Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-01 / 283. szám
(*1SJ HEG 1972. DECEMBER 1., PÉNTEK kMÍvIop Magyar-szovjet barátságii nagygyűlés Csepelen Leonyid I. Brezshyev: Tárgyalásaink hozzájárultak a szocializmus erőinak általános erősödéséhez - a világbéke megszilárdításához Mélyen meghat bennünket a | lelkes fogadtatás, amelyben | itt, az önök üzemében részesítenek bennünket, és a szívé- I lyes vendégszeretet, amely a! szovjet párt- és kormánykül- í dötteéget itt-tartózkodásának 1 első perceitől körülveszi magyar földön. Szeretnék szívből köszönetét mondani önöknek ezért a felejthetetlen találkozóért, Kádár elvtárs és a többi elvtárs meleg szavaiért, és tolmácsolom önöknek elvtársak Budapest minden lakójának, a szocialista Magyarország minden dolgozójának a Szovjetunió kommunistái, a szovjet munkások, valamennyi szovjet ember testvéri üdvözletét. A pnktárszoBdcritás jelképe Különösen örülünk a lehetőségnek, hogy éppen itt, az önök üzemében, a magyar munkásosztály fellegvárában fordulhatunk a barátság szavaival a magyar néphez. A szovjet embereknek nem kell magyarázni, mit jelent Csepel. A továbbiakban Leonyid Breasnyev a Tanácsköztársaság Csepelére emlékezett, majd így folytatta: — Rendkívül kellem« érzés, hogy ma személyesen fejezhetem ki önöknek, kedves barátaim, forró hálánkat a számunkra felbecsülhetetlen értékű ajándékért — a csepeliek vörös emlékzászlajáért —, amelyet az SZKP Központi Bizottságának adományoztak. Féltve őrizzük ezt a zászlót, amelyet az MSZMP X. kongresszusa alkalmából nyújtottak át. Politikai Bizottságunk, az SZKP Központi Bizottsága és minden szovjet kommunista úgy fogadta ezt az ajánlatot, ■mint a proletár szolidaritás jelképét, a Szovjetunió és Magyarország munkás népe közös küzdelmeinek szimbólumát; mint annak a megbonthatatlan egységnek a jelképét, amelyben pártjaink és népeink a szocializmus és a kommunizmus ügyéért, a tartós békéért, a dolgozó emberek boldogságáért harcolnak. A magyar kommunisták, a magyar munkások szilárdan hűek a proletár internacionalizmushoz. A magyar munkás- osztály legjobb fiai és leányai a vörös hadsereg soraiban küzdöttek október ügyéért, harcoltak a fasizmus ellen Spanyolországban, és az igazságot hirdették a népnek a Szovjetunióról a Horthy-rend- szer legsötétebb éveiben. S egyben harcot jelentett a jövendő szocialista magyaror- szágért is. Amikor pedig a magyar munkásosztály — felszabadulva a fasiszta bitorlók igáiból — hatalomra jutott, első külpolitikai lépésként megbonthatatlan, testvéri szövetséget teremtett a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Immár csaknem három évtizede a munkásosztályé és pártjáé a döntő szó a magyar politikában, a gazdaságban, az élet minden területén. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a munkásosztályra támaszkodva, lelkesítő távlatokat nyitott az ország előtt, tömörítetté az egész népet, az egész nemzetet. Létrejött a szabad emberek társadalma, az a társadalom, amelyben mindenki kibontakoztathatja képességeit, tehetségét, alkotókészségét. Együtt a történelmi úton Nem először járok Magyar- országon. Emlékszem rá, milyen volt országuk a fasiszta iga alóli felszabadulásért folyó harcok napjaiban; emlékszem, hogyan indult meg magyar földön a szocializmus építése; emlékszem az ellenforradalom ellen, a szocialista rend megszilárdításáért vívott harc bonyolult időszakára. Az utóbbi években különösen gyakran volt alkalmam Magyarországra látogatni, összehasonlítva a tegnapot a mával, az ember jobban felmérheti, milyen nagy, történelmi utat tett meg az önök országa, mennyire elmélyült a szovjet—magyar barátság. Mi, szovjet emberek, szovjet kommunisták, nagyra becsüljük ezt a barátságot, amely kiállt minden megpróbáltatást, s a szocializmus és a kommunizmus diadaláért vívott közös harcunkban edződött. Ez a barátság áthatja országaink egész életét. E barátság a legmagasabb fokon pái'tjaink testvéri együttműködésében, pártszervezeteink széles körű érintkezéseiben, az MSZMP és az SZKP Központi Bizottságának állandó kapcsolataiban fejeződik ki. Igen jó, igen baráti viszonyunk alakult ki Kádár elvtárssal és más magyar vezetőkkel. S különösen nagyszerű, hogy mindennapi gyakorlattá lett a szovjet és magyar dolgozók — munkások, parasztok, a tudomány és a kultúra művelői — tízezreinek, százezreinek rendszeres, szoros, elvtársi érintkezése. Vagyis barátságunk valóban az egész népet átfogja. Ez a barátság nemcsak a mának, nemcsak a holnapnak szól, hanem örök időkre érvényes 1 Az SZKP KB főtitkára aztán a csepeli gyár szovjetunióbeli kapcsolatairól beszélt. : majd megállapította — újból j és újból megbizonyosodunk | arról, hogy ha egyesítjük erő- íaszítéseiinket, erőnk nem egyszerűen párosul, hanem gyarapodik is. A KGST-re utalva leszögezte: a KGST-országok ipari termelése az idén, a jelekből ítélve, csaknem nyolcszorosán haladja meg az 1950. évi szintet. A fejlett kapitalista országokban pedig, előzetes adatok sz?erint, ugyanezen idő alatt kb. háromszoros a nőve- IíöcIgs Nehéz az embernek, ha egyedül van, nehéz egy országnak is, ha nincsenek szövetségesei, ha nem foghat össze vele egy eszmét valló népekkel, baráti államokkal. Erről elvtársak, saját tapasztalatunk alapján győződhettünk meg, amikor hosszú éveken át egyedül álltunk az imperialista államok gyűrűjében. Épp ezért örülünk annak, hogy ma már az egész világon vannak velünk barátságban lévő országok. Különösen nagyra tartjuk, hogy vannak veiünk testvéri viszonyban lévő, szocializmust építő népek. Tudjuk, hogy ezt szívén viseli a nagy szocialista család minden tagja._ Egységben az erőnk, ez döntő tényezője annak, hogy sikeresen teljesítsük mind belső, nemzeti, mind pedig közös internacionalista feladatainkat! Az utóbbi években a testvérországok kapcsolatai tartalmasabbak és gyümölcsözőbbek, mint valaha voltak. A te'jes egyenjogúság alapján egyesíti erőfeszítéseit az alumínium-termelésben csakúgy, mint a gépkocsigyártásban, az olaj feldolgozásban és az elektronikus számítástechnika ki- fejlesztésében. Munkánknak I tág tere van. Minden lehető | módon tovább erősítjük gazdasági kapcsolatainkat. Egyre szorosabb a szocialista államok politikai együttműködése. Minden fenntartás nélkül mondhatjuk, hogy gyakorlatilag nincs egyetlen | olyan nagy horderejű akció sem a nemzetközi küzdőtéren, amelyben ne lennénk egységesek. Ez növeli közös külpolitikánk eredményességét. Évről évre tökéletesedik katonai együttműködésünk. A szocialista országok nem csinálnak abból titkot, hogy amíg fennáll az agresszív NA- TO-tömb, meg fogjuk tenni az erőfeszítéseket ezen a területen is. A munka tervszerűen folyik, és úgy gondolom. Kádár elvtárssal együtt biztosíthatjuk önöket, hogy a Varsói Szerződés fegyveres erői megbízhatóan őrzik országaink, népeink békés munkáját. Még három évtized sem telt el a szocializmus világrend- szerének létrejötte óta. Aránylag rövid idő ez, de mekkora, és sok tekintetben meghatározó szerepet tölt be a világon a népeknek ez az új közössége. A szocialista világrendszer példájára az országok közötti új, a történelemben azelőtt ismeretlen kapcsolatok, a teljes egyenjogúságra, a kölcsönös segítségre és a közös célokat szolgáló kollektív együttműködésre épülő viszonynak. A világ küzdőterén együttesen fellépő szocialista államok segítik a társadalmi haladást, akcióik megfelelnek a munkásosztály, valamennyi dolgozó, a föld minden népe létérdekeinek. Nyíltan meg kell mondanunk: az, hogy az imperialisták nem mertek kirobbantani új világháborút, mindenekelőtt a szocializmus világrendszerének történelmi érdeme. Nélküle más volna bolygónk arculata. Felsorolni is nehéz lenne mindazt, amit a szocialista országok a béke és a haladás érdekében tettek. Elég, ha megemlítjük nemzetközi politikánk egyes alapvető célkitűzéseit a legutóbbi években. Ezek a következők:, — A béke érezhető, érzékelhető megszilárdítása Európában ; — A hős vietnami népnek nyújtott nagy és sokoldalú segítség az imperialista agresz- szió elleni sikeres harcához;, — A haladó rendszerű arab országok, azok igaz ügyének támogatása; — Hatékony szolidaritás Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika- népeivel abban a jogos törekvésükben, hogy gardái legyenek otthonuknak; — Az India és Pakisztán közötti jószomszédi viszony kialakításának és e körzet békéje helyreállításának tevékeny segítése; — S végül: eredményes harc a békés egymás mellett élés elveinek meghonosodásáért a nemzetközi viszonyok egészéJ ben; harc a tartós békéért, a j fordulatért a feszültségtől az enyhülés felé, a bkzalmatlan- ságtól és a viszálytól a kölcsönösen előnyös együttműködés irányába. Mindez, elvtársak, nem kulisszád mögötti diplomáciai lépés, nem egyezkedés a népek háta mögött, hanem nyílt, következetes, becsületes politika. S ez nem ígérgetés, nemcsak elmélet, hanem gyakorlat. Az európai politika egyes kérdései Mélyül és egyre sokoldalúbbá válik gazdasági együttműködésünk. Ezt világosan mutatja országaink példája is. A Szovjetunió és Magyarország Ennek kapcsán szeretnék kitérni az európai politika egyes kérdéseire. A napokban, mint ismeretes, parlamenti választásokat tartottak az NSZK-ban. Természetesen, nem kívánom itt részletesen értékelni a választások eredményeit. Egy következtetést azonban bizonyára érdemes levonni. Akik keresztezik az enyhülés útját, és vissza szeretnék téríteni Európát a hidegháború napjaihoz, azoktól a választók megvonják a támogatást. A választók a békére, az enyhülésre, a reális politikára szavaznak. S ez nemcsak Nyugat- Németoraágra érvényes, hanem szélesebb jelentősége is van. Az európai helyzet tehát továbbra is a jó irányába változik — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev, majd leszögezte annak lehetőségét, hogy a közeljövőben újabb hasznos lépések történjenek kontinensünk politikai légkörének javítására. Amellett vagyunk — mondotta —, hogy megtisztítsuk az európai talajt a múlt hordalékától. Ezt nagymértékben elő kell segítenie az összeurópai értekezletnek, amelynek sokoldalú gyakorlati előkészítése már megkezdődött. Azt várjuk az összeurópai értekezlettől, hogy megerősítse valamennyi európai államfő egyenlő és tényleges biztonságának elveit. Ellenezzük a megkülönböztetést az európai kereskedelemben és amellett vagyunk, hogy széles körben fejlődjék az európai államok egyenjogú érdemi együttműködése különböző területeken. Ha messzebbre nézünk, azt látjuk, az európai politikai légkör javulásé lehetővé teszi, hogy foglalkozni kezdjünk egy olyan fontos feladat megoldásával, mint a fegyveres erő és a fegyverzet csökkentése Európában. Nem akarok itt jövendölésekbe bocsátkozni mindezek megvalósításának konkrét formáit illetően, de bízunk abban, hogy a felek jó szándékával meg lehet majd találni a konstruktív megoldást. A szocialista államok külpolitikája mind nagyobb elismerésre és támogatásra talál. A népek látják, hogy tőlünk, kommunistáktól idegenek az önző külpolitikai számítások. Az, amire törekszünk, megfelel a béke, minden dolgozó érdekeinek. S nem véletlen, hogy mindenütt, ahol még elnyomás és erőszak uralkodik, ahol kifosztják a munka emberét, úgy tekintenek a népek a szocializmusra, mint az egész emberiség zászlajára és reménységére. A főtitkár a továbbiakban a szocialista államok ezekből fakadó történelmi felelősségére hívta fel a figyelmet, majd az imperialista mesterkedésekről szólva leszögezte: • Az imperialisták nem kis reményeket fűznek a kínai vezetésnek a Szovjetunió és más szocialista országok irányában tanúsított nyíltan ellenséges magatartásához. A; kínai vezetők cselekedetei a nemzetközi küzdőtéren szöges ellentétben állnak a, béke és a szocializmus érdekeivé!, s ez teljes mértékben megfelel az imperialista reakciónak. Hol a valód krrús ? Szovjeteden« kis .'válásaikkal Pekingben olyan abszurd állításokig jutottak el. mintha a Szovjetunió Kína megtámadására készülne. Aligha feltételezhető azonban, hogy a koholmányok szerzői komolyan hinnék ezt. Nem ártana, ha a kínai vezetők gondosabban kutatnák, mi is a valódi forrása a Kínai Népköztársaság rossz viszonyának a Szovjetunióval és más szocialista országokkal. Akkor bizonyára rájönnének, hogy ez a forrás ott található a kínai fővárosban, saját politikájukban, amelynek célja az államok közötti viszony kiélezése, szakadás előidézése a szocialista rendszerben és az antiimpe- rialista erők megoszlása. Kínának ez a politikája nem segítheti elő a szocialista országokkal való jó egyetértést. — A Szovjetunió — ezt ismételten hangoztattuk — a K;- nai Népköztársasággal való viszony normalizálása mellei; foglal állást. Elvi irányvonalunkat Kína viszonylatában vi - lágosan megszabták az SZKP XXIV. kongresszusának határozatai, s megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy ebben a fontos kérdésben is teljes az egységünk a Magyar Népköz- társasággal és más testvéri szocialista országokkal. rr Őszinteség, hiú lom, kölcsönös megértés A szovjet párt- és kormány- küldöttség látogatása a Magyar Népköztársaságban és a tárgyalások hozzájárulnak a szocializmus erőinek általános erősödéséhez, a béke megszilárdításához a világban. Üjabb jelentős lépést tettünk a szovjet—magyar együttműködés fejlesztésére. Tovább erősödött a kapcsolatainkra oly jellemző őszinteség, bizalom és kölcsönös megértés. Jó távlatokat vázoltunk fel együttműködésünk minden fontos területén és kétségtelen, hogy kapcsolataink az elkövetkező években még gyümölcsözőbbek és szorosabbak lesznek, vagyis minden alapunk megvan ahhoz, hogy elégedettek legyünk a látogatás eredményeivel. Erről beszéltek itt a magyar elvtársak is, és mi teljes mértékben egyetértünk velük. Delegációnk tagjai a látogatás napjaiban több megyében jártak, találkoztak ipari és mezőgazdasági vállalatok kollektíváival, a népi értelmiség kipviselőivel. Reálisan érzékelhettük teremtő munkájuk, a fejlett szocialista társadalom építése során felmerülő problémák legjobb megoldása kitartó keresésének légkörét. S önökkel együtt bizonyosak vagyunk abban, hogy országuk dolgozói a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével meg tudják oldani az MSZMP X. kongresszusán kitűzött feladatokat. Magyarország kommunistái, munkásosztálya megérdemelt tekintélynek örvend a világ kommunista és munkásmozgalmában: a közös antiimpe- rialista front erősítéséért küzdő harcosok első saraiban haladva cselekvőén részt vesznek az 1969-es nemzetközi tanácskozás megállapításainak és eszméinek megvalósításáért végzett nagy munkában; szerepük e tanácskozás előkészítésében általános elismerést nyert. Nem beszéltem országunk belső fejlődéséről. Erről az évről annyit mondanék, hogy a szovjet nép, pártunk a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulója előkészületeinek jegyében él és dolgozik. A munkásosztály, a kolhozparasztság és az értelmiség arra törekszik, hogy újabb munkasikerekkel köszöntse ezt a nagy ünnepet és biztosítsa az SZKP XXIV. kongreszusán felvázolt tervek sikeres teljesítését. Engedjék meg, elvtársak, hogy élve e kellemes találkozás lehetőségével, kifejezzük elismerésünket a testvéri Magyarország munkásainak, parasztságának, értelmiségének és valamennyi dolgozójának azért, hogy ők is méltóképpen készülnek megünnepelni a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulóját. A szovjet emberek nagyra értékelik a testvéri érzelmek megnyilvánulását. Befejezésül Leonyid Brezsnyev ismételten köszönetét fejezte ki az MSZMP Központi Bizottságának és a kormánynak a szívélyes fogadtatásért, majd újabb sikereket kívánt a magyar dolgozóknak a szocializmus építésében. Éltette a magyar népet, a magyar munkásosztályt, az MSZMP-t, a békét és a kommunizmust.
