Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-08 / 289. szám

1972. DECEMBER 8.. FENTEK nsi HEGYEI K^Círlap A magyar sajtó napja Koszorúzási ünnepségek és baráti találkozó Ötvennégy évvel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg az első legális magyar kommunista lap, a Vörös Üj- ság. Az évfordulón, amely egyben a magyar sajtó napja, csütörtökön délelőtt koszorú- zási ünnepséget tartottak a Visegrádi utca 15. számú ház­nál, ahol annak idején a Vö­rös Üjság szerkesztősége mű­ködött. Jobba Gabinak, a 25. Szín­ház művészének szavalata után dr. Siklós János, a Nép­szava főszerkesztője mondott ünnepi beszédet. Ezután a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Katona István, az MSZMP KB tagja, az agitációs és propa­ganda bsztály vezetője és dr. Csendes Lajos, az osztály he­lyettes vezetője; a Miniszter­tanács Tájékoztatási Hivatalá­nak nevében Lakatos Ernő ál­talános elnökhelyettes és dr. Pásztor János főosztályvezető- helyettes; a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében Komját Irén, a MUOSZ al- elnöke és Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára; a Nyomda-, a Papír és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete nevében Kim­mel Emil főtitkár és Kovács András, a szakmai elnökség titkára; a Népszabadság Szer­kesztősége nevében Rényi Pé­ter főszerkesztő-helyettes és Szamosi Károly főszerkesztő­helyettes; a Művészeti Szak- szervezetek Szövetsége nevé­ben Kárpáti Sándor, a szövet­ség titkára és Erdős András, a Rádió és Televízió szakszerve­zeti bizottságának titkára he­lyezett el koszorút a ház falán lévő emléktábla alatt. A sajtó székházának Rózsa Ferenc termében a MUOSZ- iskola hallgatói helyeztek él koszorút a Vörös Üjság már­vány emléktábláján. A kormány Tájékoztatási Hivatala és a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége a sajtó napja alkalmából csü­törtökön baráti találkozót ren­dezett a MUOSZ székházában A fogadáson megjelent Katona István, dr. Csendes Lajos, Lakatos Ernő, Komját Irén, Siklósi Norbert, Kimmel Emil, továbbá a lapok és a sajtószervek vezetői. Ott vol­tak a hazánkban akkreditált külföldi újságírók is. A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE Új irányelvek az öntözéses gazdálkodáshoz (Folytatás az 1. oldalról.) séges intézkedéseket tegyék meg. Dr. Ajtai Miklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese tájé­koztatta a kormányt a magyar —csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési vegyes bizottság 1972. november 17 és 22. kö­zött Budapesten megtartott X. ülésszakának tárgyalásairól. A tanácskozáson megállapítot­ták, hogy a legutóbbi ülésszak óta eredményesen fejlődött a két ország gazdasági együtt­működése. A Ictilkereskedelmi minisz­ter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta az 1973. évi szocialista viszonylatú áru­csere-forgalmi megállapodások tárgyalási irányelveit. A szo­cialista országokkal folytatott árucsere-forgalmunk 1972-ben kedvezően alakult, a magyar vállalatok jelentősen növelték kivitelüket. Jövőre a szocia­lista viszonylatú áruforgalom­Folytatódnak a rekonstrukciók Csúcsforgalom a vasúton 115 MILLIÓ UTAS - ÜJ VAGÁNYOK Mint ismeretes, Pest me­gye területén a MÁV Buda­pesti Igazgatósága bonyolítja le a szállításokat. (Egyedül a Cegléd—Katonatelep közötti vonalrész kivétel, amely a Szegedi Vasútigazgatósághoz tartozik.) Mivel a magyar vasúti há­lózat centrális, a budapesti vasútigazgatóságnak megha­tározó, fontos szerepe van az országos szállítási feladatok végrehajtásában. Pest megye területén futnak össze az or­szág fő vasútvonalai, itt van­nak az ország legnagyobb ra­kodó, rendező, gurító és sze­mélypályaudvarai. Ide érkezik és innen indul minden jelen­tősebb hazai és nemzetközi személyszállító és tehervonat. A MÁV Budapesti Igazgató­ságának területén bonyolódik le az országos személyszállítás 40 és az áruszállítás 35 száza­léka. 32,3 millió tonna A fentiek után nem meg­lepő, hogy Pest megyében más területekhez, megyékhez képest sokszorosan nagyobb az áruforgalom. A budapesti vasútigazgató- ságot érintő tranzitforgalom idén jelentősen, mintegy 13 százalékkal növekedett. A na­gyobb feladatok végrehajtása, különösen ilyenkor, a hazai szállítási csúcsforgalom ide­jén, nagy körültekintést igény­lő munka. Az ország nem­zetközi kocsiforgalmának több mint fele a MÁV—CSD (cseh­szlovák vasút) vonalaira jut. Ennek csaknem 85 százalé­ka az igazgatóság határállo­másain lép ki, vagy be. Az esztendő tíz hónapja alatt az igazgatóság 32,3 mil­lió tonna árut szállított el, s ez a tervezettnél 4 százalék­kal kevesebb. A lemaradásnak nem a kapacitáshiány volt az oka, hanem egyes beterve­zett szén- és építőanyag-szál­lítások elmaradása. A felkí­nált árumennyiséget mara­déktalanul elszállították, sőt. az esztendő első felében ünnep- és hét eleji napokon még többre is futotta volna ere­jükből. Bizonyíték erre, hogy például októberben — ami­kor természetesen az igé­nyek is nagyobbak voltak — a tervezettel szemben 5.1 szá­zalékkal több árut szállítottak. Pest megye területén v az ipar szerkezetéből és a mező- gazdaság helyzetéből adó­dóan naponta 26—30 ezer ton­na árut kell vasúton továbbí­tani. Gyorsan és kényelmesen Megyénkben a vasúton na­ponta 100 ezer dolgozó ingá­zik, közülük 90 ezer a fővá­rosba jár. A többiek a járá­sokon belül ingáznak, első­sorban Vác. Cegléd és Száz­halombatta területére. Az utasszállítást megyénkben naponta 600 személyvo­nat biztosítja. (Budapest kör­nyékén a személyvonatok 30—40, a gyorsvonatok pedig 30—100 kilométeres óránkénti sebességgel közlekednek. Ez a jelenlegi körülmények kö­zött nem növelhető, hiszen ugyanazon a vonalon közle­kednek a belföldi távolsági, valamint a nemzetközi gyors- és expresszvonatok is, ezeket pedig előnyben kell részesí­teni.) Ahol persze arra lehetőség volt, próbáltak javítani a helyzeten. A Rákospalota— Veresegyház—Vác közötti vo­nalon nagy teljesítményű mozdonyokat állítottak forga­lomba, s ennek megfelelően változtattak a menetrenden is. Ebben a hónapban meg­kezdődött a próbaforgalom a nagykátai villamosított vona­lon, ahol további javulás vár­ható a személyszállításban. Javult a személyvonatok menetrendszerűsége is, ezen­kívül az igazgatóság vezetői nagy gondot fordítanak arra, hogy a vonatokon, állomáso­kon, várótermekben megfele­lő legyen a világítás és a fűtés A kocsitisztítást már több he­lyen gépesítették, s,az állomá­sok tisztítására külön szerve­zetet hoztak létre. Az őszi roham közepén 1968 óta először emelkedett az utasok száma, Az első tíz hónapban, az idén 115 millió utas ült vonatra a Budapesti Vasútigazgatóság területén, s ez több, mint amennyire szá­mítottak. Ebben az évben 42 darab új, négytengelyes első osztályú kocsit állítottak for­galomba, így az expressz, va­lamint a gyorsvonatokon érez­hetően kisebb volt a zsúfolt­ság. Az érem másik oldala: a kéttengelyes, favázas kocsikat viszont kivonták a forgalom­ból. így a személyvonatokon csökkentek a férőhelyek, a hétvégeken, vagy hétfői napo­kon tumultus tapasztalható. Az őszi szállítási csúcsfor­galom még nem ért véget. Az igények nagyok, így a vasuta­sok lelkiismeretes munkáján sok minden múlik. A kedve­zőtlen időjárás a továbbiakban még jobban nehezíti a szállí­tást, hiszen maga a rakodás is a szabad ég alatt történik. A MÁV budapesti igazgatósága ígéri, hogy teljesíti a szállítá­si feladatokat, s ebben segí­tenek a különböző szervezeti intézkedések, valamint a ver­sen ymozgal ómban tapasztalha­tó fellendülés. A fentieken túl is napról napra folytatódik a vasútvo­nalak komplex rekonstrukció­ja. A szobi nemzetközi vonal villamosítását a múlt eszten­dőben fejezték be, az idén a rekonstrukció folytatódik, át­épül Nagymaros állomás vá- gányzata, a dunakeszi állomá­son pedig felszerelték a Spur Plan elnevezésű biztosító be­rendezést, amelynek már el­kezdődött a próbaüzeme. (Jö­vőre folytatják a teljes vá­gánycserét Nagymaros és Ze- begény között, valamint az automata sorompók és térkö­zök létesítését Rákospalota- Üjpest—Göd—Vác között.) Automatizálás — biztonság Ugyancsak megkezdték egy NDK rendszerű biztosító be­rendezés szerelését az Újpest— Veresegyház—Vác közti vona­lon, a munkálatok itt is foly­tatódnak a jövő esztendőben. A megújult nagykátai vonalon Tápiószele állomásig befejezik a második vágány építését, to­vábbá kiépülnek az automata térközök Tápiószecsőtől Nagy- kátáig. A Bp. Nyugati—Cegléd —Szolnok közti szakaszon be­fejeződött Ceglédbercel-Cserő állomás vágányzatátépítése, va­lamint Pilis és Abony állomá­sok között az automata sorom­pók szerelése. Jövőre elkészül Ceglédbercel-Cserő állomás felvételi épülete, Üllő és Pi­lis között működni fognak az automata térközbiztosítók és sorompók. Budaörs és Törökbálint kö­zött megkezdődtek az új vonal földmunkái, jövőre átépítik a vágányzatot Bp. Kelenföld— Budaörs—Törökbálint között, és elkezdik a Torbágy környé­ki földmunkákat. Az pedig már ismeretes, hogy átadták az Óbuda—Dorog közti vona­lon a szovjet rendszerű bizto­sító berendezést. A vasút munkájában egyik évszak sem hoz „enyhülést”. Fehér Béla ban hasonló folyamat várható, de az export- és importfor­galmat kiegyensúlyozottabb, arányosabb növekedés jellem­zi. A kormány az előterjesz­tést jóváhagyólag tudomásul vette A kormány megvitatta és el­fogadta az Országos Tervhiva­tal elnökének egyes beruházá­sok műszaki-gazdasági norma- tívarendszerének kidolgozásá­ra és bevezetésére előterjesz­tett javaslatát. At. ütemterv­be elsősorban azokat a nem termelő jellegű beruházásokat vették fel, amelyek építésére gyakrabban kerül sor, s ame­lyek anyagi költségeit túlnyo­mórészt vagy teljes egészében az állam fedezi, mint például a lakások, az iskolák és az óvo­dák. A Minisztertanács utasí­totta az illetékes minisztere­ket, hogy gyorsítsák meg a be­ruházások műszaki és gazda­sági normatíváinak kidolgozá­sát, gondoskodjanak azok be­vezetéséről és ellenőrzéséről. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter jelentést ter­jesztett a kormány elé az épí­tőipari vállalatok hatékonyabb költséggazdálkodására tett in­tézkedésekről. Az elmúlt há­rom évben az építőipar terme­lési költségeinek növekedését részben a felhasznált ipari termékek beszerzési árának és a fuvarozási költségek emelke­dése, részben egyes adóterhek növekedése és az építőiparban fennálló termelésszervezési hiányosságok okozták. A kor­mány a jelentést tudomásul vette. Felhívta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy az eddigieken túl tegyen további hatékony intézkedése­ket az építőipari vállalatok önköltségének csökkentésére. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a nehézipari miniszternek az 1972—73. évi téli energiaellá­tási helyzetről előterjesztett jelejitését. A népgazdaság tü­zelőanyag-ellátása az év folya­mán kiegyensúlyozott volt. A fogyasztók szükségletét teljes egészében fedezte és lehetővé teszi a téli időszakra való fel­készülést, a folyamatos ellátást biztosító készletek felhalmozá­sát. A Minisztertanács a mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter, valamint az Országos Vízügyi Hivatal elnökének kö­zös előterjesztése alapján megtárgyalta és elfogadta az öntözéses gazdálkodás fej­lesztésére kidolgozott új irány­elveket. Hazánkban a korszerű öntözéses gazdálkodás az el­múlt tíz évben jelentősen fej­lődött. Az öntözhető terület az 1960. évi 144 ezer hektárról 426 ezer hektárra nőtt. A le­hetőségeket azonban nem min­denütt használják ki. A Minisztertanács ennek ér­telmében határozta meg az ön­tözéses gazdálkodás fejleszté­sének új irányelveit. Az öntö­zést főként ott kell fejleszteni, ahol az a biztonságos, ipar­szerű mezőgazdasági terme­lés feltételeinek megfelel, és hatása a termésátlagok növe­kedésében közvetlenül meg­mutatkozik. A vízkészletet el­sősorban a zöldségtermesztés fokozására és minőségének ja­vítására. a nagyüzemi állattar­tó telepek takarmánybázisá­nak létrehozására, a cukorré­pa és burgonya terméshozamá­nak növelésére, valamint a rizstermesztés fejlesztésére kell felhasználni. Gondoskodni kell arról, hogy a hazai ipar mi­nél előbb sorozatban állítsa elő azokat az öntözőberendezé­seket, amelyeket az alkalmas- sági vizsgálatok során a leg­megfelelőbbnek ítélnek, s ame­lyeknek gyártását és üzemel­tetését alapos műszaki-tech­nikai fejlesztéssel előkészítet­ték. A kormány jóváhagyólag tu­domásul vette a kelet—nyuga­ti metróvonal építésének be­fejezéséről szóló jelentést, va­lamint az Országos Tervhiva­tal elnökének és a Fővárosi Tanács elnökének az észak— déli metróvonal építése meg­gyorsításáról előterjesztett ja. vaslatát. A kormány hozzájá­rult, hogy a műszaki és a nép- gazdasági lehetőségek figye­lembevételével a teljes vona­lat a tervezett időpontnál két évvel korábban, 1982-ben, a Nagyvárad tér—Deák téri sza­kaszt pedig 1976 végén helyez­zék üzembe. A terv megvaló­sításához szükséges pénzűéi, műszaki feltételeket biztosíta­ni kell. A kormány ezután egyéb ügyeltet tárgyalt. Átadta megbízólevelét* Hepál é? Sierra Leone nagykövete Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke csütörtökön fogadta Jag- dish Shamser J. B. Rana rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Nepáli Király­ság új magyarországi nagykö­vetét, aki átadta megbízóleve­lét. Losonczá Pál ugyancsak csü­törtökön fogadta dr. Edward Ilmet Blyden rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, Sierra Leone Köztársaság első magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Az Elnöki Tanács elnöke szívélyesen elbeszélgetett mind a nepáli, mind a Sierra Leo- ne-i nagykövettel. A kiemeltek 1 E len állni rang; öröm és kötelezettség. Nap­jainkban, amikor az ipar szerkezeti átalakulá­sának sokféle látványos és kevésbé mutatós, de fontos mozzanatának lehetünk szemtanúi, az élen álló, hi­vatalosan szólva a kiemelt iparágak dolgozói jól érez­hetik e kettős hatást, az el­ismerés adta örömöt, s a növekvő feladatokkal rá­juk rótt kötelességeket. S most, a Központi Bizottság határozata után. még in­kább így van ez, hiszen az állásfoglalás megállapítja: „Kedvező, hogy az ipari termelésen belül a kiemelt iparágak — vegyipar, ener­giaipar, építőipar — az át­lagosnál nagyobb mérték­ben növekedtek.” Igaz, a megye esetében a harma­dikként említett építőipar­ral — ma még — nincs sok büszkélkednivaló, ám an­nál inkább akad elismerés­re méltó tény a másik ket­tőnél, a vegyiparban és az energiaiparban. Nemcsak azért, mert a két iparterü­let legfontceabb — a ter­melést tekintve legnagyobb — egységei éppen a megyé­ben találhatók, hanem azért is, mert példájukban sok minden követésre, is­métlésre érdemes. Néhány hete adtunk hírt arról, hogy a Barátság 11. vezetéken megérkezett a kőolaj Százhalombattára, a Dunai Kőolajipari Válla­lathoz, s ez érzékelteti, hogy korántsincs vége e hatal­mas beruházásnak, az or­szág legnagyobb finomítója és vegyipari félkésztermék- előállítója kiépítésének. Ezt azért lényeges hangsúlyoz­ni, mert úgy hajtották és béri ülésének határozata mutatott rá, nagy nyoma­tékkai az emberi, erkölcsi tényezők fontosságára a termelésben, s mert ugyan a kiemelt iparágak ilyen értelemben is jó példát mutatnak, de a lehetőségek nemcsak itt lelhetők fel. Köznapibban szólva: nem kell okvetlen hatalmas, modem gyáróriást építeni ahhoz, hogy abban az em­berek szemlélete, a vezetők stílusa korszerű legyen. Megteremthető ez kevésbé lenyűgöző technikai, tech­nológiai környezetben is, bár .napjainkban — sajnos — széles körben ennek el­lenkezője hallható. A másik, s nem kevésbé lényeges tapasztalat e ki­emelt területeken az, hogy a szervezés minden cseléke­det útját, irányát legtöbb­ször — mert kivételek akadnak — meghatározza. Igaz, voltak s vannak is ké­sedelmek, határidő-módosí­tások, költséges áthidaló megoldásók, de egészében mindkét nagyüzemben a hatékonyság, a fajlagos költségek folyamatos csök­kentése, az élőmunkával Való takarékosság került előtérbe. Megintcsak olyan vonások, amilyenek föltá­rásához nem nélkülözhetet­len tartozék a frissen léte­sült, magas fokon automa­tizált üzem; e vonások ki­rajzolhatok másutt is. Tanulni kellene a ki­emelt iparágakban végbe­menő folyamatokból? K eressünk jobb kifeje­zést, mert mi taga­dás, sokán az ipar­ban úgy érzik, hogy tanul­ni szégyen. E folyamatok legfőbb jellemzőinek elem­hajtják végre a beruházási zésére, összefoglalására terveket, hogy közben a termelési feladatok is roha­mosan bővültek. Idén ja­nuár és szeptember között egyaránt tizennégy száza­lékkal növekedett a benzin és a fűtőolaj előállítása, s hogy érzékeljük másként is, írjuk le, hogy az év első felében 62 ezer tormával több fűtőolajat adott át fél­széles körű elterjesztésére lenne szükség, de ma még szinte teljes mértékben ki­használatlan e nagyszerű forrás, ’amelyből mind ve­zetési, irányítástechnikai tapasztalatok nyerhetők. Csupán addig jutottunk el — s ebben sem észlelhető szigorú következetesség —, hogy iparterületen belül használásra a százhalom- némelykor összejönnek a battai üzem, mint tavaly a hasonló időszakban. S folytathatjuk 'a sort a villa- mosenergia-termelés óriá­sával, o Dunamenti Hőerő­mű Vállalattal, ahol a szer­vezettség növelésével, a gépkarbantartási állásidők csökkentésével fokozzák a produktumot, s úgy terem­tik elő a hazai villamos- energia-szükségletek fede­zetének több mint húsz százalékát, hogy közben minden a feje tetején áll az erőműnél, hiszen folytató­dik a beruházás, a 7,7 mil­liárd forintba kerülő ún. második és harmadik ütem berendezéseinek kiépítése. E két ipari óriás vezetői­vel, dolgozóival beszélget­ve, lehetetlen nem észre­venni bizonyos tudati té­nyezők jelentőségét. lY" evezetesen azt, hogy tisztában vannak te­vékenységük népgaz­dasági jelentőségével, azzal szakemberek s kicserélik a legfontosabb, esetleg má­sutt is kamatoztatható megállapításaikat, holott az irányításszervezés, a folya­matkutatás ezen élő mo­delljei mindenütt haszno­sítható gyakorlati példák­kal szolgálnak. Csak éppen e példák még parlagon he­vernek, el-, pontosabban átültető kézre várva. Joggal szögezi le a Köz­ponti Bizottság határozata a kiemelt iparágak átlagos­nál nagyobb fejlődését, ter­melésnövekedésének dina­mizmusát, termelékenységi eredményeit. Ám nagy hiba lenné úgy vélni, hogy a kiemeltek csupán ennyivel részesednek az ipar egé­szének korszerűsítéséből, a szerkezet változtatásából, a modem módszerek elter­jesztéséből. Észre kell ven­ni, hogy szellemi tőkét al­kotó értékek is termelőd­nek a kiemelt területeken, a szerepkörrel, amelyet ma- s e tőkét kamatoztatni, ma­radéktalanul be kell tölte- sutt is hasznot hozóvá ten­niük. Azért lényeges ezt ni már nem üzemi, vállalati hangsúlyozni, mert éppen a kötelesség! Központi Bizottság novern- Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom