Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-18 / 14. szám
4 phí mcrEi <Jtír!ap 1973. JANUÄR 18.. CSÜTÖRTÖK Pest megyei látóhatár HÉTRŐL HÉTRE sok olyan országos fontosságú írás jelenik meg a lapokban, melyek Pest megyéről szólnak, vagy a megye alkotói írják. E megújuló gazdag termésben tallózva újabb távlatokat kapunk. Ezúttal csak néhány kiemelkedő cikket, tanulmányt sorolunk föl ez utóbbi hetekről. A Kortárs 1973-as első száma Petőfi Sándor ' születésének 150. évfordulója alkalmából közli Kira Sahova tanulmányát a költő dömsödi élményeiről. Elemzésében nemcsak a környezet leírását adja, hanem összehasonlítja a Petőfi-család lakóházát az ukrán parasztházakkal. Az idén Kodály Zoltánra is emlékezünk. Fábián Zoltán író, a Hazafias Népfront Pest megyei alelnöke Gyökérnövesztés címen csoportosítja e földrészre kiható zenei forrás állomásait, és befejezésként idézi Kodály szavait: „Nem akarunk többé zenei gyarmat lenni. Megvan nekünk a magunk mondanivalója.. „... csak az- európai és a magyar hagyomány egybeolvasztása hozhat létre eredméityt”. (Kortárs. 1972. december) ÉRDEKES kerekasztalvitát indított Hajdú Ráfis a Társadalmi Szemlében arról, hogy az írók kinek és mit írjanak. A sok hozzászólás közül kiemelkedik Antalfia Jenő megalapozott véleménye, melyet a Látóhatár is közölt, mintegy minősítve gondoiatvezetésé- nek helytálló értékeit. (1972. dec.) Antalfia Jenő a Pest megyei ingázók nehéz helyzetére utal, és arra, hogy a közművelődés legfőbb feladata kapcsolatot keresni a jó könyv és a munkásember között a körülmények figyelembevételével : „Ne» akarjunk mindjárt Erzsébet-hidat verni; megteszik talán' a kisebb fahidak és átereszek is”. IRODALMI LAPJAINK is foglalkoztatják megyénk íróit. Az? Élei és Irodalom 1973. január 6-i száma közli FalwTamás érdekes eszmefuttatását a „költői félmúlt” igealak használatáról. Örömmel észre- vételezzük, hogy a Pest megyében élő kilencvenéves költő friss szellemi erőben dolgozik, melyet legújabb írása is igazol. (Élet és Irodalom. 1973. ján. 13.) | Az Üj írás decemberi számában jelent meg Szeberényi Lehel novellája. (A rómaiparti aranyidőkből.) Az elbeszélés lírai hangvétele evezés közben villantja fel a Papszigetet, Szentendre tornyainak „csillogó, rezgő óarany”-át, az ősfák csöndjét, a víz sodrát és homokzátonyait. Ugyancsak ebben a számban közli Szeberényi Lehel regénytervezetét, melynek témája a festői szépségű Dunakanyar. A folyóirat külön melléklete megszólaltatja Gergely Mihályt, Móricz Virágot, Tornai Józsefet, Bárányt Ferencet, Mesterházi Lajost és Vas Istvánt, hogy valljanak terveikről. Megyénkben született, élő, dolgozó szerzők gazdag programot tűztek ki írói feladatként, melynek megvalósulása nemcsak személyes célkitűzés, hanem közérdek is, hiszen kultúránk felemelését szolgálja. PEST MEGYE az ország központi területe, paradox módon mégsincs önálló színháza, folyóirata. SE hiányt pótolhatná évről évre Megyei Évkönyv szerkesztései amely egy begy űjtené az országos lapokban megjelenő megyei indítású, megyei határokat érintő írásokat. Így a felvetett gondolatok még inkább a megyei közművelődés cselekvő energiáivá változhatnának. Losonci Miklós Aszódtól Törteiig Petőfiemléknapok A Pest megyei könyvtár Petőfi születésének 150. évfordulója alkalmából januártól áprilisig megemlékezéséket, irodalmi' esteket szervez. Ezeken bevezetőt Selmeczi Élek, az Irodalmi Színpad rendezője mond, s közreműködnek az Irodalmi Színpad művészei: Benkő Péter, Cs. Németh Lajos, Joó László, Verdes Tamás és Dévai Nagy Kamilla. Az összeállítást először január 24-én Aszódon, az ifjúsági házban mutatják be. Érden február 5-én, Túrán február 19-én, Piliscsabán március 5-én, Csemőn március 19-én, Monoron április 11-én, Törteién pedig április 16-án adják elő, illetve .ismétlik meg. Ezekben a napokban a községi könyvtárakban az általános iskolásoknak, illetve Monoron, a József Attila gimnáziumban a diákoknak rend- hatfyó irodalomórát tart Petőfi Sándor műveiről Lengyel Balázs író és Takács Márta előadóművész. Javul a diákélelmezés Kísérlet az érettségi és a felvételi közelítésére Könnyebb, gyorsabb a barkácsolás korszerű, nagy pontosságú, elektromos kézi tárógéppel és ütve táró géppel Közülétek és magánvásárlók beszerezhetik a 5. sz. boltjában: Budapest Vili., Ollói út 32. (Az Iparművészeti Múzeummal szemben.) VISZONTELADÓK MEGRENDELHETIK a VASÉRT Vállalat Szerszámosztályán: Budapest Vili., Üllői út 32. Telefon: 331-925. NYOLCADIK OSZTÁLYOS FIÚK! Jelentkezzetek szakmunkástanulónak korszerű építőipari és házgyári szakmákba! Épületburkoló Szerkezetlakatos Szobafestő-mázoló Vasbetonkészitő Acs-átlvónyozó A képzés helye: Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös, Kiskunfélegyháza és Baja (a jelentkező lakóhelyétől, illetve a választott szakmától függően). Indokolt esetben kollégiumi elhelyezés, teljes ellátás.' A helybeli és a bejáró tanulóknak is munkaruhát, védőöltözetet és ebédet adunk. A vasbetonkészítő és az ács-állványozó szakmára jelentkező tanulóknak ingyenes kollégiumi elhelyezés és teljes ellátás, ezen felül minden hónapban 200 Ft ösztöndíj-kiegészítést fizetünk. A szakmunkásvizsga után minden tanulónak állandó jellegű munkáról gondoskodunk vállalatunk építkezésein, továbbá a kecskeméti házgyár zártüzem-jellegű munkáin. Az érdeklődők részére mindennap űgveletet tartunk, és szerződést kötünk vállalatunk központi irodájában 8 órától 16 óráig, szombaton és vasárnap 8 órától 12 óráig. Vidékiek levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatást! Bács megyei Állami Építőipari Vállalat 1 6000 Kecskemét, Klapko u. 34. Villanyszerelő Központifűtés-szerelő Víz- és gázvezeték-szerelő Kőműves Tájékozlató a Művelődésügyi Minisztériumban , Diákok és szülők százezreit érintő jelentős témákról tartott sajtótájékoztatót szerdán a Művelődésügyi Minisztériumban dr. Polinszky Káróly miniszterhelyettes. Bejelentette: országszerte hozzáfogtak az idei iskoláztatási munka előkészítéséhez. Az általános iskolák nappali tagozatain ebben az esztendőben várhatóan 137 ezren végeznek, a középiskolák nappali tagozatain pedig 54 ezren érettségiznek. Országosan tehát mintegy 190—191 ezer diák továbbtanulásáról, munkába állásáról kell gondoskodni. Az iskoláztatási munka a január végi, február eleji pályaválasztási szülői értekezletekkel veszi kezdetét A szülői értekezletet követően február 20-ig továbbítják az általános iskolákból a jelentkezési lapokat a középiskolákba, a szakmunkásképzőkbe, valamint a gép- és gyorsíróiskolákba. A szakmunkásképző iskolákba február 1-től lehet jelentkezni, a felvételiket itt március 1. és május 31. között taítják. A középiskolát végző fiatalok felsőfokú továbbtanulásának orientálására februárban megjelenik a Tájékoztató a magyar felsőoktatási intézményekről című hivatalos- kiadvány, amely a könyvesboltokban is kapható lesz. Ebben részletezik az idei • felvételi munka teljes „menetrendjét” fs. A Központi Bizottság júniusi határozatának megfelelően megvizsgálták az egyetemi, főiskolai felvételi rendszer és az érettségi vizsga közelítésének lehetőségeit. A2 érettségi vizsga változatlanul fontos állomása marad a középiskolai munka befejezésének. Nem változik az érettségi tantárgyak összetétele és az érettségi elbírálása sem. Az idén változatlanul megmarad az érettségi átlag is. Kísérleti jelleggel ugyanakkor már ebben a tanévben bevezetik az érettségi és a felvételi vizsga közelítésének egy új módszerét. A matematika felvételi tárgyból megirt írásbeli érettségi dolgozat egyúttal az egész országban egységesen megfelel a főiskolai, egyetemi felvételi vizsga írásbeli részének is. Május 12-én, országosan egy időpontban — a#szakközépiskola matematika tananyagát is figyelembe vevő — egységes feladatok alapján történik az írásbeli vizsgáztatás. A' feladatok kijelölését és a dolgozatok javítását a középiskolák tanárai és a felsőoktatási intézmények oktatói közösen végzik. (Ez a rendelkezés csupán az idén érettséairn nan- oali. esti és levelező diákokra vonatkozik.) At korábbi évek gyakorlatához képest eltérést jelent az is, hogy az érettségi vizsga átlaga a felvételi vizsgába nem számít bele. - Ettől a tanévtől kezdődően az érettségi eredmény, sem a rendűség, sem az egyes tárgyakból ott elért eredmény nem szénit a felvételi vizsgán. Csupán a felvételi tárgyakból a középiskola II—ÍV. osztályaiban, tanév végén elért eredményt veszik figyelembe a pontszám kialakításakor. Amennyiben a felvételi tárgyat a diák a középiskolában nem négy esztendőn keresztül tanulta, hanem ennél rövidebb ideig, akkor az utolsó két esztendőben tanév végén elért eredményeit számítják a pontszámokba. Természetesen az így kialakított eredmény csupán a pontszámok felét jelenti, a másik felét a felvételi vizsga eredménye dönti el. A pedagóguspályázati rendszer egyes kérdéseiről, a pedagógusjelöltek elhelyezkedéséről szólva a miniszterhelyettes néhány változást jelentett be. A jövőben — már ebben a tan. évben is — a pedagógusmunkakörben vagy másutt munka- viszonyban álló pedagóguské- pesítésűek részére minden évben csupán egy alkalommal hirdetnek pályázatot az állásokra. A pályázati felhívások a Művelődésügyi Közlönyben március elején jelennek meg. Pályázat csak egy állásra nyújtható be. A végző hallgatók számára megpályázható pedagógusállásokat egy évben két alkalommal — áprilisban és júniusban — teszik közzé. A pedagógus- képző intézményekben a pályázati felhívásokat nyilvánosan .kell kifüggeszteni. Mindkét pályázati szakaszban a pedagógusjelöltek egy-egy álláshelyre jelentkezhetnek. A pályázati rendszer tisztaságát védi az az intézkedés is, 'hogy az elutasítottak számára indokolni kell a nemleges döntés okát. ■ Számos diákszociális intézkedésről számolt be a továbbiakban dr. Polinszky Károly. Többek között elmondotta, január 1-től valamennyi oktatási intézményben, ahol étkezési lehetőség van, fölemelték az élelmezési norma forintösszegét. Az emelkedés átlagosan mintegy 10 százalékot jelent. Fontos intézkedés, hogy az- élelmezési norma emelkedése nyomán a szülők, a diákok térítési összege változatlan marad. A bölcsődei és napközi otthoni élelmezési normák a vállalati gyermekjóléti intéz- ménvekre is kötelezőek. Azok az egyetemi, főiskolai hallgatók, akik eddig is szociális ösztöndíjban részesültek, január 1-től automatikusan 50 forinttal nagyobb ösz- szeget kapnak kézhez havonként. Ezt tehát nem kell kérvényezniük a hallgatóknak. Heti filmjegyzet Menekülés Ludmilla Szaveljeva és Vlagyiszlav Dvorzseckij, a Menekülés főszereplői. Egy pusztulásra érett, végóráit élő hatalom halaltánca és hosszan tartó agóniája — ez a témája a Mihail Bulgakov azonos című színművéből és Fehér gárda című regényéből meg más írásai egyes részleteiből írott, Menekülés című kétrészes szovjet filmnek. Az összeomlófélben lévő hatalom: a Vrangel vezette fehérek hadserege 1920 vége felé, a Krímben, ahol az ellenforradalmi erők egyik utolsó bázisa volt. S miközben ez a végsőket rúgó hatalom még- egyszer, utoljára feldobja a fehérgárdisták, a különféle színezetű ellenforradalmárok, az ügyeskedők, a dögkeselyűk minden rendű és rangú csoportjainak legaljasabb alakjait, már látjuk megszületőben az újat, azt a fiatal szovjet hatalmat, amely belső küzdelmektől is nehezített harcban győzedelmeskedik a régi Oroszország hívei és védelmezői fölött. Mindebből persze arra is lehetne gondolni, hogy a Menekülés újabb polgárháborús film, lei tudja, hányadik a nagyon népes sorban, ennyi és semmi több. Nos, ennyi, de ennél sokkal több is. Aki valaha is olvasott egyetlen Bulgakov-írást, az azt is tudja, mitől több,ez a film a szokványnál. Attól, hogy egy wagy formátumú író nemes irodaL mi alapanyagából készült, s ez az alapanyag még egy máz műfajban is megőrzi erejét, művészi igazságát. Sőt, a színdarab — amely sosem került színre! — nem is nyújtana annyi lehetőséget a maga korlátozott színpadi lehetőségeivel, mint amennyit most a filmben kap. S ez mindenképp dicséri a filmet író és rendező Alekszandr Alovot és Vlagyimir Nauniovot. A két rész egyébként, bár összefügg egymással, s nemcsak az azonos figurák, hanem folytatódó cselekménysor révén is, szinte két külön film. Az elsőben a krími harcok, a fehérek bukásának tragikomikus és visz- szataszító eseményed kapják a fő teret, a második rész már a fehér emigránsok lassú szét- züllését, illetve a közülük értékesebbeknek az orosz hazába visszavezető útját mutatja be. Mindkét részben kitűnő a színészi játék: Ludmilla Szaveljeva, Alekszej Batalov, Mihail Vljahov, Tatjana Tkacs, Vlagyiszlav Dvorzseckij, Jev- genyij Jevsztyignyejev — a jók közül is csak a legjobbakat említettük. West Side Story Eddig csak hallottunk vagy beszéltünk róla, ismertük zenéjét, láttuk színpadi — eredeti! — formájában; most végre, tizenkét évvel a bemutatója után, meg is nézhetjük filmen a West Side Storyt. S meg kell állapítanunk, hogy bár 1961 óta rengeteget fejlődött a színes technika, újabb optikákat és még szte- reóbb vászonméreteket, meg még hi-fibb sztereohangot alkalmaznak, mint akkor, ez a film így is remekmű, és máig ható benne minden. Elsősorban persze két tényező miatt nem öregedett: Leonard Bern- st&n zenéje és Jerome Robbins rendezése jóvoltából. Ez a zene megszületése óta már műfajt teremtett, a West Side Storytól számíthatjuk a musical, mint műfaj megjelenését, s a maga nemében azóta is csak követték, vagy utánozták, de felül nem múlták. Robbins pedig'megtalálta ehhez a zenéhez a megfelelő játékstílust és rendezői forma- nyelvet. No és a színészeket is! Mert a filmváltozatban csupa olyan színészt láthatunk, s ráadásul a legkisebb szerepekben is, akik' egy új színészideált testesítenek meg: egyaránt tökéletesek prózai színésznek, énekesnek és táncosnak, sőt ha erre' van szükség, még kiváló akrobaták is. Igen, ezt a műfajt csak ilyen képességű művészek játszhatják igazán maradék nélküli színvonalon. A film minden jelenete tartogat élményt, de az „America” szám, a báli jelenet, Maria és Tony kettősei, a rendőrparódia különösen kiemelkedők. Robbins táncai, színészeinek mozgatása ma is tananyagnak számíthatnak bármely színiakadémián. Az öt főszereplő — Russ Tamlyn, Georges Cha- kiris, Natalie Wood, Rita Moreno és Richard Beymer — egymást múlja felül. A film egésze pedig bravúrosan megy végig az érzelmeskedés kísértésének borotvaélén anélkül, hogy egyetlen kockáján is beleesne ebbe a kísértésbe. Mindennek ellenére A német proletariátus egy nagyon nehéz történelmi időszakáról, az első világháború végének idejéről, s ezen eseményekben Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg a forradalomért vívott küzdelméről szól az új NDK-film. Erénye, hogy alaposan megértjük belőle az időszak eseményeinek i rugóit, szereplőit; hibája, hogy I igen gyakran túlságosan di- | daktikus a stílusa. Nászéjszaka a börtönben Addig persze nagyon sok minden történik ebben a jó humorú, ironikus felhangokban is bővelkedő olasz filmben, Franco Giraldi alkotásában, mire az apácából lett óvónő és a cipőmanekenből lett börtöntöltelék között megkötődik a házasság, valóban a „sitt” masszív falai mögött, a börtönkápolnában. De az igaz szerelem győzedelmeskedik, és mire a koronatanúból ara, majd nej, a vádlottból „sitis”, majd férj, később. szabad ember lesz, sok mulatságos jelenet lepereg a vásznon. És a börtön után jön még csak a java — de ezt nem illik elmondani. Legyen elég annyi, hogy a meglehetősen faramuci alapötletből igen szórakoztató film készült, és ha semmi több nem történt volna, mint hogy a forgató- könyv alkalmat ad két remek színész, Monica Vitti és Ugo Tognazzi komikumtól duzzadó alakítására, máris elérte volna a célját. Takács István I
