Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-14 / 11. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ás CE6U XVII. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1973. JANUÄR 14., VASÁRNAP / Jól kihasználják a kapacitást Két műszakban gondoskodnak a húsellátásról Csaknem százmillió forinttal nőtt az árbevétel A Dohány utcában pótkocsis teherautók sorakoznak, rajtuk marhák, sertések. Az autók oldalán távoli, ismeretlen községek neve szerepel. Szabolcsból jöttek. Magánfuvarosok fogatai hozzák a hízókat a háztáji gazdaságokból. A vágóhídon átadásra várnak e reggeli órákban. A sorra kerülő kocsiról terelőkioirlátok között hajtják le az állatokat az átvevőihelyre. A Pest—Nógrád megyei Al- latforgalmi és Húsipari Vállalat ceglédi gyárában az elmúlt években végzett korszerűsítés és bővítés nyomán, egyre több jószágot dolgoznak fél. Erről beszélgettünk a gyár igazgatójával, Kiskoré- nyi Jánossal. A végleges adatok még nem állnak rendelkezésükre, de azok nélkül is megállapítható: sikeres esztendőt zártak. Az 1971-es évi 553 millió forint árbevétel 1972-ben 650 millió forintra emelkedett. Százmillió forintnyi növekedés egyik évről a másikra ugrásszerű változást jelez. Magyarázata: a második félévtől két műszakban vágják a sertéseket. A két műszak tette lehetővé, hogy amíg 1971-ben 90 ezer állatot vettek át, addig tavaly már száznegyvenezret: az év második felében hetenként 3800 hízót vágtak. Vágómarha tízezer-ötszáz érkezett. A húskészítmények is természetesen növekedtek. Több mint ötezer mázsával nagyobb mennyiség hagyta el tavaly a vágóhidat, mint a korábbi esztendőben, s ez észrevehető a város és a környék ellátásában is, mennyiségben és választékban egyaránt. Kapacitását jól kihasználva működik a ceglédi húsüzem. A második műszak megszervezése nem volt könnyű. Újszilvásról, Táp iógyörgyéröl és Farmosról kellett munkásokat toborozni. Két Volán autóbusz szállítja őket naponta. Segédmunkásokként kerültek a gyárba, de sokan már betanított munkássá léptek elő. Kialakult az állandó gárda, melyre mindenkor lehet számítani. A nyáron felszabadult fiatal szakmunkásokat szintén ide irányították, de a nők arányszáma is nőtt az új műszak megindításával. 1971-ben 711-en dolgoztak a gyárban, tavaly már 870-en. A nők száma 249-ről 352-re emelkedett Július óta észrevehetően kevesebb a túlóra. Két éve még 6600 túlórát számoltak el az év második felében, tavaly már csak 1600-at. A teljesítményben dolgozók órabére 10,95 forintról 12,54- re emelkedett, részben a teljesítményszázalék emelkedése, részben a bérfejlesztés révén. Valamelyest csökkent az improduktív munkaerő aránya is. A termelés növelése érdekében gáztüzelésű kazánházat működtetnek, négyszáz személyes öltöző épült. Űj kút fúrásával javították a vízellátást. A kiszállítások szükségessé tették két hűtőcamion beszerzését. Az árukat új, tizenkét vagon befogadóképességű hütőtárolóban helyezik el. f A közellátásban jelentős szerepet tölt be a ceglédi vágóhíd. Dél-Pest megye tőle kapja a húsárut. A Kiskurüacháza, Maglód, Érd, Vecsés, Tápióság, Abony, Nagykőrös és Kocsér által határolt területen jár- nak-kelnek a PENOMAH feliratú autóóriások. A boltok ellátásának zavartalansága érdekében a gyárban szabad szombatonként is ügyeletet tart az áruforgalom: több kocsi áll bevetésire készen, s még az utolsó pillanatban is vállalnak .kiszállítást, ha a kereskedelem úgy kívánja. A tapasztalat azt mutatja, a készültség nem hiábavaló a megrendelők élnek a lehetőséggel. Az idei évben tovább emelkedik a gyár termelése. A húsvéti ellátásra már most felkészülnek. Pácolják a húsokat, amelyek iránt -r- a növekvő forgalom bizonyítja — évről évre nagyobb a kereslet. Tamasi Tamás Fuvarosok KRESZ-tanfolyama A KIOSZ városi-járási szervezete az idén is megszervezi a közúti forgalomban résztvevő magánfuvarosok részére a továbbképző KRESZ-tanfo- lyamot. Hová vigyék a hulladékot? Gyakoribb ellenőrzés Múlt év december 15-től megszüntették a Húsipari Vállalat közelében levő szemétlerakó telepet. A szemetet és egyéb hulladékot azóta a téglagyári gödrökbe kell szállítani. A változásról a Városgazdálkodási Vállalat értesítette az üzemeket, intézményeket, mégis előfordul, hogy azok figyelmen kívül hagyják az utasítást, és továbbra is a régi szemétlerakó helyre viszik a hulladékot. Az illetékes szervek ezután gyakoribb ellenőrzéssel kívánják megszüntetni a szabálytalanságot. A szabálysértőket ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatják. Nívódíjjal jutalmazták Apdti-Tóth Sándor fűtőmű)észt Moddík'vá'asztó cip 2 bemutató A Ceglédi Cipőipari Vállalatnál, ahol kisgyermekek sízá- mára készítenek cipőket, a héten házi bemutatót tartanák. Zsűri dönti el, hogy a bemutatott modellek közül melyek lesznek azok, amelyeket az év második felében elkezdenek gyártani. FILMVETÍTÉS a tanulóknak. A honvédelmi filmklub a hónap utolsó napján a szakmunkásképző intézet tanulóit látja vendégül a FÉK klubjában, ahol Az algíri csata című olasz filmet vetítik le nekik. Az asztalon könyvek, jegyzetek. Sóhajok riasztják el a csendet. Néhányan izgatottan járkálnak. Sápadt arcok, gyöngyöző homlokok. Nyílik az ajtó. Kilép a vizsgázó. Pattannak felé a kérdések: — No, milyen tételt húztál? Hányas? Mintha érettségiző diákok topognának az ajtóban. Iskolások ők is — újra. Megkezdődtek a marxizmus—leni- nizmus esti egyetemen a félévi kollokviumok. A ceglédi kihelyezett tagozat l./A (városi) osztálya filozófia- történetből és dialektikus materializmusból vizsgázik. „Érdekel a téma" Horgos Istvánná is „túlélte” a vizsgát. Eltűnt arcáról az izgalom, mosolyog: — Négyest kaptam. Nagyon örülök. Kifújja magát. Beszélgetünk. Kedves, csinos fiatalasz- szony. — Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál dolgozom, a 22-es bolt (a városi tanács épületében) üzletvezető-helyettese vagyok — válaszol kérdésemre. — Levelező tagozaton szereztem meg a közgazdasági érettségit is. Örömmel jelentkeztem az esti egyetemre, pedig közvetlenül nem volt rá szükségem a munkámban. Érdekel ez a téma, szeretek tanulni. „Másképpen látom a vi.ágof" Tímár Györgyné, a vároái tanács személyzeti főelőadója — és az I./A csoportvezetője: — A tanév elején nehezen „melegedett föl” a társaság, most már alakul az osztály- közösség. Hatására jobban megy a közös tanulás is. — Mit jelent a\maga számára az egyetem? — Átformálja az ember látásmódját. Aki elvégzi, másképpen szemléli a munkáját, az életet. Űj összefüggéseket fedez fel. Tájékozottabb lesz a mindennapi eseményekben. — Munka, család, tanulás ... Nem nehéz? — Dehogynem. Az esti egyetem csak nagy áldozatvállalással végezhető el. Este kilenctíz óra tájban veszem elő a könyveket. Jakab Lajos agrármérnök, a Török János Mezőgazdasági Szakközépiskola tanára. Ö az évfolyam egyik legszorgalmasabb tanulója. „Megszerzőm, hogy továbbadhassam" — Milyen tételt húzott? — „A filozófia alapvető kérdése.” — A jegy, természetesen, ötös? Szerényen mosolyog és biccent. — Egy diplomája már van. Miért vállalt áldozatot a másodikért? — Társadalmunk színvonalas munkát vár a pedagógusoktól. Egyre több és újabb tudományos ismeretet akarok megszerezni, hogy azonnal továbbadhassa» diákjaimnak. Az oszlá’yfőnök Az I/A (városi csoport) tanára és osztályfőnöke Babinsz- ki Károly, a városi pártbizottság titkára. A vizsga után beszélgettünk tapasztalatairól. — Hogyan szervezték meg az első évfolyamot? — A háromszoros túljelentkezésből kellett, a felvételi vizsga alapján, kiválasztanunk a legalkalmasabbakat. Elsősorban olyan alapszervezeti titkárok és párttagok jelentkeztek esti egyetemre, akik munkájukhoz szükségesnek tartják az ideológiai továbbképzést. Egyetlen hiányosság: kevés fizikai dolgozó ad„ be felvételi kérelmet. — Hogyan értékeli az 1[A osztály féléves munkáját? — Kezdetben több nehézség akadt. Néhányan megijedtek: valóban nehéz és sok az anyag. Bátorítanom kellett őket, hogy önbizalmat kapjanak. — Hogyan sikerült a félévi vizsga? — Mondhatom, jól. Az osztály átlaga: 3,8. Jól felkészültek a hallgatók. A követelmények meghatározásakor differenciálnunk kellett. Többet várok azoktól, akik már alap- képzettséggel rendelkeznek, mint azoktól, akik még kezdők: Az indulás sikerült, minden remény megvan arra, hogy kedvvel és sikerrel dolgozzunk együtt továbbra is. ★ A ceglédi kihelyezett tagozat ügyintézője érdekes statisztikai adatokat közölt. Cegléden há- rom évfolyam működik. Az elsőn és a másodikon külön vámosi és járási osztályt indítottak. A hallgatók összlétszáma136. A harminc éven aluliak 35-en vannak, a 31—40 év közöttiek 77-en, a 41—50 év közöttiek 24-en. A hallgatóknak csupán 20 százaléka nő. Városunkban még két speciális kollégium is működik, etikai és gazdaságpolitikai. Többen járnak Budapestre, az egyetem szakosító tagozataira. Kohlmayer Ádám Jl* '.jgt Kerék és virág Apáti-Tóth Sándor felvétele A Magyar Fotóművészek Szövetségének lapja, a Fotóművészet, időről időre pályázatot ír ki a fotográfusok számára. A legutóbbi pályázat nyerteseként lapunk fotóriporter munkatársa, Apáti-Tóth Sándor kapta meg a nívódíjat és a vele járó pénzösszeget. Hat képből álló „Élő, élettelen” című sorozatát jutalmazták, amelynek Kerék és virág című fotóját közöljük. Apáti-Tóth Sándor új stílus kialakítására törekszik, s öröme most kétszeres,, mert a díjat a modern fotográfia elismerésének tekinti. Az elmúlt évek kísérleteinek gyümölcse beérőben. Jelenlegi sorozatát az utóbbi másfél évben készítette, s valójában nem hat, hanem hatvannál is több képből áll. Márciusban a fővárosi Kassák Lajos Művelődési Házban (XIV. kerület) nyílik kamarakiállítása. Az idén, új képeivel, a ceglédi Kossuth Múzeumban várható bemutatkozása. Eleget tesz egy kecskeméti és zalaszentgróti meghívásnak, és több kollektív kiállításon is szerepel. T. T. Hetvennégyen tanulhatnak kisiparosoknál Hetvennégy fiatal szakmai tanítására nyújtották be igényüket az 1973—74-es tanévre, különböző szakmákban, a ceglédi és a járás községeiben tevékenykedő kisiparosok, a KIOSZ helyi szervezetéhez. Egy táborban Petőfivel Az érdekes sorsú, nem keresett kalandokban bővelkedő ceglédi Sza- lisznyó István honvéd volt negyvennyolcban, utána, büntetésből, tizenkét évig a császáriaknál lovas katona, végül, a becsülettel megszolgált obsitoslevél birtokában, öreg koráig betyárüldöző hadnagy, pusztázó lovas, akinek fia most volna százegy éves, ha élne. Másfél évtizede annak, hogy az akkor még jó erőben levő, eleven gondolkozású, dédapái sorban levő István „fiútól” az alábbiakat jegyeztem föl. . Apám Cegléden született, 1833-ban. Negyvennyolcban honvéd volt. A bátyja is. Az tizedes volt. Apjuk, az én öregapám, a városnál volt kocsis. Apám hetvenkét éves korában halt meg. Nagy szakálla volt mindig, nem Kossutii-szakáll, csak amolyan. Ha mán nagyra nőtt, ollóval nyírkélte. Csizmadiainas volt, mikor negyvennyolcban itt járt Kossuth katonát szedni. A piacon szólt a muzsika. Toboroztak, ő is aláírt. Ment haza, otthon nemigen örültek elhatározásának. — Mije írtál alá? De csak elment a bátyja után, akit soroztak. Gyalogos volt, honvéd. Petőfi őrnagy tanította nótára őket, az erdélyi táborban. Apám ott, a hegyek aljában, sokszor beszélt vele. A költő köztük járt, mindent adott nekik, ami köl- lött. Szerették nagyon. A huszárok is szerették. Mikor menekülni köllött, odaszólt egy huszár: ■ — Álljon föl, őrnagy úr, a kengyelbe, elviszem. — Csak tik meneküljetek. Petőfi ott maradt, mi lett vele, nem tudni. A huszárok mind megmenekültek. ★ Apámékat a Kárpátokban kerítették be, onnan vitték Világosra őket. Olvassák Világoson a névsort. — Szalisznyó János! Odament, ő is, meg a bátyja is. Akkor találkoztak. — Hát te, hogy kerülsz ide? — kérdezte a bátyja. — Beálltam én is. Elengedték őket. Gyalog gyüttek haza. ★ Itthon soroztak a császáriak, senki se jelentkezett. A legények a temetőkben, nádasokban bujkáltak nappal, éjjel gyüttek elő. János bátyám mán családos volt, mindig a padláson lapult, mert az osztrák csendőrök éjszaka fogdosták el a honvédeket. Apám nem bujkált, mert fiatalabb volt, tizenhét éves, azok még nem kerültek sor alá. Egyszer szépen kiöltözött, bement a városba, a rokonokhoz, akik az Újvároson iak- tak, a Körösi út legvégén. Mán gyütt visszafelé, a Körösi úton, s a Sugár utca sarkán fogták el a csendőrök, vitték Kecskemétre, Besorozták. — Mi akarsz lenni? — Ha papír lesz a bakancsom talpa, azt se koptatom el, nem leszek én baka. — Akkor huszár leszel. Bámulatosan ügyes ember volt az apám. Hathónapos katona volt, tudott mindent. Mondták is, hogy honvéd volt, de ő tagadta. — Honvéd vótá, te! — Nem én!‘ Hat hónapra kérdi a kapitány. I l ÖRÖM A JÓ FELELET Sikerültek a vizsgák Félév a marxizmus—leninizmus esti egyetemen — Tudsz-e németül? — Tudok. így lett káplár. Olaszországban volt, nem voltak kaszárnyák, házaknál , laktak. Hat évet töltött az olaszoknál. Nem volt olyan jó dolga, mint Lengyelországban, Ott is házaknál laktak, de csuda jól bántak velúik. Ha kocsmába voltak, a gazda küldte utána a lányát, hogy gyűjjön haza vacsorázni. Lengyelországban ugyancsak hat évet katonáskodott, onnan is szabadult. Szabadságon sose volt, írni nem írt, nem is tudtak róla, egyszercsak beállított. ★ Egy pálcával, fegyver nélkül, egyenruhában jött haza. A ceglédi szolgabíró mingyán fölvette hajdúnak, ő meg a szolgabíró szakácsnőjét vette el, az volt az édesanyám. Hamarosan beállt pusztázó megyei hadnagynak. Lovon jártak, kergették a betyárokat. Jól ismerték a Bogarakat, akik hárman voltak: Imre, Jakab, Misa. Egyszer apám járőrbe volt az öreg Csernussal, bementek a Fehér lóba. Az ott van a Szolnoki út végibe. Ott mulattak a Bogarak. Apámat meg az öreg Csemust nem bántották. Mondja az Imre: — Maguk jó emberek, ha lövünk is, sose találjuk el magukat. Avval kezet fogtak, leültették apámat meg a. Csemust. Reggelig ettek-ittak, de mindenki, aki a Fehér lóba betévedt. Mikor vége volt a mutatásnak, a betyárok fizettek, kocsira ültek. Akkor mehetett mindenki a dolgára. Mert be- gyünni begyühettek, de ki nem mehetett senki, egy betyár ott állt az ajtóban. Fegyverrel strázsált, kétóránként. váltotHídvégi Lajos
