Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-06 / 287. szám

Nyulak a kirakatban Meglepetéssel látták a na­pokban a ceglédiem, hogy több húsbolt kirakatüvege mögött, ahol máskor friss karajok, rő- íös kolbászok, égővörös mar­hahúsok klnáltatták magukat, a friss és tisztított csirkehús társaságában, most hátsó lá­bukra akasztva, tapsifülesek sorakoznak. A lőtt vadnyulak árusítása ritka esemény, még a vadászati szezonban is, nem csoda hát, hogy gyorsan gaz­dára talált az áru, s Cegléden új legendáik hallhatók a finom nyúlpaprikásról. ■Fiatal szakemberek ankétja Ankét megrendezésére ké­szül a járás mezőgazdasági és élelmiszergazdasági fiatal szakemberei részére a ceglédi járási hivatal nagytermében a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága és a ceglédi járási hi­vatal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztálya. Az an- kéton a fiatal szakemberek feladatairól beszélnek, azokról, amelyekkel elősegíthetik az élelmiszergazdaság fejlődését. Lúdas Matyi Törteién Ma, december 6-án, 6 órai kezdettel, az Állami Déryné Színház a törteti művelődési házban vendégszerepei: a Lú­das Matyi című zenés, táncos játékot mutatja be, Fazekas Mihály elbeszélő költeménye nyomán. Az előadást az isko­lások is megnézhetik, ezért kezdődik az a szokottnál ko­rábban. A MŰZEUMBARÁTOK KÖ­RE igen népes Abonyban. Nemcsak a múlt emlékeit gyűjtögetik és őrzik, hanem az élet mai jellegzetességeit is, melyek évek múltán szintén hozzátartoznak majd a nagy­község történelméhez. PEST MEGYEI HIDLAP KÜLÖNKIADÁSA Milligrammra pontosan A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L XVI. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM 1972. DECEMBER 6., SZERDA A Vett úti lakók kérésére Új buszjáratot indítanak Korszerűsítik a műszaki telepet Naponta mintegy nyolcvan autóbuszjárat indul Ceglédről a városba, a szomszédos tele­pülésekre és a távolabbi köz­ségekbe, városokba. A forgal­mat a járási székhely és a te­lepülések közt jelenleg 45 autóbusz bonyolítja le, mely a helybeli és helyközi utasforga­lom igényét -'jelenleg kielégíti, de az előzetes felmérések arra utalnak, hogy két-három év múlva a helyzet rosszabbodik: még öl-bat autóbuszra lesz szükség, különösen akkor, ha megszű­nik Cegléd és Vezseny között a jelenlegi kisvasút-forgalom és a vonatot autóbusszal kell helyettesíteni. Cegléd külső területén gyak­ran hangzik el a kívánság: szaporítsák a városi forgalom buszjáratait is. Még ebben az évben sor kerül agy Cegléd— Osemő közti, menetrendszerű járat indítására, a Vett út és környéke lakóinak kívánsága szerint. A Vett út irányában nyolc megállóhelyet jelölnek ki a busz számára. Az első busz reggel fél 7 óra­kor indul Ceglédről Gsemőbe, a délutáni járat pedig, a Mi- asei úton át, délután 16.20-kor indul majd CsemőbőL A MÁVAUT ceglédi kiren­deltségének járműveire a Mizsei úti műszaki telepen viselnek gondot. A telep már korszerűtlennek bizonyul: a megszaporodott járműlétszám és a technika fejlődése is azt kívánja, hogy mielőbb korsze­rűsítsék, bővítsék. A tervek szerint, mintegy 14 millió forintos költséggel, a gépműhelyt átalakítják, és a garázs bővítésére is. sor kerülhet. A felújítást jövőre kezdik meg. A műszaki telepen dolgozók munkájának könnyítését to­vábbra is szorgalmazzák. Ké­nyelmes, tágas öltözőt, fürdő- helyiséget, szociális helyisége­ket adnak át még ebben az évben, s rendbehozzák a vá­ros központjában lévő autó­busz-pályaudvar szolgálati he­lyiségeit, valamint az utasok várótermét, a kalauzok pihe­nőhelyét. Csatári Ilona Nem fagynak be a kutak Télre készülnek a Pest me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat ceglédi kirendeltségén is. A városban összesen 180 köz­kifolyó üzemeltetése, karban­tartása a feladatuk. Ezekben a napokban a kutak fagytalaní- tását végzik, hogy a téli hóna­pokban is zavartalan legyen a vízellátás. Hamarosan befeje­zik a fő- és ürítőcsapok javí­tását. Az állandó karbantartá­son túl, a kirendeltség dolga a kutak környékének felszórása: erre a célra több tonna sózott homok áll rendelkezésükre. A hűvös idő beköszöntése óta érezhetően emelkedett Ceg­léden is a gyógyszerforgalom. A meghűléses esetekre jól fel­készültek a Szabadság téri Schulek gyógyszertárban. A gyári készítményeken kívül saját készítésű gyógyszereket is kiadnak a benyújtott receptek alapján. A mérleg igen fontos eszköze a gyógyszeradagolásnak. Apáti-Tóth Sándor felvétele Új MÉK kezdeményezés Több primőr a kiskertekből FÓLIÁT, BORDÁT KARNAK A korai primőr zöldségfé­lék iránti igények a hazai és a külföldi piacokon égyre növe­kednek, ezért a MÉK vezetői elhatározták, hogy a primőr­termelésbe a kistermelőket is TIZENHÁROM EVE ki elnökheiyettes mindennapjai Telephely a piactéren AZ ELSŐ FENYŐK A napokban óriás „ketrecet” ácsoltak a ceglédi piac kellős közepén. A látványnak hamar híre ment: — Áll már a drótsövény, hamarosan hozzák a kará­csonyfákat! Az első fenyőszállítmány már meg is érkezett, sőt, áru­sítását is megkezdték. Az érté­kesítő főleg kis közepes mé­retű fácskákat rendelt, a mé­teres méretűekből várják a legtöbbet. Az idei fenyők for­másak, élénk színűek, valóban örömet szereznek az alkalmi fenyőtelepen válogatóknak, akiknek külön a figyelmébe kell ajánlanunk, hogy gondol­janak azokra is, akik később vesznek fácskát: ne törjék- zúzzák a fenyőágakat. Természetesen nemcsak a város központjában, hanem több más árusítóhelyen és al­kalmi fenyőtelepeken értéke­sítik a Ceglédre kért szállít­mányokat, melyeket a múlt évi felmérés és közvélemény­kutatás nyomán rendeltek. Ökölvívás Izgalmas, színvonalas mérkőzések Cegléden, a sportcsarnok­ban, 400 néző előtt került megrendezésre a Ceglédi VSE —Bp. Vasas barátságos csa­pattalálkozó. A serdülők kö­zött egy pár, az ifjúságiak kö­zött 4, a felnőttek között szin­tén négy pár mérkőzött. A mérkőzéseket Majláth (Buda­pest) vezette. Ceglédi VSE—Bp. Vasas 13:5 Szlovák István—Tóth 2:0. A ceglédi fiú az első perctől irá­nyított, a második menetben döntő fölénnyel győzött. Facskó—Szabó 3:1. Jó ira­mú összecsapás volt, kemény ütésváltásokkal. Facskó „haj- tósabb”, a budapesti fiú tech- nikásabb volt. Kőműves—Rácz: Kőműves jobb harmadik menetével, pontozással győzött. 5:1. L őrincz—Vizsnyi: Lőrincz egy ütésétől Vizsnyi már az első menetben megroggyant, feladta a mérkőzést. 7:1. Fekete—Lóránt: 9:3. Feke­tére kétszer rászámoltak, így a leléptetés sorsára jutott. ■ Néhány ifjúsági találkozón már tűzbe jött a közönség, s a felnőttek mérkőzései során izgalmuk tovább fokozódott. Hörömpö—Junghausz: az első menet után Junghausz edzője feladta a mérkőzést; Hörömpő jó ökölvívással har­colta ki a győzelmet. Pákozdi Benő—Patkós 9:3. Két technikás ökölvívó talál­kozott. A kiegyenlített első két menet után mindkét versenyző nagy hajrába kezdett. Vég­eredményben (a döntetlen va­lósabb lett volna) Pákozdi le­győzte a magyar bajnokság második helyezettjét. Ered­mény: 11:3. Szabó—Benke: Benke, a magyar bajnok tudása egyre lobban kidomborodott, a má­sodik menetben Dávid edző bedobta a törölközőt. 11:5. Homoki—Borbély: Homoki már az első menetben egy nagy ütéssel elkapta ellenfe­lét. akire rászámoltak, majd feladta a mérkőzést. 13:5 A közönség nem csalódott: ’öbb színvonalas mérkőzést ’áthatott, a ceglédiek kitettek magúkért. U. L. Utcán vagy értekezleten, itt, Cegléden, vagy a járás egyik­másik településén, olykor ta­nyán is vagy tsz-központban, gyakran találkozunk. Köszö­nésre van csak időnk, kinek- kinek megvan a maga dolga, azt intézi, azért rója az utat járművel, vagy gyalogosan. Persze, akinek mondani- vagy kérdeznávalója akad, az meg­találja Erdélyi Gábort, a já­rási hivatal elnökhelyettesét a megbeszélt időben, a hivatalá­ban is. A pontosság időben és munkában egyaránt kényes ol­dala. Nyomós indok kell, hogy abból engedjen. Erről mér so­kan meggyőződhettek az évek során. Tizenhárom éve, hogy a ceglédi, járási tanácsappará­tusban tölt be felelősségteljes hivatalt. Közelebb Szobájában parkettások se­rénykedtek, a titkárságon java munkaidő volt, így az egyik, épp szabad irodában beszélget­tünk. — Ha a járásról kérdez, könnyű helyzetben vagyok, mert nincs olyan tábla a ha­tárban, amelyet ne ismernék. Igaz, mióta járási hivatallá alakult a tanácsapparátus, a munkám inkább hatósági, ál­lamigazgatási ügyek intézésé­ből, feladatok végrehajtásából fakad, de itt is van lehetősé­gem, hogy o döntések valóra- váltásában segíthessek. Most a járási hivatal elnökétől ka­pott • egyedi megbízások „ vég­rehajtása, szervezeti munka­körben az elnökhelyettesi tisztség betöltése adja teendő­im egy részét, s egyúttal még más felelős posztot is el kell látnom, az élelmiszergazdasá­gi és kereskedelmi feladatok­ban. — Több a munka, de úgy érzem, még közelebb kerül­tem így az íróasztaltól a min­dennapi élethez. Szerteágazó munka Hallgatom közvetlen beszé­dét. ízes szavait. Jellegzetes az akcentusa: a sok itt töltött év után sem teljesen alföldi, né­ha előbukkannak az árulkodó zs-betúk. Dunántúlról jött. di­ákéve’* Vas megyében élté Er­délyi Gábor, — Osztályvezető beosztást kaptam — emlékezik vissza az alföldi évek kezdetére. — Az e-ső megbízatásom Abonyba vitt, a tsz-ben a lovaikat kel­lett felértékelnem. Az isme­retlen vidéken csak a sok-sok fekete földet láttam, s keres­tem, hol is az az aranyló ho­mok, a futóhomok. Azóta már volt alkalmaim találkozni az­zal is, és az áltaLa okozott ezeregy gonddal. Az első te­endő után emlékezetes volt, mikor a járás 34 szövetkezeté­nek vezetését, termelési pro­filjának kialakítását kellett megalapozni, hitet erősíteni az emberekben, hogy jól léptek, helyesen döntöttek, és folytas­sák, gyümölcsöztessék, amit vállaltak. A járásban most 18 termelőszövetkezet van. Az összevonásokhoz, talán monda­nom sem kell, alapos és kö­rültekintő szervezés kellett. Viharos közgyűlések voltak, amelyeken nem lehetett sza­vakkal megmagyarázni a dön­tés hasznát úgy, hogy az min­denkinek kedvére legyen. Csak a biztonságérzetet és a közös munkába, a jövőbe vetett bi­zalmat kellett nagyon megér­tetni, hogy tegyenek, dolgozza­nak, akarjanak. A legtöbb, já­rásbeli termelőszövetkezetre jellemző most a megalapozott­ság. — Sok vita zajlott le a ki­egészítő tevékenységek miatt. Az idő segített kialakítani, hogy hol, mivel célszerű fog­lalkozniuk. Nem volt egyszerű megtalálni az „aranyhomok kincsét”, ügyes kezdeménye­zéssel, tervszerű, jó gazdálko­dással. kel, rátermettséggel tartja a kapanyelet. S újabban, végre, az sem lényegtelen, hogy kit, mennyire ösztönöz a munká­jáért kapott anyagi jövedelem. Tanulni, tanulni A munka nem vár: hivatala a saját íróasztalához szólítja Erdélyi Gábort. Szabad ideje alig akad. Talap a hét végék, a rendezvénytelenek. Akkor talán pihenhet. — Pihenni? Nézőpont kér­dése, mit nevezünk pihenés­nek. Én inkább kikapcsolódás­nak mondanám. A ceglédi évek során, levelező tagozaton, jó eredménnyel végeztem el az agrártudományt egyetemet. Most speciális vezetőképző kollégium előadásaira járok, Budapestre. Kevés idő marad, hogy középiskolássá csepere­dett nagylányom és az óvodás korú másik megoszthassa ve­lem a gondolatait. Pedig de sok mondanivalójuk van, illet­ve lenne. ★ Az idén november 7-e alkal­mából, Erdélyi Gábor elnök- helyettes, a mezőgazdaság ki­váló dolgozója és több más elismerés tulajdonosa, meg­kapta a Munka Erdetnrendet. E. K. bevonják, akik közül az el­múlt években már többen eredményesen foglalkoztak fó­lia alatti saláta-, retek-, kara­lábé-, paprika- és paradicsom­termesztéssel. írházi Gyula, a MÉK kör­zeti vezetője elmondotta: a kistermelőknek nagyobb mennyiségű fólia- és borda­anyagot biztosítottak. Azok­nak, akik termelési szerződést kötnek, kiosztják ezeket az anyagokat, s árukat majd a termények árából vonják le. A fóliás háztáji és kerti termelés iránt főleg Albertir- sán és Nagykőrösön mutatko­zik nagyobb érdeklődés, Ceg­léden, Jászkarajenőn és Cse- mőben is észlelhetők próbál­kozások. Akik fóliás primőr­termelésre vállalkoznak, bő­vebb felvilágosítást a ceglédi MÉK-telepen kapnák. K. L. Körzeti lakógyűlés December 7-én, este hat órai kezdettel, a Várkonyi is­kolában gyűlést tartanak a 10, 14, 21 és 22-es ceglédi válasz­tókörzetek lakói. Az előadó Bene József, a városi tanács elnökhelyettese. A Hazafias Népfront városi bizottságát Ócsai István elnökségi tag képviseli. Taggyűlés! tartott a KIOSZ járási szervezete A KIOSZ járási szervezete a minap ’tartotta évi taggyű­lését, amelyen Dubniczky Mi­hály, a ceglédi csoport titká­ra számolt be a városban és a járásbeli községekben mű­ködő kisiparosok munkájáról. Virágvigyázó cirmosok Jó jel — Az, hogy egyre több fia- ta’ vesz részt a mezőgazdasági munkában és annak vezetésé­ben, jó jel. \ mi járásunk me­zőgazdasági járás, azért szólok erről a legszívesebben. A fia­taloknak most alkalmuk van bemutatniuk, hogy lehet vala­ki „próféta” a saját falujában is Sőt. ott lehet csak igazán! Ott, ahol minőén talpalatnyi földet ismer ahol minden em­ber közvetlen ismerőse. Csak tw ülni, tudni kell mindehhez. A terméseredmény attól is függ, hogy ki, milyen érzék­Meleget adnak a fűtőszer­kezetek, napsugarat sokszoro­sítanak a nagy üvegfelületek a termelőszövetkezet kertésze­tében. A kegyes csalás ered­ményeként, nyarat érezve, sok ezer szegfű pompázik szir- mabontottan a hosszú, példá­san gondozott ágyúsokban. — Jaj, de szép! — monda­nám, de nem mondom, mert torkomon akad a szó. Valami élőlény, selymes és puha bun- dás, szabályos korcsolyanyol­cast ir le a lábamnál, a bo­kámat cirógatva. — Hát ez meg micsoda? ' — Hát ez egy macska — nyugtatnak meg. — Szelíd és kedves. Ha jó kedve van, még dorombol is. egészen hango­san. Hallott már doromboló­koncertet? — Milyen koncertet? — Dorombolót. Amikor rázendítenek. — Kik? — Hát ezek a macskák. A tsz macskái. — Mit keresnek az üveg­házban? — kérdem nagy cso­dálkozva, miután megállapí­tottam. hogy többedmagukkal sétálnak a szegfűdzsungelben, ki-kitérve a gyalogutakra. — Kérem, ezek hivatalos állományban vannak — hal­lom a tréfás-komoly választ — Pocokirtók valamennyien A mezei egerek, apró rágcsá­lók a hideg télen szívesen te­lepednének be ide, családostul, ha a macskák hagynák. De nem hagyják!

Next

/
Oldalképek
Tartalom