Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-03 / 285. szám
1972. DECEMBER 3., VASÁRNAP 3 Jövőt formáló taggyűlések PEST MEGYÉBEN is nagy érdeklődés fogadja azokat a ■párttaggyűléseket, amelyek ezekben a napokban országszerte zajlanak. A kommunisták, a Központi Bizottság november 14—15-i ülésének határozatai alapján, a X. kongresz- szus által megjelölt feladatok végrehajtásának tapasztalatait és a végrehajtás feltételeit vitatják meg. Az eddigi tapasztalatok bizonysága szerint a Központi Bizottság határozatát — a várakozásoknak megfelelően — egyetértéssel fogadják a kommunisták, mert az eddig követett politika folytatását, érvényesülését látják benne. Szükségesnek tartották, hogy sor kerüljön a kongresszus óta eltelt két esztendő munkájának, eredményeinek elemzésére, a végrehajtás következetes ellenőrzésére. AZ ÉRDEKLŐDÉS KÖZÉPPONTJÁBAN továbbra is a gazdasági kérdések állnak, örvendetes, hogy nem kívülálló kritikusként, hanem tudatosan ismerik fel egyre többen eközben a termelés és az elosztás közötti összefüggéseket, azt, hogy a kettő között szoros a kapcsolat, a kettő elválaszthatatlan egységben van. Korábban erről sokszor megfeledkeztek, vagy nem vették figyelembe. Elvileg minden, közgazdasággal és politikával foglalkozó ember számára, eddig is világos volt, hogy csak azt és csak annyit lehet elosztani, amit és amennyit megtermelünk. Világos az is, hogy átmenetileg talán ennél több is elosztható, mert a különbözetet kölcsönökből, hitelekből is lehet fedezni. Ám, ezeket egyszer visz- sza kell fizetni, mégpedig kamatostul. Világos tehát az is, hogy ez az út, hosszú távon nem járható. A sokszor hangoztatott elvek, bár ismertek és egyértelműek, az elmúlt évek tapasztalataiból mégis kitűnt, hogy nem mindenki érti ezt így, és nem aszerint cselekszik. Sok munkás, gyakran akarata ellenére, nem is tudja, hogy mennyi értéket termel. (A bonyolult termelési kooperációk miatt; ezek megismertetésére sok helyen nincs, és a jövőben sem mindig lesz lehetőség.) A fő arányokat mutató értékeket azonban — ha előbbre akarunk lépni — hozzávetőlegesen meg lehet, és meg is kell Ismerni. Nyilvánvaló, hogyha valaki nem tudja, mennyi értéket termel, nem tudhatja azt sem, hogy abból mennyi osztható el, másszóval: nem ismerheti, milyen mértékben támaszthat igényt a termelt új értékből való részesedésre. EL KELL ISMERNÜNK, hogy egyes helyeken a gyenge pártpolitikai munka is nagymértékben elősegítette az e téren tapasztalható helytelen szemléletek kialakulását. Csak egyetérthetünk tehát azokkal, akik a mostani taggyűlések jelentőségét abban látják, amit az egyik helyen így fogalmaztak meg v nagyon helyesen; hogyha jól értelmezzük a Központi Bizottság ülésének mondanivalóját. akkor most nem a más asztalán levő hibák keresése van soron, hanem ki- nek-kinek a maga helyén kell cselekednie, tennie a X. kongresszus határozatainak megva-' lósításáért. A mostani taggyűlések jelentősége az egységes tájékoztatásban, a figyelem felkeltésében van. Nem feladatuk azonban, hogy minden részletében megszabják a további tennivalókat. Hivatottak viszont arra, hogy a legfontosabb kérdésekre irányítsák az alapszervezetek és a kommunisták figyelmét, hogy gondolkodásra, töprengésre, egységes cselekvésre késztessenek mindenkit, hogy ki-ki a maga munkaterületén eredményesen tudjon helytállni. Számtalan hétköznapi kis és nagy tett szükséges most ahhoz, hogy a határozatok szellemének megfelelően, a IV. ötéves terv minden részletében megvalósulhasson. A feladatok szerteágazók, bonyolultak és sokrétűek, minden pártszervezet számára. Recept tehát nem adható, de mindenképpen fel kell hívni a kommunisták figyelmét néhány főbb kérdésre. A PÁRTSZERVEZETEK a gazdaságpolitikai célok megvalósításához mindenekelőtt a saját területükön tudnak elsősorban és a legnagyobb mértékben segítséget nyújtani. Ez természetes is, hiszen valamennyi alapszervezet tudja, hogy a politikai hatáskörébe tartozó munkaterületen milyen a szervezettség, az anyagellátás, milyen a munkafegyelem, hogyan alakul a vezetők, a dolgozók viszonya, hogy azok kapják-e a legnagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülést, akik a legtöbbet és legjobban dolgoznak, és így sorolhatnánk még a példákat. Ezekből következik: egy műhely alapszervezetének például nem az a feladata, hogy általánosságokban hirdesse a párt gazdaságpolitikáját, a termelés segítésében való aktív részvételt, hanem 'azt vizsgálja, hogy a hatáskörébe tartozó területeken kihasználják-e a termelőeszközöket, megfelelő-e az anyagellátás és -felhasználás, kielégítő-e a törődés az emberekkel, megvannak-e a munka előfeltételei a műhely összességére, de az egyes emberek számára is. Ha úgy látják, hogy vannak még belső tartalékok, akkor hozzák ezt a gazdaságvezetés tudomására. GONDOK, PROBLÉMÁK természetesen vannak, megoldásuk nemcsak a pártra vár, hanem elsősorban a gazdasági vezetésre. Ezért szükséges időben jelezni. Számon kell kérni az elfogadott határozatok végrehajtását, teljesítését. Ez gyakran nem is olyan egyszerű feladat. Harcot jelent, a gondolkodásban mutatkozó káros szemlélet, nézetek ellen, esetleg a káros gyakorlat ellen. Arra van szükség, hogy a kommunisták ne együtt „sírjanak” a gazdasági vezetőkkel, hanem mutassák meg a kiutat, támasszanak igényt, követelményt és segítsék a megoldást. Tegyenek javaslatokat, de a döntést bízzák a gazdasági vezetésre, hogy az válassza ki, melyik úton haladjanak. Az illetékesek helyett dönteni annyit jelent, mint átvállalni felelősségüket és másrészt azt a színezetet kelti: mintha a pártvezetés bizalmatlan lenne velük szemben. A pártszervezetek feladata a jobb anyagi és élet- feltételek megteremtéséért való munkálkodás, ennek érdekében kísérjék figyelemmel a kommunisták tevékenységét, szükség szerint dicsérjék munkájukat, de indokolt esetben ne rettenjenek vissza az elmarasztalástól sem. Széles körű politikai munka vár hát a pártszervezetekre, és nem utolsósorban a személyes példamutatás. Ha az igényeknek eleget teszünk, nem marad el az eredmény sem. Érvelni, agitálni kell úgy, hogy a kollektíva felsorakozzék, lankadatlanul dolgozzon a napirenden levő feladatok megvalósításáért. A kommunisták feladata, hogy időben fellépjenek minden olyan jelenség ellen, amely ezzel szemben hat. / MINDEZEKHEZ természetesen nem önmagáért való vitákra van szükség, vagy felülről jövő intézkedésekre, hanem elsősorban mindenki a saját munkaterületén tevékenykedjék a tőle telhető legnagyobb erőkifejtéssel. Dr. Szabó Imre Közös közlemény a11 .■;! " ,' - és kormányküMöttséjjének magyarországi látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról.) lek kifejezték meggyőződésüket, hogy további konkrét intézkedések szükségeseik a tudományos kutatás és a tervező munka kooperációja terén, ami lehetővé teszi a tudományos-technikai forradalom hatékonyabb egybekapcsolását a Sizocialista gazdaság előnyeivel. A véleménycsere folyamán a felek hangsúlyozták, hogy megtesznek minden szükséges lépést a szocialista gazdasági integráció komplex programjának következetes valóravál- tására, amely elősegíti a népgazdaság hatékonyságának növelését és gyorsabb fejlődését a KGST valamennyi tagállamában. A felek megállapították, hogy erősödnek a magyar— szovjet kapcsolatok az oktatás. a tudomány, a kultúra terén és kifejezték érdekeltségüket az együttműködés további szélesítésében. Megegyeztek abban, hogy fejlesztik és szorosabbá teszik a két ország társadalomtudományokkal foglalkozó szervezeteinek és kutató intézeteinek, alkotó szövetségeinek és más, ideológiai munkát végző intézmények munkakapcsolatait. A kommunista és munkáspártok időszerű problémái A tárgyalásokon megvitatták a nemzetközi helyzet, a kommunista és munkásmozgalom időszerű problémáit. A két fél megállapította, hogy változatlanul éles a nemzetközi színtéren folyó osztályharc. A szocialista közösség, a kommunista- és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadítás erői, leküzdve az imperialista reakció próbálkozásait, újabb győzelmeket érnek el a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcban. Ezt a folyamatot a nemzetközi imperializmusnak és szövetségeseinek már nem sikerül megállítaniuk. A magyar fél aláhúzta, hogy a Szovjetunió kimagasló szerepet tölt be a nemzetközi imperializmus elleni harcban, a haladás és a béke erőinek támogatásában. A Magyar Nép- köztársaság internacionalista kötelességének tekinti, hogy nemzetközi tevékenységét a Szovjetunióval egyeztetve, azzal szoros összhangban folytassa Az egység, az együttműködés erősítése a Szovjetunióval, a Szovjetunió lenini külpolitikájának támogatása' minden szocialista ország népének alapvető érdeke. A magyar tárgyaló fél nagyra értékelte a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadptt békeprogramot. Ez a program a proletár internacionalizmus elvén, korunk nemzetközi helyzetének és a társadalmi fejlődés jelenlegi szakaszának marxista—leninista elemzésén alapszik. A gyakorlatban alkalmazza a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini eszméjét, s fontos tényezője a béke megőrzéséért, az új világháború elhárításáért folyó nemzetközi küzdelemnek. Mély megelégedéssel állapítja meg, hogy ez a program mindinkább valóra válik a gyakorlatban. A szovjet fél nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság következetes internacionalista politikáját, jelentős hozzájárulását a szocializmus nemzetközi pozícióinak erősítéséhez, az európai és a világbéke megszilárdításához. % A felek mély megelégedéssel állapították meg, hogy sikerese»- fejlődik a testvéri szocialista országoknak — a világ- békéért és a társadalmi haladásért vívott harc fő erejének — sokrétű együttműködése. Kifejezték elhatározottságukat, hogy továbbra is minden téren erőteljesen fejlesztik a szocialista közösség országainak kétoldalú és sokoldalú együttműködését. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a szocialista államok kollektív szervezeteinek, a Varsói Szerződésnek és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a jelentőségét. Mindkét ország vezetői üdvözölték a Kubai Köztársaság belépését a KGST-be. A tárgyaló felek tájékoztatták egymást pártjaik és más testvérpártok képviselőinek az utóbbi időben történt találkozóiról és tárgyalásairól. Megállapították, hogy a kommunista és munkáspártok 1969. évi nemzetközi tanácskozásán elfogadott antiimperialista harci program megvalósítása során mind jobban, megszilárdult a világ kommunista és munkásmozgalmának politikai és eszmei egysége, szakadatlanul nő a világ fejlődésére gyakorolt hatása. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja a jövőben is minden lehető módon elősegíti a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tömörülését a marxizmus—leninizm-UB, a proletár internacionalizmus elvei alapján, engesztelhetetlen harcot folytat az an ti marxista nézetek, a nacionalizmus, a jobb- és baloldali opportunizmus ellen. Ennek kapcsán a felek hangsúlyozták a maoiz- mus és mindenekelőtt a jelenlegi kínai vezetés politikai irányvonalának veszélyességét, s azt, hogy azok szemben állnak a kommunista és munkáspártok, a szocialista közösség együttes érdekeivel, s az összes antiimperialista erő egységének aláásására irányulnak. A nemzetközi kérdések A nemzetközi kérdések megvitatása során a felek megállapították, hogy a nemzeti felszabadító mozgalom fellendülése tovább tart. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió megerősítette, hogy változatlanul támogatja Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek a szabadságért, a függetlenségért és a társadalmi haladásért, a gyarmatosítás és az új-gyarmatosítás teljes felszámolásáért vívott harcát. A testvéri szocialista országok összehangolt fellépése, a kommunista és munkásmozgalom erősödése, a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődése kedvező feltételeket hozott létre a béke megvédésére és a nemzetközi biztonság megteremtésére irányuló aktív politika újabb sikerei számára. A nemzetközi enyhülés tendenciája napjainkban mindinkább utat tör magának. tése útján kezdetét vegye a népek által hőn óhajtott tartós béke- és jószomszédi viszony rendszerének létrehozása kontinensünkön. Ezzel kapcsolatosan nagy jelentőséget tulajdonítanak a Helsinkiben megkezdődött sokoldalú tanácskozásnak. A felek megállapították, hogy a szocialista országok és több nyugat-európai állam együttműködésének sikeres fejlődése, a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság szerződése a Német Szövetségi Köztársasággal, az utóbbi időszak több más nemzetközi megállapodása és dokumentuma kedvező feltételeket teremt az európai béke és biztonság további megerősítésére irányuló aktív lépések számára. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió úgy véli, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyának alapjairól szóló szerződés aláírása és' életbe léptetése új, jelentős lépés lesz az európai helyzet javulásához. A felek síkraszállnak a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság mielőbbi felvételéért az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Hangsúlyozzák a Szovjetunió, Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország kormányai megállapodásának pozitív jelentőségét, hogy támogatják mindkét német állam tagfelvételi kérelmét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A két ország vezetői az európai politika égetően fontos feladatának tekintik a Csehszlovákia és más szocialista országok fontos állami érdekeit érintő müncheni diktátum kérdésének rendezését. Mindezen lépések természetes következménye lenne a szocialista közösség országai és a Német Szövetségi Köztársaság közötti viszony további normalizálása, a Nyu- gat-Németország múltbeli politikája által kiváltott ellenségeskedés és bizalmatlanság hosszan tartó időszakának felszámolása. A felek hangsúlyozták, hogy a szocialista közösség más országaival együtt .fontos jelentőséget tulajdonítanak a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésének Európában, ami az európai légkör egészségesebbé válásának önálló lépésévé, a világbéke megszilárdításának új, jelentős tényezőjévé válhat. A felek kijelentették, hogy továbbra is minden lehetséges módon elősegítik az általános és teljes leszerelés kérdésének megoldását. Ismételten állást foglaltak az Egyesült Nemzetek Szervezete által támogatott leszerelési világkonferencia összehívása, az összes államoknak, mindenekelőtt a nukleáris hatalmaknak az előkészítésében való aktív részvétele mellett. Egység az agresszorok ellen A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió szilárd elhatározása, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé prágai nyilatkozatában rögzített közös álláspontnak megfelelően, a többi szövetséges állammal együtt folytatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek a feszültség csökkentésére, a kollektív biztonság megszilárdítására és a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére irányulnak az európai kontinensen. A felek ismételten megerősítették a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió készségét. arra, hogy Európa szocialista államaival, valamint más érdekelt országokkal együtt, mindén lehető módon elősegítsék az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívását. Ez hivatott arra, hogy valamennyi európai állam kollektív erőfeszíA Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió vezetői kifejezték változatlan szolidaritásukat a hős vietnami nép, a laoszi és a kambodzsai hazafiak igazságos harca iránt, amelyet az Amerikai Egyesült Államok által kirobbantott imperialista agresszió ellen vívnak. Támogatásukról biztosítják a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormánynak a háború befejezésével és a vietnami béke helyreállításával kapcsolatos megállapodásra vonatkozó álláspontját, és fellépnek az Egyesült Államok halogató taktikája s az agresszió folytatása ellen. A tárgyaló felek támogatják a Koreai Munkapárt és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának konstruktív lépéseit, amelyek az ország békés, demokratikus újraegyesítését célozzák az imperialista erők beavatkozása nélkül. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió megerősítette készségét, hogy a jövőben is támogatja az arab népek igazságos ügyét. E népek az amerikai imperializmus által támogatott izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, a közel-keleti válság rendezéséért harcolnak a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozata valamennyi pontjának következetes teljesítése és mindenekelőtt az izraeli csapatoknak minden megszállt arab területről való kivonása alapján. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kiállt és kiáll amellett, hogy minden állam ismerje el a Bangla Desh Népi Köztársaság törvényes jogát, hogy elfoglalja helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A felek a világbéke és a népek biztonságának megszilárdítása szempontjából nagy jelentőséget tulajdonítanak az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszakán megvitatásra beterjesztett, „Az erőszakról való lemondás a nemzetközi kapcsolatokban és a nukleáris fegyverek alkalmazásának örök időre való be- tiltásá”-ról szóló szovjet javaslatnak. Mély megelégedésüket fejezik ki, hogy az ENSZ közgyűlése ezt a javaslatot elfogadta. A tárgyalások során hangsúlyozták azt a fontos szerepet, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezeté hivatott betölteni az időszerű nemzetközi politikai kérdések rendezésében, a béke, a nemzetközi biztonság és az államok együttműködésének erősítésében. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára a látogatás idején megbeszéléséket folytatott. A beható és gyümölcsöző eszmecseréken a kérdések széles körét vitatták meg. Ugyancsak találkoztak és véleménycserét folytattak Pul- lai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára és K. F. Katusev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, valamint Péter János, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere és A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. A szovjet küldöttség tagjai magyarországi tartóskodásuk során több ipari és mezőgazdasági üzemben tettek látogatást, többek között a hernádi Március 15. Tsz-ben is. A küldöttség mindenütt szívélyes, meleg fogadtatásban részesült. A magyar dolgozókkal, a társadalmi szervezetek képviselőivel, a párt- és állami funkcionáriusokkal történt találkozásain ismételten kifejezésre jutottak a magyar nép mély, testvéri érzelmei a szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártja iránt. A magyar és a szovjet tárgyaló fél teljes megelégedését fejezte ki a testvéri barátság, a szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében folytatót, tárgyalások eredményeit illetően. A szovjet küldöttség a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Szovjetunió kormánya megbízásából magyar párt- és kormány- küldöttséget hívott meg a Szovjetunióba hivatalos baráti látogatásra, a magyar fél számára megfelelő időpontban. A magyar tárgyaló fél a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar kormány nevében a meghívást köszönettel elfogadta.
