen rossz arány az országos 91-hez ké­pest. És egyre nehezebb lesz bejutni a bölcsődékbe, mert az élveszületések száma gyorsabb ütemben nő, mint ahogy a bölcsődei hálózatot fejlesztik. Többet vettek fel 1971 végén a tanácsi bol- csodéüben 1646, az üzemiek­ben 728 gyermeket gondoztak, ugyanakKor, a norma szerint gyermekenként szükséges 4 negyzetméter alapterületet számítva, csak 1762 apróságot vehettek volna fel. A bölcső­dehiány miatt a dolgozó anyák az átlagosnál gyak- raoban veszik igénybe a gyer­mekgondozási segélyt. Az or­szágos 66 százalékhoz képest Pest megyében a szülők 76 százaléka marad otthon hat hónapnál hosszabb ideig. A segélyt igénybevevők aránya azonban csökken, és jelentős azoknak a száma is — körül­belül minden negyedik kis­mama — akik időközben le­mondják a segélyt, és elmen­nek dolgozni. A bölcsődék iránti igényt növeli az a — egyébként örvendetes — tény is, hogy az elmúlt tíz év alatt tizenegyezer új munkahelyet létesítettek megyénkben az asszonyoknak. A tanácsok és az üzemek egy része már felfigyelt a nö­vekvő bölcsődeigényekre, s itt is, ott is épül a legapróbbak „második otthona”. Százhalom­battán néhány hete adták át azt a 60 személyes bölcsődét és 100 személyes óvodát, amelyet több mint 11 millió forintért építettek. Az utóbbi három év­ben a tanácsok és az üzemek sok új óvodát létesítettek, je­lentősen hozzájárulva ezzel az óvodahiány fokozatos meg­szüntetéséhez. A legapróbbak azonban még gyakran kiszo­rulnak a helyhiány miatt, mert anyagi lehetőségeink nem kor­látlanok. Tárgyi és személyi feltételek Nemrégiben a Központi Sta­tisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatósága megvizsgálta a bölcsődék és csecsemőotthonok felszereltségét, amelyről meg­állapította, hogy az utóbbi években fokozottan javult. Nőtt a meleg vízzel, korszerű fűtéssel, háztartási és konyhai berendezésekkel ellátott böl­csődék száma. A fűtés korsze­rűsítésében kiváltképp az üze­mi bölcsődékben jó a helyzet. Náluk a légtér 92 százaléka központi, etázs-, illetve olaj- kályhafűtésű. A tanácsi böl­csődéknek csupán 42 százalé­kában fűtőnek ilyen korsze­rűen. Kevés lehetőségük van vi­szont a gyermekeknek a moz­gásra: négy bölcsődének egy­általán nincs kertje, harminc­ban egészen szűk területre zsúfolódnak az apróságok. A bölcsődék megfelelő környeze­tének kialakításában is vannak még tennivalók, hiszen három intézmény környékén erős a zaj és szennyezett a levegő. Játékokra a csecsemőotthonok­ban általában többet költenek, de a bölcsődékben is megkö­zelíti gyermekenként évente a 60 forintot a játékokra fordí­tott összeg. A tárgyi feltételek mellett nézzük meg a személyi felté­teleket is. A megyében kevés a szakképzett gondozónő, s ezt még súlyosbítja területig kon­centrálódásuk. Nagykőrösön például, ahol kevés a női mun­kahely — 97 százalékban szak­képzett gondozók dolgoznak, a főváros közelében Zsámbékon viszont csak 55 «zúzalék az arányuk. (Bizonyára javít majd a helyzeten az új nővér- szállás, amelyet december ele­jén adtak át, s amely 15 nő­vérnek nyújt kényelmes ott­honit.) A nevelők munkahely­változtatása, de még intézmé­nyen belüli mozgása is kedve­zőtlenül hat a gyermekekre, akik így nélkülözik az e kor­ban biztonságérzetük legfőbb feltételét jelentő állandóságot. Az elmondottakat összegezve megállapíthatjuk, hogy még jó néhány bölcsődére lenne szükség a megyében, hiszen a dolgozó nők aránya nálunk a legmagasabb az országban, rá­adásul a keresők nagy része nem a lakóhelyén helyezke­dett el. Mintegy 2300 anyuka biztonságban tudja gyermekét, ahhoz azonban, hogy a többiek is megállják a helyüket a gé­pek, íróasztalok, vagy rajztáb­lák mellett, még több bölcsőde kellene. Czibor Valéria Emeletes Tápiószentmárton Soiház, tsz-tagoknak — üzletház Kétszáz négyszögöles tel­kekre fiatal tsz-tagjainak öt lakásból álló összefüggő sor­házat épít a tápiószentmárto- ni Kossuth Termelőszövetke­zet brigádja. Az építtetőket a nagyobb OTP-kedvezmény is serkentette erre az új típusú építkezésre A lapos tetejű sorházban az emeletes, tágas, kétszobás, összkomfortos la­kásokat tetőterasszal fedett garázsok kötik össze. A köz­ségben a sorház mellett még öt emeletes családi ház kivi­telezésére adtak építési enge­délyt 1972-ben. A Kossuth Termelőszövetkezet építőbri­gádja még egy ugyancsak emeletes üzletházat is épít Tápiószentmártonban, ahol a leendő húsboltban és zöldség­árudában elsősorban saját húsfeldolgozó üzemük termé­keit, valamint saját termé­nyeiket kívánják értékesíteni. Az üzletházban az emeleti részen eszpresszót rendeznek be. Lezátt váróterem Sajnos, bármilyen rossz az idő, az utasok a váróterem előtt, a szabadban várakoznak a törökbálinti vasútállomáson. A nagV várótermet ugyanis le­zárták. A pénztár előtti tér fű­tött ugyan, de ott rendszerint erős a széngáz. A cserépkályha már régebben felrobbant. A nagy állomásépület egyébként a Budapest felé induló vona­tok oldalán van, annak elle­nére, hogy Törökbálintról ma­napság senki sem utazik vas­úton a fővárosba, hiszen jó az autóbuszközlekedés. Az itt fel­szállók vidéki állomások felé igyekeznek, a Budapestről jö­vő vonatokra várnáik. S e for­galmas oldalon nincs váróte­rem. így a várakozási időt té­len is a szabadban kell eltöl­teni. Szeretnénk, ha mielőbb meg­oldódna ez a problémánk. Boda Zoltán Törökbálint Eltűnt a távirat Tavaly október 29-én volt a nővérem aranylakodalma Tö­kölön. Más elfoglaltságom miatt nem tudtam elmenni, ezért október 27-én délelőtt dísztáviratot adtam fel. A do­lognak mindössze egyetlen szépséghibája van: a dísz­táviratot a mai napig sem kap­ták meg. Igaz, azóta már hó­napok teltek el, de nem tud­juk, hová tűnt a küldemény. özv. Koltay Gyuláné , Gödöllő Elismerés Immár három hónapja va­gyok a Pest megyei Hírlap elő­fizetője. A fővárosban lakom, de a monori mellékletre fi­zettem elő, mert a megyének ez a része érdekel különös­képpen. Ezúton is szeretnék köszönetét mondani a szer­szervezett az általános iskolá­soknak. A gyerekek jól szóra­koztak, s különösen Levente Péter — akit a zsebtévéből is­mernek — alakítása aratott nagy sikert. Reméljük, hogy több hasonló, jól sikerült rendezvényt nézhetnek majd meg az elkövetkezendő időben is a leányfalui általános isko­lások. Horváth László Mihály Pócsmegyer Pedagógus jubileum Szép jubileumhoz érkezett Kiss B. József, a dunakeszi 1. 37,. általános iskola igazgatója: 1972 decemberében ünnepelte pedagógus pályafutásának 40. évfordulóját. Nagykőrösön 1932-ben végezte a tanítókép­zőt, s 1961-ben lett Dunake­szin az 1. sz. általános iskolá­ban igazgatóhelyettes, majd 1968 októberétől igazgató. Pá­lyáját a hivatásszeretet, a gyerekek iránti rajongás jel­lemzi. Huszonhat éve tagia a pedagógus-szakszervezetnek, 1961-től Dunakeszin a peda­gógus pártszervezet titkára, s emellett a nagyközségi tanács vb-tagja. Kiss B. József 1973 júniusá­ban megy nyugdíjba. A társa­dalmi élettől ezután sem akar elszakadni. Gazdag élettapasz­talatára nagy szükség lesz nyugdíjazása után is. Solymosi László Dunakeszi Kövezik az utat Albertirsán az utolsó méte­reket kövezik a Hősök útján. Rövidesen tehát „összeér” a Bajcsy-Zsilinszky úttal Al­bertirsának e része is. Ez az út öt kövezett szakaszt köt össze. A lakosok mindezt örömmel vették tudomásul. Jó lenne azonban, ha a Táncsics utca, illetve a Hunyadi utca 400 mé­teres szakaszát is kiköveznék egészen a benzinkútig. A jár­művek egyre inkább szaporod­nak, s a jól elkészített úton nyugodtan közlekednek az emberek. Reméljük a Tán­csics és a Hunyadi utcára is sor fog kerülni. Virág Mihály Alberti rsa Számolgatás al telik az idő! Veresegyházon a Táncsics utcai üzlettel gyakran foglal­koznak a helybeliek. Még mindig nem találják az áru- választékot megfelelőnek. Ezenkívül lassú a kiszolgálás is. Az eladóknak papíron kell összeszámolniuk az áruk ér­tékét. Különösen fizetés utá­ni napokon okoz ez fennaka­dást, hiszen ilyenkor sokan Panasz Hozzászólás cikkünkhöz A Pest megyei Hírlap 1972 december 20-i számában a ceglédi mellékletben olvashat­tunk az albertirsai fiatalok kulturális és szórakozási lehe­tőségeiről. Ezzel kapcsolatba* érkezett szerkesztőségünkbe levél egyik albertirsai olva­sónktól. S. M. — nevét kérésé­re nem közöljük, de észrevé­teleit hasznosnak tartjuk. „A felfelé vezető úthoz véle­ményem szerint egy erőskezű pedagógus kellene. Én magam is fiatal vagyok, Budapesten dolgozom, szívesen részt ve­szek abban, ami szép és jó. A zeneiskolába járok, szomba­tonként — ha van időm — gyakorolni. A közelmúltban — december 16-án — a zenete­rembe szerettem volna bejut­ni, de az zárva volt. Érdek­lődésemre a kultúrház művé­szeti előadója nyomdafestéket nagyobb mennyiséget vásárol­nak. Előfordul, hogy egy-két apró cikkekre fél óráig kell várakozni. Véleményünk szerint két megoldás lehetséges. A leg­jobb az lenne, ha önkiszol­gálóvá alakítanák át az üzle­tet. Ha ez nem megy, akkor legalább egy pénztárgépet hozhatnának a boltba. Sok időt takaríthatnának meg az eladók és a vásárlók egyaránt Irházi Mária Veresegyház Hol a könyvborító? Tavaly első osztályos kislá­nyomnak vettem néhány kék színű, műanyag könyvborítót. Csak annyit vásároltam, amennyire akkor szükségünk volt. Az idén viszont — te­kintve, hogy a gyerek máso­dikos — többre lenne szük­ség, de sajnos, nem lehet kap­ni. Pedig nagyon jó, tartós, s aránylag olcsó is: 7,80 Ft da­rabja. Több szülő kért, hogy próbáljak hozni nekik is, de sajnos mindeddig reménytele­nül jártam az üzleteket. Vajon miért nem lehet kap­ni a műanyag könyvborítót? Lovas Elekné Tápiószecső ; javaslat nem tűrő hangon utasított rendre, mondván, hogy ez nem az ő dolga. Tudom, nem nagy ügyről van szó, de úgy érzem, a felemelkedést éppen az ilyen apró dolgokban keli kezdenünk. Ceglédi példa: a zeneiskola jól felszerelt. Ceglédbercelen a népi hagyományok feleleve­nítésében, ápolásában, aktívan részt vesznek a fiatalok. Köz­ségünkben is lenne népi ha­gyomány: gondolok itt a szlo­vák ajkú lakosokra. Vannak zeneiskolások, Albertinsán két termelőszövetkezet, háziipari szövetkezet, ktsz található, bi­zonyára találnának jó hangú asszonyokat, daloló kedvű lá­nyokat, fiúkat. Megfelelő irá­nyítás mellett szerintem min­dent meg lehet valósítani. Aki pedig nem szereti a rendet, az majd lemorzsolódik De akik maradnak, azokra mindenben lehet számítani.’’ kesztőségnek azért a mun­káért, amellyel oly színvona­lasan tájékoztatják az olvasó­kat, nemcsak a megyei, hanem a világban lezajlott esemé­nyekről. Kívánom, hogy továbbra is ilyen lapot adjanak az olva­sók kezébe. Anda Károly Budapest Ajándék — a nyugdíjasoknak A gödöllői Agrártudományi Egyetemnek csaknem 100 nyugdíjasa van. Az intézmény szakszervezeti bizottsága ed­dig minden év végén kedves ünnepséget rendezett a tiszte­letükre. Ez az esemény az idén sem maradt el. ördög László szb-titkár elmondta: minden tanszék a saját szociális kere­téből ajándékozta meg nyug­díjasait. Az idős emberek nagy örömmel köszönték meg e kedves figyelmességet. Kelemen János Gödöllő Szórakozás — iskolásoknak A közelmúltban a Hazafias Népfront leányfalui szervezete a helybeli szülői munkaközös­séggel színvonalas műsort „Gázos" levelek Az utóbbi időben sok olyan levél érkezett szerkesztősé­günkbe, amelyek a propán-bu­tán gázzal foglalkoztak. Ol­vasóink többnyire azt kifogá­solták, hogy az ellátás nem volt mindenütt megfelelő az ünnepek előtt. Nemrégiben közöltünk ilyen témájú levelet Gyömrőről és Bemecebaráti- ról, s most a legfrissebbeket adjuk közre. Szauter Ferenc írta Pilisszentivánról: Hiába váriak „Pilisszentivánon a szokott nap>on (december 2-án, szom­baton) hiába várták az embe­rek üres gázpalackjaikkal a szállítmányt. Nem érkezett meg. Ez természetesen nagy problémát jelentett, hiszen a háziasszonyok nehézségek árán tudták megfőzni a vasárnapi ebédet. A didergésről, felesle­ges várakozásról nem is szól­va... A pilisszentiváni pb- gázfogyasztók örömmel ven­nék, ha e sorokról az Illetéke­sek is tudomást szereznének.” A pilisszentiváni körségi ta­nács vb-titkára elmondta, hogy heti két alkalommal — ked­den és szombaton — érkezik hozzájuk a palackos gázt szál­lító teherautó. Természetesen ilyen körülmények között, aki­nek hét közben kiürül a pa­lackja, annak néhány napot várnia kell. A helyzet javítása érdekében a községi tanács tárgyalást folytat e körzet gáz­ellátójával. a Pilisborosjenő és Vidéke ÁFÉSZ-szel. Az elkép­zelések szerint a községi ta­nács és az ÁFÉSZ közösen új gázcseretelepet építene Pilis; szentivánon. Az ügyben végle­ges döntés még nincs. Addig bizony, a pilisszentivániaknak nincs más választásuk, mint az, hogy kedden és szombaton várják a gázt szállító teher­gépkocsit. Tartsanak palackot Szűcs János péceli olvasónk ugyancsak a pb-gázzal kap­csolatos ügyben fordult szer­kesztőségünkhöz. Mint közölte, korábban vásároltak egy gáz­tűzhelyet, amelyhez kölcsönpa- lackot kaptak. Egy idő után a palackot vissza kellett szol­gáltatni. Akkor arra gondol­tak, hogy újat vesznek. Saj­nos, ez mindeddig nem sike­rült. Azt kérdezi, hogyan jut­hat pb-gázpalackhoz. A következőt tudjuk ta­nácsolni: forduljon a Tiszán­túli Gázszolgáltató- és Szere­lő Vállalat (TIGÁZ) gázfőosz­tályához. A pontos cím: Bp. V., Alpári Gyula u. 4. Ha le­het, személyesen keresse fel a vállalatot a megadott címen. Így is lehet Érdekes módon nemcsak panaszoslevelet kaptunk pb­ifgáz ügyben. Kiss István (Bu­dakeszi, Vöröshadsereg út 195.) tudósítónk leveléből idézünk: „Az elmúlt években bizony elég rossz volt Budakeszi pb- gázellátása. Örömmel írom le: fokozatosan egyre jobb lett a helyzet. Nagyközségünk veze­tőinek intézkedése nyomán új gázcseretelep nyílt. Herceg Fe- rencné személyében udvarias, készséges vezetőt állítottak a telep élére, biztosították a megfelelő ellátást. Ha netalán valamelyik háziasszony főzés közben pb-gáz nélkül marad, nyugodtan felkeresheti —akár késő este is — a telepet, min­dig készséggel kiszolgálják. Hiány sincs, pb-gáz is mindig kapható.” Nos, úgy látszik, így is lehet. Levele második részében Kiss István a következőikről írt: ,.Sajnos, azonban, aki tarta­lékpalackot szeretne igényel­ni, a kiutalás kézhez vétele után csalódott lesz. A kiutalt palackért a diósdi gázcsere­telepre kell mennie. Vajon miért? Ez az egyetlen pana­szunk, bár, minden bizonnyal azt is meg lehetne oldani, hogy Budakeszin kaphassuk meg.” A mi véleményünk szerint is az a megoldás, hogy a bu- dakeszieknek ne kelljen tarta­lékpalackért Diósdira — sok ki. lométerre lakhelyüktől — utaz­niuk. F. Szerkesztői üzenet L. I., Túra: örömmel olvastuk sorait. Sajnos, versét nem tudjuk közölni, de szívesen vennénk, ha a túrái embereket érintő jó hírek­ről, gondokról prózában számolna be szerkesztőségünknek. I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom