Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-20 / 299. szám

I*ü3i MEG <díívlap 1972. DECEMBER 20., SZERDA Most már nem érdekes? 1552—1558 között épült, két éve az Országos Műemléki Felügyelőség helyreállította. Míg romos volt, az érdi mina­ret, mindenki azzal foglalko­zott — mondják az érdi ta­nácsházán —, amióta teljes szépségében pompázik, rá se néznek. Sokan vannak Érden is, akik még nem is látták... Ekés János felvétele Tudatos kultúraformálás Lendületes közművelés Pest megyében Kultúra szerepe a szocialis­ta tudat, a közgondolkodás, a közízlés alakításában és fej­lesztésében az egyik legfonto­sabb kérdése a párt ideológiai munkájának. A pórt X. kong­resszusa nyomatékosan hang­súlyozza, hogy szocialista tár­sadalmunkban a művészeti alkotások, a kulturális szol­gáltatások, általában a kultú­ra fontos társadalompolitikai ügy. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén megállapítot­ták, hogy az ideológiai élet­ben nőtt a marxista—leninis­ta eszmék befolyása. A köz- gondolkodásban erősödött a szocialista szemlélet, tömege­sebb, határozottabb a szocia­lizmus normáitól idegen je­lenségek, ideológiai torzulá­sok elítélése. Azt is megállapították, hogy: az irodalom, a művé­szetek követik a társadalmi életben bekövetkezett változá­sokat és egészében a szocia­lista eszmeiség jegyében fej­lődnek. Ugyanakkor a társa­dalomban még meglevő el­lentmondások esetenként esz­mei bizonytalanságot okoz­nak, egyes alkotásokban mai életünk problémái felnagyít­va, torzítva jelentkeznek, má­sokban pedig a társadalom, a A jubileumra December végéig újabb színes kiadványok, könyvek jelennek meg a Szovjetunióról December 31-ig sok érdekes, színes képekkel illusztrált ki­adványt és könyvet bocsát ki az MSZBT a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulója alkalmából. Például a Kossuth Könyvkiadóval közösen a na­pokban minikönyvet jelente­tett meg az „Ötvenéves a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége” című kis­könyvből. A jövő héten 5000 kerül a könyvboltok polcaira. Ugyancsak a Kossuth Könyv­kiadó gondozásában jelent meg dr. Berecz Jánosnak, az MSZMP KB külügyi osztálya helyettes vézetőjének a „Ba­ráti szövetségben” című köny­ve. A 20 000 példányban kibo­csátott, eredeti képekkel il­lusztrált mű áttekintést nyújt a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság politikai, ál­lami, gazdasági és kulturális kapcsolatainak több évtizedes fejlődéséről, alakulásáról. A jelentős mű kiadásának külön aktualitást ad 1973. február 28; a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között 25 év­vel ezelőtt létrejött harátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés dá­tuma. Ezenkívül ötletes, reprezen­tatív sorozat készül a Szov­jetunió 15 köztársaságának megismertetésére. Az első kö­tet a legnagyobb szovjet köz­társaság, az OSZSZSZK föld­rajzát, gazdasági életét, törté­netét és művészetét mutatja be. A második Ukrajnáról, Be­lorussziáról . és Moldaváról szól. A további három kötet 1973-ban készül el. Pomáz Vetőfi-vetélkedő A napokban emlékműsorral egybekötött szellemi vetélke­dőt rendeztek a pomázi mű­velődési házban a közelgő Pe- tőfi-jubileum tiszteletére. Az egész estét betöltő programot Boross István, a nagyközségi tanács elnöke nyitotta meg, majd Dinnyés József előadó- művész mutatta be Petőfi- műsorát. Ezt követően Páko- licz István művelődési ház igazgató vezetése mellett kez­dődött meg négy csapat ve­télkedője: ki tud többet Petőfi Sándorról. A három-öt tagú csapatok tagjainak szóban és írásban kellett válaszolniuk a nehezebbnél-nehezebb kérdé­sekre. S hogy a népes közön­ség ne unatkozzon az írásbeli ■feladványok elkészülte alatt, a Kossuth Lajos Katonai Fő­iskola irodalmi színpada Pe­tőfi-verseket adott elő. Az izgalmas és nagy érdek­lődéssel kísért vetélkedőt vé­gül is a Kossuth Lajos Kato­nai Főiskola csapata nyerte a művelődési ház Tizenévesek Klubja és a községi KISZ- szervezet csapata előtt. A nyertesek jutalmát Boross István tanácselnök nyújtotta át. A hét hollótól az elveszett lányokig Filmek a gyerekeknek A december végi és január eleji moziműsorban a vaká­cióró kis- és nagydiákoknak egyaránt jó időtöltést kínáló filmek szerepelnek. A legki­sebbeknek szól „A hét holló” című csehszlovák, lengyel és NDK rajz- és bábfilmekből álló önálló sorozat. A nagyob­baknak „Az ellopott csata” című, színes, szélesvásznú NDK kosztümös kalandfilmet, a „Bolondos újoncok" című ze­nés francia vígjátékot, a „Tizenévesek” című lengyel filmet, s a Marx-fivérek régen készült, de ma is ellenállha­tatlanul mulatságos amerikai burleszkjét, a Botrány az Ope­rában címűt kínálják a mozik. Ugyancsak ennek a korosztály­nak szerezhet kellemes idő­töltést „Az atamán halála” cí­mű kétrészes, színes, széles­vásznú szinkronizált szovjet kalandfilm is és a „Mi, elve­szett lányok” című csehszlo­vák ifjúsági darab, a nálunk is népszerű Jarka Schallerova főszereplésével. December 22-én kezdődik a téli szünet Január 8-án folytatódik a tanítás könyv útján hozzák a szülők tudomására. Az érvényben levő rendelke­zések szerint az általános is­kolák első és ötödik osztá­lyaiban félévkor nem osztá­lyozzák a tanulókat, és ugyan­csak mellőzik a számmal való osztályozást az általános is­kola valamennyi osztályában, azokból a tantárgyakból, ame­lyeket tanulmányaik folyamán először tanulnak a diákok. A pedagógusok azonban a diá­kok és a szülők számára is elemző tájékoztatást adnak az eddig elért eredményekről, az esetleges gondokról. Az általános iskolai nap­közi otthonok a téli szün­idő alatt is működnek, és valamennyi tanintézetben gondoslkodnak a gyermekek felügyeletéről, a napközis helyiségek folyamatos fűtésé­ről. A napközisek áz iskolá­ban kapják meg a reggelit, az ebédet és az uzsonnát. • • Ünnep a Parlamentben Pest megyei úttörők is kaptak meghívót A fenyőfa 300 díszét is Sopronból küldik, a 200 színes világítókörtét pe­dig az Egyesült Izzó adja az ünnepségre. Minden rendezvényen a ku­polacsarnokban színes műsor lesz, amelynek középpontjá­ban a 100. születésnapjára ké­szülő főváros áll. A keretjá­ték budapesti sétára invitálja a pajtásokat. A séta elvezet a felszabadulási emlékműhöz, az Állami Operaházhoz, a Népstadionba, a Budai Várba, és megismertet a közlekedés fejlődésével, a huszonkét ke­rület érdekességeivel, és meg­emlékezik Petőfi Sándorról. A műsorban fellépnek a KISZ Központi Művész- együttes úttörőcsoportjának tagjai, a Rajkó-zenekar, az Állami Artistaképző Iskola növendékei, a 3877-es számú Kun Béla úttörőcsapat szín­játszó csoportja, a 268-as Vö­rösmarty Mihály úttörőcsapat kamarakórusa. A Télapó ez­úttal is Hadics László lesz. Egy előadás és előzményei A SIRATÓÉNEK A TÚRÁI MŰVELŐDÉSI HÁZBAN Üj műsorral jelentkezett, a Siratóének című összeállítás­sal szerepelt vasárnap délután s hétfőn este a túrái művelő­dési házban a község irodalmi színpada. Egy, már múzeális, falujukban gyűjtött hangfel­vétel, a szép, s nagy erővel előadott Csáki bíró balladája — a Halálra táncoltatott leány túrái változata — vezette be az előadást. Utána a régi pa­rasztsorsot felidéző összeállí­tást láttunk, hallottunk: válo­gatást József Attila, Darvas József, Illyés Gyula, Bartók Béla, Kodály Zoltán műveiből, Kallós Zoltán gyűjtéseiből; Ekés János felvétele prózát, verset, népdalokat, balladákat. A túrái Bartók Béla Műve­lődési Ház irodalmi színpada alig egyéves. Az együttes ered­ményei azonban nem előzmé­nyek nélkül valók: ez újabb összeállításukat jellemző igé­nyesség eredője is messzire nyúlik. 1936-ban alakult meg itt az első népi együttes, miután né­hai Kovács László tanító — a felszabadulást követően a mű­velődési ház igazgatója, ké­sőbb Kossuth-díjas népműve­lő — a községbe érkezett. Azóta mindig volt népi együt­tesük: ma egy tánckar s egy asszonykórus, s gyakran sze­repel az idős Tóth L. Mihály- né énekes és Szaszkó József citerás, a népművészet meste­rei. (A község egykori és mai együttesei évente egyszer, feb­ruárban batyusbálon talál­koznak, ahol vidáman-megha- tottan éneklik el indulójukat: „Kék szivárvány átkarolja az eget”.) A turaiak ma is szeretettel emlékeznek a. művelődési ház hangos híradójára, a Rákóczi rádióra: vagy húsz középisko­lás fiatal az ötvenes évek vé­gétől, öt éven át, heti három alkalommal műsort közvetí­tett a hangos híradóban ... Népdalt is gyűjtöttek egy ős­magnetofonnal ... A filmszak­kör 1950 óta minden esztendő­ben dokumentumfilmet állít össze saját felvételeiből az év történetéről, a jelentősebb községi eseményekről. Ugyan­csak önálló filmet készítettek Kovács László népművelő­ről... ... kinek váratlan, korai ha­lála után a fiatal Sára Ferenc túrái népművész-népművelő vette át a ház vezetését. Ö ma a galgahévízi s a hévízgyörki termelőszövetkezetek által kö­zös fenntartásba vett művelő­dési ház igazgatója, de a tú­rái asszonykórust is vezeti. E népművelő-népművészt két, ugyancsak Kovács László ál­tal nevelt túrái fiatalember követte a helyi művelődési ház igazgatásában. Csányi István, aki ma Békés megyé­ben népművelő — de hazalá­togatván falujába, ott ült a nézőtéren a Siratóének elő­adásán —, majd ez év elején Szarvas László magyar—tör­ténelem szakos tanár. A művelődési ház vezetése ilyen, örökséggel sem könnyű Túrán, hiszen az épület öreg s rozoga már, szereplők és közönség igényének nem meg­felelő. (De ide kívánkozik, hogy a művelődési ház mint­egy évi 20 ezer forintos tá­mogatására a napokban szer­ződést kötöttek a helyi terme­lőszövetkezettel és az ÁFÉSZ- szal.) Szarvas László a meg­levő együttesek mellé első­ként irodalmi színpad szerve­zésével próbálkozott, sikerrel. Az eltelt esztendő alatt a leg­különbözőbb foglalkozású, irodalomszerető túrái fiatalo­kat sikerült igényes közösség­gé kovácsolnia. Először isko­lai irodalomórákhoz készítet­tek hangfelvételeket, majd Juhász Ferenc verseiből s ko­rabeli dokumentumokból Dó- zsa-összeállitással jelentkez­tek, s most a Siratóénekkel. Ügy érezzük, a vasárnap s hétfőn új műsorával fellépett helyi irodalmi színpad veze­tőjének és tagjainak ■— Basa Marianna középiskolásnak, Békési Istvánné agrármérnök­nek, Békési István pedagó­gusnak, Erdélyi Mária bolti eladónak, Farkas Ferenc fűtő­nek, Gólya József lakatosnak, Győri Erzsébet és Jenei Mag­dolna pedagógusoknak, Köles Péter technológusnak s a töb­bieknek — valamint a közre­működő Sára Ferenc népmű­vésznek és az asszonykórus­nak igényes válogatású pro­dukciójában benne van mind­azoknak a munkája, akik a csaknem négy évtizedes múlt­ra visszatekintő túrái népmű­velésben tevékenykedtek. P. A. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Budapesti Bizottsága, a Magyar Üttörők Szövetségének Budapesti El­nöksége és a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa december 25-én és 26-án ismét megren­dezi a budapesti kisdobosok és úttörők hagyományos par­lamenti fenyőfaünnepségét. A négy gyermekrendez­vényre összesen mintegy hatezer pajtás kap meg­hívót. 25-én és 26-án délután a me­gyék küldöttei is együtt ün­nepelnek fővárosi pajtásaik­kal. A parlamenti fenyőfaün­nepségre a úttörőcsapatokban végzett munka alapján hívják meg a pajtásokat, a részvétel­re az úttörő-csapatvezetőségek és a kerületi úttörőelnökségek tesznek javaslatot. Az óriás fenyőt ez évben a Soproni Tanulmányi Erdőgaz­daság ajándékozza az úttö­rőknek, és az elmúlt évek ha­gyományai szerint a 22-es számú Volán Vállalat szo­cialista brigádja szállítja is­mét a fővárosba. Csaknem másfél millió diák kezdi meg ezen a héten téli szabadságát: az általános is­kolák 1 043 000 és a középis­kolák 220 000 fiatalja számá­ra ugyanis december 22-én megkezdődik a téli szünet. A szünet utáni első taní­tási nap: 1973. január 8. A téli vakáció előtti utolsó napokban az órákon általában ismétléssel foglalkoznak. A pedagógusok elsősorban azok­tól a gyermekektől kérik szá-} mon az eddig végzett tan­anyagot, akik a tanévkezdés' óta eltelt időszakban társaik­hoz képest gyengébben szere­peltek. Tehát ezeknek a diá­koknak módjuk van javítani. Az érdemjegyeket egyébként a szünetben sorra kerülő osz­tályozóértekezleteken — a december 21-i helyzet­nek megfelelően zárják le, és a szünet utáni első ta­nítási napon az ellenőrző­milliót szántak kulturális be­ruházásokra. Megkezdődhetett az újon­nan kialakult — már-már hagyományosnak is nevezhe­tő — művészeti, közművelő­dési tájcentrumok kialakítá­sa, amelynek jelei: a Szent­endrei Teátrum, a Visegrádi Színjátszó Napok, a Galga menti Népi Fesztivál, a Zebe- gényi Képzőművészeti Sza­badiskola, a nemzetiségi ta­lálkozók, a Dunakanyari Da­lostalálkozó, a vácrátóti hangversenyek. Az elmúlt idényben a megye üzemeiben hetvennégy akadémiaszerű tanfolyamot rendeztek, töb­bet, mint bármikor. A szak- ismereti tanfolyamok ezer­száz előadását huszonötezren látogatták. Több mint három- százezren vettek részt szín­ház- és hangversenylátogatá­sokon, klubfoglalkozásokon, műsoros esteken. Különböző szándékok kap­tak hangot, különböző elha­tározások születtek. Például: az elkövetkező években köz­ponti kérdés a megye könyv­tárainak felújítása, újak épí­tése, emelni kell a könvvbe- szerzási alapot a tanyai könyvtáraknál; a keskenyfil- mek vetítése helyett a „szé­lesített” filmekre kell rátér­ni; a tsz kulturális bizottsá­gokat szakmai bizottságokká kell alakítani, s a közműve­lődési bizottságok valamenv- nyi községben a kulturális munka koordinálására jönnek létre. | Új szakaszban Ha elméleti, általánosabb síkra térünk vissza, az előbbi gyakorlati példák jól mutat­ják a pfirt kulturális politi­kájának elveit. Ezek az elveik magukba foglalják a politika elsődlegességét, a decentralir záltságot, a demokratizmust, a szabadság és a szabályo­zottság dialektikáját. Mindez tartalmilag jelenti: a magasabb szintű kulturális munka alapját a szocializmus építésének egy új minőségi szakaszában. B. Gy. nép sorskérdései iránt közöm­bösség tapasztalható. Az ideológia sajátossága Lehet és kell is azonban egységet teremteni, nem pressziók, hanem meggyőzés útján, elvi alapon. Ugyanis a marxisták azért küzdenek, hogy a tőlük távolállókat meggyőzzék, a másképpen gondolkodókat megnyerjék és a híveiket megtartsák. Mind­ez nem taktika, hanem a marxizmus ideológiájában rejlő sajátosság, amely nem nagyobb feladatot tűzött ma­ga elé, mint azt, hogy meg­mutassa az emberi nem jövő­be vezető útját. Mindezt igaz­ságos osztály- és nemzeti harcokon keresztül teszi. Nagyon fontos mozzanat ebben az ideológiában az, hogy megtartsuk azt, ami ér­vényes — amit az emberiség története során elsajátított, megtanult, kifejlesztett — és túlhaladjuk azt, ami érvényét vesztette. Ez a nyitottság, ez az antidogmatizmus-jelleg az, ami megvédi mind áz ultra­radikális, mind a jobboldali erőktől a marxista vívmányo­kat és eszmét. Mindezt konkrétan, az egyes ideológiai területek és szerve­zeti keretek között kell érvé­nyesíteni. A következő lépések Pest megye kulturális életé­nek vezetői igen erőteljes munkában dolgozták ki a me­gye kulturális, ideológiai fej­lődésének irányát. 1969 májusában az MSZMP Pest megyei Bizottsága meg­határozta a megye közműve­lődési feladatait. 1970 szep­temberében a Pest megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága tárgyalta a közművelődésben a tennivalókat. Egy hónappal később a megyei pártértekez­let is foglalkozott ezzel a té­mával. A közművelődési munka fellendült a megyé­ben. A negyedik ötéves terv­ben harmincöt milliót irá­nyoztak elő a megye közmű­velődési feladataira. A helyi tanácsok már nyolcvanhat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom