Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-29 / 305. szám
2 “‘‘UŰriap 1972. DECEMBER 29.. PÉNTEK f[5]kUSZ MOSZKVA Életszínvonal Nagygyűlés a Nagyszínház előtt A SZOVJETUNIÓBAN jelenleg az évi nemzeti jövedelem kétszerese a háború előtti öt esztendő nemzeti jövedelme összegének. A szovjet ipari munkás átlagos havi tiszta pénzbeli keresete 135 rubel. Ehhez járulnak a társadalmi fogyasztási alapok terhére juttatott kedvezmények és segélyek, amelyek átlagosan 50 rubellel emelik az ipari munkás keresetét. MINT A MOSZKVAI SZO- CIALISZTYICSESZKAJA IN- DUSZXRíJA című lap közli, az ötéves terv (1971—1975) végére lényegesen emelkednek a munkabérek csakúgy, mint a társadalmi alapokból kifizetésre kerülő juttatások. Az SZKP XXIV. kongresszusa által előirányzott munkabéremelkedés összesen 90 millió embert érint. A pénzbeli jövedelmek emelkedését alátámasztja az árutermelés, ezen belül a tartós fogyasztási cikkek — bútor, televízió, hűtőgép stb. — termelésének növelése. A SZOCIALISTA REND társadalmi igazságossága abban van, hogy a társadalmi fogyasztási alapok terhére a társadalom magára vállalja a dolgozók anyagi ellátásának jelentékeny részét. Különösen fontos ez a nagy családok számára. így például az államnak évi 400—500 rubeljába keiül egy gyermek óvodai vagy bölcsődei ellátása. Egy beteg kórházi ápolására napi 6 rubelt fordítanak a társadalmi alapokból. ÉVENTE 11 millió szovjet ember költözik új lakásba. A lakbér a világon a legalacsonyabb a Szovjetunióban. A bérlők a lakóházak fenntartási költségeinek mindössze egy- harmadát fizetik. A hátralévő kétharmadot az állam vállalja magára és évi 3 milliárd rubelt fordít ilyen célokra. A MUNKABÉREK és alapok növelésének eredménye - képpen a lakosság jövedelme a jelenlegi ötéves tervben ösz- szesen 72 milliárd rubellal emelkedik — írja a lap. A szovjet főváros dolgozói csütörtökön a moszkvai Nagyszínház épülete előtti téren nagygyűlésen emlékeztek meg a Szovjetunió megalakulásának ötvenedik évfordulójáról. A Nagyszínház falán emléktáblát helyeztek el, amely arra emlékezteti majd Moszkva lakosságát és a vendégeket, akik a „Bolsojt” — a város egyik legszebb klasszicista stílusú épületét —, felkeresik, hogy ötven évvel ezelőtt, pontosan 1922. december 30-án ebbén a teremben kiáltották ki a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, vagyis a Szovjetuniónak a megalakulását. Az emléktábla felavatása alkalmából több tízezer moszkvai gyűlt össze a Nagy(Folytatás az 1. oldalról) ma nem három, hanem legalább öt. A túszok életben maradinak — közölték a terroristák —, ha harminchat, Izraelben őrzött palesztin gerilla szabadlábra kerül és az izraeli hatóságok kiadják a Lodii repülőtéren, ez év nyarán csellel leterített kát gerilla holttestét. A hétpontos követelés teljesítésének határidejét helyi idő szerint péntek reggeli 8 órában (köizép-európai idő szerint péntek hajnali 2 óra) szabták meg. A kiszabadüan- dók listájának élén Kozo Okamoto neve található, aki két japán társával együtt május 30-án a Lodi repülőtéren rendezett vérengzést és jelenleg életfogytiglani börtön- büntetését tölti. A Fekete Szeptember harcosai ultimátumukban kikötötték, hogy a 36 foglyot a kitűzött határidőig Kairóba kell szállítani. A támadók maguknak a szabad elvonulás biztosítását követelik. A thaiföldi rendőrség és katonaság vezetőinek közvetítési kísérleteit mereven elutasították és kijeszímház oszlopos homlokzata előtt. A nagygyűlés résztvevői előtt Vlagyimir Pro- miszlov, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott beszédet. A nagygyűlésen beszédet mondott Alekszej Viktorov géplakatos, az egyes számú moszkvai golyóscsapágygyár dolgozója, a szocialista munka hőse, az értelmiség képviseletében pedig Jelena Fa- gyejeva, a Komszomol-színház színésznője. A nagygyűlés elnökségében ott volt Alekszej Sityikov, a Szovjet Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsának elnöke és Jadgar Naszriggyinova, a Legfelsőbb Tanács nemzetiségi tanácsának elnöke. lentették, hogy amennyiben követeléseiket nem teljesítik, kivégzik a nagykövetség túszként fogvatartott öt alkalmazottját. Golda Meir miniszterelnök- asszony elnökletével csütörtökön délelőtt egyórás rend- kívüli ülést tartott az izraeli kabinet, hogy megvizsgálja a bangkoki nagykövetség elleni támadással kapcsolatos teendőket. A kormány üléséről, illetve az ott született döntésekről hivatalos bejelentés nem történt. Mindössze annyit közöltek, hogy a kormány állandó telefonösszeköttetésben áll Izrael bangkoki nagykövetével. Tel Aviv-i politikai megfigyelők palasztinai gerillák korábbi akcióira hivatkozva annak a véleményüknek adnak hangot, hogy az izraeli kormány ezúttal sem lesz hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a Fekete Szeptember elnevezésű gerillaszervezet tagjaival. Az izraeli külügyminisztérium nyilvánosságra hozta a bangkoki nagykövetség fogvatartott tisztviselőinek névsorát. A túszok között van az első titkár és egy konzuli tisztviselő, mindketten feleségükkel, és egy közelmúltban Bangkokba érkezett adminisztratív beosztott. Lapzártakor érkezett: Az izraeli bangkoki nagykövetséget megszállva tartó négy arab gerilla állítólag beleegyezett abba. hogy szabadon engedi az általa fogva tartott hat túszt. Ennek fejében a thaiföldi hatóságok megígérték, hogy a gerillák bántódás nélkül elhagyhatják az országot. A gerillák Kairóba szándékoznak távozni és a velük tárgyaló két thaiföldi vezető beleegyezését adta ahhoz, hogy szükség esetén elkísérje őket. IVbghalt Pearson Súlyos rákos megbetegedés következtében, 75 esztendős korában, szerdán Ottawában elhunyt Lester Bowies Pearson volt kanadai miniszterelnök. Pearson 1928 óta tevékenykedett a politikai életben. 1948 és 1957 között Kanada külügyminisztere, közben két esztendeig a NATO tanácsának elnöke, majd 1963 és 1968 között a kanadai kormány vezetője volt. 1957 decemberében Pearson naik átnyújtották a Nobel- békedíjat Tökéletesítse francia nyelvtudását, tágítsa a látókörét, ismerje meg a franciaországi viszonyokat: OLVASSA RENDSZERESEN A című francia napilapot, és az HVMANITÉ DIMAHCHE című szirtes hetilapot! Előfizethetők a Posta Központi Hírlap Irodánál Budapest VII., Lövölde tér 7. Példányonként is megvásárolhatók a hírlapárusoknál. „Fekete §ieptember"-akció Új fejezet Európában 1972 „nagy esztendő volt” Európa életében. 1973 pedig a „nagy várakozások éve”. A Központi Sajtószolgálat megbízásából Varga József, a Szolnok megyei Néplap fő- szerkesztője földrészünk sorsának alakulásával kapcsolatos kérdéseket intézett — részben személyesen, részben levélben — az európai szocialista országok politikai és társadalmi életének néhány jelentős képviselőjéhez. Ez a kezdeményezés azokban a napokban indult útjára, amikor a szocialista országok testvéri közössége, a nemzetközi munkásmozgalom és az egész haladó világ a Szovjetunió megalakulásának fél évszázados jubileumát ünnepelte. Brezsnyev, az SZKP első titkára a Kreml Kongresszusi palotájában hatalmas ívű, összefoglaló képet adott egyebek között a világhelyzetről és a nemzetközi politika állapotáról is. Ebben természetszerűen helyet kapott az esztendő „európai mérlegének” megvonása,. Ez a rendkívüli alkalom olyan szinten adott szovjet értékelést az 1972-es év európai eredményeiről és távlatairól, hogy az a fel nem adott kérdésekre nyújtott válaszon túl egyben mércéül is szolgál. Mércéül ahhoz, hogy értékelni tudjuk az egyes testvéri szocialista országok sajátos alkotó hozzájárulását az égető európai kérdések megoldásához. Es egyben mércéül. ahhoz, hogy az eltérő megközelítési módokat, azok súlyának és jelentőségének felmérésével higgadt és reális módon megítélhessük. 1. SZOVJETUNIÓ Az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprog- ram meghirdette, hogy a Szovjetunió kész elmélyíteni a kölcsönösen előnyös együttműködési kapcsolatokat minden területen mindazokkal az államokkal, amelyek a maguk részérőL erre törekszenek. Európával kapcsolatban még határozottabban fogalmazódott meg a feladat: gyökeres fordulatot keli megvalósítani ezen a földrészen az enyhülés és a béke felé. A XXIV. kongresszus óta nem sakkal több, mint másfél év telt el. Már most bizonyossággal mondhatjuk azonban, hogy pártunk és a szovjet állam nem keveset tett a békeprogram legfontosabb megállapításainak megvalósításáért. Amilyen mértékben növekszik a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok ereje és befolyása, amilyen mértékben aktivizálódik békeszerető politikánk és fejlődnek más fontos, a mai világban végbemenő haladó folyamatok, annál inkább jelentkeznek a realizmus elemei több kapitalista állam politikájában is. Ez mindenekelőtt Franciaországra vonatkozik, amelynek vezetői, De Gaulle tábornok, majd Pompidou elnök, már néhány évvel ezelőtt határozottan hozzákezdtek a kölcsönösen előnyös együttműködéshez a Szovjetunióval és más szocialista államokkal. Vonatkozik ez a Német Szövetségi Köztársaságra is. Az a reális külpolitika, amelyet Brandt kancellár kormánya folytat, jelentős hatást gyakorolt az európai légkörre. Ez vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra is ánnyi- ban, amennyiben készség mutatkozik, hogy lemondjon a hidegháború időszakának sok dogmájáról, amely hosszú időn át meghatározta az egész amerikai külpolitika irányát. Más szóval a mi következetes békeszerető politikánk és az események egész menete fokozatosan annak a szükségszerűségnek a felismerésére késztetik a tőkésvilágot, hogy a békés egymás mellett élés talaján intézzék a-’ ügyeket a szocialista államokkal. A szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződés, amely rögzíti a fennálló európai határok sérthetetlenségét, a Nyugat-Berlinre vonatkozó megállapodások ösz- szessége, valamint az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok alapjairól szóló szerződés, az NDK diplomáciai blokádjának végérvényes áttörése — ezek Európa fejlődésének hatalmas lépései a békéhez és a Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, az európai helyzet távlatairól. biztonsághoz vezető úton. És mindez nem valamiféle egyoldalú győzelem, hanem az értelem és a realizmus nagy diadala a nemzetközi kapcsolatokban. Természetesen Európában vannak még megoldásra váró nemzetközi problémák. Elegendő megnevezni olyanokat, mint a müncheni diktátum felszámolásának szükségessége, valamint az NDK és az NSZK felvétele az ENSZ-be. Ezeknek a kérdéseknek a megoldása lehetővé tenné, hogy Európában sikeresen megtisztítsuk a nemzetközi kapcsolatokat a háború után keletkezett ter- hieiktől. Az európai történelemben új fejezet nyitására hivatott az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. amelynek összehívásáért sok éven át küzdöttek a szocialista országok. Minden arra vall, hogy aiz értekezlet nem később, mint 1973 derekán megnyílik. A népek komoly reményeket fűznek az európai értekezlethez. Elvárják, hogy az értekezlet az európai béke megerősítésének alapvető problémáival foglalkozzék majd, véget vessen a hidegháború keltette gyanakvásnak, félelemnek és a jövőbe vetett hitet adjon az európaiaknak. Ügy véljük, hogy az európai államok és az értekezlet nem európai részvevői — az Egyesült Államok és Kanada — közötti kapcsolatokat hasznos és egészséges elemekkel gazdagítaná az értekezlet munkájának sikere. A jövőben is arra törekszünk, hogy az értekezlet meggyőző eredményeket hozzon valamennyi részvevőjének. Mindenki előtt ismeretesek azok a politikai elvek, amelyeken a Szovjetuniónak és szövetségeseinek véleménye szerint az európai népek biztonságának nyugodnia kell. Ezek: az államhatárok sérthetetlensége, a belügyekbe való be nem avatkozás, a függetlenség, az egyenjogúság, valamint a lemondás az erő alkalmazásáról és a vele való fenyegetésről. Úgy véljük, eljött az ideje annak, hogy napirendre tűzzük az európai gazdasági és kulturális együttműködési program kidolgozását is. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés: fel- lelhetők-e az alapok a kereskedelmi kapcsolatok valamilyen formájához az Európában létrejött államközi kereskedelmi-gazdasági szervezetek — a KGST és a Közös Piac között? Bizonyára igen, ha a közös piaci tagországok tartózkodnak bármilyen diszkriminációs próbálkozástól a másik féllel szemben, és előmozdítják a természetes kétoldalú kapcsolatok fejlődését és az európai együttműködést. Nemritkán hallhatjuk, hogy Nyugaton jelentőséget tulajdonítanak a kulturális együttműködésnek és különösen az eszmék cseréjének, az információk kibővítésének, a népek közötti kapcsolatoknak. Engedjék meg, hogy itt félreérthetetlenül kijelentsem: mi is emellett vagyunk. Magától értetődően akkor, ha az ilyen együttműködés valamennyi állam szuverenitásának, törvényeinek és szokásainak tiszteletben tartásával valósul meg, a népek kölcsönös szellemi gazdagodását, a kölcsönös bizalom növekedését, a béke és a jó szomszédság eszméinek megszilárdítását szolgálja. Sík- raszállunk az idegenforgalom bővítéséért Síkraszállunk a különböző országok közvéleménye közti széles kapcsolatokért, az ifjúság, a rokonszakmák képviselőinek találkozóiért, az állampolgárok kollektív vagy egyéni utazásaiért. Egyszóval ezen a területen nem kis lehetőségek nyílnak, ha a kölcsönös tisztelet és az egymás ügyeibe való be nem avatkozás szellemében és nem a hidegháború álláspontjáról kiindulva cselekszünk. Mint ismeretes, előttünk állnak a tárgyalások a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről Európában, elsősorban Közép-Európa térségében. A Szovjetunió állást foglal ezeknek a tárgyalásoknak a komoly előkészítése és hatékony lefolytatása mellett. Az erőviszonyok a kontinensen a béke és a békés együttműködés javára alakulnak. És mi hisszük, hogy a háborúkat ki lehet iktatni az európai népek életéből. Kellemes ünnepeket és Boldog új évet kíván minden kedves ügyfelének és vásárlójának TISZÁM ENTI VEGYIMŰVEK, SZOLNOK
