Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-08 / 289. szám

1972. DECEMBER 8., PÉNTEK M-.7 1 megye» ^ílrftlp Segített a patronáló Nővérszállás épült Zsámbékon Több mint kétszáz állami gondozott kisgyermeket ne­velnek a Pest megyei Tanács zsámbéki gyermekotthonában. Mintegy nyolcvan nővér gon­doskodik testi-szellemi fejlő­désükről, túlnyomó többségük azonban szakképzetlen. Évek óta gondot jelentett az intézet vezetőinek a megfelelő képzettségű szakemberek hiánya. A fővárosból Zsámbékra na­ponta kijárni rendkívül kö­rülményes, a községben pe­dig legfeljebb csak költséges albérletet tudtak a jelentke­zőnek ajánlani. Most jelentő­sen változott a helyzet, a ré­gi patronáló, a Pest megyei Gépjavító Vállalat segítségé­vel mintegy másfél millió fo­rintért tizenöt személyes nő­vérotthon épült az intézet ud­varán. Az ötszobás, társalgó­val, teakonyhával, fürdőszo­bával rendelkező otthont a vállalat mérnökei ter­vezték, társadalmi mun­kában, s az építkezés költ­ségeinek nagy részét a vál­lalat adta. A megyei tanács gondosko­dott a korszerű berendezés­ről, s így a munka feltételei megjavultak. Gondok és örömök ŐSZINTÉN A POMÁZI FALUGYŰLÉSEN Pontosan négy órán át tar­tott a falugyűlés. A Hazafias Népfront helyi bizottsága és a pomázi tanács hívta össze a lakosságot, megvitatná „közös dolgaikat”, a legfontosabb’köz­ségfejlesztési, közlekedési és ellátási problémákat. S hogy az elhangzóttaikra azonnal vá­laszt kapjanak, meghívták a megye nagy kereskedelmi és szolgáltatóvállalatainak veze­tőit. A megbeszélésen ott volt és a vitáiban tevékenyen részt vett Császár Ferenc, az. MS'ZMP szentendrei járási bi­zottságának első titkára, dr. Korsós László, a járási hivatal elnöke és S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, a nagy­község országgyűlési képvise­lője is. Eltűntek az elektromosok Az Elektromos Művek volt az egyetlen meghívott vállalat, amelynek nem jött el a megbí­zottja. Holott Simon Ferenc nyugdíjason kívül még sokan sorolták: melyik utcán foghí­jas a közvilágítás! A művelő­dési háznak például kitűnő az esti programja — mondta Mé­száros Miksa, a szakmaközi bi­Harmincötezer helyes megejtő a „Kell a jó könyvi olvasópályázaton Eredményhirdetés és jutalomsorsolás december 12-én Lezárult a Magyar—Szovjet Baráti Társaság „Kell a jó könyv” címmel meghirdetett olvasópályázata. Az első gyorsmérleg szép eredményekről ad számot. A tavaly októberben kiírt pá­lyázatra ez év október 1-ig csaknem 75 000 pályázati lap érkezett be. (A megyei könyv­tárak jelzései szerint ennél jóval többen, mintegy százez­ren kapcsolódtak be a szovjet irodalmi alkotások népszerű­sítésére indított mozgalomba.) A versenyzők közül 35 000-en küldtek be helyes megfejtést. Örvendetes, hogy a 75 000 vállalkozó kedvű verseny­ző többsége munkásfiatal és diák. A szovjet írók műveit népsze­rűsítő akció tovább gyűrűzött a munkahelyeken, elsősorban a szocialista brigádok köré. ben. A pályázat sikeréért a könyvtárak külön polcokat rendeztek be az orosz klasszi­kus művek és a mai szovjet szépirodalom remekei számá­ra. Jól segítette a mozgalom sikerét az Európa Könyvkiadó is, amely az idén a versenyben javasolt művek közül tízet új kiadásban jelentetett meg. Az Irodalmi Színpad művészei szovjet szépirodalmi műsorral léptek a fővárosi és vidéki kö­zönség elé. A nagy érdeklődéssel kísért pályázat záróünnepségét december 12-én tartják meg a SZOT székházában. Itt sorsolják ki a 35 000 helyes válaszadó közül azt a 145-öt, aki értékes nyereményekhez jut. Az első díj egy Zsiguli személygépkocsi. Ezenkívül gazdára talál egy moszkva— leningrádi kétszemélyes tár­sasutazás, négy egyszemélyes szovjetunióbeli utazás és sok más értékes tárgy- A 145 nyer­tes névsorát az Ország—Világ december 10-i száma közli. Szilveszterre a Szovjetunióba ÉLÉNKÜLŐ IDEGENFORGALOM 172 000 látogató érkezett ha­zánkba idén novemberig a Szovjetunióból. 25 000-rel több, mint az elmúlt évben. Ugyan­akkor a tavalyinál 10 000-rel több, összesen 69 000 magyar turista kereste föl a Szovjet­uniót. A Központi Statisztikai Hivatal sd»tai a két ország közötti élén­külő idegenforgalmat jel­zik. A Magyarországra érkező szovjet turisták főként a kü­lönböző hazai utazási irodák szervezte programokon vesz­nek részt. A legkedveltebbek a különböző országjáró körutak, míg a más országokból érke­zett turisták fő időtöltése az egy helyben pihenés, addig a szovjet látogatók vérbeli, ak­tív turisták módjára szívesen ismerkednek a magyar tájak­kal, városokkal. A magyar turisták jó része különvonatokon utazik a Szov­jetunióba. Különösen a testvérváro­sokba tartó barátságvona­tok népesek. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda 9000 fiatalt indí­tott útnak idén a Szovjetunió „felfedezésére”, míg a Szput- nyik utazási iroda szervezésé­ben ugyanennyi szovjet fiatal fordult meg nálunk. A barát­ság- és a békevonatokon kívül a legfiatalabbakkal a fedélze­tén magyar úttörővonat is járt az idén Moszkvában. Az IBUSZ szervezésében ebben az évben Kijevet, Leningrádot, Moszkvát és más városokat 17 000 hazai turista kereste fel, és december végéiig még 1500- an utaznak. Sokan Moszkvá­ban, vagy Leningrádban szil­vesztereznek. Megkezdődött a nádaratás Beérett a nád a Velencei-ta­von. A velencei nádgazdaság 70 munkása a part mentén megkezdte a közepes minőségű termés betakarítását nádarató géppel, kerti traktorokkal és kézi szerszámokkal. A tervek szerint idén 600 000 kéve nádat takarítanak be. Ennek felét "’ádpadlónak, nádszőnyegnek dolgozzák fel. másik részét pedig exportálják. zottság elnöke —, sokan az idősebbek közül mégsem men­nek el, mert egyszerűen félnek a sötétben botorkálni. Dr. Ka­ra Pál vb-titkár elmondta: nemegyszer próbálták már szót érteni az Elektromos Mű­vek kirendeltségvezetőjével, 5 azonban minden alkalommal munkaerőhiánnyal magyaráz­za mulasztásaikat. Valósággal záporoztak a 20- as Volán Vállalatnak címzett panaszok is. Elégedetlenek az autóbuszközlekedéssel, nem egy gépkocsivezető „packázik” az utasokkal — mondták töb­ben. Mások pontos dátummal bizonyították, amikor a ko­csik csak úgy „elsuhantak” a megállóknál. Egy másik felszólaló sze­rint mutatós gesztus volt ok­tóberben sűríteni a járatokat papíron, anélkül, hogy tényle­gesen megteremtették volna hozzá a feltételeket. Sárvári József, a 20-as Vo­lán nevében túl sokat nem mondott, főleg a szűkös beru­házási lehetőségekre hivatko­zott. Az viszont előrelépés — hangsúlyozta —, hogy néhány hét múlva ezen a vonalon csuklós autóbuszok fognak közlekedni. Gyorsabban - HÉV-vel Lőrincz Antal MÄV-osz- tályvezető beszámolt róla: de­cember 26 után, az új metró megindulásával egyidejűleg, sűrűbben jár majd a szentend­rei HÉV, csökken a menetide­je is. Ahol aszfalt borítja az út­testet, szilárd járda kopog a léptek alatt, talán nem is gon­dolják, mennyire hiányzik ott, ahol még nincs. Csordás Tibor iskolaigazgató egyenként fel­sorolta a kátyúk lelőhelyét a falun átvezető főúton. Zebrát kémek több fontos átkelőhe­lyen — mondta—, másutt út­baigazító táblát az autósok­nak. És sorolták: a traktoro­sok életveszélyesen gyorsan közlekednek, és sárral terítik az utakat; rendezni kell az ál­lomás környékét. Bitumentá­roló bódéik éktelenkednek ott, ahelyett, hogy a Dunakanyar kapujához illően tavasztól vi­rágok illatoznának! Várják a hűsboltot Az ivóvíztársulat elnökének arra kellett válaszolnia: mi lesz az általuk feldúlt utcák­kal? Kiss Máriát az érdekelte, mikor lehet majd a vizet a la­kásokba bevezetni; az idős nyugdíjasok a hozzájárulási díjat sokallották. Nem hiába hívták meg Dé­zsán Eleket és Voth Dezsőt, a Pest megyei Vendéglátó Vál­lalat és a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat képviselői sem. Vála­szolniuk kellett (meg is tették), hogy miért építették a „Bika- istállónak” nevezett csúf ho- dályt az állomás mellé? Miért büfé épült a buszfordulóhoz, amikor oda évek óta húsbol­tot várnak? A Turista kisven­déglőn kívül nincs egyetlen étterem sem Pomázon, ahol a közétkeztetést lebonyolíthat­nák. Az üzletek között nincs Patyolat. A Gelka munkáján is lenne javítanivaló. A 111-es élelmiszerbolt MIRELIT-pult- jánál mást is szeretnének vá­sárolni, nemcsak hűtött ba­romfit, tejet kémek az isko­lába és mindegyik üzletbe — jobb és friss kenyeret! Friss kenyér helyett - magyarázat A kenyér — erre volt az­tán a vihar! A Váci Sütőipari Vállalat pomázi üzemének ve­zetői, Mayer József és Szalay Sándor mondták: nem talál­nak munkaerőt, amely teher­autóval kiszállítaná a kész kenyeret, a boltvezetők ren­delése sincs mindig összhang­ban a valódi igényekkel. Itt kért szót Császár Ferenc, a járási pártbizottság első titká­ra. Elismerte, hogy lehetnek gondjai a sütőüzemeknek, létez­het víz- és szállítási problé­ma, de a vezetők mégis azért vannak a helyükön, hogy eze­ken a bajokon megpróbálja­nak úrrá lenni. Tarthatatlan, hogy az emberek félnapokat állnak sorba — kenyérért. Szinte minden' ünnep előtt csődöt mond a pékség, S erre egyszerűen nem lehet magya­rázat. Dr. Korsós László, a já­rási hivatal elnöke is aláhúz­ta: az embereket az érdekli, mit tesznek az asztalra. Az üzletekben gyakran délután háromra érkezik meg az — előző napi kenyér, ez tartha­tatlan! A Volán Vállalatra vo­natkozó panaszokra elmond­ta: nem ellenőrzik kellőképpen beosztottjaik magatartását, ez­zel magyarázható, hogy az utazóközönség gyakran kiszol­gáltatottnak érzi magát. A la­kosság panaszainak ismereté­ben egyébként január elején megvitatják a Volán vezetői­vel, mit kívánnak tenni, hogy a panaszok megszűnjenek. A kormány támogatását kérik Bállá József és mások fel­vetették: mind több a gyerek, és nagyon kevés 'az óvodai-is- kolai férőhely. Nekik válaszolt S. Hegedűs László országgyű­lési képviselő, amikor elmond­ta: a képviselőcsoport leg­utóbb éppen a Budapest kör­nyéki nagy falvak óvoda-böl­csőde gondjai enyhítése ügyé­ben ülésezett. Annak ellenére, hogy a megyében számos új óvoda épült, a gyerekek jó ré­szét mégsem tudják elhelyezni. Miután országos viszonylat­ban Pest megyében a legége­tőbb a helyzet — mintegy fél­millió embert érint —, a kép­viselőcsoport Fock Jenőhöz, a Minisztertanács elnökéhez for­dul támogatásért. Hasznos, jó tanácskozás volt. A több mint harminc felszólaló véleményét, javas­latait a nagyközségi tanács jö­vő évi tervei kidolgozásakor figyelembe veszi. Komáromi Magda Százéves hajóharang Budapest centenáriumának tiszteletére a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat kedves ajándékkal lepte meg a Köz­lekedési Múzeumot. Irma nevű folyami vontatójának harangja, amely bizonyított adatok alapján 100 éves, akárcsak a hajó —, most múzeumba kerül. A hajó, mint a legöregebb dunai von­tató továbbra is szolgálatot teljesít a Dunán. Csömörön is Egyre több a helybeli munkalehetőség A legutóbbi népszámlálás­kor már ötezernél is több la­kost számláló Csömörön a la­kosságnak csaknem három­negyedrésze bejáró. Ezen, va­lamint a távolabb munkát vállalni nem tudó lányok-asz- szonyok gondján enyhítenek nemsokára a sorozatosan lé­tesülő helyi üzemek. Mint Paulovics Mihály ta­nácselnök elmondja, az egyes kitelepülő üzemek más-más fázisnál tartanak, a tárgya­lástól az üzemelésig. A leg- előrehaladottabb stádiumban a Munkaruházati Kereskfedelmi Vállalat Központi Raktára van: EREDMÉNYES EV BUDAÖRSÖN Kísérleti üzemben a levegő-cink akkumulátor A Budai Járási Háziipari Szövetkezet — év vége lévén — felmérte az idei év ered­ményeit. Varró Károly elnök szerint nincs ok panaszra. Háromne­gyed évi tervüket 108 száza­lékra teljesítették s ez az arány december 31-ig csak tovább javulhat. Belföldre 54,5 millió forintért adtak el árut, majdnem 12 millióért exportáltak és ipari szolgál­tatásuk közel nyolcmillió ér­tékű. A jól jövedelmező termé­kek közé tartozik az Ágnes guminadrág, amiből évente hárommilliót készítenek. A ke­resett csecsemőingből 300 ezret, pólyahuzatból 50 ezret gyártottak. Ugyanilyen kelendő a női fehérnemű, a kismama­hálóing és a köntös, ami­ket a RÖVIKÖT-ön kí­vül a Centrum-áruházak vesznek át minden meny- nyiségben. A legjövedelmezőbb az óra­szíjgyártás, a szovjet és NDK- exportra évi 1200 ezer dara­bot gyártanak belőle. Előállí­tási költsége darabonként négy forint. 40 százalékos a nyereség utána. Összehasonlí­tásul: az ágyneműgarnitúra termelői ára 330 forint és csak 7 forint a haszon rajta. A legsikeresebb árujuk az elektromos találatjelző óra, amely a müncheni olimpián is ott volt az USA, a Szovjet­unió, Anglia és Japán ha­sonló berendezései mellett. A nemzetközi elismerés nyomán keresett cikk lett a világpia­con, bár az ára ugyancsak borsos: darabja kétszázezer forinttól kétmillióig terjed. Eladásával az Elektroimpex foglalkozik. Eddig 45 készü­lékre futott be rendelés, leg­utóbb román partnerek szá­mára. Miután a szövetkezet min­dig keresi az újat, most is ta­láltak olyan terméket, ami­vel a jelek szerint érdemes lesz a piacon kísérletezni, s ez a levegő-cink akkumulátor. Budaörsön, a Rákóczi úti tele­pen már felépült a kísérleti üzem, ahol két vegyészmér­nök és egy fizikus dolgozik rajta. Remélik, munkájuk si­kerrel jár. A vezetőség a szövetkezet eredményeit úgy értékeli, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva a gazdálko­dás kiegyensúlyozottabbá vált. , A pénz forgási sebessége 93 napról 72 napra csökkent, készleteik a szeptember végi felméréskor a Magyar Nem­zeti Bank által meghatározott keretet nem lépte túl és tiszta vagyonuk megközelítette a 22 millió forintot. Mindezek alap­ján remélik, hogy a zárszám­adó közgyűlés után dolgo­zóiknak legalább 5—6 hetes átlagfizetésnek megfelelő ré­szesedést fizethetnek. k. m. a vállalat célja, hogy aa eddig a főváros öt pont­ján, szerteszórva fekvő raktárait egyetlen kor­szerű épületben, Csömö­rön egyesítse. Tavaly kezdték építeni a Kálvária-dombon, korszerű, könnyűszerkezetű technoló­giával, a központi fűtése® óriás raktárát, tízezer négy­zetméteres alapterülettel. A méret meghökkentőnek lát­szik, azonban tudnivalóan ez az ország egyetlen ilyen intéz­ménye, ahol az orvosi kö­penytől a kohászati munka­ruháig minden megtalálható. Kis- és nagykereskedelmi te­vékenységgel foglalkozik a vállalat, forgalmat bonyolít le szinte az ország összes tá­jaival és üzemeivel. _ A Kálvin téri és az Üllői úti raktárrész már Csömörre települt az ősz elején. Most a fővárosból kikül­dött szakemberek tarta­nak kiképzést, azaz házi tanfolyamot, jelenleg ti­zenhat-tizennyolc helybe­li, s még néhány kistar- csai nő részére. Előreláthatóan tavasszal azon­ban teljesen elkészül a rak­tár, a hozzá tartozó iroda- és ^ szociális helyiségekkel együtt. Minthogy modern, gé­pesített anyagmozgatás folyik majd a korszerűen fölszerelt üzemben: itt elsősorban hely­beli-környékbeli nőket foglal­koztatnak — százhúsz főt. Nemcsak emiatt öröm az uj üzem, hanem mert nem za­jos, nem rontja a levegőt, s ez egyre ritkább erény — fűzi hozzá a tanácselnök. — A közeljövőben telepíti ki rak­tárait a Középület Építő Vál­lalat is, amely tíz éven be- 1ÜJ ,.foJyamatosan épít-bővít. s végül is majd nyolcszáz fő­nyi helybélit fog foglalkoz­tatni. — Szintén nemsokára ki­települ a Vegyépszer is, ha a tárgyalások sikerrel végződnek. Az Elektro­akusztikai Gyár pedig ta­vasszal kezdi alapozni ki­helyezett részlegének épü­letét azon a négyholdnyi terü­leten, amelyet tsz- és állami tulajdonú telken biztosítunk a számukra. Vagyis: nemsokára, s foko­zatosan egyre inkább■ helyben kap munkát jó néhány bejáró, és kisgyerekéhez-háztartásá- hoz kötött nő. P. G. ’

Next

/
Oldalképek
Tartalom