Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-20 / 299. szám
2 r POLGÁRI vedelem A BANYÁBAN A NEVELŐMUNKA DICSÉRETE Filmek, vándortárlat A bányában is fontos feladatokat kell megoldaniuk a polgári védelem szakszolgálatainak. Emellett a dolgozóknak el kell sajátítaniuk azt az ismeretanyagot, mely az üzemeltetést biztosítja — a fennakadás nélküli termelést. Szövet Budakalászról Védőcsizmák, műanyagból A Fővárosi Kézműipari Vállalat 14 ezer embernek biztosít munkalehetőséget. Évi termelési értéke eléri az egymilliárd forintot, s termékei 30 százalékát közvetlenül exportálják. Különösen nagy rész vállaltak a bedolgozói rendszer kiszélesítésében: jelenleg hatezer bedolgozót foglalkoztatnak. A Fővárosi Kézműipari Vállalat mindezek mellett fontos polgári védelmi felszereléseket is készít. Erről a témáról beszélgettünk Wertheim Györggyel, a vállalat termelési osztályvezetőjével. Elmondta: a PVOP-vel közösen végzett, hosszas kísérletezés után most már előállítanak olyan felszereléseket, öltözékeket, amelyek mind anyagban, mind kivitelben megfelelnek a legkorszerűbb követelményeknek. E termékek gyártását egyébként két esztendővel ezelőtt kezdték el. A termelési osztályvezető véleménye szerint az úgynevezett kettős rendeltetésű munkaruha (képünkön) rendkívül nagy előnye: minden helyzetben, a legkülönfélébb körülmények között is könnyen lehet mozogni benne, s hathatos védelmet biztosít. A kettős rendeltetés lényege: nemcsak veszély esetén használható, hanem munkaruhaként is nagyon célszerű viselet. Olyan szövetből készült, amelynek alapanyagát a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyáregységében állítják elő. Az anyag leglényegesebb tulajdonsága az, hogy víztaszító felületű. Különböző fazonban, így mellényes formában, kapucnival együtt gyártják, alsó és felső része egyaránt zárható. A szabványosítás is megtörtént, így javában tart már a sorozatgyártás. A másik fontos polgári védelmi cikkük a műanyag csizma. Közismert tény, hogy a gumiból készült csizmák nem nyújtanak százszázalékos védelmet a sav és lúg ellen. A Borsodi Vegyi Kombinátban sikerült előállítani olyan műanyagot, amelyből készített csizma teljes mértékben ellenáll e veszélyes folyadékoknak. Lényeges dolog az is, hogy sokkal tartósabbnak bizonyultak, s akárcsak a kettős rendeltetésű munkaruha — védőcsizmaként is használhatók. A mentesftőállomást ugyancsak hosszas kísérletezés során sikerült kialakítaniuk. A 80 négyzetméter alapterületű vázszerkezetet speciális sátorvászonnal borítják be. Ez az építmény az elektromos, víz- és csatornahálózat beszerelésére is alkalmas. Előnye, hogy összecsomagolható, így könnyen szállítható, s a helyszínen rövid idő alatt felállítható. Ulms és tengeri oroszlán Ulms. Ezzel a négy betűvel jelzik a Pentagon legújabb fegyverkezési tervét, melynek lényege: az óriás költséggel megépített Polaris atomtengeralattjáró flottát olyan nagyobb tengeralattjárókkal váltanák fel, melyek az eddigieknél nagyobb hatótávolságú rakétákat hordoznának fedélzetükön- Tavaly az új tengeralattjárórendszer kidolgozásának vizsgálatára 34 millió dollárt fordítottak. Az amerikai haditengerészet a delfinekkel végzett korábbi kísérletekhez hasonlóan, most az úgynevezett tengeri oroszlánokkal próbálkozik. Mint arról beszámolnak: ezek a nagy testű, kitűnő „hallású” állatokat néhány támaszponton mór korábban is felhasználták hálók 150 méter mélységben való vontatására. A flotta főparancsnoksága úgy tervezi, hogy az akusztikus jelekre rendkívül érzékeny vízi oroszlánokat aknakutatásra, sőt tengeralattjárók felderítésére idomítják be. Gödöllői vetélkedő JÓ FELKÉSZÜLTSÉG Az idén a Pokol-szigeten, jövőre Ráckevén A közelmúltban jól sikerült polgári védelmi vetélkedőt rendeztek Gödöllőn: a Munkácsy úti, az Imre úti, valamint a Szabadság úti általános iskolák úttörői versengtek az előkelő helyezésekért. Az őrsök nagy fokú felkészültségről tettek tanúbizonyságot, a kisdiákok rendkívül tájékozottnak bizonyultak polgári védelmi kérdésekben. Örömmel nyugtázta ezt a zsűri is. Kitűnő játékvezetőnek bizonyult Bencsik Ernő városi úttörő titkár. A vetélkedő résztvevői elméleti és gyakorlati kérdésekből egyaránt vizsgáztak. Az iskolákban folyó nevelő munkát dicsérte a gyerekek jó felkészültsége. Mindvégig éles küzdelmét vívtak egymással őrsök a pontversenyben, s Háborús viszonyok között a .lakosság védelmének kérdései rendkívül fontos feladattá válnak. Az aktív védelemre — a közvetlen fegyveres védelmen túlmenően — különös gondot kell fordítanunk az egyes személyek — kisebb- nagyobb kollektívák — közvetett, passzív védelmére. Ez utóbbi megszervezésével és megvalósításával az egyéni és kollektív védelem kérdései szorosan összefonódnak. A különböző jellegű műszaki védőlétesítmények, óvóhelyek által nyújtott hatásos fizikai védelmet minden esetben kell egészíteni megfelelő védelmet nyújtó egyéni eszközökkel. Ezt azok a maradandó jellegű kárositó hatások indokolják, amelyek bármely tömegpusztító fegyverek alkalmazása esetén huzamosabb időn keresztül veszélyeztetik az élő erőket, nehezítik a mentési és mentesítési munkákat, akadályozzák a folyamatos termelést, befolyácsak az utolsó kérdéscsoport hozott végleges döntést. Ezek szerint első helyre került a Petőfi Sándor őrs I. csapata, megelőzve a Bornemissza Anna őrs I., illetve a Petőfi Sándor őrs II. csapatát. A vetélkedő legjobbjainak Kovács Miklós őrnagy, Gödöllő város polgári védelmi törzsparancsnoka értékes jutalmakat adott át, s az első három helyezett oklevelet is kapott. A nézők sem jártak rosszul: akik ugyanis helyesen válaszoltak a játékvezető villám- kérdéseire, jutalomban részesültek. A jól megrendezett gödöllői polgári védelmi vetélkedő méltó folytatása volt a korábban megrendezett hasonló rendezvényeknek. solják a zavartalan mindennapi életet. Az egyéni védelem fogalomkörébe tartoznak a sugár- és vegyiszennyezés, a fertőzés, mérgezés megakadályozása, másszóval a járulékos hatások csökkentése vagy kizárása, a személyek sugárellenőrzése és a magatartási szabályok. Háborús körülmények között a lakosság jelentős része huzamosabb időn keresztül előnyösen tudja kihasználni a műszaki védőlétesítmények által nyújtott hatásos védelmet. Ezért kisebb védőképességű egyéni eszközökkel is megfelelő védelmet tud biztosítani az emberek számúira. Ezen túlmenően az ország lakosságának nagyobbik része viszont csak olyan másodlagos hatások veszélyével kerülhet szembe, amelyek már egyszerű, házilag is elkészíthető egyéni védőeszközökkel is jól kivédhetők. A polgári védelem feladatainak népszerűsítése, a minél jobb tájékoztatás, propaganda a hatékony munka elengedhetetlen feltétele. A Polgári Védelem Pest megyei Parancsnoksága is igyekszik kihasználni az alkalmakat arra, hogy agitáljon, mozgósítson. — Hogyan igyekszik a pv- feladatokat népszerűsíteni a parancsnokság — kérdeztük Gémes István őrnagytól. — A polgári védelem agitá- ciós munkája szerves része a nevelőmunkának. Kettős célja van: felkészíteni mind jobban a lakosságot, s hogy egyben segítsük az üzemek, állami vállalatok, intézmények szakszolgálatainak felkészítését. S egyben az a munka népszerűsíti, megismerteti a legfőbb tudnivalókat — az agitációs-propaganda munka tehát nem öncélú reklám. — A legalkalmasabb ismeretterjesztő a vetélkedő: a "játékos versenyek lehetőségeit hogyan használta ki 1972-ben a polgári védelem? — Az iskolákban összesen tizenkét vetélkedőt rendeztünk, s csaknem ötszázan versengtek a pv-tudnivalókból. Az idén már üzemi vetélkedőt is rendeztünk — a Heuréka Gumigyárban és a Pest megyei Kiskereskedelmi Vállalatnál. A Pest megyei szakmunkásképző intézetek hagyományos versenyére idén a Pokol-szigeten került sor, s a selejtezők, az elődöntők és a döntő több mint nyolcezer fiatalt mozgatott meg. A megyei Vöröskereszttel közösen megrendezett kérdezz-felelek játékon kétszázan vettek részt, s a budaörsi Ifjú Gárda-vetélkedőn, melyen pv-kérdések is szerepeltek, szintén körülbelül kétszázan. — Ismeretterjesztés nemcsak a vetélkedés, hanem a kiállítás is. A vándorkiállítás milyen látogatottságnak örvendett az idén? — Csúcsot javítottunk: tavaly 22 ezren, az idén 27 ezren nézték meg vándorkiállításunkat, melyet 15 alkalommal mutattunk be a megyében. Jelenleg felújítjuk — új tablók, makettek kerülnek az anyagba, hogy jövőre frissebb, korszerűbb tárlatot láthassanak az érdeklődők. Tavasszal Gödöllőről indul ismét útjára. — Sok nézőt, érdeklődőt vonz a film. Erről milyen statisztika készült? — Jelenleg polgári védelemmel foglalkozó 32 filmünk van, ebből 16 új — 1972-ben kaptuk. Az eddigi adatok szerint összesen 14 ezren nézték meg. Legkedveltebb a régi filmjeink közül a Délibáb és a Velence hadművelet, valamint az árvízről készített film, az újak közül sikeres az önvédelem című kétrészes kis- film, valamint a Megelőző felkészítés. Jövőre a vándorkiállítást 15 helyen állítjuk ki, s visszatérve a filmre — tíz kisfilmet várunk, többi között a vegyi védelemről, a szak- szolgálatok együttműködéséről. — Milyen elképzeléseket szeretnének megvalósítani 1973-ban? — A sikeresnek mondható 1972-es év folytatásaként, szeretnénk munkánkat 1973-ban hasonló módon végezni. Eldőlt, hogy a Pest megyei szakmunkásképző iskolák tanulóinak pv-döntőjét jövőre Ráckevén rendezzük, 12 általános iskolában, 4—5 üzemben szeretnénk vetélkedőt lebonyolítani. Éjjel is lát Az ASU—85 típusjelzésű könnyű harckocsi a szovjet légidesszant-csapatok évek óta kitűnően bevált harceszköze. A járművet egyébként speciálisan erre a célra készítették. Fegyverzete és felszerelése — a 85 milliméteres ágyú, az infravörös — éjjel is látó készülék és célberendezés bizonyítja: a korszerű szovjet páncélosépítés magas színvonalát. Európa léghajó Csaknem 20 évi szünet után ismét léghajót állítottak elő Nagy-Britanniában. Az „Európa” léghajó 64 méter hosszú, és személyzete 20 fő. Leszállás nélkül 20 órát tartózkodhat a levegőben. A próbarepülésnél elért legnagyobb sebessége 55 kilométer/óra. Az első kísérleti repülés két óra hosz- szat tartott. A radioaktív sugárzás Lapunk Polgári Védelmi mellékleteiben már foglalkoztunk a tömegpusztító fegyverek egyes fajtáival: az atom-, a biológiai és a vegyi fegyverekkel (ABV). Leírtuk pusztító hatásaikat, de írtunk a védekezés módjairól, lehetőségeiről és eszközeiről is. Sok érdeklődő kívánságának teszünk eleget most, amikor a legkorszerűbb fegyver — az atomfegyver — talán legrejtélyesebb hatásával a radioaktív sugárzással foglalkozunk részletesebben. A radioaktív sugárzás — amit az ember érzékszerveivel nem képes észlelni — csak az atomenergia felszabadításakor, az atombomba robbanásakor keletkezik. Mi a radioaktív sugárzás? Az atomenergia felszabadulásakor keletkezik és háromfajta, egyszerre jelentkező sugárzásból tevődik össze: 1. Alfa-sugárzás, mely minimális áthatoló erejű, ható- távolsága a levegőben néhány centiméter, 2. Béta-sugárzás, az áthatoló képessége nagyobb, hatótávolsága a levegőben 1—2 méter. 3. Gamma-sugárzás, a legnagyobb áthatoló képességű, hatótávolsága a levegőben több 10 vagy 100 méter. A radioaktív sugárzás hatását két részre oszthatjuk: a kezdeti vagy áthatoló sugárzás, mely a röntgensugarakhoz hasonló, de még nagyobb energiát képviselő elektromágneses sugárzás, valamint felszabadult magrészecskék (neutron) sugárzása. Mindösz- sze 5—10 másodpercig tart. Míg a Gamma-sugárzás következtében a testek atommagjaiban maradandó elváltozás nem jön létre, addig a neutronok megváltoztatják az atommagok belső szerkezetét és radioaktívvá teszik azokat, így jön létre a másodlagos sugárzás, mely többek között a robbanás körzetében levő, megváltozott szerkezetű és sugárzóvá tett anyagot jelenti. (A „gombafelhő” ilyen sugárzó anyagból áll). A Gamma - és a neutronsugarak a szervezetben biológiai elváltozást, — sugár betegséget okoznak. A sugárzások meghatározott intenzitással bocsátják ki energiájukat. Élettani szempontból kóros hatást a sugárzás energiájának az a része okoz, amely a test szöveteiben elnyelődik. Ezt az elnyelt energiamennyiséget nevezzük sugáradagnak. Az. élő test szövetei elnyelt energia fizikai és kémiai folyamatot indít meg, melyek az úgynevezett sugárbetegség tüneteiként mutatkoznak. Mitől függ a súlyosság? A sugárbetegség súlyossága az elnyelt sugáradag (rg) nagyságától függ — a követke- zőképpeh: 25 röntgenig: Észrevehető károsodás általában nincs. 25—50 röntgenig: A vérképben kis változás (a fehérvérsejtek javára), de rövid idő alatt következmény nélkül elmúlnak. 50—100 röntgen: A vérben átmeneti változások és nagyon enyhe sugárbetegség-tünetek (fejfájás, átmeneti gyengeség). 100—200 röntgen: Ez már könnyű sugárbetegség, ami a gyengébb szervezetűeknél a munkaképesség átmeneti elvesztésével jár. 2—3 hét alatt visszafejlődik. 200—400 röntgen: Középsúlyos sugárbetegség, münkaké- pesség elvesztése, orvosi kezelés nélkül 25 százalékos halálozással lehet számolni. 400—600 röntgen: Súlyos sugárbetegség, gyógykezelés nélkül 50 százalékos halálozással lehet számolni. 600 röntgen felett: Rendkívül súlyos sugárbetegség, gyógykezelés nélkül az életben maradás nem valószínű. Nem mindegy az sem, hogy az adott mennyiséget egyszerre, rövidebb vagy hoszabb idő alatt kapja meg valaki. Hosz- szabb idő alatt és kisebb adagokban kapott mennyiség csökkenti a hatást. Háborús viszonyok között a megengedett agyszeri sugáradag 50 röntgen. Testszöveteirik, szerveink sugárérzékenysége sem egyforma. Az érzékenységi sorrend a következő: nyirokszervek, lép, csontvelő, ivarmirigyek, s utolsó az izsomzat. Sugárbeteg az, akinek a sugárzás az egész testét éri. Sugársérülésről akkor beszélünk, ha csak a test egyes részeit, kis felületét érte a sugár. Leggyakoribb a bőr sugársérülése. Külső sugárhatásról akkor beszélünk, ha a gamma és béta sugárzó részecskék a testfelületen, vagy a ruházaton huzamosabb ideig megtapadnak. Belső sugárhatás — ha a radioaktív anyagok a szervezetbe kerültek. (Élelem, ivóvíz, belégzés, nyílt seb stb.) Ez a veszélyesebb! Hogyan védekezheíünk ? A fentiek alapján a védekezés lehetősége és módja is adott: A külső szennyeződés ellen, vagy rendszeresített egyéni védőeszközökkel, vagy szükségvédőeszközökkel lehet védekezni. Szükségvédőeszköz lehet minden sima felületű bőrvagy műanyag kabát, lehel, gumi, vagy műanyag lábbeli, sapka, kalap satöbbi, melyeken a radioaktív porszemek nem tudnak megtapadni és könnyű eltávolítani (önmentesítés) leporolással. lekeféléssel, lemosással satöbbi. A belső szennyezés ellen — belégzés útján — kiválóan védenek a gázálarcok, a légzésvédő eszközök. Természetesen nem szabad olyan élelmiszert, ivóvizet fogyasztani, melyek feltehetően szennyeződtek! Szervezett figyelő-, jelző- és riasztó rendszerünk kellő időben értesíti a lakosságot a veszélyről, úgy, hogy megfelelő idő áll rendelkezésre mindenkinek a védelmi feladatok végrehajtására, így a szennyezés veszélye minimálisra csökkenthető. Az orvostudomány egyébként eredményes kísérleteket folytat úgynevezett .sugárvédő” tabletták előállításával is. Hajőssy János Korszerű védelem EGYÉNI ÉS KOLLEKTÍV
