Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
1912. DECEMBER 13., SZERDA 5 Ifjúsági nagygyűlés Százhalombattán Vándorzászlót a katonafiatalok ^'NiYV ' i.'jHttS !*!?"-*-.- -LL>j'B8 IWQ8íti P H*1Y Fiatalos és vidám hangulatú ünnepi esemény színhelye volt a Dunamenti Hőerőmű nagy étkezdéje. Az olajfeldolgozó és hőerőmű építkezésein dolgozó katonafiatalok eddigi eredményeikkel elnyerték és most átvették a KISZ központi bizottsága vándorzászlaját. Az átadási ünnepségen megjelent Kéri András, a KISZ KB tagja, az Országos Ifjúmunkás Tanács titkára, Kovács Pál vezérőrnagy, Takács István ezredes, Komáromi János, az MSZMP városi bizottságának titkára, Koltai Attila, a városi KISZ-bizottság titkára, a foglalkoztató és beruházó vállalatok vezetői és KISZ- bizottságainak titkárai. Kéri András ünnepi beszédében méltatta a katonafiatalok áldozatkész és lelkes munkáját; továbbá szólt arról az eredményes együttműködésről, amely a városi KISZ-bizottsággal, valamint a különböző vállalatok KISZ- szervezeteivel kialakult. Végezetül átadta a vándorzászlót Valuska József törzsBESZAMOLOK VEROCEN Bővül a vízvezeték- és villanyhálózat, elkezdik az egészségház építését iskolában felújították a poliGáncsoskodás ? Sajtóvétség? — kötelességek is Verőcén tegnap kezdődtek, és a hét végéig tartanak a tanácstagi beszámolók: itt tájékozatják egy-egy körzet lakóit, mi történt a legutóbbi jelöíőgyűlésen elhangzott közérdekű bejelentéseikkel, milyen javaslatokat valósítottak meg, s melyeket halasztanak későbbre. A háromezer lakosú községben a legtöbben a pormentes járdákat, a villany- és a vízhálózat bővítését tették szóvá. Elsősorban Dunamezőn, ezen a nemrégen parcellázott új településen, ahol annyi ház épült, hogy már utcát nyithattak, De a község belterületén lakóik ; sem járhatnak mindenütt betonúton, mert a nagymarosi költségvetési üzem nem tudta vállalni — kapacitáshiány miatt — a verőcei tanács megrendelését. Tavaszra halasztják a Rákóczi út kövezését is, amelyen — a Ma- gyarkút felé — igen. sok autó halad el. Ez olyan régi kérése az ott lakóknak, hogy már több választási ciklusban felvetették. Jövőre készül el a Vén Duna vendéglő mellett az autóparkoló, ugyanitt lejárót is építenek a Duna partjához, hogy a kirándulóik, a turisták gyönyörködhessenek a táj szépségeiben. Az új Létesítmények anyagi alapját a tanács az Expressz ifjúsági tábor fölötti terület parcellázásával teremtette meg. Az így rendelkezésre álló összegeket 'járdákra, vízvezetékre, villanyhálózat bővítésére és egy egészségház építésére köl tik. A régi tűzöl- tószertár helyén terveznek egy kétszintes modern épületet, amelyben körzeti fogorvos, anya- és csecsemővédelem, illetve egészségügyi szolgálati lakások kapnának helyet Eredményekről is beszámolhatnak Verőcén a tanácstagok: a fiatalok nemrég vették birtokukba az ifjúsági klubot, amely a községi könyvtár folytatásaként épült. Kívül- belül tatarozták, korszerűsítették az óvodát, az általános technikai műhelyt, amely háromszáz gyermek munkáját könnyíti meg. Az iskola egyébként zuhanyozóval, öltözővel ellátott tornatermet is kapott. A timföldipar jelenlegi legsúlyosabb gondja a gyártás közben hulladékként keletkező vörös iszap tárolása, illetve hasznosítása. A termelés növelésével egyidejűleg óriási mennyiségű, még értékes komponenseket tartalmazó iszap kerül ki a gyárakból a hányókrá. Értékes anyag megy így veszendőbe, ugyanakkor rendkívüli mértékben szennyezi a környék levegőjét az időközben megszáradó és szálló vörös por. A kutatók és a gyakorlati szakemberek világszerte dolgoznak a súlyos probléma leggazdaságosabb megoldásán. A Tatabányai Szénbányák szakemberei most olyan eljárást kísérleteztek ki, amelynek alkalmazásával értékesíthetik a vörös iszapot, „eltüntethetik”, feldolgozhatják szinte az utolsó grammig. Olyan jó minőségű, kénben szegény nyersvasat sikerült nyerniük az iszapból, ami közvetlenül feldolgozható acéllá. Eljárásuk hasznosításával megfelelő nyersanyaghoz juthat a timföld- és az építőanyag-ipar is. A Tatabányai Szénbányáknál — most már félüzemi mértékben — tovább tökéletesítik a környezetvédelem szempontjából is jelentős eljárást. őrmesternek, az alakulat KISZ-bizottsága titkárának. Ezt követően a városi, illetve a vállalati KlSZ-fiata- lok felszalagozták a zászlót, majd az úttörők köszöntötték a katonafiatalok nagygyűlésének résztvevőit. Ezt követően adták a legjobb KISZ-aktivistáknak a kitüntetéseket és a jutalmakat. Az egész napos eseménysorozat kultúrműsorral és a városi KISZ-esekkel közösen rendezett zászlóavató bállal zárult. Kávás István őrnagy F eny őgy ű j temény A Balaton-felvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasághoz tartozó zalaerdődi területen hozzáláttak a Közép-Dunántúl fe- nyő-fajtagyűjteményének kialakításához. A legnemesebb külföldi fajtákat gyűjtik itt össze: többek között a Szovjetunió, Kanada és Olaszország fenyveseiből szerznek be szaporítóanyagot. Munkájuk külföldön is felkeltette az érdeklődést. Nemrégiben együttműködési szerződést írtak alá a kölni Klöck- ner Humboldt—Deutz-céggeí. Kicserélik kutatási tapasztalataikat és közös kísérleteket folytatnak. Jogok is Szokatlan hír érkezett hozzánk a taiksonyi Egyesült Erő Termelőszövetkezetből. Arról szólt, hogy a tsz elnöke többször egymásután leszedett egy cikket a pártszervezet faliújságjáról. A cikk tartalmát lazításnak, kifüggesztését gán- csoskodásnak, a jogtanácsos meg egyenesen sajtóvétségnek bélyegezte. • Az Egyesült Erő nem tartozik a ráckevei járás legnagyobb közös gazdaságai sorába — hiszen területe alig haladja meg a 2000 hektárt —, de gazdasági eredményei alapján méltán sorolják az erős termelőszövetkezetek közé. Bruttó termelési értéke tavaly elérte a 49 millió forintot. Kiegészítő üzemei hasznának túlnyomó részét az alaptevékenység fejlesztésére fordítja, fejlődése egyenletes, tagsága megalapozott biztonsággal nézhet a jövő elé. Ezek tények; ám az is, hogy az emberi tudat változásai nem tartottak lépést az anyagi jólét növekedésével, a gazdasági fejlődéssel. A tagság közéleti-politikai aktivitása egyesre inkább óhaj, mint meghonosodott gyakorlat. A termelőszövetkezeti demokrácia gyengeségeit az elkezdett és abbamaradt termelési tanácskozások, s a választott bizottságok működésének fogyatékosságai egyaránt „fémjelzik”. Ilyen helyzetben sokszoros felelősség és munka hárulna minden pártszervezetre. Sajnos, a taksonyi tsz alapszervezete éveken át képtelen volt kivívni azt a tekintélyt és megbecsülést, ami nélkül a gazdasági vezetéssel való érdemi együttműködés, s a tagság körében végzett hatékony politikai munka elképzelhetetlen. Egy esztendeje fiatel, tanulékony ember került az alapszervezet titkári tisztségébe: Nyeste István villanyszerelő. Röviddél később öthónapos pártiskolára küldték, hogy a mozgalmi-vezetési tapasztalatok hiányát politikai ismeretekkel pótolhassa. Növekedett a pártszervezet taglétszáma is, 21 főre, ami — ha a tsz-tagság számához viszonyítva nem is sok — arra elég, hogy a kommunisták minden munkahelyen, minden brigádban hallathassák szavukat. Minden munkahelyen — • egyet kivéve: a tsz központi irodáját, ahol a személyzeti vezető az egyetlen kommunista. Ebben a téeszben ugyanis pártonkívüli az elnök, az elnökhelyettes, - a főmezőgazdász, a főkönyvelő, a jogtanácsos, de még a választott bizottságok elnökei is. Ez a körülmény késztette arra a pártvezetőséget, hogy az irodaházban dolgozó szakvezetőket, alkalmazottakat faliújságon tájékoztassa az alapszervezet híreiről, a fontosabb politikai eseményekről, a megyei szervek határozatairól. Így került a faliújságra a lapuink október 3-í számában megjelent, Jobban figyeljenek a tagok című tudósítás kézzel írott, rövidített másolata is. — Helyettesemmel, Wágner Józseffel együtt, aznap elnöki továbbképzőn voltunk Pesten — idézi a történteket Grimm Antal, a termelőszövetkezet elnöke. — Este azzal fogadtak bennünket az emberek, hogy láttuk-e, micsoda disznóság van kiplakátozva az irodaházban? Azonnal odamentünk, az éjjeliőrrel kinyittattuk a bejárati ajtót, és megnéztük a plakátot. Már a címétől is ideges lettem. Mire kell a tagoknak jobban figyelniük? Vé- végigolvasva a cikket, kiderült, hogy a Pest megyei NEB- nefc a különböző ÁFÉSZ-ek- nél, szakszövetkezeteknél folytatott vizsgálatairól van szó, illetve a feltárt szabálytalanságokról: a jogtalanul elszámolt útiköltségekről, a nem kellően ellenőrzött magánvállalkozásokról, a magas reprezentációs költségekről, a helytelen adóbevallásról, a nem megfelelő alapképzésről. A cikk nem jelölte meg a szabálytalanságok színhelyét, erre a mi tagságunk úgy értelmezte, hogy rólunk szól. Az emberek felbolyduitak, pillanatok alatt táborok kezdtek kialakulni. Ügy éreztem, hogy ez a szöveg ellenünk irányuló gáncsosikodás, veszélyezteti azt a várat, amit mi itt egy évtizede építünk, s amit nekem meg kell védenem. Fogtam hát a papírt és levettem. — Másnap újra kitették, de most már aláírták, hogy a Pest megyei Hírlap október 3-i számában megjelent cikk másolata. Ismét levettem. Harmadnap újra kinn volt. Én nem tudtam, ki rakta ki, és ... — Nem tudta, ki függeszti ki a cikkeket? A pártszervezet faliújságjára? — Nem. Annyi ember megfordul itt naponta, akár az utcáról, is bejöhetett valaki — magyarázkodik az elnök. — A legközelebbi vezetőségi ülésen az egyéb napirendi pontok között ezt is szóba hoztam. — Anélkül, hogy előzőleg megbeszélte volna a pártvezetőséggel ... Az igazság kedvéért mondjuk meg, hogy a tsz elnöke is jogtalanul járt el, amikor leszedte a cikkeket a pártszervezet faliújságjáról, de a pártvezetőségnek is le kell vonnia a tanulságot az esetből. Azt, hogy egy újságcikk rövidített — az elnök szerint: „kivesé- zett” —, kézzel írott kivonata könnyen félreérthető, s mint a példa mutatja, fölösleges indulatokat kavarhat, megosztottságot okozhat a tagságban. Ha a pártvezetőség rá akarja irányítani a figyelmet egy-egy sajtóközleményre, az egész cikket vágja ki, s úgy helyezze el a faliújságon. Nem ez. az egyedüli eset, ami arra enged következtetni, hogy nincs minden rendben a jogok és kötelezettségek értelmezésében, a ga-dasági és a pártvezetés kapcsolatában. Itt van például a minősítések ügye. Az MSZMP Politikai Bizottságának a káder- és személyzeti munkáról szóló határozata — amit a szakminisztériumok végrehajtási utasítása követett —- véleményezési jogkörrel ruházta fel a pártszervezeteket. Ez — a gyakorlatban — azt jelenti, hogy bizonyos beosztású vezetők beállításánál, leváltásánál és minősítésénél a gazdasági vezető köteles kikérni a pártszervezet véleményét. A minősítéseket ugyan a gazdasági vezető írja alá, de azoknak tükrözniük kell a kommunisták észrevételeit is. Szeptemberben időszerűvé vált néhány termelőszövetike- zeti vezető — az elnökhelyettes, a főmezőgazdász és anem_ régiben idekerült gépcsoport- vezető — minősítése. A legnagyobb körültekintést — érthetően — a gépcsoportvezető jellemzésének elkészítése igényelte, ezért a személyzeti vezető és a pártvezetőság meghallgatta közvetlen munkatársainak véleményét is. Ezek között olyan negatívumok is szerepeltek, amelyeket a párt- vezetőség fontosnak tartott bevenni a minősítésbe. Ezzel viszont a termelőszövetkezet elnöke nem értett egyet, mondván: a bíráló észrevételekért nem vállalja a felelősséget, mert mit csinál majd akkor, ha a gépcsoportvezető esetleg megválik a szövetkezettől, és ilyen minősítéssel nem tud elhelyezkedni a szakmájában? A vita vége az lett, hogy az elnök még véleményének szóbeli kifejezésére sem adott lehető- séget a pártvezetőségnek. A dologhoz hozzátartozik, hogy a pártszervezet fiatal, járatlan titkára maga sem volt tisztában a véleményezési jogkör érvényesítésének gyakorlatával. Nem tudta, hogy a vélemények eltérése esetén vétójoggal élhetnek a felügyeletet gyakorló felsőbb pártszervnél, Történt más hiha is. A termelőszövetkezet főmezőgazdásza — miután már aláírta saját minősítését —•, néhány nappal később egyik bíráló megállapítását alaptalannak érezte. Elkérte hát az okmányt a személyzeti vezetőtől és — többé vissza sem adta. Ha ő egyszer — úgymond —- megválik a szövetkezettől, azt akarja, hogy munkája, ne pedig minősítése alapján ítéljék meg az új munkahelyén. Arról, hogy elvinni a minősítési lapját nincs joga, de feltüntetni rajta, ha valamivel nem ért egyet: igen — nem tudott... Már az elnök és a főmezőgazdász esetében is nehéz elfogadni, hogy nem tudták, mit lehet és mit nem, de jogi végzettségű ember esetében még nehezebb. Az történt, hogy a tsz vezetői nemrégiben javaslatot akartak a vezetőség elé vinni, saját fizetésük emeléséről. A TÓT 1/1972. sz. határozatának irányelveire hivatkozó, de annak ellentmondó javaslatot az elnök megküldte véleményezésre a községi csúcspártveze- tőségnek. A csúcsvezetőség a javaslatokat felülvizsgálva megállapította, azok a TOT- irányelvekben szereplő díjtételeknek nemcsak a középarányosát, de még a felső határát is túllépik. Ezt pedig a TOT — idézzük a határozatot — „a mezőgazdasági szövetkezetek fejlődésének jelenlegi színvonalán indokolatlannak, a társadalmi érdekek összehangolása szempontjából hátrányosnak tartja és elítéli”. A csúcsvezetőség ezért új besorolási javaslatot készített, amely a tűzvezetők előterjesztésénél szerényebb, reálisabb mértékű emelkedést irányoz elő jövő esztendei javadalmazásukban, a múlt évihez képest. Javaslatát a tsz gazdasági vezetése válasz nélkül hagyta, s az ügyet a zárszámadó és elnökválasztó közgyűlésig „elnapolta”, o A közös gazdaság vezetőinek érdemeit, a szövetkezet megszilárdításában, gazdasági fejlődésében elért eredményeiket senki nem kívánja elvitatni. A közgyűlés — a tagság — bizonyára megtalálja majd a módot végzett munkájuk megérdemelt díjazására. Anélkül, hogy erre a lemondás kilátásával kellene őket ösztökélni, amint azt egyes vezetők teszik. Egyébként is: ahol a káder- utánpótlás nevelése ennyire gyerekcipőben jár, mint itt — lemondani súlyos következményekkel járó hiba lenne. Nyiri Éva ISMÉT DIVATOS, MERT KÉNYELMES, PRAKTIKUS: AJÁNDÉKOZZON HINTASZÉKET! Árusítással egybekötött kiállítás az Országos Piackutató Intézet Budapest V., Szalay u. 4. szám alatti bemutatótermében, december 5-től. Különleges, importált N KÁRPITOZOTT GARNITÚRÁK Nyitva hétköznap: 10-től 18 óráig, szombaton: 10-től 15 óráig. ÚJ [UÁRÁS Acéllá is feldolgozhatják az iszapból nyert vasércet
