Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-16 / 12. szám

2 1973. JANUÄR 1«., Hü» Egy lépés történt a béke leié -de a háború még tovább tart Htomer total tflntotett vasárnap Bonnban a* am^lkalak viet­nami háborúja eilen. A hatóságok, a kormányhivatalok és az amerikai nagykövetsós védelmére eaer rendőrt mozgósítottak. Pompidou Kelet-A frikában FÓKUSZ Infláció A TAVALYI ESZTENDŐ a világszerte tapasztalható inf­lációval küzdő nyugati tőkés ipari államokban a pénz érté­kének nagyobb stabilitására törekvés esztendejévé vált. Ez a tőkésállamok közös problé­májává vált infláció regioná­lis, vagy nemzetközi keretek között közös ellenrendszabá- iyokat provokált. DE MÍG az Egyesült Álla­mok tavaly a Fehér Ház rigo- ■ózus gazdasági és árpolitika* ának eredményeként elérte, togy az első tizenegy hónap­ban az 1970—71-es 5 százalék­ai szemben 3,5 százalékra 'okként a drágulás aránya, s gy az USA „szigetté” vált a a smzetközi infláció tengeré­ben, az USA monopóliumai­nak gazdasági polipkarjai közt vergődő latin-amerikai álla­mokban az infláció fantaszti­kus méreteket öltött Így csak elég megemlíteni, hogy az USÁ-nak „kesztyűt dobó” Chilében tavaly 160 szá­zalék volt az inflációs arány, s épp a múlt hét végén jelentet­ték Chiléből, hogy az Allende- kormány újabb 100 százalékos béremelési tervvel igyekszik gátat vetni a tömegek elnyo- morodásánalí. Közben épp tegnap jelentse­tek a hírügynökségek az Egye­sült Államokból, hogy ott 4,5 Százalékról 5 százalékra emel­ték a leszámítolási kamatlá­bat A központi bank az inflá­cióellenesnek minősített intéz­kedést azzal indokolta, hogy a leszámítolási kamatlábat össze kellett hangolni a többi rövid lejáratú kölcsönöknél alkal­mazott kamatokkal. az európai Államok inflációs aránya a latin-ameri­kai államokban mutatkozó inf­lációhoz képest szinte nevet­ségesen alacsony, de ennek ell lenére az Európai Közös Piac — Nagy-Britanniával, Íror­szággal és Dániával kibővül­ve is — az inflációellenes küz­delemben eddig míg egyelőre gyenge lábon áll. Az EGK tag­államai az inflációellenes küz­delmet a legsürgősebb és leg­időszerűbb problémává nyil­vánították ugyan, de gyakor­latilag csak együttműködésre és nem közös akcióra kötelez­ték magukat AZ INFLÁCIÓVAL KÜZDŐ közös piaci tagállamok sorá­ban Nagy-Britannia tölti be az elsőhegedűs szerepét. Az úgynevezett inflációellenes terveket, a bérbefagyasztás második változatát Heath mi­niszterelnök a rendkívüli al­kalomhoz illően, Angliában szokatlan „elnöki stílusú” te­levíziós sajtóértekezleten je­lenti be szerdán a nyilvános­ságnak. A kormányt általában támogató sajtó is elismeri, hogy a február végén lejáró 90 napos „mirelitkorszak:” meghosszabbítása a kabinet és a szakszervezeti mozgalom nyílt konfrontációjával fe­nyeget. FRANCIAORSZÁG egészen más úton halad. A kormány nagyarányú adómérséklést ha­tározott el január 1-i hatály- lyal. Az országban március­ban új parlamentet választa­nak és a múlt évi 6,6 százalé­kos áremelkedés mellett a kormány számára égetően szükséges az inflációs problé­ma megoldása. Egyelőre Pom­pidou lemond az amerikai és angliai példát követő kény- szerrendszabályok alkalmazá­sáról, ha azonban ez a libe­rális magatartás kudarcot vall, az új választások után hivatalba lépő kormánynak minden bizonnyal „nehéz fegyverekhez” kell nyúlnia ... Alacs B. Tamás VASÁRNAP KOPPENHÁ­GÁBAN befejezte munkáját a Dán Kommunista Párt XXIV. kongresszusa. Megvá­lasztották az új vezető szerve­ket. A Dán Kommunista Párt elnökévé ismét Knud Jesper- sent választották meg. ELÉRKEZETT AZ IDŐ, hogy az Egyesült Államok rendezze kapcsolatait Kubá­val — hangsúlyozza a New York Times vasárnapi külön kiadásának adott nyilatkoza­tában Edward Kennedy de­mokratapárti szenátor. (Folytatás az L oldalról) kaptáik Washingtonban azok a találgatások, hogy Nixon, el­nök január 20-i újrabeiktatá- sának előestéjén fontos nyi­latkozatot (készül tenni a viet­nami megállapodás létrejötté­ről, vagy legalábbis „kézzel­fogható közelségéről”. Ziegler bejelentette továbbá: Henry Kissinger, ,az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadó­ja „a közeljövőben” visszatér Párizsba, hogy folytassa bizal­mas jellegű megbeszéléseit Le Duc Thoval, a VDK küldött­ségének különleges tanácsadó­jával. A Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Ál­lamok szakértői hétfőn dél­előtt a Párizs környéki Gif- Sur-Yvette-ben folytatták meg­beszéléseiket. Mint ismeretes, a szakértői megbeszéléseken foglalják írás­ba azokat a pontokat, ame­lyekben Le Due Tho, a VDK párizsi tárgyaló küldöttségének különleges tanácsadója és Henry Kissinger amerikai nem. zetbiztonsági főtanácsadó már megállapodott. A döntés napjai közelednek a vietnami kérdésben — hang­súlyozzák a francia főváros­ban, s a kommentátorok rá­mutatnak arra, hogy a döntés mo6t Nixon elnök kezében van, tőle függ az, vajon végre megadja-e a „zöld fényt” a bé­kének. Az Humanité hangsúlyozza: immár joggal remélhető, hogy közeledik a megállapodás alá­írása, amely véget vetne az amerikai agressziónak Viet­namban. Bár az elért haladás VASÁRNAP ÜJABB ÁL­DOZATOKKAL gyarapodott az észak-írországi zavargások halottainak amúgy is terje­delmes listája. A tartomány második legnagyobb városá­ban, Londonderryben nagy­erejű bomba robbant egy rendőrautóban. Két rendőr a helyszínen meghalt. Belfasttól 64 kilométernyire az ország­úton pedig egy rendőr halálá­val végződött egy robbanás, amikor egy rendőrségi autó aknára futott. AZ IRÁNI KORMÁNY egy szóvivője vasárnap közölte, hogy a Nafti—Shah olajmezök körzetében, az iráni—iraki ha­táron szombaton összecsapá­mértéke még nem Ismeretes, az máris megállapítható, hogy miért történt haladás. Nixon legutóbbi poker-játszmája ku­darcot vallott, s az amerikai stratégiai légierő katonai ku­darca döntő tényező volt a tár­gyalások előrehaladásában. Nem szabad azonban elfelej­teni — folytatja az Humanité —, hogy az amerikai vezetők már két ízben is felrúgták a megállapodásokat, épp ezért fokozott éberségre van szük­ség, s a nemzetközi közvéle­ménynek kettőzött erőfeszíté­sekkel kell kényszerítenie Ni- xont a békeszerződés gyors megkötésére. Egy lépés tör­tént a béke felé, de a háború még tovább tart. És, ha a szer­ződést alá is írják, ugyancsak éberségre és kettőzött erőfeszí­tésre lesz szükség, hogy annak rendelkezéseit valóban be is tartsák. A JOBBOLDALI NEMZETT PART fegyveres fasiszta ro- hamosztagosai a chilei Puente Alto helységben támadást in­téztek a szocialista párt helyi irodája ellen. A Santiagótól 30 kilométerre levő városkában szélsőjobboldali támadás értea Népi Egységhez tartozó többi párt képviseletét is. sok voltak iraki fegyveresek és iráni határőrök között. MONTEVIDEÖBAN megtar­tották az Uruguai Kommunista Párt szervezési kérdésekkel foglalkozó konferenciáját. A részvevők megvitatták a párt 1973. évi munkatervét. A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG déli részén, ötven kilométernyire az oszt­rák határtól száj- és körömfá­jást észleltek. VASÁRNAP A DÉL-URALI ORENBURGBA érkezett Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke. Pompidou köztársasági el­nök hétfőn reggel ötnapos ke­let-afrikai látogatásra indult, előbb Dzsibutiban, az „affá- rok és isszák francia területé­nek” (Francia-Szomáli-part) fővárosában, majd Addisz- Abebában, Hailé Szelasszié császárnál tess látogatást. ★ „Az affárok és Isszák francia területe” Abesszínia és a Szomáii Demokratikus Köztársaság közé ékelve, az Adeni-öböl afrikai part­ján fekszik, s a „francia tengeren­túli területekhez” tartozik. Párizs elsősorban stratégiai jelentősége miatt tartja fontosnak ezt a terü­letet, ahol mintegy ötezer korsze­rűen feineren francia katona ál­lomásozik. A 23 000 négyzetkilomé­ternyi, s nagyrészt terméketlen th- vatagból álló területre — amely^ nek lakói az affárok és Isszák — mind Abesszínia, mind a Szórnák Demokratikus Köztársaság igényt tart, mivel az affár törzs egy ré­sze Abesszíniában él, az isszák pv- dig Szomáliái eredetűek. A lappangó feszültség mtoát gyakran kerül sor kisebb-nagyobb incidensekre, s De Gaulle tábor­nok 1966 augusztusában Dzsibuti­ban tett látogatását heves tünte­tések kísérték. A tüntetők a fran­cia csapatok kivonását és teljes függetlenséget követeltek. Most mindenesetre széles körű bizton­sági intézkedéseket tettek, hogy hasonló tüntetések ne zavarják meg a köztársasági elnök látoga­tását. Tetteikre nines ments ág... HONOS TUDÓSÍTÁS Hanoi tanácselnöke, Tran Dui Hung vasárnap sajtóértekezleten számolt be azokról a károkról, amelyeket az amerikai terrorbombázások okoztak a december 18-tól 29-ig tartott időszakban a városban és környékén. Mint közölte, a B—52-es légierődök és az F—11-es vadászbom’oázók összesen 130 alkalommal szórták le halálíhozó terhüket Hanoira. A támadásoknak 2196 halálos és 1577 sebesült áldozata van. A város központjában, 200 ezer négy­zetméternyi, sűrűn beépített területből 70 ezer négyzetméter teljesen, 72 ezer négyzetméter pedig részlegesen megsemmisült. A külvár osokban 100 ezer lakóház dőlt romba. Hét kórházat ért telitalálat. Számos iskolaépület, könyv­tár, pagoda, néhány ipari létesítmény és egész lakókörzetek rongálódtak meg. A város környéki 102 faluból 70 volt amerikai támadások célpontja, 2800 hektárnyi rizsvetésből 1500 hektárnyi részt bombatölcsérek szántot­tak fel. Az amerikai hadvezetés lélektani terrorral próbált hatni a VDK lakos­ságára. Meg akarták fosztani az országot a közigazgatásá-irányító központ­jától azzal, hogy megrongálják a városba vezető fő közlekedési szárazföldi és vízi útvonalakat. Hogy a VDK-t elvágják a külvilágtól, az amerikai légi­erő szétbombázta Hanoi polgári repülőterét és rádióállomását. — Hanoi lakossága azonban már megtanult alkalmazkodni a háborús viszonyokhoz — mondta a tanácselnök. — A decemberi bombázások idején csaknem félmillió embert — köztük 300 ezer gyermeket — telepítettek ki a városból veszélytelen körzetekbe. „.Fényképüket felragasztották azokra a plakátokra, amelyek köz­ük a lakossággal, hogy a vietnami főváros 12 napos bombázása idején Hanoi felett 23 B—52-est lőttek le. Ez a hanoi légvédelem hatalmas győzelme volt, amiért meg is kapta a legnagyobb kitüntetést, a „Harci győzelmekért” érdemérmet. A pla­kátok szövege alatt ott díszeleg azoknak a fényképe, akik Hanoit, a Kham Thien utcát bombázták, akik Ciong faluban megsemmisítették az iskolát és az óvodát. Ezek az embe­rek most csíkos rabruhát viselnek, felszerelési tárgyaikat — ruhájukat, pilótasisakjukat, szúnyoghálójukat, zászlócskáikat, amelyekre vietnami nyelven azt írták, hogy tulajdono­sának adjanak enni és óvják meg az életét — külön kiállításon mu­tatják be. Az utcákon sok a repülőgéproncs. A fémhulladékokból a vietnami ezermesterek apró használati tár­gyakat, öngyújtókat, hamutartókat, fésűket készítenek. Minden tárgyra rávésik: „B—52-es amerikai repülő­gépből készült”. Ilyen rövid idő — mindössze 12 nap — alatt eddig még soha nem esett fogságba ennyi amerikai pi­lóta. Amerikai jelentésekből kide­rül, hogy 1964-től számítva, most a 12 nap alatt 16 százalékkal növeke­dett a foglyul ejtett pilóták száma. 1964 óta sok minden megválto­zott. Nagyot változott a légvédelmi szolgálat, növekedett a vietnami ra­kéta- és a légvédelmi tüzérség ereje. Megváltozott, mellesleg, az ame­rikai pilóták „földi” viselkedése is. Ismeretes, hogy december 26-án különösen intenzív és hosszú légi­támadás érte Hanoit. Ügy este fél tizenegy tájban az egyik tóból a vá­ros peremén, kimászott egy ameri­kai pilóta, B—52-es gépét lelőtték. A pilóta semmilyen ellenállást nem tanúsított, amikor a helyi harcosok körülfogták. Engedelmeskedett min­den parancsnak és azonnal leadta fegyverét. (Hanoi térségében egyéb­ként a foglyul ejtés pillanatában egyetlen amerikai pilóta sem tanú­sított ellenállást.) A -tóból előmászó pilótát körülvet­ték a hanoiak. Valamelyikük tu­dott angolul. A pilóta első szava az volt, hogy ne öljék meg. Utána nyomban elmondta, hogy mindösz- sze két nappal ezelőtt dobták át Guam támaszpontról, most először repül Vietnam felett. A felszállás előtt fél órával közölték vele, hogy a cél — Hanoi. Elmondta még, hogy gépét még a bombák kioldása előtt lőtték le. Hozzátette, hogy kész bármilyen parancsot teljesíteni. ...Néhány éve niég mások voltak ezek a pilóták. Ha náluknál ala­csonyabb rangú vietnami tiszt szólt hozzájuk, egyszerűen nem válaszol­tak. Nem érezték magukat legyőzői­teknek. Azt mondták, hogy egy­szerűen nem volt szerencséjük, gé­püket lelőtték. Volt idő, amikor a foglyul ejtett pilóta röpcédulákat osztogatott foglyulejtőinek: „Én a kommuniz­mus ellen harcolok. Gépem szeren­csétlenül járt. Kérem a helyi la­kosságot, hogy óvja meg életemet, rejtsen el, adjon ennem, szállítson biztonságos helyre, lehetőleg az amerikai csapatok körletébe. Az amerikai kormány 80 000 dongot fi­zet annak a vietnami személynek, aki mindezt megteszi”. Hol vannak már ezek az idők!Ma már az amerikai pilótát nem ér­dekli, milyen katonai rangot visel az, aki foglyul ejti. Egyik pilóta sem próbál antikommunista jel­szavakkal rokonszenvet kelteni ma­ga iránt. Készségesen válaszolnak bárki kérdésére. Idegesen és ijed­ten egyre csak azt hajtogatják, hogy nem volt idejük kioldani a bom­bákat, és hogy nem B—52-en re­pültek. Hozzáteszik, hogy eddig még nem bombázták Vietnamot, nem vettek részt egyáltalán sem­milyen hadműveletben, ellenzik a vietnami háborút... csak most ke­rültek ide... és... ne öljék meg őket. A könyörgésre egyébként semmi szükség: ha a pilóta élve földet ért, biztos lehet benne, hogy életben marad. Bár nemegyszer nem köny- nyű őket megvédeni a lakosság bosszújától. Az a pilóta például, aki decem­ber 26-án a tóból kimászott, termé­szetesen nem tudta, hogy két nap­pal korábban a közelben bomba robbant, amely egy hatgyermekes postás családját pusztította el. A légnyomás három gyermeket olyan messzire repített, hogy holttestüket csak harmadnapra találták meg — ugyanebben a tóban. A környékbe­liek még mindig a tragédia hatása alatt álltak. Elképzelhető, milyen gyűlölettel vették körül a pilótát, aki a tóból mászott ki. Ki tudja, igazat mondott-e, hogy nem volt ideje a bombák kioldá­sára? Feltehető, hogy nem mon­dott igazat, hiszen most minden amerikai pilóta így beszél. A tóból kimászott pilótát két fegyveres népfelkelő munkás védte meg a tömeg felháborodásától, amíg megérkeztek a néphadsereg katonái. Ezt megelőzően két vagy három nappal Hanoi külvárosában egy másik amerikai pilótát ejtett fog­lyul a lakosság. Ö azt állította, hogy nem B—52-esen, hanem A— 6-on repült. Ezt a gépet itt „ten­geri rablónak” nevezik. A közelben azonban egy B—52-es roncsai he­vertek. Mindenki tudta, hogy a pilóta hazudik. A népfelkelők egy szövetkezet istállójába tuszkolták az amerikait a feldühödött tömeg elől. Ott őrizték, amíg a katonák megérkeztek. A foglyul ejtett amerikai piló­ták viselkedése alaposan megvál­tozott. Bizonyára azért, mert még a legmakacsabbak is sejteni kez­dik, hogy tetteiKre nincs mentség. Hcnrih Borovik Mitterrand sajtóértekezletet tartott A Szocialista Intemacio­nálé vezetői vasárnap dél­után fejezték be kétnapos tanácskozásukat Párizsban. Francois Mitterrand, a Francia Szocialista Párt el­ső titkára, a Szocialista In- ternacionálé alelnöke a ta­nácskozás után tartott saj­tóértekezleten közölte, hogy a tanácskozás részvevői a nemzetközi helyzettel fog­lalkoztak, elsősorban az európai biztonság és együtt­működés kérdéséről, vala­mint a vietnami kérdésről tárgyaltak, majd Golda Meir izraeli miniszterelnök a közel-keleti helyzettel kapcsolatban fejtette ki ál­láspontját Ezt az utóbbi témát azonban, amely nem szerepelt a napirenden, nem vitatták meg. Mitter­rand rámutatott arra, hogy részletesen megvitatták a vietnami kérdést. E vita so­GOLDA MEIR izraeli mi­niszterelnök, a francia fő­városból hazatérőben, rövid látogatást tett Rómában. Az izraeli kormányfőt hétfőn dél­előtt a Quirinale-palotában fogadta Leone olasz köztársa­sági elnök. Ezt követően Gol­da Meirt a Vatikánban fogad­ta VI. Pál pápa. Ez volt az első alkalom, hogy izraeli kor­mányfő járt a Vatikánban. CSOU EN-LAJ kínai mi­rán a tanácskozás részvevői általában egyetértettek ab­ban, hogy sajnálatosnak tartják a tavaly decemberi amerikai bombázásokat, s remélik, hogy most már rö­videsen megtörténik a viet­nami probléma békés ren­dezése, s nem kerül sor újabb amerikai bombatá­madásokra a VDK polgári lakossága ellen. A szocialis­ta pártok vezetői elítélték e bombázások újrakezdését — hangsúlyozta Mitterrand. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet kérdésével kapcsolatban Mitterrand — az MTI tu­dósítójának kérdésére vála­szolva — kijelentette: a ta­nácskozás minden részve­vője pozitív módon elő kí­vánja mozdítani az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet ügyét. niszterelnök vasárnap fogadtá a kínai látogatáson tartózkodó Mohamed Hasszánéin Heikalt, a kairói A1 Ahram főszerkesz­tőjét. MOBUTU, a Zaire Köztár­saság elnöke ötnapos pekingi látogatásának befejeztével Saigonba utazott. További programja keretében Mobutu ellátogat Hangcsouba és Kan­tonba, majd Burmába uta­zik. CSAK RÖVIDÍN... \ I A l I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom