Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-01 / 283. szám
1972. DECEMBER 1., PÉNTEK PEST MEGY kKiriap ARANYLAKODALOM Most is - év közben is Öregek napja Tápi ószent már ionban Hosszú évek óta hagyomány IT ápiószentmártonban, hogy 'ilyenkor, őszidőtájt a Kossuth Termelőszövetkezet fehér asztal mellé, baráti beszélgetésre hívja nyugdíjasait, tsz-já- radékosait, hogy valaki a vezetőség tagjai közül elmondja, hogy s miint mennek a dolgok a közös gazdaságban. Ilyenkor a község távolabbi részeiből kocsin hozzák be az idős embereket s a hivatalos rész után jut idő a múlt emlékeinek a felelevenítésére, a gyermekek-unokák életének elmondására. A mostani: a szerdai összejövetel még hangulatosabb, szebb volt az előzőeknél. Sokan vidáman mondták: most lakodalomra hivatalosak. így is volt. • A belépőket Berzsényi János tsz-elnökkel az élén a vezetőség fogadta s kalauzolta a feldíszített nagyterembe, ahol fiatal lányok fehér kötényben, mosollyal, pohárka innivalóval kínálták őket. Ezen az ünnepségen, 50. házassági évfordulójuk alkalmából, Varga József tsz-nyugdí- jas és felesége, Pikó Teréz, a Szocialista Hazáért Érdemérem tulajdonosai megújították fogadalmukat Hajdú Jó- zsefné anyakönyvvezető előtt. A szertartás után elsőnek Pataki Márton, a nagykátai járási pártbizottság első titkára gratulált, a megyei pártbizottság nevében is, majd a járás és a falu vezetői köszöntötték az „ifjú Fart”. A KÖZÉPULETÉPfTŰ MIM budapesti munkahelyeire felvesz: ács-állványozó, festő-mázoló, * vasbetonszerelő szakmunkásokat, továbbá betanított vasbetonszerelő munkásokat és kiszolgáló segédmunkásokat. Jelentkezés: a Középületépítő Vállalatnál Budapest V., Molnár utca 19. Munkaerőgazdálkodási csoport. Az idős emberek — több mint háromszázan — a koccintás után friss figyelemmel hallgatták meg ifj. Czerván Andrásnak, a tsz szociális bizottsága elnökének beszámolóját. A Kossuth Termelőszövetkezetben nemcsak évente egyszer, ilyenkor törődnek a munkában megfáradtakkal. Tudják, hogy a 6 ezer holdon működő termelőszövetkezetnek jórészt a ma már nyugdíjasok teremtették meg az alapját. Elmondta a bizottság elnöke, hogy a tsz jelenleg évi 45 millió forint termelési értéket állít elő, negyven százalékát az állattenyésztés, ötven százalékát a növénytermesztés adja. Elmondta, miképp^ váltja fel a régi hagyományos termelési módokat az új technika. Szólt az erőfeszítésről, az új üzletekről, amiknek megnyitásával a helybenlakók életét könnyítik. A maguk részéről igyekeznek mindent megtenni az öregeikért. Térítésmentesen művelik háztáji földjüket, veMÍy)llÉ£ Lakberendezési Áruházban többféle színben és változatban ismét kapható a múlt évben nagy sikert aratott SZISZTÉMA BÚTOR Cím: Budapest XV., Sipos Dénes u. 9-11. Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 10-től 15 óráig. Megközelíthető a 25-ös és a 70-es autóbusszal (a végállomásig). OTP-ÜGVINTÉZÉS BOYSZOLGÁLAI tőmagot adnak, a termést díjmentesen hazaszállítják. Ezenkívül 800 forint szociális segélyt biztosítanak számukra. Ezután a tsz-elnök vette át a szót: András nap következik — mondotta — éltessük őket! Amint látszott, elégedettségében, dúsan terített asztalban, italban nem volt hiány. Megindult a beszélgetés, a járás politikai-gazdasági vezetői ott ültek az idős emberek között, együtt idézték a múltat, meghányták-vetették a ma gondjait. k. m. Metróépítők 1 Átvonulnak az észak-délíe A kelet—nyugati metróvonal átadásra váró szakaszát az építők lassan elhagyják. A munka természetesen folyta, tódik: a brigádok új „főhadiszállása” ezentúl a metró észak—déli vonala lesz, s a már ott dolgozó társaikkal folytatják a munkát. A helyzet biztató: a Kun Béla térről indított fúrópajzsók már a klinikatömb alatti állomáshoz közelednek, s az . új állomások körvonalai is kibontakoztak már. A kelet —nyugati vonalról, a Déli pályaudvari végállomásról, a napokban vonultak át az , építők az észak—déli vonal első állomására, a Nagyvárad térre. A Nagyvárad tér és a Kun Béla tér között a metrószerelvények kéreg alatt futnak majd. A Ferenc körúti mélyállomás arculata hétről hétre formálódik. Az állomástérből mintegy 4000 köbméter földet emelnek ki. A Ferenc körúti állomás építészeti megoldásában az Astoriához hasonlít. A Kálvin téren elkészült az állomás építéséhez szükséges akna. A Károly-kertben jó ütemben halad az állomás szellőzésére szolgáló alagút építése. Baj van a szaunával N em is olyan régen, a nyáron a ráckevei strandon megnyílt az ország második, Pest megye első szaunája. Időt, pénzt és fáradságot nem sajnáltak érte a létrehozói. Mert a szauna valóban jó. Külföldön — elsősorban a közös öshazájú finn testvéreink — esküsznek rá. Szerintük egy kis puhulás a 120 fokos szárazgőzben, utána a hempergés a hóban, vagy friss higed zuhany, aztán a csapkodás a nyírfavesszővel — az ember megújul, felfrissül, fickándozik örömében. Az sem utolsó szempont, hogy . a szaunázás fogyaszt, különösen nálunk nem, hiszen köztudott, hogy jóltáplált nép vagyunk. Ám, most baj van a ráckevei szaunával. A ktsz-ről, amely szakértőnek nevezte ki magát szaunaépítésben (.’), kiderült, hogy nem ért hozzá. A faházikó — miután három hónapig izzasztóit — máris orvoslásra szorul. Összeszáradtak a fatörzsek, vagy rosszul illesztették őket? Tény, hogy álul a föld, felül az ég. Ezt látja, aki végignyújtózik a priccsen és várja, mikor jön már az igazi meleg. Hiába várja. Erőlködik az árammal melegített szegény finn kavics, de 120 helyett csak 50 fokra hevít, miután a jó parti széljárás a többletet kiviszi a réseken. Így aztán bezárt a szauna. Becsületére legyen mondva: a ktsz nem is állítja, hogy minden rendben van. ígéri, majd megreparálja a hibát — csak ki kell várni, mikor futja rá az idejéből. A ráckeveiek véleménye meglehetősen megoszlik a szaunaügyben. Sokan nem ismerik még előnyeit, mások meg azt mondták, az ÁFÉSZ inkább tisztasági fürdőt épített volna helyette. Ám nem az ÁFÉSZ pénze fekszik benne, az csak szocialista kezelésre vette át a csinos kis faházikót. A ráckevei Duna-ág fejlesztésére, idegenforgalmának fellendítésére létrehozott összegből költöttek rá több mint kétszázezer forintot. Ráköltöttek — de most üres a szauna, s hideg, mint a jégverem. Reméljük, a „szakértő” — az egervári ktsz — mire megindul az idegenforgalmi szezon, mégis csak rendbehozza. K. M. Coli nem barátkozik A Veszprém megyei Magyargencs határában időnként különös kép fogadja az arrajá- rókat: Sarkadi Nagy István vadász egy termetes vaddisznóval jár erdei portyáira. A vaddisznó egy korábbi vadászaton még kismalacként vesztette el anyját. A vadász befogadta az árván maradt vadmalacot és Colinak nevezte el. Otthon, feleségével együtt kézből etették a malacot, amely hamarosan termetes vaddisznóvá fejlődött. Szelíden él a ház körül, bár a házi sertésekkel nem barátkozik. Egy alkalommal a községi kondával. kihajtották legelni, de hamarosan otthagyta pásztorát és útja — meglepetésre — nem az erdőbe, hanem haza vezetett. A vaddisznó jobban kedveli a vadászatot, kerékpáron közlekedő gazdáját „gyalogosan” követi. Az erdőben a vaddisznókkal sem barátkozik, csak messziről figyeli a természetes környezetben lakó társait. Coli fehér nyakörvet visel, nehogy az erdőben, tévedésből célpontul szolgáljon a vadászoknak. Közelebb a hal1gr tok érdeklődési köréhez Differenciált pártoktatás Mindössze néhány hete kezdődött meg ugyan az új párt- oktatási év, ez a rövid idő is kínál azonban hasznos tapasztalatokat. Űjhartyánhan például ezt hallottuk Kökényesi Imre általános iskolaigazgatótól, a 24 tagú községi pártalap- szervezet vezető propagandistájától: — A korábbi időszak gyakorlatától eltérően, az utóbbi években nagyobb lehetőség nyílt a differenciált politikai oktatásra. Csők egy kis emlék... Mese az esernyőről, az aranygyűrűről, a lavórról, meg a zálogcédulákról Akár ezt az alcímet is adhatnám a cikknek: gyűjtőszenvedélytől a gyűjtőfogházig. Mert a szóbanforó, harmincesztendős, nős fiatalember egyik jellemző vonása éppen az, hogy mindent gyűjt, Ismeretséget, emléktárgyakat, állást — s mindezek végeredményeképpen büntetéseket is. Ö aztán nem ismeri azt az — egyik ismert írónknak tulajdonított — gőgös mondást, hogy: „ismerőseim száma betelt”. Űton-útfélen, pontosabban utcán is gyarapítja ismeretségeit. Gyűjti a nőismerősöket, náluk jobban csak a tőlük származó szuvenírt; olyannyira, hogy gyanús: nem is annyira a gyengéd kapcsolatra vágyik, mint a nőktől származó emléktárgyakra. Májusi ismeretség Firán Mihály többnyire eltekint attól, hogy egy-egy tárgy tulajdonosa hozzájáruljon tárgyainak emléktárggyá átminősítéséhez^ Ha valami megtetszik neki, lopva teszi magáévá — ami szívéhez nő, egyidejűleg kezéhez ragad. S. Árpádné munkahelyi kolléganője. volt. Az asszony egy alkalommal nem ment be a munkahelyére, ahol ernyőjét felejtette. Június 11-én Firán a Népstadionba ment, hogy megnézze a Honvéd—Ferencváros mérkőzést, s mert esőre állt, fogta az otthagyott ernyőt, magával vitte a meccsre, majd onnan haza. M. Margittal május tizedikén ismerkedett meg; május 25-én meglátogatta, s amikcr a nő kiment az udvarra, elemelte két blúzát, esőköpenyét — és az ágyterítőt, majd lelépett. Májusi ismeretség volt az is, amelyet Sz. Györgynével kötött. — Hozzá is elment vizitre. Kivárta, míg az asszony egyedül hagyta, s kutatni kezdett. Egy dobozból egy négygrammos, tizennégy karátos aranygyűrűt, egy bizsut, és az éjjeliszekrény-fiókból egy százast vett magához, majd elosont. A nő feljelentette. Kettesben a kísértéssel A magáévá tett tárgyakkal Firán különbözőképpen járt el. Volt akinek holmija egy részét az eljárás folyamán visszaküldte; volt akinek már csak zálogcédulát küldhetett, az elkótyavetyélt blúzok helyett pedig Firán édesanyja vett másikat a károsultnak. Az. emléktárgyak rabja egyéni ötleteket sorakoztatott fel a tárgyaláson is. Hogy a blúzokat azért vitte haza, hogy kimossa, mert a nőre várva beleejtette az ágy alatti lavórba; hogy a nő munkába ment, és őt kettesben hagyta a Kísértéssel, ám gyűrűit mégsem csalárd céllal vitte el, csak, mert neki is olyanja van, és egymás mellé akarta tenni a gyűrűket; hogy az ernyőt csak azért nem vitte vissza, mert kevesellte az órabért, és emiatt nem ment be dolgozni... A színes életű szuvenírmániás karrierje is szokatlan: kezdte mint szerszámkészítő szakmunkás — végezte mint segédmunkás. Volt 'a Vörös Csillag Traktorgyár alkalmazottja, felszolgáló a Százéves étteremben Pesten, ezután egy darabig „kivonták a forgalomból”, majd kocsikísérő lett a Volánnál, később megszakításokkal (lásd: „kevés volt az órabér”) segédmunkásként hasznosította magát a gyáli Sütőipari Vállalatnál. Június húszadikán letartóztatták — azóta rab, az emléktárgyak rabja. Kétévi (egyház Az ügyész S. Árpádné ügyében elejtette a vádat, mert ernyőjét — ha kissé megkésve is — visszakapta. A többi vádpontot azonban fenntartotta. Súlyosbító körülményként értékelték, hogy Firánt vagyon elleni cselekményért már hosszabb szabadságvesztésre ítélték: 1967-ben közokirathamisítás és négy rendbeli jogtalan behatolással elkövetett lopás miatt, majd 1970-ben lopás miatt. Súlyosbítóként értékelte a bíróság az elkövetési mód fokozottan veszélyes voltát is. A dabasi járásbíróság dr. Boros János tanácsa Firán Mihályt kétévi, fegyházban eltöltendő szabadságvesztésre ítélte, és három évre eltiltotta a közügyektol. A vádlott enyhítésért fe’’ebbezett, az Ítélet tehát nem jogerős, a járásbíróság azonban fenntartotta az előzetes letartóztatást, tekintettel a szökés és a bűnismétlés veszélyére. ^ Péreli Gabriella A tematikailag meglehetősen heterogén, a hallgatók előképzettségét kevésbé mérlegelő időszerű kérdések tanfolyama helyett, három éve mi is áttértünk azokra az oktatási formákra, amelyek jobban megfelelnek a párttagság összetételének, a hallgatók érdeklődési körének. — Mivel alapszervere tünk tagságának csaknem fele pedagógus, másik fele pedig az ÁFÉSZ dolgozója — rajtuk kívül néhány kisiparos és két tanácsi dolgozó tartozik hozzánk —, ebből következően két oktatási formát választottunk: a pedagógusoknak és a tanácsi dolgozóknak a kulturális kérdések továbbképző tanfolyamát, az ÁFÉSZ munkatársainak pedig a gazdaság- politikai kérdések tanfolyamát. Aa utóbbira nagy számban jelentkeztek pártonkívüli érdeklődők is. — A kulturális kérdések tanfolyama minden tekintetben ideális megoldás a pedagógusoknak: tematikája — amely az alapi- fogalmak tisztázásán, a művészetekkel kapcsolatos tudnivalókon, a tömegkommunikációnak a közoktatásban, a művelődéspolitikában betöltött szerepén kívül, az állami oktatás helyzetével foglalkozó KB-határozatot, illetve a megyei pártbizottság által jóváhagyott feladattervet is magába foglalja — csupa olyan kérdéseket tárgyal, amelyek szakmailag is a legközelebb állnak hozzánk. A politikai oktatás tehát egyben a szakmai továbbképzésünket szolgálja. A szülési szabadságon lévő és az állami oktatásban részt vevő — képesítés nélküli —, kollégákon kívül, éppen ezért, valamennyi pedagógus bekapcsolódott ebbe az oktatási formába. A módszerünk az, hogy a propagandista 20 perces vitaindítót tart, amit a hallgatók a helyi viszonyokra alkalmazott példákkal kiegészítve megvitatnak. — Tapasztalataik? — Noha, az első — a szervezéssel kapcsolatos — megbeszélésen kívül eddig még csak két foglalkozást tartottunk, máris látható, hogy a hasonló szintű előképzettség és az azonos érdeklődési kör jól szolgálja a tanfolyam sikerét, a hallgatók aktivitását. ny. é.
