Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-24 / 303. szám

MAPLOMOSÍ0B*VIIín“4íi'ríi=i,dó .. ,7771 '-7, .".T?. ' ' . ~~ —E—II ummiuilllll »im. 1-1.1.. .1« . /\ Ptsrnl« El HÍRLAP Kt)I.ONMADASA (OVII hírlap KütötmiDiia ;UI. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1969. MÁRCIUS 16., VASARNAP XI. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1969. MÁRCIUS 16.. VASÁRNAPÉI! ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1969. MÁRCIUS 16., VASARNAP Tél a falumúzeumban A téli szünidőben sok diák látogatót vár az abonyi, hely- történeti anyaggal bőven ren­delkező, falumúzeum. A diá­kok tanulmányaik során is hasznosítani tudják az itt lá­tottakat, s maguk is kedvet kaphatnak az emlékek, tárgyak gyűjtésére, gondos megőrzésé­re. Tanfolyamok az általános iskolákban A monori járás általános is­koláiban 52 rendikívüli tárgyat tanítanak különtanfolyamo- kon. Legtöbb a nyelv, köztük az orosz, és a sportköri tanfo­lyam. A szakkörök száma: 103. MODERN VÁROS LESZ NAGYKŐRÖS Gázfűtés, csatornázás, vízműépítés Négymilliói érő társadalmi munka 1972-ben Nagykőrös, Pest megye vá­rosai közül a szerencsésebbek közé tartozik: a konzervgyár országos jelentőségű rekonst­rukciójával lehetőséget kapott a, gyors ütemű fejlődéshez. A gyár gázenergiával való ellá­tása és csatornázása a város számára is megteremtette a modernizálás alapjait. Termé­szetes, hogy ezieket a lehetőségeket figyelem­be vették Nagykőrös ne­gyedik ötéves városfejlesz­tési tervének célkitűzésé­nél, amelynek sarkalatos Ösztöndíjas gimnazisták A Pest megyei ösztöndíjbi­zottság az idén is meghirdette a pályázatot a középiskolai ösztöndíjakra. A monori gim­názium igazgatója, dr. Gerő Igor György ezit mondja: — Az ösztöndíj szociális tá­mogatásból és tanulmányi ösz­töndíjból áll. Együttes összege havi 250—450 forint lehet, s a tanév tíz hónaljára szól. Az a tanuló kaphat ösztöndíjat, akinek szülője vagy gondvise­lője fizikai dolgozó, valamint családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az 1100 forintot, és a pályázó jó magatartása mellett tanul­mányi eredménye is jó (3,5— 5). Mi az irányelveket betart­va, elsősorban azoknak adtunk ösztöndíjat, akik tehetségesék és felsőfokon is szeretnének tovább tanulod. Ily módon az idei tanévben 37 tanuló kapta meg az ösztöndíjat. „Rohantam haza..." Az ösztöndíjasok egyike Tasi Gizella, a II. d. osztály tanuló­ja: — A tanulmányi eredmé­nyem az első év végén 4,6 volt. Igaz, egy kicsit lehettem volna jobb is, mivel az álta­lánosban kitűnő voltam ... Édesapám néhány évvel ez­előtt meghalt, így özvegy édes­anyámmal ketten maradtunk. Ó a gombai óvoda konyháján dolgozik, 1100 forint a kerese­te. Éz bizony nagyon kevés, jól jön az a 450 forint, amit ösz­töndíjként kapok. Amikor megtudtam, hogy ösztöndíjas lehetek, rohantam haza édes­anyámhoz, hogy minél előbb elmondhassam neki ezt az örömet. Igyekszem jó maga­tartással és tanulással kiérde­melni továbbra is a bizalmat... A közgazdasági egyetemre sze­retnék jelentkezni. Tovább, egyetemre Mocsári Balázs Gyömrőről jár be naponta a gimnázium­ba. Aktív és lelkes tagja az irodalmi színpadnak is. Ö is elvesztette édesapját nagyon korán. Édesanyja ne­veli, aki a papíráru-készítő ktsz helyi üzemében dolgozik, s 1300—1400 forintot keres ha­vonta. Balázs 350 forintot kap, mivel „csak” 4,2 a tanulmányi átlaga. A Műszaki Egyetemre szeretne jelentkezni, elektro­mérnöknek készül. Azt mond­ja: édesanyja nagyon boldog, hogy ösztöndíjat kap a fia. „Mi, elsősök..." Éppen klubdélutánra ké­szülnek az I. dóséit. itörbeáll- nak, és én megkérdezein, van-e ösztöndíjas közöttük. Kissé bá­tortalanul emeli magasba ke­zét egy szőke kislány: Solti Pi­roska. — Mi, elsősök, még nem ösz­töndíjat, hanem csak szociális támogatást kapunk — igazít ki. — A félévi tanulmányi eredményünktől függ, hogy a 250 forintos támogatásra rá­jön-e 100 vagy 200 forint. Ügy érzem, négy egészen felül lesz az átlagom, továbbra is ösz­töndíjas lehetek... — Otthoni körülményeim, bizony, nem a legjobbak. Édesanyám beteg — nem dol­gozhat. Édesapám Budapesten, a Remixben dolgozik. 1850 fo­rint a havi keresete, már most jól jön ehhez a 250 forint. Gér József pontjait éppen a gázveze­ték-hálózat megépítésé­ben, a csatornázásban, s a vízmű építésének megala­pozásában határozták meg. Nem kisebb jelentőségű azon­ban a nagy arányú lakásépítési program és az egészségügyi el­látás színvonalának emelése sem. Ezekről a kérdésekről adtak számot az ünnepek előtti idő­szakban a tanácstagok, amikor beszámoltak az elmúlt két­éves időszakban végzett mun­káról. Természetesen a város fej­lesztését, a kommunális szol­gáltatások bővítését, egyma­gában nem tudták volna meg­oldani a városi tanács költ­ségvetéséből és az állami hoz­zájárulásokból. Mint minde­nütt, Nagykőrösön is szükség volt és ezután is szükség lesz, a társadalmi összefogásra. Ezt szolgálták azok az együttmű­ködési szerződések is, amelye­ket a tanács a Hazafias Nép­front helyi bizottságával, a KISZ városi bizottságával, a honvédelmi szövetség helyi el­nökségével, ezenkívül a kon­zervgyárral, az ipari üzemek­kel és a termelőszövetkezetek­kel kötöttek. Ennek eredmé­nyeként már eddig a társadalmi erők négy­millió forint értékű mun­kával járultak hozzá a vá­ros fejlesztéséhez. Jelentős eredmény: nagy­mértékben javult az egészség- ügyi ellátás az által, hogy bő­vítették a szülészetet, a gyer­mekkórházat és bevezették a központi fűtést a vá­rosi kórházba. E téren a kö­vetkező feladat; hogy alapot teremtsenek az új szakorvosi rendelőintézet felépítésére. A negyedik ötéves tervben a városban a magánépít­kezésekkel együtt 1170 új lakást terveztek. Az épít­kezések üteme Nagykőrö­sön megfelelő: idén is fel­épült 140 lakás, és 84-et már építenek. Nagykőrös iskolaváros is: a tanács végrehajtja az ifjúsági törvény értelmében ráháruló feladatokat. Támogatják az is­kolák felszerelését, sportesz­közökkel való ellátását. Bala- tonakaldn úttörőtábort létesí­tettek társadalmi segítséggel, amelyben már az idén ötven fiatal üdült. A város határá­ban lévő gyönyörű, árnyas park, a Cifrakert mellett, ifjú­sági sporttelepet alakítanak ki, és folytatják a Pálfája nevű erdős területen a város üdülő­övezetének fejlesztését. A több mint hatszáz éves Nagykőrös modern várossá fej. lődésére jellemző a tanács ál­tal alkotott új köztisztasági és egészségügyi szabályrendelet is, amely a jövő év májusában lép életbe. Ennek értelmében a város belső körzeteiben fo­kozatosan megszüntetik a jó­szágtartást. Ház a szőlők közölt Egy ceglédi építkezés története Ácsszekerce csattogása verte fel nemrég Cegléd külterüle­tén a Budai út csendjét. A szerszám szombaton, vasárnap hallatta a hangját, _ olyankor, amikor más épp a hét végi pi­henőjét élvezi. Levelüket vesz­tett szőlőtőkék, csupasz ágú fák között egy kis ház teteje magasodott. Hirtelen, váratla­nul nőtt ki a földből az épü­let, nem messze a téglagyári tótól, a téglagyártól, az agya­got cipelő csillesortól. A kör­nyék lakói álmélkodtak: ez igen! Már csak kémény kéne, és karácsonyra akár lakni is lehet benne. Otthon kellene Karácsonyra ebben lakni — ez volt a kis ház tulajdonosai­nak, Gyura Jánosnak, feleségé­nek és lányának is a legszebb álma. Egymás között de sok­szor beszélték: saját otthon kéne az eddigi helyett. Laká­suk a téglagyárban volt, s va­lóban, sokat elviselő embernek kellett lennie annak, aki azt az épületrészt lakta. Igyekeztek, gyűjtögettek, de kis fizetésük­ből hosszú éveik során tudtak csak annyit összerakni, hogy elképzelésüket valóra váltsák. Lányuk azóta megnőtt, dolgo­zik ő is, takarítónő a gabona- felvásárlónál. Fizetése nem nagy, de megbecsülik igyeke­zetéért, emberségéért. Akinek szava van, akinek ismerete van, kicsit könnyeb­ben eligazodik a házépítés tud­Új tanyaközpont Szokatlan nézőpontból készített felvételt munkatársunk a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet nemrég átadott háromszáz férőhelyes szakosított tehenészeti telepéről. Az óriás hidroglóbus tetejéről örökítette meg az istállósort — madár­távlatból. Apáti-Tóth Sándor felvétele Azért csak volt, aki megtet­te a kezdő lépést. Sok fárad­ságba került, mire álltak a fa­lak. Bartus László, aki a vá­rosi tanácsnál dolgozott, csak úgy, köszönömért megtervezte az egyszerű épületet. Lett hoz­zá anyag is, építő is. A befe­jezéshez, bizony, már anyagi segítség és más szakmunkás kellett volna. A gabonafelvá­sárló vállalat egyik takarító­nője felhívta a ceglédi OTP-t, hogy tanácsot kérjen Gyuráék nevében, s ha lehet, segítséget is. Szikoráék brigádja Az OTP, bár nem a cég fel­adata, hogy a kölcsönkérés okát tüzetesen felülvizsgálja, most mégis ezt tette. Maximá­lis kölcsönt adott, s megoldást keresett arra is, hogy a család mielőbb beköltözhessen új ott­honába. Cegléden, a Marx Ká­roly utcában a Vörös Csillag Tsz építőbrigádja most építi a hétemeletes OTP-házat. Az építőrészleg vezetője, amikor megtudta a dolgot, rögtön számvetést készített, és közölte a ceglédi OTP-vel, hogy a te­tőszerkezet építéséhez fél áron tudnak faanyagot adni a zsa­luzódeszkákból. A legjobbat, az alig használtat válogatták ki erre a célra. Két szabad szombaton és két vasárnap fölkerekedett az építők Szikora-brigádja, és társadalmi munkában megépí­tette a ház tetejét. Amit lehe­tett ezenkívül is segítettek. Mi­kor az építkezésen megtudták, milyen munkát vállaltak Szi- koráék, akár valamennyien mentek volna segíteni. A tég­lagyáriak megígérték, hogy egyik helyiséget bevakolják, teljesen lakhatóvá teszik. Áll a kémény Mindez néhány hét, illetve hét vége leforgása alatt történt. Most már áll a ház kéménye, cserepes teteje ott magasodik a Budai úti szőlők között. Gyu­ra Jánoséknak egészséges, szép kis otthonuk van, sok ismerős és ismeretlen, jóakaró ember összefogásának eredménye­ként. Eszes Katalin Helyileg is megoldható Régi gyömrői gond a község köztisztaságának kérdése. Olyan gond ez, amely nem igényel központi költségkere­tet, mivel helyileg is megold­ható a már elódázhatatlan fel­adat. A népfront helyi elnök­sége, valamint a tanács kom­munális bizottsága vállalta a terület köztisztasági problé­máival kapcsolatos terv elké­szítését az 1973-as évre. Dunakeszi Új tanműhely A Dunakeszi Járműjavító iparvágányainak átépítése miatt le kell bontani a MŰM jelenlegi tanműhelyét. Cseré­be a járműjavító saját tanmű­helyt épít a már épülő kollé­gium mellé. Az új műhelyben tanulnak majd az első- és má­sodéves tanulók. — Nem látni, érezni kell azt. Struvenénak óriási érzéke van, mondta a műhely vezető­je. Egy-egy új modell össze­állítását, varrását egy nap alatt megtanulja, s ez nagy szó. Rá nemcsak a legbonyolul­tabb, legnehezebb munkákat lehet bízni, a blokkvezetőt is helyettesíti néha. Igazi kulcs­ember a műszakjában, ö is, mint Galambosné, szocialista brigádvezető, s mindenütt megtalálható, ahol a munka­társai és vezetői segítségére le­het. A gépek nem állhatnak A váci Forte gyárban Mé­száros Ferenc, a tank ügyele­tes lafcatoscsoport-veretője az egyik szaktekintély a maga te­rületén. — Harminc esztendeje dol­gozom a gyárban, s szinte együtt öregedtem a fiatalodó Fortéval. — Valami nem stimmel, mert maga nem öreg. Ha az lenne, nem hívná mindenki Ferikének. — Ez csak megszokás. És talán azért is becéznek így, mert legényember maradtam... — Vannak-e megoldhatatlan feladatok, amelyek miatt so­kat fő a feje? — Természetesen vannak, de hát azokat rendszerint meg­oldjuk. Mert ugyebár, a gépek nem állhatnak. Most a barit- üoemben van egy kis gondunk a vízszintes és függőleges irányban is elfordított, gépe­ket hajtó kardántengelyekkel. Sajnos, nincs pótalkatrész, ezért azután állandóan zsíroz­zuk a nagy igénybevételű ré­szeket. Persze, azért mi sem ülünk ölbe tett kézzel. Ez itt egy Opel-kardánkereszt mint pótalkatrész. Ha mégis valami baj lenne, ezt dobjuk be he­lyette. — Egyedül él? — Bocsánat egy pillanatra, Nem tizes, tizenkettes anyag kell. Az nem számít, hogy ne­hezebb elvágni. A lényeg, hogy erősebb legyen. így csi­náld, Ferikém. Nem, nem egyedül, az édesapámmal élek. Nyolcvanéves, de remekül tartja magát, jó egészségnek örvend. Bognár János műszerész szakmunkás-bizo­nyítványt, akkor változtattam szakmát. Itt, Vácott nem tud­tam elhelyezkedni, a Kötött­árugyárban körhurkolóra volt szükség, nem műszerészre. Bu­dapestre bejárni pedig hat óra utazást jelent. — Hány éve dolgozik itt? — Tizenhat esztendeje. — Hány gépet kezel? — Kilencet-tízet. — Állandóan magas a tel­jesítménye, s mégis jó minősé­gű munkát végez. Hogyan? — Soroljam? Először is szakmaszeretetből. Ebből kö­vetkezik a többi: kézügyesség, megfeszített figyelem. Ebből lesz tizenhat év alatt a rutin. — Mi a jó minőségű munka titka? — Nem titok. Az anyagban keletkező hibát azonnal észre kell venni, és szemre kell ver­ni a kelmét. — Ez valami boszorkányság. Biztosan azt akarta mondani, hogy szemmel kell verni az anyagot. — Szemre verni annyit je­lent, hogy a hibás résznél visz- sza kell bontani. — Ez ilyen egyszerű? Ak­kor miért nem mindenki munkájának olyan jó a minő­sége, mint a magáé? — Azért, mert nem elég a hibát kijavítani, közben mind a nyolc vagy kilenc gépet szemmel kell tartani. A bo­szorkányság valahol ebben van. — Megbecsülik a munkáját? — Az év elején kaptam meg a Könnyűipar Kiváló Dolgo­zója kitüntetést, 9 nao juta­lomszabadsággal és 1500 fo­rinttal. A jutalmazásoknál sem panaszkodhatom. a kere­settel is elégedett vagyok. Amit érezni kell Ugyanitt a Kötöttben, de a varrodában értékelik nagyra Struve Gáborné „arany” ke­zét. N Elnéztem, amint a nagyon bonyolult műveletet végezte. A Budapesti Honvéd SE külön megrendelésére készülő piros, magas nyakú melegítőkbe cip­zárat varrt. Egyetlen felesleges mozdulata sem volt. az anyag­ban száguldott a tű, amikor megkérdeztem, hogy látja-e. hol varrja a cipzárat, hiszen azt két réteg is takarta. Maga­biztosan válaszolt.* . «-*• ///(/ '•—t'i s Kggen azt mondták, a nagyon jó, a szakmájuk minden for­télyát ismerő szakemberekről, hogy aranyat ér a kezük. Ma is minden üzemnek vannak kulcsemberei, akik rendkívüli teljesítményekre képesek, akik ha kell, három ember munká­ját is elvégezve feloldják a nagy munkatorlódások okozta termelési zavarokat, s a külön­leges feladatoknak is tudják a nyitját. Nevükkel nem is ke­vésszer találkozunk a kitünte­tettek, az átlagon felül jutal- mazottak listáján. Vasasból textiles Ilyen a Váci Kötöttárugyár­ban Galambos Lászlóné is, aki általános műszerész létére az egyik legjobb körhurkoló szak­munkás. Azt mondta, jobban szereti ezt a második szakmá­ját. — Hogyan lett textiles a va­sasból? — Amikor megkaptam a ARANYKEZŰ EK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom