Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-12 / 9. szám
1973. JANUAR 12., PÉNTEK r\Kwhtp 5 A legjobb Egy párttitkár életútja Ahogy itt ül velem szemközt a túrái Galgamenti Tsz pártirodájában vékony-sziká- ran, és mátyásföldi tanonc- éveiről mesél, az akkoriban épült Ikarus Gyár fűtetlen hangárjáról, ahol éjjel dolgoztak, hogy nappal a lemezlaka- tos-szakma titkaival ismerkedhessenek, szinte magam előtt látom nyurgán, 18 évesen. Mikor aludt vajon, hiszen eleinte naponta utazgatott Túra és Mátyásföld között?! Szilágyi Péter a hangosan megismételt kérdésen nem sokat tűnődik: — Mikor aludtam? Nappal egy keveset, meg utazás közben, a vonaton. A fiatal szervezet sokat kibírt, különösen, ha olyan célok fűtötték, mint engem: repülős akartam lenni. — Az Ikarusban? — No nem, ott szakmát akartam tanulni. Mindössze egy hónapja voltam átképzés, amikor a Magyar Repülő Szövetség 6 hónapos elméleti előkészítő tanfolyamot hirdetett, bennlakásos iskolán, leendő repülők kiképzésére. Elsők között jelentkeztem. A gyárból elengedtek, s én boldogan bújtam a szakkönyveket. Sajnos — hiába. A tanfolyam végére kiderült, hogy a repülésről — egészségi okokból — szó sem lehet. Visszamentem a gyárba, és fél év alatt pótoltam a hathónapos kiesést: egyszerre vizsgáztam átképzőstársaim- mal a lemezlakatos-szakmá- ból. Innen, az Ikarusból vonultam be később tényleges katonának. — 1952-őt írtunk, a fiatal magyar néphadsereg gyerekkorát élte. Szükség volt minél több képzett tisztre, tiszthelyettesre. Egy hónap után én is jelentkeztem egyéves tiszt- helyettesi iskolára, a második évemet így már őrmesterként szolgáltam le, Budapesten. Kevéssel leszerelésem előtt, 1955 tavaszán megnősültem. Felesége az aszódi járási tanácsnál dolgozott, természetesen ő is követte. A pénzügyi osztályon lett könyvelő. Az ellenforradalom után, amikor megszűnt a járási tanácsoknál a központi könyvelés, visszakerült szülőfalujába, Túrára; a községi tanács adócsoportjához, könyvelőnek. Fél évvel később követte a felesége is. — Ebben az időben kezdtünk hozzá a házépítéshez. Merész elhatározás volt, a feleségem 1060 forintos adminisztrátori fizetésével, a saját 1400 forintos keresetemmel, és összesen 10 ezer forintnyi ,,alaptőkével”; no meg egy gyerekkel. El is tartott az építkezés vagy tizenhat évig, tulajdonképpen a múlt év végére fejeztük be. A mi házunkra aztán nem mondhatja senki, hogy „hamari munka sosem jó” — teszi hozzá fanyar mosollyal. — Ha valamit, tanulni aztán mindig szerettem. Így volt ez tanácsi dolgozó koromban is. Alig melegedtem meg itthon, beiratkoztam a közgazda- sági technikum esti tagozatára. Nappal dolgoztam, este iskolába jártam, éjjel tanultam, szombat—vasárnaponként és a szabadságok idején házat építettem. — Hogy bírta? — Nehezen. Harmadéves koromban ki is akartam maradni a technikumból. Egyik tanárom biztatására tartottam ki az érettségiig. Nem bántam meg, hálás vagyok neki. A következő évben elküldték marxista esti középiskolába. Azt is elvégeztem. S amikor azt hittem, hogy most már én leszek a legokosabb adóügyi könyvelő, kineveztek a helyi szociális otthon vezetőjének —, Nevetésébe jó adag irónia vegyül, aztán elkomolyodik. — Harmincöt éves voltam, és egyik napról a másikra ötven idős, beteg ember gondja-baja szakadt rám. Azt hiszem, az ott töltött négy és fél év volt a legjobb, legigazibb iskola az életemben... Az első időben, mondja, legszívesebben megszökött volna. Éjjel-nappal őrlődött, hogyan találja meg az öregekkel azt a hangot, emberi kontaktust, ami nélkül vezetni talán lehet, de igazi otthont, jó közösséget teremteni — elképzelhetetlen. — Csaknem egy évig tartott az útkeresés, a szorongás, aztán, szinte észrevétlenül feloldódott. Azt hiszem, ehhez a gazdasági feladatok, a szokatlan anyagi gondok és a felelősség terhe is hosszá járultak: egyszerűen nem maradt időm saját magammal foglalkozni, „lelkizni”. Külső anyagi segítséget nem kaptunk, a napi 12 forintos élelmezési norma pedig még a kisétkű öregeknek is szűkös keretet jelentett. Meg kellett tanulnunk okosan, önellátóin gazdálkodni. A sertés- hizlalással kezdtük, amiben a munkaképes férfi gondozottak is szívesen segítettek. Mivel munkabér nem terhelte tevékenységünket, jóval alacsonyabb önköltséggel termeltünk, mint a mezőgazdasági üzemek: egy kiló sertéshúst 7—8 forintért állítottunk elő. Aztán eszünkbe jutott, hogy nagy tételben olcsóbban tudnánk vásárolni: kapcsolatunk a FÜSZÉRT-tel hasznosnak bizonyult, ezzel is „megspóroltunk” valamit. Végül területet béreltünk, amelyen zöldség- és kukoricatermesztésbe kezdtünk. Anyagi helyzetünk fokozatosan javult, az élelmezési normát 16 forintra emelhettük, anélkül, hogy pénzügyi „manőverekhez” vagy egyéb szabálytalanságokhoz kellett volna folyamodnunk. — Ahogy javult a gazdasági helyzetünk, úgy vált kiegyensúlyozottabbá a légkör, a hangulat is az otthonban. Több időnk, energiánk maradt az öregekkel foglalkozni, apróbb- naayobb panaszaikat meghallgatni. intézkedésekkel vagy legalább jó szóval orvosolni. Még műsoros esteket is rendeztünk időnként, szigorúan „házi kivitelezésben”. — Ez mit jelent? — Azt, hogy kizárólag az otthon lakóinak és dolgozóinak közreműködésével,! Van egy gondozottunk, alti tehetségesen zongorázik. A műsor előtt kölcsön kértük a cukrászda zongoráját, s ő olyan zenei programmal lepett meg bennünket, amit sokáig nem fogunk elfelejteni. Mások szavaltak, énekeltek — ki mit tud alapon ... — Amikor tavaly augusztus elsején megbíztak a községi csúcspártvezetőség titkári teendőivel, akkor döbbentem rá igazán, mennyire szívemhez nőttek ezek a minden emberséges szóért hálás, szeretetre éhes öregek. Nem is búcsúztam el tőlük. Nem búcsúztam, mert ma is visszajárok közéjük, amikor csak tehetem... Szilágyi Pétert a túrái kommunisták 1972. november 29-i küldöttértekezlete az újonnan alakult nagyközségi pártbizottság titkárává választotta. Most ötven emberé helyett egy nagyobb közösség boldogulását keresi. Nyíri Éva Hangversenyek Kodály emlékére A Népművelési Intézet, a Pest megyei Népművelési Tanácsadó és a dataasi járási hivatal művelődésügyi osztálya Kodály Zoltán születésének 90. évfordulója alkalmából január 28-án, délelőtt 10 órakor Da- bason, a járási hivatal dísztermében, délután 3 órakor pedig a táborfalvai Jókai Mór Művelődési Házban hangversenyt rendez. A műsorban közreműködik a fővárosi Kodály Zoltán női kar, Andor Ilona vezényletével. Petőfi-emléknapok A Pest megyei Könyvtár januártól áprilisig Petőfi-em- léknapokat rendez a megye több községében. Az elsőre január 24-én Aszódon kerül sor. Az emléknap keretében délelőtt a helyi gimnáziumban Rendhagyó irodalomórát rendeznek Petőfi Sándor műveiről Lengyel Balázs író és Takács Márta előadóművész közreműködésével. Délután az emlékműsort Selmeczi Elek irodalomtörténész, a budapesti Irodalmi Színpad rendezője vezeti be. A műsor szereplői: Benkő Péter, Cs. Németh Lajos, Joós László, Verdes Tamás és Dévai Nagy Kamilla. Ezt a programot ismétlik meg februárban Érden és Túrán, márciusban Piliscsabán és Csemőn, áprilisban pedig Monoron és Törteién. Építőmunkások az Alagútban Január 8-án zárták le a forgalom elől a Várhegy alagút- ját. Néhány nap alatt a Bányászati Aknamélyépítő Vállalat és a Fővárosi Üt- és Közműépítő Vállalat szakemberei a bontási munkálatok nagy részét elvégezték. A betonalapig felbontották az úttestet, az oldalfalakból leszerelték a műkőburkolatot, megkezdték a szigetelési munkák előkészítését és az új szellőzőnyílások fejtését. Rakodógép segítségével hordják el az Alagút útburkolatát. A szabálytalanul szép színésznő öngyilkossága voltaképpen közügy lett. Legalábbis abban az értelemben, hogy városon és falun egyaránt beszédtéma volt. És bár halála óta már hetek teltek el, a szomorú eset olykor-olykor még mindig szóbakerül. Sokan nem tudnak napirendre térni afölött, hogy miért tette, hiszen sikeres, országosan ismert ember volt, kifejezetten jó anyagi körülmények között élt. Mások tudni vélik, hogy bár a népszerűség reflektorfényében élt, a színház, a rádió és a televízió révén milliók személyes ismerősévé vált, magánéletében mégis egyedül volt. És a magányt nem tudta elviselni, végül is ezért lett öngyilkos. A nekrológokból is valami ilyesmit lehetett kiolvasni. Volt, amelyikből önvádat is, hogy egyikünknek sem jutott eszébe karácsonykor föltárcsázni, elbeszélgetni vele. talán visszatartottuk volna a jóvátehetetlen cselekedettől. Talán, hátha. Ezt már utólag nem lehet megállapítani, tekintve, hogy nem történt meg, elmaradt a telefonálás. Ellenben erről az esetről más vonatkozásban eszembe jut a telefon, Magyarország BESZELIK, HOGY... ...azért lelt öngyilkos évek óta listavezető az öngyilkosság világstatisztikájában. A lakosság számához viszonyítva nálunk választják legtöbben az önkéntes halált. Évente több mint háromezren halnak meg így. És ehhez még hozzá kell számítani húsz-huszonkét- ezer öngyilkossági kísérletet. Ez az igazi közügy, amelynek megelőzéséről alig beszélünk. Az orvosok s főként a pszichiáterek a megmondhatói, hogy az öngyilkosságok és kísérletek jó részében több ok játszik közre, de ezek között az egyik majdnem mindig megtalálható. Ez a magányosság, az egyedüllét, az emberi kapcsolatok elvesztése. Ha ez így van, akkor nyilvánvaló, hogy az öngyilkosságok megelőzéséért a közvetlen környezetben élők tehetnek a legtöbbet. A család, az iskola — mert különben aggasztó a 15—19 évesek öngyilkossági arányszáma —, a munkahely, a baráti kör, ha van, egyszóval a szűkebb közösség. Az öngyilkosjelöltek ugyanis az esetek többségében valamilyen formában rendszerint elárulják ismerőseiknek, barátaiknak, hogy mire készülnek, ha nem is nevén névévé a dolgot. Eszerint nem figyelünk eléggé egymásra, többet kellene törődnünk mások sorsával? Feltehetően ez a helyzet, de, hogy mekkora ez a közöny, és milyen tényezőknek tulajdonítható, az olyan oknyomozást igényelne, amely sokszorosan túlhaladja egy ilyen jegyzet kereteit. A lehetséges és szükséges módszerek közül maradjunk ezúttal csak a telefonnál. Gergely Mihály a „Röpirat az ön- gyilkosságról” című tanulmánykötet szerzője egyebek között idéz az Egészségügyi Minisztérium egyik tervezetéből,' amelyben ez áll: „Egyelőre kísérletként a fővárosban, esetleg az ideggondozó intézetek központjában helyes volna megszervezni a 24 órás állandó psychiatHai szaküsvele- tet, melyet két psychiater szakorvos látna el a rendelkeNövekvő export Pomázról Három és fél milliós beruházás gépikre Megkétszerezi termelését a ház ipa. i szőve kezet Évek óta meghaladja a százmillió forintot a huszonhat ipari szövetkezet képviseletét ellátó, kivitelét lebonyolító Pomázi Exportiroda forgalma. A női és gyermekfehérneműkből, különböző kötöttárukból legutóbb már , 130 millió forintért adtak el különböző piacokon egyetlen esztendő alatt, s tapasztalataik szerint a jó minőségű termékek iránt a kereslet továbbra is növekszik. Az iroda tevékenységében meghatározó szerepet játszik az alapító Pomáz és Környéke Háziipari Szövetkezet, amely egymaga az export negyedét állítja elő, s jelentős részt vállal a fejlesztési feladatokból is. A közelmúltban kikerekedett azoknak az országoknak a száma, amelyekbe az iroda közvetítésével a tagszövetkezetek szállítanak, ugyanis ma már 30 államba jutnak el termékeik. A már hagyományosnak számító svájci, angol piac mellett éppen legutóbb kötöttek szerződést egy Tripoliban, illetve Kuwaitban működő céggel, s számukra több mint 260 ezer dollárért készítenek különböző cikkeket. A bővülő piaci lehetőségek ellenére is legnagyobb és legfontosabb partnerük a szovjet cégek maradnak, amelyek tavaly 2,5 millió rubel értékben vásárolták meg a Pomázi Exportiroda ajánlotta termékeket. Igazodva a növekvő kereslethez, idén jelentős beruházást valósítanak meg Pomá- zon. Mintegy 3,5 millió forintba kerül a fejlesztés, amelynek során az új kötőüzembe tíz darab félautomata síkkötő gépet állítanak be. Az olasz gyártmányú berendezések lehetővé teszik, hogy kötöttárukból megkétszerezzék a termelést, s mivel a tervek szerint az év második felében már munkát kezdhet az új részleg, a ráköltött összeg törlesztését is hamarosan az eredmények között könyvelhetik el. Albérlet Budakeszin A Legfe'sőbb Bi óság döntése az a.bé.l-ti és ág/bérleii dij ól Egy budakeszi családi ház tulajdonosa 13 négyzetméter alapterületű két helyiséget havi 600 forintért, egy évre ágybérletbe adott egy házaspárnak és kisgyermekének. A bérlők a beköltözéskor 4000 forint előleget adtak. Alig két évvel később a háztulajdonos — a jogviszonyt albérletnek minősítve — felmondott és bérhátralékot követelt. A Pest vidéki Járásbíróság, majd fellebbezésre a Pest megyei Bíróság ellentétes ítéletei után, törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következő elvi álláspontot foglalta el; — Annak ellenére, hogy a háztulajdonos a beköltözéskor aláírt szerződést ágybérletnek minősítette, nem lehet arra következtetni, hogy a bérlők a lakást valóban ilyen minőségben használták, mert nem a szerződés tartalma alapján kell a felek közötti jogviszonyt minősíteni. A per adatai szerint a bérbeadott helyiségek nem tartoznak a háztulajdonos lakásához, hanem önálló lakrésznek minősülnek, amelyben csak a bérlők laknak. zésükre álló gépkocsival, elsősorban orvosi hívásra helyszínre is kiszállnának, és ezzel a psychiatriai betegek sürgősségi ellátása lényegesen javulna”. Az idézett tervezet több mint három éve készült. Tudomásom szerint ma sincs nálunk ilyen segélyszolgálat, amely pedig sok európai nagyvárosban, egyebek közt Prágában és Varsóban is eredményesen működik. A múltkor beszélgettem valakivel, aki aggodalmas megjegyzésemre csak legyintett, mondván, hogy az öngyilkossági világstatisztikában az első három helyen Magyarország, Ausztria és Csehszlovákia áll. A volt monarchia országainak átkos hagyománya lenne, ami ellen nehéz bármit is tenni? Aligha! Noha, bizonyára nehéz megfelelő megoldást találni, de magyarázgatással, legyintge- téssel semmire sem jutunk. Más társadalmi jelenségek ellen fel tudjuk venni, és fel is vesszük a harcot. Éppen az ön- gyilkossággal szemben volnánk tehetetlenek? Nem hiszem, hogy nincs más választásunk, mint a beletörődés. Árkus József Ezt azonban az alsófokú bíróságok nam tisztázták. — Amennyiben az derülne ki, hogy a szerződés alapján a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között nagy aránytalanság van és a háztulajdonos a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyhöz jutott, a megállapodás semmis, és ennek jogkövetkezményeit alkalmazni kell. A bérlők összesen 13 négyzetméter alapterületű, két helyiséget használnak. A felszámítható bérösszeg megállapításához szükséges lett volna tisztázni, hogy a bérlemény milyen komfortfokozatnak felel meg, és a bérbeadás idejében hatályban volt kormányrendelet értelmében a háztulajdonos érvényesen köthetett-e ki havi 600 forint bérleti díjat. Amennyiben erre a jogi lehetősége nem volt meg, akkor a kikötött bérösz- szeget jogszerűen nem is igényelhette. A Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte. A Pest vidéki Járásbíróság újra lefolytatja az eljárást. H. E. Jég alatti halászat a Velencei-tavon A hideg hatására 15—20 centiméteresre „hízott” a jég a Velencei-tavon. A kedvező jégviszonyokat kihasználva,, a velencei Törekvés Halászati Termelőszövetkezet tagjai megkezdték a jég alatti halászatot. A halászok kifürkészik a halak pihenőhelyét. Nagy léket vágnak, s a jég alá eresztik hatalmas hálóikat. Egy-egy húzásra negyven mázsa halat is kiemelnek. A friss halat a szövetkezet a budapesti és a székesfehérvári üzletekben értékesíti, valamint saját halászcsárdájában dolgozza feL Bánysépiiletekből — szociális otthon A Veszprém megyei Tanács kezdeményezésére Szőc—Határvölgy volt bauxitbánya-telep középületeit és lakóházait szociális otthon céljára alakítják át. Társadalmi összefogással 200 idős ember elhelyezésére alkalmas szociális otthont hoznak létre. I i « I
