Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-30 / 306. szám

5 (•«I UEC. kAatíup Mit hozott a vállalati télapó ? A Középmagyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat gö­döllői központjában is úgy várták a télapót, mint akárhol másutt. Ahogy az már olyan­kor* szokás, lázas felmérés kez­dődött, ki kellett deríteni a 10 éven aluli gyermekek számát, hogy megfelelő mennyiségű mikuláscsomag készülhessen. Hiszen olyan nincs, hogy egy vállalat ne adjon a dolgozók gyermekeinek ilyen csomagot! Am a dolgok ilyen állásánál a szakszervezeti bizottság fel­tette a kérdést: Adjunk, vagy ne adjunk, hiszen azt a 10—15 forintos csomagot senki nem becsüli semmire. A megingást a legkevésbé sem az idézte elő, hogy kide­rült, a 10 éven aluli gyerme­kek száma 700-ra rúg. A ké­telkedés sokkal inkább annak köszönhető, hogy eszükbe ju­tott, vannak egyedülálló fér­fiak és nők, továbbá sokgyer­mekes családok. Az előző fel­mérést tüstént követte egy másik, ennek nyomán kide­rült, hogy a vállalatnál 14 egyedülálló családfenntartó V dolgozik, közöttük például egy férfi négy gyermeket tart el. Nagycsaládosok 201-en van­nak. A második felmérést ha­tározat követte: elmarad a mikuláscsomag, helyette vi­szont lesz más ajándék ... ! Az egyedülállók egy gyerek után 400, kettő után 600, há­rom után 800 és négy gyerek után 1000 forintot kaptak. A nagycsaládosok pedig minden gyerjnefc után kézhez vehettek egy ötven forintos vásárlási utalványt. A nagycsaládosok között ilyenformán összesen 29 ezer forint értékben osztottak ki vásárlási utalványokat, ez pe­dig 580 gyermeket érintett! A formabontó télapót a többség üdvözölte, mások úgy vélekedtek, ugyan miért szak- szervezeti tagok ők, ha még a mikuláscsomagot sem kapják meg!? A különböző területe­ken dolgozó brigádvezetőik vi­szont egyöntetűen helyeselték az új kezdeményezést... Pedig ez nem is annyira új kezdeményezés, mint inkább előre lépés! f Vadászkörút Afrikában Szenvedélyes vadásznak is- n^rik Ignácz Ferenc gödöllői jogtechnikust, aki a vadászati világkiállításon tanzániai ven­dégekkel ismerkedett össze. Eleget téve azok meghívásá­nak, háromhónapos vadászkör- utat tett Tanzániában, Kenyá­ban, Ghánában, ahonnan nem­rég tért haza. Lakása most kis múzeum, teli egzotikus nép­rajzi érdekességekkel, vadász­trófeákkal, lándzsától az orr­szarvútüskéig, amelynek re­szelékét fiatalító elixírként tartják számon az odavaló fér­fiak. Ignácz Ferenc csak sza­bad idejében vadászik, egyéb­ként közismerten kiváló szak­ember: rendszeresen publikál szakfolyóiratokban, számos szakelőadást tartott határain­kon innen és túl. Kelemen Mihályt, a vérsé­gi tanács elnökét nehéz volt megtalálni. Végül a „félkész” kultúrházban akadtunk rá, ahol az úttörők színpadi pró­báját szemlélte. A kultúrház még friss szagú volt a festés­től és egyelőre a berendezést is nélkülözte. A harmadik az igazi — Ezt a kultúrházat tavaly kezdte építeni az aszódi költ­ségvetési üzem, s az átadási határidőt 1972. október 20-ra tűzték ki. Nos, nem rajtunk múlott, hogy nem készült el. A következő kitűzött határidő már megint lejárt december VIDÁM AZ ÉLET ti Kitűnően érzik magukat második otthonukban, az elkészült uj osódában, az erdő- kertesi gyerekek. A zsivaj legfeljebb csak uzsonnaidőben csillapodik... (Ékes János felvétele) Egy kis tallózás... BÚÉK - 50 évvel ezelőtt AZ ESZTENDŐT számve­téssel szokás bevégezni. Szor­galmasan összesítjük, mi is történt az év során,, hogyan történt és miért? Ezúttal is nézzünk vissza, ám ugorjunk 50 esztendőt, s pillantsunk bele az akkori Gödöllői Hír­lap évfolyamába. Gödöllő és környéke már ötven évvel ezelőtt is fontos események színhelye volt. Ncs, nézzük: „A gödöllői mazi mégiscsak megvalósul. Szom­baton délután tartja első elő­adását. A mozi egészen mo­dern, fővárosi mintára villa­mos erő hajtja.” A későbbiekben sokat ír a lap a moziról, többször is megemlítve a legnépsze­rűbb filmeket, amelyek „nagy hatást keltettek”, mint pél­dául a Kórista lány, az Élet elixir, vagy a Pali-sorozatból a Ravasz Duczi bácsii. A Ke­lemen Miksa alapította akko­ri Uránia mozgó ma is ugyan­azon a helyen áll... HASONLÓKÉPPEN nagy látványosság volt Veresegy- házon, A Vác és Gödöllő kö­zötti villamosvasút mentén, Vicián Antal miniszteri taná­csos téglagyára mellett, ahol ugyanis kutat fúrtak. „A kút- bál nagy erővel tört elő a víz és nyomában a bömbölő föld­gáz, mely valamitől azonnal lángra lobbant. Most hatal­mas lángoszlop tör elő a kút- ból. és a sós melegvíz egyre folpik. A Földtani Intézet geológusokat küldött a hely­színre.” Nos, a geológusok bizonyá­ra meg is érkeztek, és kiderí­tették a jelenség okait, majd visszatértek a fővárosba. Ezen kívül bizonyára HÉV-en utaz­tak, mert az már akkor is megvolt. Olyannyira, hogy a Gödöllői Hírlap sízinte min­den száma foglalkozik vele. S többet derültek rajta, mint utaztak. „A villamos társaság elleni panaszokból hétről hétre ál­landó rovatot lehetne nyitni. A múlt héten szóvá lett téve, hogy az egyik vonatot 3 állo­mással visszatolatták egy le­maradt utas kedvéért.” Más­kor pedig leszögezi a ciikk írója, hogy a Fő téri megálló­hely várótermében télen hi­degebb van, mint odakint... Megint más: „A rákosszent- mihályi kisiklások alkalmával kivonult Czinkotáról a mentő­expedíció. A mentőkocsi egy, a Noé idejéből ittfelejtett ló- vonatú bárka, amelyen krétá­val rápingálva tündököl ez a szó, Mentő-csolnak. Ilyen mentőkocsija van a BHÉV- nek a huszadik században!” A HÉV többször megfiatalod­va persze, azóta is vidáman közlekedik, nem törődve a csípős -megjegyzésekkel. EMLÉKEZZÜNK meg itt egy makacs emberről is, aki­vel ugyancsak sokat foglal­kozott a lap, s akit csak így hívtak: a maikacs elítélt. „Szikossy Sikossy Aladár, volt ügyvédi irodavezető, bün­tetett életű péczeli lakos — GÖDÖLLŐ NAGY GONDJA Elavultak az iskolaépületek Kevés az óvoda - Sok a szükségtanterem - A fövő Servei A felmérések tanúsága sze­rint Gödöllőn 820 óvodás korú gyermek van. Óvodai elhelye­zésükért a város nagy erőfe­szítéseket tett, növelte a befo­gadóhelyek számát, legutóbb mégis 82 óvodás jogos felvéte­li kérelmét kellett elutasítani. (Az óvodai ellátottság Pest megyei átlaga: 63,6, gödöllői átlaga pedig kereken 70 szá­zalék!) A város három óvodájában — a városi tanács, az Agrár­tudományi Egyetem és a Ganz Árammérőgyár által fenntar­tott óvodákban — az elmúlt időszakban komoly fejleszté­sekre .került sor, 1966 óta 253- mal nőtt az óvodák befogadó- képessége. A fő cél az, hogy az óvodásokat intézményesen ne­veljék, céltudatosan készítsék őket elő az iskolai tanulásra. Ennek érdekében. szükséges lenne még eb­ben az ötéves tervben négy új óvodai csoport be­indítására, továbbá a megyei feladatterv előírásának értelmében 1985-ig a teljes óvodai ellátottság biz­tosítására. A város általános iskolás ta­nulóinak oktatását három ál­talános és egy kisegítő isko­lában Tl6 képesített pedagó­gus végzi. A tanítást 65 tanterem szolgálja, amelyek 17 épü­letben, tehát nagyon szét­szórtan helyezkednek el. Az épületek közül mindössze hat épült iskolai célra, a töb­bit részben magánlakásból, részben pedig más célra ké­szült középületből alakították át. Ezekben 24 rossz minőségű szükségtanterem található. elején, s mivel már szemláto­mást kevés munka van hátra, őszintén reméljük, hogy a har­madik határidő — 1973. január 20. — lesz az igazi. Három esz­tendeje tartalékolt a tanács erre a létesítményre, ám ugyanakkor felépítettük az or­vosi lakást is. Párhuzamosan két ilyen beruházás egy köz­ség életében nagy dolog. Ha valaki a vérségi tanács idei tevékenységére óhajt visszapillantani, vagy esetleg a jövő érlelődő terveiről szeret­ne hallani, ezt nem teheti meg a termelőszövetkezet nélkül. A tanács és a Törekvő Termelő- szövetkezet úgyszólván össze­forrott. A tanácselnöki szoba mo­dern, süppedős foteléiben ülünk, immár itt van Hrkaj Pál is, a tsz elnöke. — A vezetőségi ülésen, vagy a közgyűlésen ott a tanácsel­nök is, ez nálunk politikai kérdés. Tudom, durván mon­dom, de nem akarjuk, hogy a tag mást halljon a tanácsnál, s megint mást nálunk. Most nem akarok régebbi időkre hivatkozni. Eddig is jól ment a közös munka, ám januárban meg­születik az együttműködési megállapodás a tanács, a tsz, az aszódi ÁFÉSZ, valamint a Hazafias Népfront között. „A község egynegyede..." Hogyan kerül ide az aszódi ÁFÉSZ? — Ehhez a jövőt kell ismer­ni — mondja Hrkaj Pál. — A régi kultúrházban mi és az ÁFÉSZ eszpresszót, bisztrót és italkimérést létesítünk. És mi­vel községünkben a zöldség-, kenyér- és tejellátás megol­dott, a későbbiekben ott lesz majd a húsbolt is. Nyáron a bisztró üzemi konyhává alakul át, onnan hordjuk ki az ételt a földeken dolgozóknak. A ré­gi kultúrházat a tanács már rendelkezésünkre is bocsátot­ta. Kelemen Mihály is szót kér. — Ha már a jövőről esett régi zugirósz — újabban a múltkorihoz hasonló dolgot követett el. Ugyanis a péczeli csendőrség újabb felszólítást kapott, hogy a 6 hónapra el­ítéltet büntetésének megkez­dése céljából kísértesse a kir. ügyészség börtönébe. Midőn ennek foganatosítása végett a csendőrség nála megjelent, a múltkorihoz hasonlóan Si­kossy ismét a lábába lőtt, mindennek dacára beszállítot­ták az ügyészségre.” Ám néz­zünk egy másfajta makacssá­got — a szerelmet. Az aláb­biak pontosan 50 éve, decem­berben történtek. „A jövő hónap elején fog oltárhoz vezetni Dányon egy 18 éves gyerek egy 14 éves lányt. Mivel a menyasszony még ismétlő-köteles, a tantes­tület elhatározta, hogy mivel a fölmentést nem kérték, se egyébként nem igazolták a ko­rai férjhezmenést, — a fiatal gyerekasszonyt, mint igazo­latlan mulasztót fogják kimu­tatni.” EME KIS VISSZATEKIN­TÉS után az 50 év előtti Gö­döllői Hírlaphoz hasonlóan zárjuk a sorokat: boldog új esztendőt kívánunk. szó, beszéljünk a múlófélben levő esztendőről is. Jó év volt ez! Áz útjavításokra szánt pénzünk 440 ezer forint volt, ebből építettünk négy útfeljá- rót. De ami ennél sokkal fon­tosabb, községünk egy kilomé­ter hosszú Dózsa György útjá- ból 880 métert kőburkolattal láttunk el. Ezen az úton lakik a község lakosainak egyne­gyede! A termelőszövetkezet­tel közösen hozzuk rendbe az elhanyagolt temetőt, a munká­latok már csaknem befejeződ­tek. Tipikusan tanácsi feladat a dögkút létesítése. Ezt is el­vállalták, a tsz építőbrigádja csinálja meg, a költségek fele­sek. A Vanyarc-patak szabá­lyozása a tsz földjein már be­fejeződött. A községrendezési tervnek megfelelően saját ma­rógéppel csinálták ugyanezt a kotrási munkát a faluban is. Mellesleg szólva, ez a munka csak a jövő esztendei tervben szerepelt. A szokásos tavaszi áradástól így már nem kell tartani... Tíz év után, most A régi kultúrház mellett van egy 40 éves artézi kút, ami egyszeriben elapadt, pedig 250 —300 ember vízszükségletét elégítette ki. A megoldás nem késlekedik... A tsz-ben van egy jó fúrású, bővizű kút, s mivel a csövek már megvan­nak, onnan vezetik majd a vi­zet a faluközpontba. Ha ez a megoldás beválik, még leg­alább két ilyen kifolyót csinál­nak a községben. — De azt se hagyjuk ki — szól újra Hrkaj Pál —, hogy tíz esztendeig semmilyen sportélet nem volt a faluban, míg meg nem alakult a tsz sportköre. Igaz, egyedül labda­rúgó-szakosztályunk van, ám az érdeklődést figyelembe vé­ve, a későbbiekben szívesen támogatunk más sportágakat. — Ha már a sportról beszél­tünk, szóljunk a kultúráról is — mondja a tanácselnök. — A tsz fölajánlotta, hogy az isko­lának ad ötezer forintot szem­léltető eszközök vásárlására. A későbbiekben 25 ezer forinttal járulnak hozzá a kultúrház fenntartásához. Ügy érzem, az eddigiek bizonyítják, hogy ke­vés olyan dolog van a község életében, amit - nem közösen csinálunk. Pedig az öregek napjáról és a kitűnően sikerült karácsonyi ünnepélyről még nem is beszéltünk. Az átlag: 3000 liter De beszéljünk a Törekvő Termelőszövetkezet idei mun­kájáról is, amely igazán nem szorul a háttérbe a község egyéb eredményei mögött. — Ilyen gazdasági évet még nem zártunk. Gabonát 900 hol­don termeltünk, s a holdan- kénti átlag 24,5 mázsa volt a tervezett 15-teí szemben. Ez 3 millió forint plusz árbevételt jelent. A szarvasmarha-prog­ramunk is kitűnően halad, az elmúlt évhez képest a tejter­melés tehenenként átlagosan 350 literrel emelkedett, ami azt jelenti, hogy ez évben egy tehén átlagban 3000 liter tejet adott. Az idén először vezet­tük be a munkaversenyt mun­katerületenként, s ez sokat se­gített, igaz, nagy gondot is fordítottunk rá. Rátérünk a komplex gépesítésre, több nö­vénynél már megvalósítottuk. Sokat tettek együtt ebben az évben. Derűsen néznek 1973 elé a vérségi szövetségesek! Teljesen elavult, egész­ségtelen az Imre úti iskola kis épülete, a Szabadság úti iskola központi épüle­te, a volt Gerő-ház és a Szőlő utcai iskolaépület. Ezekben a szükségtantermek annyira zsúfoltak és rossz el­rendezésűek, hogy kísérleti órákat, vetítéseket tartani nem lehet, vagy a korszerű oktatás bármilyen más formája is megvalósíthatatlan. A tanter­mek kihasználtsága tehát ma­ximális, a tanulószobásak, nap­közisek, az úttörőrajok és -őr­sök részére egyaránt a tantér« rnek nyújtanak otthont. Az Imre úti iskola bővíté­sének tervdokumentációja már elkészült, továbbá foglalkoznak két új iskola felépítésének gondolatá­val. A város 1985-ig szóló iskola­építési programjának célja, hogy csökkenjen a zsúfoltság, sikerüljön felszámolni a kor­szerűtlen épületeket és a szük­ségtantermeket, -továbbá tor­natermek és tornaszobák épí­tésével javítsák a testnevelés feltételeit. Az országszerte tapasztalha­tó pedagógushiány mellett Gö­döllő iskoláiban és óvodáiban képesítés^ nélküli pedagógus nem dolgozik. Elkészült az új, bontják a régit A Hazai Fésűsfonó kistar- csai gyárában a közelmúltban adták át az új kazánházat. Még a múlt századból való kazán már régen elavult. A Láng gépgyár készítette mo­dern olajtüzelésű kazán most már minden igényt kielégít. (Fotó: Gábor) Átadások előtt Tegnap megtörtént Gödöl­lőn az alsóparki nagy lakóte­lep első nyolcvan lakásának műszaki átadása. A lakásokat a Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalat építette STEM alagútzsaluzatos módszerrel. Ezzel szemben hagyományos módszerrel építette az aszódj 4-es számú építőipari közös vállalkozás a gödöllői városi­járási földhivatal új székházát. A hárommillió forint költség­gel felépült székházat ugyan­csak a napokban adják át. Az oldalt írta: Fehér Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom