Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-05 / 286. szám

l*ts J M£C» 1972. DECEMBER 5., KEDD <iMívtap Az ifjúsági törvény végrehajtásáról Kedden és szerdán az Élel­mezésügyi Dolgozók Szakszer­vezetének székházában két­napos kibővített ülést tart az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács. Ebből az al­kalomból hétfőn a Művelődés- ügyi Minisztériumban sajtó- tájékoztatót rendeztek, ame­lyen ismertették, hogy a kon­ferencia első napján tanácsi dolgozók bevonásával az ifjú­sági törvény végrehajtásából adódó tanácsi feladatokról ér­tekeznek. A megyei pénzintézetek emlékünnepsége Huszonöt éves a szocialista bankrendszer A pénzintézetek államosítá­sának 25. évfordulója alkal­mából a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Takarék- pénztár, valamint az Állami Biztosító Pest megyei Igazga­tósága hétfőn délután együttes emlékünnepséget tartott. A KPVDSZ művelődési köz­pontjának emeleti nagytermé­ben több mint kétszázan gyűl­tek össze, akiket Lippai Jó­zsef, a KPVDSZ megyei titká­ra üdvözölt. Ö fogadta a ven­dégeket is: Gabányi Lajost, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét, Szöllősi Sándort, a megyei tanács elnökhelyette­sét, Ormai Olivért, az OTP vezérigazgatójának első he­lyettesét, valamint Kálmán Fe­Szekrénybe zárt történelem Merítsünk e gazdag forrásból! Parányi tábla egy ajtón, rajta egy név: Koltai ■ Sán- dorné, s egy régies csengésű szó: archívum. Színhely a Pest megyei Pártbizottság épületének V. emelete. Az aj­tó mögött két kis iroda, egy nagyterem. A teremben pár­huzamosan sorakozó szekré­nyek, bennük dossziéba fűz­ve — a történelem: Pest me­gye munkásmozgalmának hu­szonhét esztendős története. A megyei pártbizottságok archívumai — így a Pest me­gyei is — mindössze tíz esz­tendeje jöttek létre. Szakmai felügyeletüket, ellenőrzésüket a Párttörténeti Intézet Archí­vuma látja el; munkájukért közvetlenül a megyei párt­végrehajtóbizottságnak fele­lősek. — Mi is tulajdonképpen a megyei pártbizottság archívu­mának feladata? Koltai Sándomé így sum­mázta a teendőket: — összegyűjteni, őrizni és kutatásra alkalmassá tenni a párt levéltári anyagát; előse­gíteni felhasználását a párt gyakorlati munkájában, és megteremteni a történelmi kutatások céljára való fel- használás előfeltételeit. Ar­chívumunk gyűjtőkörébe a pártnak a felszabadulás után keletkezett iratain kívül — beleértve az MKP, az SZDP és az MSZMP iratanyagát —, a KISZ — korábban a DISZ —, és a munkásőrség anyagai, a munkásmozgalom helyi ve­zetőinek dokumentumai, va­lamint a helyi párt- és mun­kásmozgalomra vonatkozó visszaemlékezések tartoznak. — Munkánk gerincét min­denkor a párt levéltári anya­gának gyűjtése, biztonságos őrzése és kutatásra alkal­massá •tétele képezi. — Mit jelent az utóbbi? — Az iratok tudományos­technikai feldolgozását, le­véltári rendezését és levél­tári segédletekkel való ellá­tását. Az archívumban őr­zött iratok rendezése, feldol­gozása egyébként az általános levéltári rendezési irányel­veknek megfelelően történik. Legértékesebb irataink azok a vezető testületi — pártbi­zottsági, végrehajtó bizott­sági — ülések anyagai, a pb- vb-határozatok, az ezek alap­ját képező előterjesztések, az ülések jegyzőkönyvei, ame­lyeken a megye, a járások, a városok politikai, gazdasági, kulturális fejlődésének leg­fontosabb kérdéseiről szóló döntések születnek. Ebből kö­vetkezik, hogy rendezőmun­kánk során a testületi ülé­sek anyagaira helyezzük a hangsúlyt. Mivel az ülése­ken rendszerint különböző témákat tárgyalnak, a kuta­tás megkönnyítése érdekében napirendi jegyzékeket _ is ké­szítünk a testületi ülésekről. — Melyek az MKP iratanya­gának legkorábbi keltezésű darabjai? — Közvetlenül a felszaba­dulás utáni hónapokból mind­össze néhány dokumentum maradt fenn. Gazdagabb irat­anyaggal 1945 elejétől ren­delkezünk. Itt van például egy március 29-i jelentés, amelyet a gyömrői járási vezetőség kül­dött a központi vezetőség­nek. A papír már kissé sárgult, ám az írás kifogástalanul ol­vasható: „Folyó hó 26-án az úri párt- szervezetet ellenőrizte a já­rási vezetőség, egyben a földreformrendeletet is ismer­tette ... A szemek csillogása mutatta, milyen érdeklődés­sel hallgatják a földosztás problémájának tárgyalását azok, akiket valóban megillet a föld, fényes bizonyítékául annak, hogy elérhetetlennek hitt álmot valósít meg a föld­reform ...” — Hogyan hasznosítják az archívumban őrzött dokumen­tumokat? — Ezeket főként a párt- szervek gyakorlati munkájá­hoz és a történeti kutatások­hoz lehet felhasználni. A szo­cialista építés jelenlegi sza­kaszában pártunk tevékeny­sége mindinkább a tudomá-' nyos elemzésekre épül. Egy- egy átfogó előterjesztés, je­lentés elkészítéséhez, a fon­tos döntésekhez nagy segít­séget adhat a visszatekintés: a régebbi iratokban rögzített tények, adatok, tapasztalatok segíthetnek feltárni a mé­lyebb összefüggéseket. Olyan nagy jelentőségű téma feldolgo­zásához, mint például a párt­tagság összetételének alaku­lása, az archívumban őrzött statisztikai adatok, jelentések, korábbi határozatok adtak se­gítséget a pártszerveknek. Egy másik példa: a küldöttérte­kezletek, pártértekezletek be­számolói lényegesen szegé­nyebbek lennének a koráb­ban folytatott vizsgálati anya­gok tapasztalatai, tanulságai nélkül. Pártszerveink álta­lában élnek is az archívum adta lehetőségekkel, bár nem kellő mértékben. — Ezt — gondolom — az ar­chívum is elősegíthetné. — Keressük a módját, ho­gyan segíthetjük elő még in­kább az iratokban felhalmo­zott tapasztalatok felhasználá­sát a gyakorlati pártmunká­ban. Ez a cél vezetett bennün­ket akkor is, amikor felszaba­dulásunk 25. évfordulójára összeállítottuk és a pártszer­vek rendelkezésére bocsátot­tuk az MKP szervezeti felépí­tését Pest megyében. A ké­sőbbiekben időszaki tájékozta­tók kiadását tervezzük, ame­lyekben majd információt nyújthatunk ’az archívumban őrzött fontos dokumentumok­ról. — Hallhatnánk valamit az archívum anyagának haszno­sításáról a történeti kutatások­ban? — Az utóbbi években me­gyénkben is fellendült a hely- történeti kutatómunka. A népi demokratikus korszak valóság­hű feltárása nem lehet teljes a párt iratainak kutatása nél­kül. Ez természetszerűi eg kö­vetkezik a munkásosztály pártjának a proletárhatalom kivívásában, a szocializmus építésében betöltött vezető szerepéből. Ez a felismerés ve­zette azokat, akik hozzánk fordulnak doktori disszertáció­juk. egyetemi vagy főiskolai szakdolgozatuk készítésekor, tanulmányok, tudományos elő­adások, újságcikkek, kiemel­kedő munkásmozgalmi harco­sok életrajzának megírása előtt, ünnepi beszédek készí­tésekor — adatgyűjtés céljá­ból. Még baráti országokból is jártak nálunk kutatók: nem­rég kantunk páldául két ukrán nvelvfl könvvet. amelyben egv nálunk járt szovjet kutató egy-egy tanulmánya jelent meg, s amelyhez az archí­vumokban őrzött iratok ada­tait is felhasználta. — Ügy tudom, az archívum kezdeményezője volt a mun­kásmozgalmi visszaemlékezé­sek gyűjtésének. — A párt- és munkásmozga­lom harcosainak személyes él­ményei értékes forrásai a tör­ténetírásnak. Különösen azok­ból a korszakokból, amikor a történelmi helyzetből eredően, kevés írásos anyag keletkezhe­tett. Ahhoz, hogy ez a gazdag és értékes élményanyag hozzá­férhetővé, közkinccsé válhas­son, szükséges, hogy a párt ré­gi harcosai, az események részvevői megörökítsék, papír­ra vessék visszaemlékezései­ket — A visszaemlékezések ré­vén vált ismertté például an­nak az 1932-es monori május elsejének a története, amikor a horthysta elnyomás ellené­re, vörös zászlót tűztek ki a községben az illegális KMP- sejt tagjai. Ugyanígy írásos visszaemlékezések segítségével szereztünk tudomást az egyet­len Pest megyei fegyveres partizánakcióról, amelynek színhelye Dunavarsány volt, s amelynek leírását a Párttörté­neti Intézet és a Magyar Parti­zán Szövetség gondozásában 1969-ben megjelent Harcok, emlékek című kötetben talál­tuk meg. — Nemcsak az illegalitás idején történt események írá­sos rögzítésére van szükség; igen kevés irat maradt fenn a felszabadulást követő hetek, hónapok történetéből is. Ép­pen ezért nagy szolgálatot tesznek azok az elvtársak, akik a felszabadulás után a munkáspártokban, a népi szer­vekben, bizottságokban mű­ködtek, s akik papírra vetett visszaemlékezéseiket eljuttat­ják archívumunkba. — A párt- és munkásmozga­lom témakörében végzett ku­tatások adatait hasznosítva, feldolgoztuk például „Az MKP Pest megyében végzett tömegpolitikai munkájának néhány kérdése az 1945-ös és az 1947-es választások közötti időszakban” című témát. Társ­szerkesztői voltunk 'a Tanács- köztársaság megyei történeté­vel foglalkozó forráskiadvány­nak. Faglalkozunk a megye kiemelkedő munkásmozgalmi harcosai, vezetői életrajzának feltárásával. Ehhez különösen nagy segítséget nyújthatnának nekünk a harcostársak, kör­társak visszaemlékezései. — Milyen társadalmi segít­séget kap működéséhez az ar­chívum? — Időnként a belső levéltári munkában is foglalkoztatunk társadalmi munkásokat. Ennél nagyobb jelentőségű a mun­kásmozgalmi hagyományok ápolásával foglalkozó megyei, illetve városi-járási bizottsá­gok működése. E bizottságok — amelyeknek tagjai gyakor­lott pártmunkások, pedagógu­sok, veteránok — tevékenysé­ge arra irányul, hogy elősegít­sék a munkásmozgalmi hagyo­mányok hatékony kiaknázását, alkalmazását a szocialista ne­velésben, tudatformálásban ... Mindössze tízesztendős 'a Pest megyei pártbizottság ar­chívuma. Két apró iroda, egy nagy terem, s benne szekré­nyekbe zárt történelem. Legyen ez a történelem — élő forrás, amelyből tanácsot, útmutatást merítünk a törté­netíráshoz és a politikai mun­kához. Nyíri Éva rencet, a KPVDSZ pénzintézeti titkárságának tagját. Horváth Ferenc kiváló mű­vész szavalata után Fohn Já­nos, a Magyar Nemzeti Bank Pest megyei igazgatója mon­dott ünnepi beszédet. Emlé­keztetett arra, hogy a II. világ­háború után az ország újjáépí­tését nem lehetett volna meg­valósítani a tőkés tulajdonban levő bankok ellenállása miatt. Sok vita és politikai harc után 1947. december 4-én, kihirdetése napján hatály­ba léptették a nagybankok államosításáról szóló tör­vényt. Ezt követően — a bankjegy­monopólium gyakorlása mel­lett — a gazdasági egységek teljes pénzforgalmának lebo­nyolítása és a hitelellátás az MNB feladata lett. Ilyen ala­pon 1949 tavaszán megterem­tődtek a feltételei az Országos Takarékpénztár és az Állami Biztosító létrehozásának. Ezután rátért Fohn János a megyei pénzintézetek műkö­dési adatainak az ismertetésé­re. Jelenleg 27 OTP-fiók, 224 postahivatal, 186 KST-fizető- hely és 24 takarékszövetkezet áll a lakosság rendelkezésére. Az OTP eleinte szinte egyetlen üzletággal, a betétek gyűjtésé­vel foglalkozott. Ma már szé­les körű hitelezési tevékenysé­gével is előmozdítja a csalá­dok nagyobb beruházásait, kü­lönösen lakásépítkezési hite-* lei jelentenek hathatós segít­séget. Jelenleg a lakosság betétállománya meghaladja az 53 milliár- dot, ebből az összegből az OTP Pest megyei Igazga­tóságához tartozó egységek 2,5 milliárdot kezelnek. 1971 óta az OTP a tanácsok bankjává is vált. A tanácsok költségvetési és fejlesztési pénzeszközeinek kezelése to­vább növelte az OTP jelentő­ségét. A hagyományos üzleti bank­feladatok másik nagy múltú ága hazánkban a biztosítás. Az Állami Biztosító tartalékait és készpénzállományát a Magyar Nemzeti Banknál helyezi el. Ezek az összegek, mint ideigle­nesen szabad pénzeszközök, részt veszitek a népgazdaság pénzforgalmában. Az ÁB nye­resége is a népgazdaságé. Befejezésül arról a nagy­arányú fejlődésről beszélt az előadó, amely a megyében ta­pasztalható, s amelyhez a pénzintézetek gazdálkodása is hozzájárult. Az utolsó húsz évben hoz­závetőlegesen 35 milliárd forint volt a megyei beru­házások összege. Az évforduló alkalmából a KPVDSZ Pest megyei Bizott­sága nevében Lippai József titkár jutalmat adott át azok­nak a pénzintézeti dolgozók­nak, akik több mint 20 éve vesznek részt a szakszervezeti mozgalomban. Ezt követően Fohn János, az MNB, Pánczél István az ÁB és Pogány Mik­lós, az OTP megyei igazgató­ja nyújtott át elismerő okleve­leket és pénzjutalmakat. K. M. N incs dolgunk, mely ne láncszemként kap­csolódna az előtte, meg a mögötte levőkhöz. Csak nem mindig gondolunk er­re. Hajiunk rá, hogy azo­nos tényeket eltérően rang­soroljunk, kedvezőnek, ked­vezőtlennek ítélve, ahhoz mérten, sziemély szerint előnyösen vagy hártányosan érint-e bennünket. Nem töprengünk az összefüggé­seken, holott azok fogják keretek közé mindennap­jainkat. Összefüggések. A Központi Bizottság no­vemberi ülésén hozott ha­tározat ezek föl- és meg­ismerésére késztet, bár a befogadás körei — mint a vízbe dobott kőnél — az apró centrumból kifelé gyűrűznek. Szabad-e, he­lyes-e országos teendőket személyünk szubjektív szű­rőjén át nézni? Elkerülhetetlen, mert szinte ösztönösen tesszük ezt Vannak, akik kaptak, s vannak, akik csak adnak — hallom a Közúti Gépgyártó Vállalat ceglédi gyárában, e személyi mérlegelés friss, inkább érzelmekre, mint­sem értelmi megfontolások­ra hagyatkozó summázata- ként. Igaz? Igen. Ám tév­útra terelne bennünket, ha szokásaink, igényeink lép­nének elő mércévé, s fi­gyelmen kívül hagynánk az összefüggéseket. Azt pél­dául, hogy nem népszerű és népszerűtlen intézkedések között'kellett döntenie a párt vezető testületének, hanem már ma szükségesek és még halaszthatók cso­portjánál megvonni a ha­tárt. S úgy tenni ezt, hogy a hatás eltérő legyen; ahol a keveset osztják be, ott le­hetőleg ne növekedjék a teher, ahol több van, ott erőteljesebben érvényesül­jön — árban, adóban — a tényleges társadalmi költ­ségek megtérítése. Azaz gazdasági és szociálpolitikai intézkedések együttes s az egyensúlyt is szem előtt tartó végrehajtására hozott határozatot a Központi Bi­zottság. T^érjünk vissza az élőb- -* bi bekezdésben idé­zett véleményhez. Könnyű szétválasztani a két csopor­tot? Nagykörösön a városi tanács elnöke mondotta el: legnagyobb gondjaik egyi­ke volt, hogy jó néhány — főként népes — család nem képes előteremteni az ún, előtörlesztési összeget, a lakáshoz jutás feltételét. Most — a Központi Bizott­ság határozata nyomán — mód nyílik arra, hogy több gyermekes munkáscsalá­doknál teljesen elengedjék- az előtörlesztést. E csalá­dok kaptak tehát. S kaptak azzal is, hogy részesei a bérintézkedésnek, a csalá­di pótlék ötven forinttal való megemelésének, . ám „adnak” is, hiszen többet fizetnek a tejért, tejtermé­kért, a cigarettáért... Egész egyszerűen képtelen­ség erőszakolni valamiféle csoportosítást, figyelmen kívül hagyva az összefüg­géseket Közismert igazság: csak azt oszthatjuk el, amit megtermeltünk. Persze, ne­héz ezt a hétköznapok sod­rában, mindig kevésnek tű­nő forintjaink beosztása közben elismerni, gyakorol­ni. Kapni jóval kelleme­sebb, mint adni, főként ki­adni. Mégis, furcsa lenne, ha a tényleges meg a kép­zeletbeli háztartási köny­vecskékben csak a mínusz előjelű összegek szerepel­nének. Sőt, a furcsábbnál is furcsább. Hamis. Vajon azt sugallnánk, hogy sehol sincs gond, min­den rendben, lenne? Hiszen éppen a Központi Bizottság állapította meg határozatá­ban, hogy az elmúlt két év-- ben egyes dolgozó családok életszínvonala alig vagy egyáltalán nem emelkedett. Ahogy szintén kimondta — az életszínvonal meg a szo­ciálpolitika élveit téve első helyre, az ellensúlyozásra módot nem találva — a hús fogyasztói áremelésének el­halasztását; az alapvető fo­gyasztási cikkek hatósági­lag rögzített árainak vál­tozatlanságát a negyedik ötéves terv végéig; a sza­bad áras cikkek körének tovább nem bővíthetőségét. S megint csak példákat említhetünk, ahogy fölhoz­hatjuk más oldalról a sze­mélyi tulajdonban levő sze­mélygépkocsiik adójának emelését, a nem munkából eredő jövedelmek, az ingó és ingatlan tulajdonok megfelelő adóztatásának ki­dolgozását, az igazságos közteherviselés érvényesí­tése érdekében. "Déldák s összefüggések. Mert ha így, lépésről lépésre haladva vesszük szemügyre az összefüggése­ket, kiviláglik maga az in­tézkedések rendszere. Ami nem találhat rögtön s minde­nütt megértésre, helyeslésre. Nem tapsra van szükség — mondta a Központi Bizott­ság határozatának gyárbeli fogadtatásáról szólva a Mechanikai Művek párt­bizottságának titkára — nem látszathelyeslére, hanem tárgyilagosságra, elemző­készségre. Arra, hogy egyre többen fölismerjék: gazda­ságpolitikai meg életszín­vonalbeli teendőink egy­azon alapon nyugszanak, s folyamatot alkotnak. E fo­lyamatban vannak öröm­mel látott, s kényszerűen tudomásul vett állomások, amik összetartoznak, mert csak laboratóriumokban lé­teznek eszményi körülmé­nyek, az életben nincsenék ilyenek. Feszültségek, el­lentmondások, gondok kír sérik a haladást, az ered­ményeket. Nem könnyű belátni. Szí­vesebben néznénk szembe a mindenkinek — érdemei szerint — csak többet, job­bat hozó összefüggésekkel. Ez irányba törekszünk. S törekvésünk sikerének fe­dezete leghétköznapibb dolgunk, a több és jobb munka. Mészáros Ottó Ülést tartott a TOT elnöksége Hétfőn a Gellért Szállóban Szabó István elnökletével ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksé­ge, amely megvitatta a TOT főbizottságának jelentését, a tsz-ekben dolgozó nők gaz­dasági és társadalmi egyenjo­gúságának érvényesítése érde­kében végzett két és féléves tevékenységről. Az elnökség összegezte a termelőszövetke­zetek, társulásaik és területi szövetségeik önkormányzati szabályalkotó tevékenységével, működési demokratizmusával és törvényességével kapcsola­tos tapasztalatokat és megha­tározta a tsz-ek 1973. évi tevé­kenységével kapcsolatos főbb érdekvédelmi feladatokat. Az elnökség a nőpolitikái, önkormányzati és gazdálkodá­si kérdésekkel kapcsolatos ál­lásfoglalását a TOT decemberi ülése elé terjeszti. Szükségesnek tartotta az el­nökség, hogy a jövő évi ér­dekvédelmi tevékenység során a TOT behatóan foglalkozzon a tsz-ek és az általuk létreho­zott együttműködések fejlesz­tésével, a területi és szakmai szövetségek tevékenységével és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekkel. Az elnökség javasolta, hogy a TOT szak- szervezeti bizottságot hozzon létre. Téli egyetem Hallgatók 5 országból Dél-Baranya híres gyógy­fürdőhelyén, Harkányban hét­főn ünnepélyesen megnyílt a Népek barátsága elnevezésű téli egyetem, amelyet a TIT Baranya megyei szervezete rendez. Hazánk egyetlen téli egyeteme iránt itthon és kül­földön egyaránt élénk érdeklő­dés nyilvánul meg. Ezúttal öt országból érkeztek vendégek: a magyarokon kívül az NDK- ból, Csehszlovákiából, Len­gyelországból. Bulgáriából és az Egyesült Államokból. Rend­szeres részvevői a téli egye­temnek azok a bolgár veterá-, nők, akik a második világhá-' ború idején a Dráva mentén harcoltak. Összefüggések

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom