Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

Jöhet a kötőziízalék Változatlan létszámmal Konzervgyári helyzetkép XVI. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM 1972. DECEMBER 3., VASÁRNAP Növekvő termelés - nagyobb A PESTMEfrY El HI R LA Az idén, Január és szeptem­ber között a megye két nagy tartósítóüzeme, a Nagykőrösi Konzervgyár és a Dunakeszin székelő Gyümölcs- és Főzelék­konzervgyár tizenkét százalék­kal növelte a gyümölcs- és főzelékfélék tartósított előállí­tását. A teljesítmény azért is figyelemreméltó, mert — leg­alábbis az év első felében — a beszerzési nehézségek j nagyok voltak, s ugyan- ) akkor a tavalyi termelés i is magas szintet ért el, [ gyümölcskonzervből 28,1 ezer, főzelékkonzervből 27,8 ezer, savanyúságból pedig 10,5 ezer tonnát tett ki. A két-három ezer tonnás termelésnöveke­dés nemcsak a konzervgyárak bővülő termeltetési-felvásár­lási kapcsolatait igazolja, ha­nem azt is, hogy a produktum emelésének legfőbb forrásává a termelékenység válik, hi­szen például Nagykőrösön úgy lesz idén 80 millió forinttal na­gyobb a termelési érték, Uzsonnahús és dzsem Kállai Sándomé és Mészá­ros Ferencné, a K I-es kon­zervgyári üzem szocialista bri­gádjának tagjai, naponta 17— 20 ezer félkilós dobozt tölte­nek meg ízletes uzsonnahús­sal. Dér Katalin, a K VI-os üzem fiatal szakmunkása, köz­vetlenül az érettségi után je­lentkezett a gyárban. Eleinte nehéz volt neki a három mű­szak, de már megszokta. Je­lenleg a dzsemfőző brigád tagja. Órabére 12 forint. Varga Irén felvételei Miniatűrök í. ' A kisfiú lassan odahúzza apját a bolt kirakatához: este ereszkedett a városra, az üzlet­ből kiszűrődő fé­nyek megvilágít­ják csillogó sze­mét. Az üvegen túl egy valódi mo­torkerékpár Tün­dökölnek bowde- nei, fékkarjai. A kisfiú áll egy darabig, aztán megböki apját: — Apu, tudd meg, ha nekem, amikor megnövök, motorom lesz, én megengedem majd, hogy ráülj. 2. Idős házaspár lép be a porcelán­boltba. Az eladó meg­kérdi tőlük, mit szándékoznak venni? A férfi csóválgatja a fe­jét, aztán rámu­tat egy füles pad­lóvázára: — Hát ez mibe kerül? — Ötszáztizen- két forintba. A kérdező ösz- szenéz a feleségé­vel. — Annyit azért csak nem adunk érte. Meg aztán hamarosan ki is kellene dobnunk, mert összetörne. Elcsodálkozik az eladó: — Aztán miért? — Vizet hordani kellene. Csak drá­ga. Inkább kannát veszünk. B. J. hogy a létszám változat­lan marad. A tartósítóipar legfőbb kül­kereskedelmi partnere a Szov­jetunió, amit a többi között bizonyít, hogy egy évtized alatt az oda irányuló kivitel a hétszeresére növekedett. A magyar gyümölcs- és főzelék- konzerVek, a különböző étel­készítmények, savanyúságok s főként a zakuszka rendkívül népszerűek a szovjet fogyasz­tók körében, s ezt igazolja az is, hogy például tavalyi for­galmuk további tíz százalék­kal növekedett. A feldolgozott áruk mennyiségét viszont ér­zékeltetheti, ha leírjuk, hogy egyedül Nagykőrösön tíz hó­nap alatt — januártól október végéig — 3650 tonna uborka, 1300 tonna zöldbab és 32 ezer tonna paradicsom haladt végig a gyártósorokon s került do­bozokba, üvegekbe. Jövőre, a nagykőrösi gyár tervei szerint, a termelési érték meghaladja az egy- milliárd forintot, s tovább növelik — a hús- és készétel-készítményekkel együtt — a zöldbab- és zöld- borsókonzervek arányát. Az exportot lebonyolító HUNGA- ROFRUCT Külkereskedelmi Vállalat egyébként a napok­ban útnak indította a Szovjet­unióba a gyümölcs- és főzelék- konzervek ez évi utolsó szál­lítmányát. Mészáros Ottó , Csapó Mihály. Fodor Ferenc, Fodor Ber.ő, Várkonyi Balázs és Kovács István, a Pest megyei Űt- és Hídépítő Vállalat munkásai, a Hargita utcát építik. Terven felül vállalták, hogy december 15-ig, tizenegy társukkal, elkészülnek a munkával. Képünkön: előkészítik az utat a kötőzúzalék fogadására. Kiss András felvétele Héifőn: Tanácstagi beszámolók Hétfőn, december 4-én, dél­után 5 órakor, a II. Rákóczi Ferenc általános iskolában (Kecskeméti út 43—45) Csete Gyula, a Hunyadi Termelő- szövetkezet klubjában (Kos­suth Lajos utca 34.) Csókás Ferencné, a Kossuth Lajos általános iskola Rákóczi út felőli új épületében Szarvas Mihály tart tanácstagi beszá­molót. Ugyancsak hétfőn, délután 6 órakor, a Hangácsi úti isko­lában szól választóihoz Har­sány! András, a 68-as válasz­tókerület tanácstagja. EGY-EGY PERC TELEFON Százhetvenezer forint megtakarítás — ÁFÉSZ-vasbolt? — Igen, Boldizsár István. — Hogyan sikerült a ked­vezményes vásár? — Hűtőgépeket, rádiókat és villanyborotvákat adtunk ol­csóbban. Kilencvenöt száza­lékuk elkelt. — Hány forint volt a la­kosság nyeresége? — Ügy számoljuk, hogy több mint tízezer. Most ét­készleteket, késgarnitúrákat, valamint olyan szerszámokat áraztunk le, amelyek magas áruk miatt raktáron marad­tak. — Mit kerestek a legtöb­ben? — Sokan vették a svéd bar- kácsfúrógépeket. ★ — Németh Ambrus vagyok, az ÁFÉSZ-áruházból. 160 ezer forintnyi kedvezményt kapott tőlünk a lakosság. — Mit kerestek legtöbben? — Cipőt, konfekciótermé­keket és kötöttárut. — Melyik volt a legkereset­tebb cipő? — Az, amelyiket 338 forint helyett, 148 forintért árusí­tottunk. B. J. Ok a zsörtö/ődésre Burgonyatermelők Bizony, régen láttam már János bátyámat. A minap este tehát felkerestem. Magam is meglepődtem, amikor első nyomásra kinyílt a kisajtó. János bácsit egye­dül találtam. Kedvenc helye­met, a pad sarkát elfoglalva feltettem a kérdést: — Hol van Juliska néni? János bácsi arcán sötét fel­hő vonult át: — Nem voltam én soha rossz ember az asszonyhoz, nagyjából mindenben meg­egyeztünk. Most aztán, öreg­ségemre, mégis meglett a baj. — Csak nem volt valami esküvő? — Az nem volt — sandított rám János bácsi —, de krump­liásás igen. Mifelénk nem ár­tott a szárazság. A szőlő között termett vagy nyolc fórumláda gülbaba, a kukoricában meg vagy tíz mázsa fehérkrumpli. Bekartam mindet a kamrá­ba. A felesleget majd elhord­ják télen a szomszédok, ahogy szokták. De nénédbe belebújt VADÁSZBECSÜLET Olcsó húsnak ... címmel, panaszos írást közölt a minap Miklay Jenő, fácán­vásárlásáról, illetve fácán­leves főzéséről. Fel is hör­dültek a vadászok. Figyel­jék csak, mit mondott a képviselőjük! ELŐSZÖR IS a piacon nem fácánt, hanem valami korcs madarat vásárolhatott a cikk­író. Nyilván egy élelmes hajtó sózhatta rá 30 forintért. A vadászat után ugyanis a zsák­mány selejtjét 20 forintjával eladják a vadászok a hajtók- nak. A vadászok a fácánt nem árusítják a piacon. Ha házi szükségletre nem kell ne­kik, elküldik a MAVAD-nak, amely darabonként 53 forin­tot fizet az export fácánka­kasért, és minden darab után még két töltényt is ad, aján­dékként. A két töltény leg­kevesebb 6 forintba kerül. Akármilyen sokat küszkö­dött is a sőrétek kiszedésé­vel a cikkíró, ha a fácánból egy combot felhasznált, vég­eredményben nem járt rosz- szul. Miért? Fél marék söré­tet szedett ki madarából, te­hát. körülbelül egy kilóra va­lót. Nemrégiben felemelték a sörét árát.' Egy kiló sörét 29 forint 70 fillért ér, tehát csak 30 fillérjébe került a fácán­comb, mondhatnánk azt is, hogy ajándékba kapta. FEKETE SZÖRPAMACSO- KAT IS talált a húsban? E közlés ugyancsak gondolko­dóba ejtett. A fácánoknak tudvalevőleg nincs szőrük, csak tollúk, ezért feltehető, hogy valami ismeretlen korcs- lény hulláját vásárolta meg a cikkíró. No, de a, tréfától függetle­nül, a panaszos írás szerzőjét az elszenvedett csalódásért kárpótlom: jó kívánságait vi­szonozva, szívesen küldök ne­ki egy szőr- és sörétmentes fá­cánkakast, s ráadásul egy toll- mentes nyulat is. Tollbamondta: Kecskeméti György Lejegyezte: Kopa László az ördög Hazajön egy délben a heti piacról. „Nincs krumpli a városban — mondja. — A Kovácsné veje most jött a Nyírségből. Ott is sorban áll­nak érte, pedig ott a hazája. A piacon öt-hat forintot fizet­nek egy kilóért. Adjunk el, apjuk, vagy négy-öt mázsát a piacon.” — Semmit! — feleltem én. — Egy mázsát eladhatsz a Ke- lemennének, annak minden kell, de egy dekával se töb­bet. Lehet, hogy tavasszal még tíz forint is lesz kilója. „Igazad lehet” — helyeselt az asszony. Át is ballagott Ke- lemennéhez, de nem volt sze­rencséje. „Nem veszek sem­mit — kiabált Kelemenné. — Sóm van vagy öt évre való! A lisztet is ehetem a tavalyit, még majd rám is penészedik. Többé nem ugrat be senki! Maradjon a pénzem!” — Majd tavasszal még kö­nyörög is — mondtam Julis­kának. Nem is volt baj egy-két napig, de aztán beütött a mennyikő. „Vén botor! — di­csért fel Juliska nénéd. — Nem engedte eladni, kilopta a pénzt a zsebünkből. Már a környé­ken azok is megvették a krumplit, akik tavaly tőlünk hordták el öt kilójával. A Var- gáné meg azt beszélte valaki­nek. hogy nem szereti a pati­kát, még akkor sem, ha a szomszédban van.” — Tudod, nem merek szólni egy szót sem. Csak abban re- ménykedek, hogy karácsonyig megbékél a nénéd. Különben nem leszek gazdája a kulcs­nak. —, hogy Kelemenné most az egyszer nem ugrott be. Gyorsan a kukoricatörésre terelte a szót. Nyílt ugyanis az ajtó. A gőzfürdőből felfrissül­tén megérkezett Juliska néni. Bíró Ilona MOZIMŰSOR A katona visszatért a front­ról. A béke legnehezebb órái. Szovjet film. Kísérőműsor: Kincsek ja ho­mályban. Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. Matiné Gyöngyvirágtól lombhullá­sig. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor WUSA. Egy titokzatos rá­dióadó New Orleans-ban. Szí­nes amerikai film. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 4 és 6 órakor. SPORT Asztalitenisz Megkönnyebbülve sóhajtott. Végre valakinek kibeszélhette magát. — Mindent módjával — jegyzem meg — Ha tele a kamra, nem jó a kapzsiság. — Hiszen igazad van. Ráfi­zettem a spekulálásra. Szeret­nék már békességet kötni az asszonnyal. Csak az bosszant — mosolyodéit el a bajusza alatt A sportotthonban került sor a városi férfi ifjúsági tí- zekbajnokság mérkőzéseire, amelyeknek befejeztével a következő sorrend született: 1. Perlaki Mihály (Kinizsi) 16 pont (18:0-ás játszmaarány), 2. Tóth József (Kinizsi Sí) 14 (15:6), 3. Szabó Tibor (Kinizsi Sí) 14 (15:6), 4. Széles Lajos (gimná­zium) 10 (11:8), 5. Juhász András (gimn.) 8 (9:12), 6. Benke Já­nos (gimn.) 8 (9:12), 7. Faragó Attila (Kinizsi Sí) 7 (13:10), 8. Katona Dénes (Kinizsi Sí) 6 (7:12), 9. ifj. Nagy Imre (Ki­nizsi Sí) 2 (2:16), 10. Faragó István (Arany J. isk.) 0 (8:18). A Kinizsi NB III-as csa­patában is szereplő Perlaki igazolta az előlegezett bizal­mat: veretlenül nyert, (ö és egyik társa apróbb fegyelme­zetlensége miatt, büntető­pont levonásban részesült.) Tóth József ügyesen, szíwel­lélekkel játszott. Szoros volt az élmezőny, s csak az utolsó mérkőzéseken dőltek el a végső helyezések. A győztes serleget vett át, a 2., 3., 4. he­lyezettek éremdíjazásban ré- sesültek. VASÁRNAPI MŰSOR Asztalitenisz Abony: a téli úttörő-olimpia megyei döntői. Kosárlabda Gimnáziumi labdajátékte­rem, 11 óra: Pedagógus—Ma­gyar Hajó (Bp.). NB III-as férfi bajnoki mérkőzés. Budapest: a középiskolás női bajnokság megyei döntő mérkőzései az I. és a II. kor­csoportban. Torna Budapest: a serdülő fiú I. osztályú csapatbajnokság or­szágos döntője. Hétfői műsor Asztalitenisz Sportotthon, 17 órától: TRA- KIS Ktsz B—Pest megyei Szolgáltató, Városgazdálko­dás—Építő Ktsz, Szabadság Tsz—Konzervgyár Il-es te­lep, 21-es Volán A—Konzerv­gyár B, 21-es Volán B—Kon­zervgyár A, városi szakszer­vezeti csapatbajnoki mérkő-' zés. Sakk Arany János Művelődési Központ emeleti terme, 15 árá­tól: a téli úttörő-olimpia vá­rosi döntője. S. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom