Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-08 / 289. szám

„ A PESTMEfrYEI HÍRLAP KÍLONKIAD^SA XVI. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM 1972. DECEMBER 8., PÉNTEK Egymillió forint — terven felül lövőre többet exportálnak Gondok, tervek a Nívó Ktsz-ben November 30-ra teljesítette ez évi 13 millió forintos ter­melési tervét a Nívó Ruházati Ktsz, és az év végéig, várha­tóan, további 1 millió forintos termelési értéket ér még el, terven felül. — Ebben az évben 2,5 millió forint lesz szövetkezetünk nye­resége, amelyből az osztható nyereség 550 ezer forint. — mondotta Madarász János el­nök. — Nagykőrösön két kon- fekciós és egy méretes, Ceglé­den pedig egy konfekciós és 1 méretes műhelyünkben folyik a munka. Cegléden működik a központi szabászműhely, ahon­nan nagykőrösi egységeinket is ellátjuk alapanyaggal. Ezen­kívül egy-egy divatáruüzle­tünk is van a két városban. — Milyen mennyiségben ké­szítenek egyéni megrendelés alapján ruhákat? — Termékeinknek mindösz- sze tíz százalékát teszik ki a méret után készült öltönyök, kabátok. A tíz százalék havon­ta körülbelül 30—35 ruhát je­lent. Lehetőségeink a már egyre szűkebbnek bizonyuló műhelyekben korlátozottak, de jelenleg nincs is nagyobb igény a méretre készülő zakók, nadrágok iránt. Díjtalanul vé­gezzük a boltokban vásárolt öltönyök és ruhák pontos mé­retre igazítását. Konfekciós termékeinket eddig belföldi piacon értékesítettük. Először ebben az évben exportáltunk zakókat Hollandiába, 320 ezer foririt értékben. Az export-' mennyiség jövőre várhatóan 3—3,5 millió forintra emelke­dik majd. — Milyen körülmények kö­zött végzik munkájukat a szö­vetkezet dolgozói? — Az idén vásároltunk 25 darab gyors fordulatú, nagy teljesítményű, NDK-ban gyár­tott varrógépet, 250 ezer fo­rintért. E gépekkel a termelé­kenység növekedik, így lehető­ség nyílik arra, hogy a tava­lyi évhez hasonlóan, ebben az évben is 40 nap részesedést fizethessünk a dolgozóknak. Mellesleg, szövetkezetünkben átlag 10 százalékos a béremel­kedés. Ugyancsak az idén vá­sároltunk Cegléden egy házat, 650 ezer forintért, amelyben helyet kap majd a központi raktár, iroda és egy új szalag­sor. Felszerelésére 250 ezer forintot fordítunk. Sajnos, sú­lyos helyiséggondokkal küz­dünk Nagykőrösön A Széche­nyi téren levő műhelyünkben alapvető szociális létesítmé­nyeket nem tudunk kialakíta­ni, pedig a dolgozók 80 szá­zaléka nő. Szükséges lenne egy fürdő és korszerű öltöző. Je­lenleg vízvezeték sincs a mű­helyben, és ezek a körülmé­nyek megnehezítik munkánkat. — Próbáltak valamit javí­tani rajtuk? — Mint említettem, elsősor­ban a helyhiány miatt tehetet­lenek vagyunk. A Széchenyi téri műhelyünk mellett levő lakást igényeltük, vállalva, hogy az ottlakóknak lakást ve­szünk. A városi tanács a ké­relmet elutasította, más lehe­tőséget pedig jelenleg nem tu­dunk arra, hogy a dolgozók jogos kérését a szociális léte­sítmények ügyében teljesítsük. A helyhiány miatt természete­sen jelentősebb fejlesztésre sincs módunk, csupán a gyár­tási technológia korszerűsíté­sével igyekszünk többet és jobbat termelni. Nagykőrösön hatvan dolgo­zója van a Nívó Ktsz-nek. Munkájuk eredményességét a számok is bizonyítják. Megbe­csülésüknek abban is tükrö­ződnie kellene, hogy a jobb munkafeltételek kialakításá­ban segítenek az illetékes ta­nácsi szervek is. Khim Antal (Három évvel ezelőtt tár­gyalást folytatott a Nívó Ktsz vezetősége a városi tanáccsal A szükséges bővítést akkor el­végeztethették volna, ha szán­dékuk valóban komoly. Az utóbbi időben ismét jelenthez tek azzal, hogy bővíteni szeret­nék meglevő helyiségeiket azonban a közben megjelent kormányrendelet egyértelműen kimondja, hogy lakást semmi­lyen körülmények között sem lehet irodává vagy közületi helyiséggé átalakítani, tehát nem a városi tanácson múlott, bogy a Nívó Ktsz dolgozóinak nem sikerült a szociális helyi­ségeket megépíteni. — A szerk.) Mit látónk ma a moziban? A lovakat lelövik, ugye? Egy maratoni táncverseny. Színes amerikai film. Kísérőműsor: Holtág. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. MA: Tanácstagi beszámolók A Száraz dűlői iskolában ma, december 8-án, délután 4 órakor Susán János, a II. Rá­kóczi Ferenc általános iskolá­ban (Kecskeméti u. 43—45), délután 5 órakor Grónai 1st- ' ván, a Kálvin téri iskolában, ugyancsak 5 óraikor, dr. Dobos Vilmos, a Cs. Kiss-féle iskolá­ban (Kossuth Lajos u. 60.), délután 6 órakor, Bugyi József, a város tanácsi ebédlőjében (Tömöri u. 2), délután 6 óra­kor, Horváth Lehel, a Csong­rádi úti iskolában, délután 6 órakor, Visontai Lászlóné tart tanácstagi beszámolót. Lánc, lánc, eszterlánc... A minap új játékra szólí­tott fel valaki, arra kérve, hogy Jcét-három nappal le­vele kézbevétele után küld­jék 10 forintot az általa megjelölt első számú játé­kosnak, üres papírok kö­zött, borítékban, csak a nevemet kell aláírnom. (Ha a posta észreveszi, hadd büntessen engem!) Miután az első feladatot végrehajtottam, öt pél­dányban le kell másolnom a levelet, s el kell külde- nem barátaimnak, ismerő­seimnek. De csak becsüle­tes embereknek küldjem, kizárólag pedagógusoknak, mert ők szorulnak rá leg­jobban a pénzre, és becsü­letességükhöz, játékos ked­vükhöz semmi kétség nem fér, figyelmeztet levelében a játékmester. Ám, nehogy megszakít­sam a láncolatot, mert vé­ge a szerencsémnek: nem lesz tíz napon belül 31 ezer 250 forintom! Szép kis summa! Ki hitte volna, hogy a pénzszerzés­nek ilyen egyszerű módja is létezik? A levelet nem küldtem tovább, vállalom inkább az átok megfoganásának ve­szélyét, de legalább máso­kat nem keverek bajba. pedagógus sem Mellesleg vagyok. Takács Paula Tagkönyvcsere a KISZ-szervezetekben A város 21 munkahelyi KISZ-szervezetében, az év vé­ge közeledtével, szorgos mun­ka folyik. A tagkönyv-érvényesítés is megkezdődött. Az e feladattal megbízott fiatalok mindenki­vel elbeszélgetnek, kikérik vé­leményét, mit szeretne végez­ni az elkövetkező időszakban. Jó alkalom a tagkönyvcsere arra is, hogy a tagok véle­ményt mondjanak a vezetőség munkájáról. A tapasztalatokról taggyűlé­sen számolnak be a tagság­nak a vezetők, amikor az is eldől, ők maradnak-e a kö­vetkező évben is a tisztségvi­selők. EGYHETES TURNUSOK Élelmiszeripari vezetők továbbképzése FOLYTATÁS: MÁRCIUSBAN ÉS ÁPRILISBAN A múlt évben kormányhatá­rozat jelent meg a vállalatok vezető beosztású dolgozóinak továbbképzéséről. A felső vezetők oktatásához a Munkaügyi Minisztérium dolgozott ki irányelveket, míg a közép- és alsószintű vezetők képzésének feladata az illeté­kes vállalatokra hárul. A konzervipari tröszt felkérésé­re, a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépis­kola és Szakmunkásképző Intézetben rendeznek tanfo­lyamokat. Az intézet készséggel vállal­KÖZLEKEDÉSI ŐRJÁRAJ Járművezetők és gyalogosok A Kossuth Lajos utca re­konstrukciója miatt a kerékpá­rosok kénytelenek a gyalogjá­róm közlekedni, olvastam a mi­nap. S nem értettem egyet ve­le. Mert a járda a gyalogoso­ké. A kerékpárosok csak úgy haladhatnak a járdám, ha jár­művüket tolják. Sajnos, a valóság az, hogy legtöbbjük minden lelkiisme- retfurdalás nélkül a járdán ke­rékpározik. Reggel is, délben is, este is. Este ráadásul lám­pa nélkül! És aki szólni mer Csoda a homokon NAGYKÖRÖS KRÓNIKÁJA küzdelmes évszázadokról re­gél. Volt idő, amikor any- nyira kifosztották a várost, hogy csak az öreg templom pincéjében maradt meg egy kis fekete tehén. De a kö­rösi nép szorgalma újra és újra termővé tette a földe­ket, benépesítette a legelőket, olyannyira, hogy 1870 táján, amikor a város addigi hatá­ra már nem volt elég a sza­porodó népnek, a városveze­tőség a közlegelőnek hasz­nált területekből 30 ezer hol­dat osztott ki a lakosságnak. E 30 ezer hold nagy része az akkor Kőröshöz tartozó nyársapáti és csemői homok­földekből került ki, de nem sokkal voltak különbek a ki­osztott pálfájai és egyéb te­rületek sem. A levert mezs­gyekarókat máról holnapra elnyelte vagy betakarta a fu­tóhomok, s az új birtokosok legtöbbje igyekezett meg­szabadulni földjétől, amelyen, mint mondták, csak bukfen­cet lehet vetni. Holdiát 30— 40—50 koronáért kínálták. EBBEN AZ IDŐBEN nagy feltűnést keltett egy B. Tóth Ferenc nevezetű fiatal kö­rösi kisparaszt. Feleségével együtt 10 hold körüli ingat­lana volt, s rokoni kezesség­gel, a takarékpénztárban köl­csönt vett fel, majd nagy da­rab csemői homokföldet vá­sárolt, s hozzáfogott szőlőt te­lepíteni. A körösi gazdák fejcsóválva sajnálkoztak felette, de B. Tóth Ferenc magabiztosan in­dult el a megkezdett úton. Mezei kisvasutat vett a né­hol kétméteres buckák el- planírozására, felforgattatta a földet, s beültette ezerjó-, olasz rizling-, kadarka, és san- vignon-vesszővel, csemegének pedig saszlát és muskotályt telepített. Tíz év múlva már 20 hold termő szőleje volt. Jó borait szívesen vásárolták a borkereskedők, a csemege- szőlőt pedig maga szállította Bécsbe és Berlinbe. Közben évről évre folytat­ta a szőlőtelepítést, melynek területe, a gyümölcsösökkel együtt, elérte a 150 holdat. Hogy a helyszínen trágyá­hoz jusson, nagy istállót épít­tetett, melyben 50—60 ök­röt hizlalt, s állatait mindig jó áron adta el. Annak érde­kében pedig, hogy télidőben a jószágok meleg lehelete se menjen veszendőbe, az istálló ablakai fölé üvegfolyosót készíttetett, melyben 6 ezer tyúk kapott otthont. A jól gondozott és táplált baromfik szinte ontották a tojást, mely mind a bécsi Grand Hotel konyhájába került. B. TÓTH FERENC TELE­PÉRŐL a széles környéken csodákat beszéltek, s a lebe­csült nyársapáti és csemői homokföldeken a kisparasz- tok egymásután telepítették a szőlőt. De nemcsak ők: ab­ban az időben fogott a szőlő- telepítéshez Nyársapáton Szarka Mihály és az Oppen­heim cég is. Néhány évtized alatt e tájon 2500 hold szőlőt ültettek el. B. Tóth Ferenc tevékeny részt vett a város gazdasági életének fejlesztésében is, és oroszlánrésze volt a Gazda­sági Egyesület megalapításá­ban, melyet, Arany János szobrának felavatásával egy időben, 1914 nyarán, orszá­gos ünnepség keretében nyi­tottak meg. A SZOBORAVATÁSON, a körösi parasztság képvisele­tében B. Tóth Ferenc mél­tatta az esemény jelentősé­gét. Az ünnepi díszebéden Czo- bor László, az Országos Ma­gyar Kertészeti Egyesület al- elnöke volt a szomszédja, aki nem ismerte a nagy szőlőtele­pítőt. — Ugye, bátyókám, magá­nak is vannak gyümölcsfái? — kérdezte B. Tóthtól, ebéd köz­ben. — Vannak, kéremalássan. — Aztán mennyi fája van? — Biztosan nem tudom, bár magam ültettem. Ügy 10 ezer körül. Az érdeklődő elámulva né­zett a másik szomszédjára, akinek komoly tekintetéből látta, hogv a körösi ember igazat beszél. — Hol vette azt a rengeteg oltványt? — kérdezte tovább. — Magunk neveltük és sze­meztük vadcsemetéből. Csak barackmagot 40 mázsát vet­tem. Ami oltvány megma­radt. azt eladtam Ungváry Lászlónak, aki akkor alapí­totta a ceglédi faiskolát. ★ B. Tóth Ferenc 1919, már­cius 28-án halt meg, 74 éves korában. 1937. szeptember 12-én a város szobrot emelt a futóhomok ércparasztjának. Kopa László valamelyiknek, megkapja a magáét. Áldatlan helyzet ez, s csali úgy tudnánk rajta segíteni, ha összefognánk, azon az alapon, hogy kerékpárosokból is le­hetnek gyalogosok, tehát az ő testi épségük is veszélybe ke­rülhet, mikor elsuhan mellet­tük egy kétkerekű, s ijedtük­ben nem tudják, oldalra lép­jenek-e, vagy előre. Leghelye­sebb lenne, ha mindenki, min­den egyes alkalommal rászól­na a szabálytalankodókra, a fellépés ellenük így társadal­mivá válna. , Persze, lehet, hogy idealista felfogást vallók. De akkor ja- vasoljon miaki jobbat. Mert végre valamiképp rendet kel­lene teremteni. Esténként, mikor elég későn, kigyúlnak a közvilágítási lám- | pák, a külterületek útjain, te­hát a Petőfi, Rákóczi, József Attila utcában, a teherautók fényszórói is kigyulladnak. A KRESZ ugyan azt írja elő, hogy kellően meg nem világí­tott területen csakis tompított fényszóróval lehet közleked­ni, de ez a rendelkezés, úgy látszik, sok gépkocsivezetőnek mit se számít. Hogy mi a kü­lönbség a tompított és a teljes fényszóró között? A teljes va­kít, s mivel a teherautók lám­pái amúgy is magasabban van­nak, mint a személygépkocsi­kéi, a fényszóró látászavart okozhat, s a látászavar bal­esetet. A hatalmas járműve­ken, persze, a sofőrök tökéle­tes biztonságban érezhetik ma­gukat. nekik nem eshet bajuk Véleményünk szerint néhány szúrópróbaszerű ellenőrzés, a velejáró bírsággal együtt, ta­lán csökkentené a felelőtlenek számát. utána nem met, úgyis mindenki fordul. Mert ugyan ki lenne kíváncsi arra, marad-e a kocsiból valami, miikor,feltú- ráztatott motorral, bőgő-füstö­lő kipufogójával, félredőlve kanyarodik. Vezetője elégedett mosoly- lyai néz ki az ablakon. Azt hi­szi, csodálják. Pedig csupán elítélik, mert nemcsak a saját, de a mások életét is veszé­lyezteti. Nem azzal, hogy cím­kéket ragasztott a kocsijára, hanem a vezetésével. Mert az állandóan bekapcsolt lámpa ugyan defenzív vezetési stílust jelent, de a kanyarban sikolyt kiváltó kerék — életveszélyt. Ballai József kozott a feladatra. A tovább­képzés sikere érdekében, a hallgatók számára gondosan megteremti a tanulásukhoz szükséges feltételeket. A vidé­kiek részére a bentlakást és az étkezést is megoldotta. A tan­folyamok egyehetes első tur­nusa már novemberben elsa­játította a szükséges ismerete­ket, és jelenleg is tanul egy 30 tagú csoport. Márciusban és áprilisban tovább folytatód­nak az előadások. Az előadók között ott talál­hatók az intézet tanárai és más élelmiszeripari szakembe­rek is. Tervezik a baromfiipari hús- feldolgozó vállalatok trösztjé­nek vezetőképző tanfolyamát is, melyre előreláthatóan a jövő évben kerül sor, mintegy hat héten keresztül. J. L Gépkocsivezetők ünnepsége A Magyar Autóklub nagy­kőrösi csoportja december 16- án, szombaton, a tormási biszt­róban ünnepséget rendez. Ez alkalommal adják át azoknak, akik már 10 éve tagjai a klub­nak, valamint a balesetmentes közlekedőknek a jelvényt és az igazolványt. Az ünnepséget disznótoros vacsora követi. Nagykőrösön van egy gép­kocsi, mely, cicomáit tekintve, akár préridzsippakkel is ver­senyezhetne. Tulajdonosa ál­landóan lámpákkal közleke­dik, ami természetesen meg­engedett, s a cicoma sem üt­közik tilalmi rendszabályba. De a feltűnési viszketegség e megnyilvánulása visszatet­szést vált ki mindenkiből. Mel­lesleg felesleges matricákkal felhívni a kocsira a figyel­SPORT Eredmények a téli úttörő-olimpián A kételkedők is meggyőződ­tek már az úttörő-olimpiák létjogosultságáról. Legutóbb két sportágban szerepeltek a körösi általános iskolások. A téli úttörő-olimpia me­gyei asztalitenisz-döntőjét Abonyban rendezte meg a Gyulai Gál iskola. Az onnan indult sportolókról kiállítást mutattak be. A vendéglátók emlékplakettet adtak a gyere­keknek és vezetőiknek, a he­lyi közös gazdaságok pedig tiszteletdíjafckai jutalmazták az 1—3. helyezetteket. A 21 fiúversenyző 7 hármas csoportban mérkőzött először, majd a győztesek, valamint a körmérkőzés után, a legjobb második alkotta a 2x4-es elő­döntőt, végül az elődöntők győztesei és helyezettjei a vég­ső helyezésekért játszottak. Szabó Tibor (Nk. Kossuth is­kola) minden mérkőzését 2:0- ra nyerte, s ő lett e szám baj­noka. Berecz Gábor (Nk. Arany J. isk.) hatodik helyen végzett. A kilenc lányversenyző 3 hármas csoportban kezdett. Bielik Katalin (Nk. Arany isk.) rossz ^sorsolást kapott, a két legjobbtól mindjárt az elején vereséget szenvedett. Szabó Tibor bejutott az út­törő-olimpia országos döntőjét be. ★ Az Arany János Művelődési Központ emeleti termében döntötték el, hogy kik Nagy­kőrös legjobb úttörősakkozói. A téli úttörő-olimpia e sakk­vetélkedőjén az Arany iskolá­sok szerelőitek a legjobban, s bejutottak a megyei döntőbe. Üttörő fiuk: 1. Varga Tibor (Arany) 3, 2. Bényei Ferenc (Petőfi) 2, 3. Bátor András (Kossuth) 1 pont. Az első holt­verseny miatt, két fordulót vívtak, színvonalasan. Üttörő lányok: 1. Hanusz Judit (Arany) 2, 2. Mátyás Edit (Petőfi) 1, 3. Perlaki Tün­de (Kossuth) 0 pont. Hanusz kiemelkedett a mezőnyből. Kisdobos fiúk: 1. Kulin Sán­dor (Arany) 2, 2. Gyapai Ta­más (Petőfi) 1, 3. Lovas Zoltán (Kossuth) 0 pont. Kisdobos lányok: 1. Barta Györgyi (Arany) 2, 2. Bárkai Katalin (Kossuth) 1, 3. Póta Anikó (Petőfi) 0 pont. Az eredményhirdetés és dí­jazás után,' Németh Lászlónéj a helyi ÁIST-elnök, tárgyaján­dékokat adott át, a városi út­törőelnökség nevében, a sakk- zsüriben évek óta tevékenyke­dő Freitág Pálnak. S. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom