Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-03 / 285. szám
6 nai megyei K^űrlap 1972. DECEMBER 3., VASÄRNAP i megyei barangolaóo ídáoL 46. TÖKÖL terra populorum domini regis de villa Thukul — ...a királyúr Thukul falubéli népeinek földje — olvassuk a budai káptalannak V. István királyhoz intézett levelében, s innen tudjuk, hogy a mai Tököl nagyközség V. István rövid uralkodása idején, 1270—72-ig királyi birtok volt. Egy nem sokkal későbbi okirat ÍV. László parancsáról ad hírt, amellyel a király Tűkul földjét, apáca-nővére: Erzsébet iránti kedvezésből, a margitszigeti apácáknak juttatja — majdnem kétszáz esztendőre. A XV. században ismét királyi tulajdon, lakosainak jelentős része kézműves, £ a XVI. század elejére már mezővárossá növekszik. II. Ulászló király, aki gyakorta szórakozik, vadászik Csepel- szigetén, gyermekeit ilyenkor Tökölön szállásolja el. 1512- ben, két évvel Dózsa parasztforradalma előtt, a királyi ételfogónak udvarháza díszeleg a kis mezővárosban, amely elég jelentős ahhoz is, hogy bírája Csepel-szigeti ispán legyen. A török hódoltság alatt Ráckeve és Szentmiklós után a harmadik legnagyobb adózó a szigeten, de a XVII. század végi harcokban felőrlődve, 1695-ben már mint elhagyott falut említik. A XVIII. század kezdetén népességét szerb telepesek újítják meg, s ekkor kezd kialakulni lakosságának máig is megőrzött nemzetiségi jellege. Jómódúak a tököllek, jól keresne*, jól élnék. az ipán dolgozok egyhar- matia a szigetszenimnUosi Csepel Autógyaroán és a Toköl területénez tartózó Rest- vidéki Gépgyár nagyüzemében keresi kenyeret, kétharmada budapesti bejáró munkás. Mintegy 400 tag és alkalmazott tevékenykedik a Vörös Csillag Mgtsz 450 holdján, szarvasinál na- és birka- tenyeszeteDen, tyukfarmjan es 15 melléküzemében, bonyolultabb a Petoli Mezógazda- sagi Szakszövetkezet 8(M) tagjának munkakörét meghatározni. A hajdan sokat emlegetett „kétéltű” elfoglaltságot is túlteljesíti a szakszövetkezetiek egy része: ezeket jószerint „haroméletűeknek” is mondhatnok. Szorgalmasan dolgoznak a közösben — most építenek saját erőből, több millió forintos berunázással központi tanyát —, gondosan munkálják saját földjeiket, 19 melléküzemet tartanak fenn — s közben az autóvagy gépgyárban „leverik” a napi műszakot is. Erő, szorgalom, szívósság, s a gyűjtés, szerzés ingere kell efféle állandó feszitettséghez, a saját portán belül nem is hiányzik semmi. Rádió, televízió, modern háztartási gépek, korszerű komfort kedvesítik, könnyítik a tököliek életét — de a portákon kívül még sok a tennivaló. És ehhez a sok községi, közösségi tennivalóhoz igen kevés a cselekvő akarat, a felemelkedés terheinek vállalásához nehéz megmozdítani a helybeli embereket . Évtizedekig mintha megállt volna Tököl felett az idő — mondották azok, akik lendíteni akarnak a község sorsán. — S mikor elkezdtük, szinte a 0 pontról kellett indulni ... Közművesítés ... ? ! Lássuk, mi van és mi nincs. A főváros tőszomszédságában van villany, de nincs csatornázás, a járda szörnyen hiányos, s az iskolában majdhogynem három teljes műszakban folyik a tanítás. Megyei segítséggel jövőre készül el a 8 tantermes új iskola, s a Pest megyei I. számú Építőipari Vállalat kőműveseinek, ácsainak köszönhető, hogy végre óvodát nyithattak Tökölön. A 6200 főnyi lakosság belső erejéből nyilA szerb nemzetiségi csoport táncosat ván sok hasznos kezdeményezésre telne, s némi előrelátás, a távlatok helyes felmérése számos terv megvalósítását könnyítené meg. Ám ehhez nemcsak a saját portát, hanem az egész községet gazdagító, gondozó szándék szükségeltetik, s ezt a kiterjedtebb szükségletet fáradsággal, figyelemmel kell még majd kifejleszteni. Az otthoni közérzet, s ezzel a tágabb otthon, a „kisháza”, a község egészéhez való tartozás fontos eleme: a munkán kívüli szabadidő-felhasználás. A mondat iskolásán hangzik, pedig őszinte életigazságot tartalmaz. A Tökölön felnövekvő nemzedék akkor fog törődni községével, ha községe törődését, ifjú éveinek során, szüntelenül érzi. Ezért van különös jelentősége a városi színvonalon működő tököli művelődési háznak, amely a község nemzetiségi jellegét figyelembe véve, alakította ki sokrétű munkásságát. Lehet, hogy egyik-másik területen akadoztak az első lépések, lehet, hogy a nehézségek leküzdése esetenként hosszadalmas. De amit eddig elértek, az az egészséges lokálpatriotizmus, a közösségi kedv támasztásában máris számottevő eredmény. Értékes és előremutató hagyományokat hozott felszínre az élénk, változatos szerb kultúrcsoport, amelynek tagjai nemrégiben Jugoszláviában is vendégszerepeitek. Dicséretes a budapesti és helyi pedagógusok által vezetett zongoratanfolyam, az úttörő- tánccsoport és zenekar, az irodalmi és nyelvi szakkör, az ismeretterjesztő, irodalmi, társadalmi, politikai előadásokat, filmvetítéseket, magnós hangversenyeket rendező ifjúsági klub, a bábcsoport, s a főleg fiatalok által látogatott könyvtár kölcsönzési tevékenysége. Tánctanfolyam, énektanulás, amatőr és professzionista műsoros estek, táncos összejövetelek, hagyományos bálok — nyilvánvaló, hogy a művelődési ház sokféléi és sokféleképpen építgeti, bővíti, tágítja a környezeti jó közérzet forrásait. Végső soron minden község — így Tököl fejlődése sem azon múlik csupán, hogy miből élnek lakói, hanem azon is, hogy miként élnek munkában és munkán kívül. Szorgalomra és szívderítő pihenőórákra egyként szükség van. S szívderítő pihenőórákon lehet legjobban megtanulni, hogy a magába zárkózás, az önzés lassanként elfonnvasztja a szorgalom gyümölcseit. Békés István Rapsodia Romana December 11-től 15-ig hazánkban turnézik a „Rapsodia Romana”, a Román Szocialista Köztársaság állami ének-, zene- és táncegyüttese. A művészegyüttes jelképesen a világhírű George Enescu zeneszerző egyik ismert alkotásának címét viseli nevében. Hazánkban négy előadáson mutatják be a magyar közönségnek a román nép művészetét. December 11-én az Erkel Színházban, 12-én a csepeli munkásotthonban, 14-én a debreceni Csokonai Színházban, 15-én Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Házban lépnek fel. Monoron megfékezték a májgyulladásjárvány Július végétől november közepéig Monoron fertőző máj- gyulladásban összesen 46-an betegedtek meg. Ez a betegség szórványosan úgyszólván egész éven át előfordul a megye csaknem minden területén. Ritka azonban, hogy egyetlen községben néhány hónapon belül ilyen sokan kapják meg. Figyelemre méltó a mo- nori járványnál az is, hogy a fertőzötteknek több mint a fele iskolás korú volt. Az egyik orvosi körzetben, ahol először észlelték a betegséget, gyors egymásutánban kilencen kaptak máj- gyulladást. Közülük három általános iskolás és egy óvodás volt. A fertőzés azután járványszerű jelleggel terjedt a községben. Négy általános iskola növendékei közül huszonkettőt támadott meg a betegség, ezenkívül két óvodást és két gimnazistát is. A járási közegészségügyi felügyelő és a KÖJÁL a megejtett vizsgálat után szükségesnek tartotta az iskolák gyermekek által használt mellékhelyiségeinek fertőtlenítését. Elrendelték továbbá négy általános iskola és két óvoda valamennyi növendékének, valamint a betegek családtagjainak gam- ma-globulinos védőoltását. Az, erélyes intézkedések betartását rendszeresen ellenőrizték. Ezzel és a védőoltásokkal minden jel szerint sikerült a járvány továbbterjedését megakadályozni. November 14-én állapítottak meg utoljára friss fertőzést egyetlen esetben. NEM JÁRVÁNY Miárt hiányzott sok gyerek? Hírt adtunk róla, hogy Budakeszin, a II. számú óvodában pénteken 51 gyerek hiányzott és miután két óvodást a körzeti orvos kórházba utalt, a KÖJÁL vizsgálatot indított. A vizsgálat megállapította, hogy a hiányzó apróságok egy része meghűléstől lázas, de a többiek — mint azt a KÖJÁL velünk közölte — azért nem voltak az óvodában, mert az óvó néniknek továbbképzésre kellett menniük és megkérték a szülőket, hacsak lehet, ne küldjék óvodába gyerekeiket. Tehát semmiféle járvány nincs Budakeszin. Mindenesetre a továbbképzést jobb lenne szünidőben megtartani. Egyébként a kórházban ápolt két budakeszi kis óvo- dista állapota jelentősen javult. Szabálysértők a rendőrségen Törvénysértő „magánügyek” Családi viszályok, utcai botrányok — Indokolt szigor A félfogadás mindennap reggel .kezdődik, a folyosó megtelik várakozókkal. A Budai Járási Rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályán a szabálysértési előadókhoz legtöbben idézéssel kezükben érkeznek. Sokféle ügyben, közlekedési szabálytalanságok, megrongált személyigazolvány vagy verekedés, garázdaság miatt — szabálysértési tárgyalásra. Beavatkozás vagy védelem? Szóród Imre rendőr hadnagy, szabálysértési előadó, iratköteget tesz az asztalra. A jegyzőkönyvek családi viszályok, utcai botrányok történeteit őrzik. Az iratlapok között olvashatók az ügyekben hozott határozatok: a büntetések is.' '" í’r' IKT” — A szabálysértések egy részét a családon belül történt, rendszerint arzonban a lakó- környezetben is megbotránkozást vagy riadalmat keltő esetek teszik ki — mondja a rendőr hadnagy. — Olyan ügyek ezek, amelyeket a tettesek többnyire magánügynek tartanak, beavatkozásnak tekintik a családtagok vagy éppen a szomszédok védelmében tett rendőri intézkedéseket. D. József érdi lakatos asza. MKÜilJ A/ HALLÓ! HALLÓ! TÉLAPÓ? Nekem minden ajándékot megvásárolhatsz helyben, az ÁFÉSZ áruházában vagy boltjaiban. bálysértési tárgyaláson például nem értette, miért is lett rendőrségi ügy abból, hogy nevelőanyját csákánnyal fenyegette. A történet előzménye, hogy a férfi mindenáron ki akart üldözni a lakásból egy asszonyt, akit nevelőanyja fogadott a házba. A zaklatást, rémület- keltést tartva a legjobb módszernek, egy éjszaka megjelent a lakásnál, csákányával döngette az ajtót, majd az új lakó távozását fenyegetően követelve, szerszámával feszegette a redőnyt, betörte az ablakot. A legközelebbi alkalommal újra megfenyegette idős nevelőanyját. Harmadsri* már nem okozhatott botrányt, mert a szabálysértési előadó a „magánügyért” 30 nap elzárással sújtotta. r ítéletre vár a garázda K. István garázdaságért került a rendőrségre, jóllehet, maga nem tulajdonított nagyobb jelentőséget annak a vitának, melynek során élettársa budaörsi lakásában ablakot, széket, poharakat tört szét sűrű egymásutánban. Élettársát a rokonok mentették meg a veréstől. A garázdaságért kapott 25 napi elzárás a túlzott alkoholfogyasztás következményeire is figyelmeztethette K. Istvánt, a büntetésnek áronban nem lett foganatja. Szabadulása után részegen vezetett egy személykocsit, amellyel fának rohant. Utasként vele utazó öccse ott halt meg mellette. K. István most a bíróság ítéletét várja. Hajsza után eljárás Az utcai garázdaságra példa S. Vilmos ügye, amely a napokban került a szabálysértési előadóhoz. S. Vilmos az egyik százhalombattai üzemben dolgozik, orgazdaságért bércsökkentéssel járó javító-nevelő munkára ítélte a bíróság. A legutóbbi fizetésnapon a férfi kevesellte a borítékban kapott pénzt, s elhatározta, hogy megveri művezetőjét. A buszmegállóban várta haragosát, kezében sörösüveggel, amellyel végül egyik munkatársát célozta meg mérgében. S. Vilmos ezután egy presszóban akarta megtámadni a művezetőt, innen azonban kiutasították. Az eltörött sörösüveg helyett ütős«:erszámiként egy üveg cólát vásárolt, ám a helyszínre érkező rendőr láttáin távozni kényszerült. Később részegen motorral, vette üldözőbe a művezetőt, az utat lerövidítve, a vasúti sínek között hajtott. A hajsza végállomása a rendőrség lett, S. Vilmost garázdaságért vonják felelősségre. — Ezek természetesen csak a legkirívóbb közrendet sértő „magánügyek” — mondja a rendőr hadnagy. — A kisebb súlyú közösségellenes cselekmények sem kifizetődők, a szó szoros értelmében, hiszen a szabálysértések többségének következménye pénzbírság. Pofonokért ezrek J. István budakeszi lakos egy nap réscegen tért haza, feleségével, aki nem engedte be a lakásba, összeveszett. A mérges férj ekkor egy virágcseréppel bedobta az ablakot, fenyegette feleségét, aki gyermekükkel a szomszédokhoz menekült. J. Istvánt, veszélyes fenyegetésért marasztalták el, s kétezer forintra megbüntették. Zs. Gyula egy adósát támadta és verte meg Törökbálinton ; a pofonok kétezer- négysváz forintjába kerültek. S mint a jegyzőkönyvek tanú sítják, „költséges” mulatság ; botrányokozás, nyilvános he lyeken, italboltokban és másutt. Első a megelőzés A szabálysértések elbírálása enyhébb, mint a bíróság elé kerülő bűncselekményeké. A büntetések nagysága mindig a cselekmény társadalomra való veszélyességének mértékétől függ. Szórád Imre hadnagy végül erre említ néhány példát. Ötezer forintig lehet pénzbírságot kiszabni, többek között garázdaságért, verekedésért, veszélyes fenyegetésért. Á botrányos részegséget háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatják, hasonlóképpen más lerészegítését is. Ha ez utóbbi áldozata fiatalkorú, a bírság felső határa ötezer forint. Ezeknél közismertebb — és, sajnos, évek óta ezek teszik ki a szabályséi ügyek többségét —, hogy KRESZ-szabályok megszegése, például az elsőbbség meg nem adás, szabálytalan előzés ötezer forintig, a kerékpá lovas kocsik, segédmotorok ittas vezetése háromezer forin tig, a gyalogosok szabálysértései 500 forintig büntethetőH pénzbírsággal. A család védelme, egy település közrendjének és a közlekedésbiztonság védelme indokolja a szabálysértési ható ságok szigorát. Á büntetésné azonban ez esetben is fontosabbnak tarthatjuk ezek megelőző hatását. Szitnyai Jenő
