Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-16 / 296. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XVL ÉVFOLYAM, 296. SZÄM ÁRA 80 FILLER 1972. DECEMBER 16., SZOMBAT Holnap meg holnapután SALT—Genf Második szakasz - nyolcadik megbeszélés Pénteken Genfben, az ENSZ európai központja mellett mű­ködő amerikai képviselet épü­letében megtartották a hadá­szati fegyverrendszerek kor­látozásáról a Szovjetunió éstaz Egyesült Államok képviselői között folyó tárgyalások má­sodik szakaszának nyolcadik megbeszélését. A pénteki SALT-ülés mintegy két óra hosszat tartott. A következő tárgyalás hétfőn lesz. A tár­gyalásokhoz közelálló forrá­sok szerint a jelenlegi megbé- szélési szakasz a jövő héten véget ér, és a tárgyalások a jövő év februárjában folyta­tódnak. (ff Tegnap ávatták A feldolgozás vertikumának példája Átadták rendeltetésének a hernádi húskombinátot A Március 15. Termelőszö­vetkezetben, Hernádon, átad­ták tegnap az ország, legkor­szerűbb baromfifeldolgozó üzemét, amelyben ez időtől naponta 15 ezer csirkét dol­goznak fel. A maga nemében egyedülálló vállalkozásról már számtalanszor beszéltünk, s két hete ismét szó esett róla, amikor a szovjet párt- és kor­mánydelegáció Hernádra lá­togatott. A vendégek kíséreté­ben levő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Dimény Imre akkor megemlí­tette, hogy „nincs ma ilyen termelőszövetkezeti beruházás az egész országban”. Erről győződhettek meg tegnap az avatóünnepség vendégei is: Kazareczki Kálmán miniszter- helyettes, dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára, dr. Lada La­jos, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium főosztályvezetője, Ihászi József, a dabasi járási pártbizottság első titkára, Ku­sza Béla, a Pest megyei Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának veze­tője, Lái. g György, a Baromfi- ipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója, továbbá az üzem berendezését szállító ha­zai és külföldi vállalatok kép­viselői. A feldolgozókombinát 88 millió forintból épült (ebből' 30 millió a tsz saját ré­szesedése, 19 millió az állami támogatás és 39 millió a visz- szafizetendő hitel), ez a költ­ség pedig lényegesen keve­sebb, mint a hasonló nagy­ságrendű üzemek ára. S hogy ennek mi a titka? A tsz gár­dájának szakértelme. A kombinát termelésének hátterű a HUNNI AHIBRID elnevezésű közös vállalkozás adja — kézben tartva a ba­romfitenyésztést — amelyben 50 százalékos a hernádiak ré­szesedése. A vállalkozás ha­tóköre szinte az egész ország­ra kiterjed. Cserháti Pál, a termelőszö­vetkezet elnöke elmondotta, hogy az üzem tervezett kapa­citása a jövő esztendőre: 8 ezer tonna élő baromfi feldol­gozása. A gusztusos, konyha­kész csirkét gyors kamionok külföldre is elviszik, de java­része a hazai fogyasztókhoz kerül, részben a Baromfifel­dolgozó Vállalatok Nagykeres­kedelmi Irodájának útján, részben a szövetkezet saját fő­városi üzleteiből, illetve a megyei szövetkezeti boltokból. A létesítményt felavató Ka­zareczki Kálmán mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes hahgsúlyozta, hogy a hernádi üzem létreho­zása jó példája annak, mint kell megteremteni a me­zőgazdasági és élelmiszer­feldolgozás vertikumát a gazdaságokban. Konstruk­ciója, berendezése mintául szolgálhat a középkategóriába tartozó komplex húsfeldolgo­zó építéséhez, amint a hűtő- kapacitás teljes kihasználásá­ra elkészül a tervezett sertés­ás szarvasmarha-vágóhíd is. A hernádi példa nyomán egyébként Kisvárdán, Pécsett és Zalaegerszegen hasonló üzemeket építenek majd. S a hernádi távlatok? A baromfiüzem mellé, már jövőre építeni kezdik a sertés- és szarvasmarha- vágőhidat, itt évente 50 ezer sertést és 5 ezer szarvasmarhát dolgoz­nak fel. Tervezett helyén egyelőre még akácerdő áll. A. Z. Le Dúc Tho is hazautazott Le Due Tho, a Vietnammal foglalkozó párizsi tárgyaláso­kon részt vevő VDK-küldött- ség tanácsadója pénteken Pá­AZ FKP XX. KONGRESSZUSA Nagygyűlések Párizs peremvárosaiban BISZKU BÉLA FELSZÓLALÁSA AUBERVILLIERS-BEN Az FKP XX. kongresszusa alkalmából Párizs peremváro­saiban pénteken este több nagygyűlést rendeztek, ame­lyeken a kongresszuson részt vevő külföldi delegációk ve­zetői szólaltak fel. Bisziku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Birottság titkára az Aubervilliers-ben rende­zett gyűlésen szólalt fel, s töb­bek között a következőket mondotta: Nagy öröm és megtisztelte­tés, hogy a Francia Kommu­nista Párt XX. kongresszusán részt vevő magyar küldöttség nevében itt, Aubervilliers-ben, Párizs híres vörös övezetében, tolmácsolhatom önöknek és önökön keresetül dicső pártjuk minden tagjának, a francia munkásosztálynak, a haladá­sért küzdő minden franciának a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a magyar kommunisták, szocia­lizmust építő népünk szívből jövő üdvözletét. Ez alkalommal is kifejezrük: szolidárisak vagyunk francia testvérpártunkkal, amely ered­ményesen vezeti a harcot a monopoltőke ellen, a francia munkásosztály erejének egye­sítéséért, egy demokratikus né­pi egységkormány létrehozá­sáért, a fejlett demokráciáért, a szocializmusért. Ez elvi plat­formon nyugvó reálpolitika, a marxizmus—leninirmus taní­tásainak alkalmazása a mai francia valóságra. Pártjainkat a nemzetközi osztályharcban a lenini esz­mék alapján kifejtett interna­cionalista tevékenység kap­csolja össze. Bár alapvetően más társadalmi viszonyok kö­zött, de mi is az alkotó mar­xizmus szellemében dolgozunk. A szocializmus építése igen bonyolult társadalmi folyamat, amely eredmények mellett új problémákat és ellentmondá­sokat is szül. Fejlődésünk elengedhetetlen feltételének tekintjük a szo­cialista országok közösségével, mindenekelőtt a Szovjetunió­val való sokoldalú együttmű­ködés, szoros szövetség és in­ternacionalista egység erősíté­sét. Ebben a szellemben foly­tak tárgyalásaink a hazánk­ban most járt szovjet párt- és kormányküldöttséggel. A szocialista országokkal, a világ minden békéért és tár­sadalmi haladásért küzdő erői­vel összefogva folytatjuk har­cunkat, hogy vietnami testvé­reink küzdelmét siker koro­názza. A békés egymás mellett élés elvei szerint harcolunk az európai biztonságért, konti­nensünk tartós békéjéért. Éljen és erősödjön a nem­zetközi kommunista mozgalom egysége — fejezte be Biszku Béla lelkes tapssal fogadott felszólalását. rizsből visszautazott Hanoiba. Elutazása előtt a következő nyilatkozatot tette: „Ma visszatérek Hanoiba, hogy tájékoztassam kormá­nyomat azoknak a tárgyalá­soknak a tartalmáról, amelye­ket legutóbb folytattam Hen­ry Kissingerrel. Hanoi tartózkodásom idején fenntartom a kapcsolatot Kis­singerrel. Megállapodtunk abban, hogy sem dr. Kissinger, sem én neríf teszünk semmiféle nyilatkoza­tot bizalmas tárgyalásaink­ról.” Az egyik újságíró kérdésére válaszolva Le Dúc Tho közöl­te, hogy Párizsba való vissza­térésének időpontját még nem határozták meg. A dél-vietnami népi felsza­badító erők az utóbbi 24 órá­ban fokozták harci tevékeny­ségüket Dél-Vietnamban, s különösen a főváros környé­kén ostromolták a saigoni csa­patok állásait. HELSINKI Januárban folytatja munkáját az előkészítő tanácskozás Üdülő — a gyárnak Pénteken Helsinkiben a Di- poli nevű kongresszusi köz­pontban tartották az európai biztonsági és együttműködési értekezletet előkészítő sokol­dalú helsinki tanácskozásnak a karácsonyi szünet előtti utol­só ülését. A 34 országot képviselő dip- í lomaták a pénteki ülésen érté­kelték az eddig eltelt időszak munkáját. Az előkészítő tanácskozás a karácsonyi ünnepek után, 1973 január 15-én folytatja majd a munkáját. A legközelebbi ple­náris ülésig azonban még Épül Ráckevén a Budapesti Finomkerámiai Művek 120 személyes üdülője. A 60 szobás üdülő földszintjén társalgó, büfé, játszóhelyiség és csónaktároló kap helyet. Az épülethez később egy 300 személyes étterem is épül. Mellette kempinget alakítanak ki. Ékes János felvétele Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Willy Brandtot, a Né­met Szövetségi Köztársaság kancellárjává történt újravá­lasztása alkalmából. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke tegnap Budapest XX. kerületében tett látogatást. Részt vett a HNF kerületi elnökségének ülésén, megtekintette az új városközpontot és megláto­gatta a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárat. Itt a délutáni aktívaértekezleten tájékozta­tást adott az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára tegnap Baranya me­gyét kereste fel. A megyei pártbizottságon tartott tájé­koztatón válaszolt az időszerű bel- és külpolitikai kérdések­re. Sz. M. Butuszov szovjet la­kás- . és kommunális gazdál­kodási miniszter tegnap ellá­togatott az Országos Vízügyi Hivatalba, ahol Dégen Imre államtitkár tájékoztatta a magyar vízgazdálkodás idő­szerű feladatairól. több kétoldalú konzultációt tartanak. tételeit. Erre azért is elen­gedhetetlenül szükség van, ; mert a jövő évben meg­kezdődnek a középtávú terv előmunkálatai, s az nyilvánvaló, hogy ami elég volt a mostani program körvonalazásához, az kevés lesz az 1976—1980 közötti terv megalapozásához az üzemekben. S itt máris a tervezésnél, azaz a népgazdasági terve­zésről elfogadott törvény­nél vagyunk, ami megint- csak feladatok sorát állítja elénk, hiszen a terv nem elvont séma, hanem a gya- karlati munka legfőbb iránytűje. S természetesen nemcsak a gazdaságban, hanem az élet valamennyi területén. S ami ugyancsak lényeges: első ízben kerül sor a különböző időszakra szóló tervek összekapcso­lására, azaz a folyamatos­ság megteremtésére. Erre azonban nemcsak a népgaz­daság egészében van szük­ség, hanem a vállalatoknál szintén, hogy — amint azt ugyan nem a parlament ülé­sén, de országgyűlési képvi­selőként is a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója, Kovács Sándor megfogal­mazta — mindenkor leg­alább öt évre előre lássa­nak, s ne engedjék szaka­szokra bomlani azt, ami összetartozik. Igaz, a körö­si üzem már évek óta e szellemben tevékenykedik — ami eredményeiken is könnyen lemérhető —, de a gazdasági egységek több­ségében még az dívik, hogy van egy éves terv, azt hajt­suk végre, majd azután elő­vesszük a következőt. T ávolesne az országos, a nagy egészet össze­fogó tervezéstől az, ami a gyárakban, a vállala­toknál történik? Éppen az a baj, hogy sok helyen így gondolkoznak, s úgy vélik, nem származik semmi baj abból, ha ők nem azt, s nem úgy teszik, amit és ahogyan a népgazdasági terv megszabott. E félreér­tett önállóságnak semmi köze a ténylegeshez, előadói beszédében joggal mutatott rá Párái Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, hogy a tervezés maga a szervezett­ség, ennek pedig lényeges alkotóeleme a fegyelem. Több megyei vállalatnál is hallatszott az az aggály, hogy az új törvény — eset­leg — merevebb kereteket teremt. Most, a tanácsko­zás után, e kétkedésnek nem maradt alapja, ám az elfogadott törvény egyes szakaszaiból kiviláglik, hogy a tervezés és a vég­rehajtás minden szintjén növelni kívánják a felelős­séget; a tervezésért éppúgy, mint a megvalósításért. Az év utolsó országgyű­lési ülésszaka, kapcsolódva a párt Központi Bizottsága novemberi határozatához, erőteljesen körvonalazta holnapi — jövő évi — teen­dőinket. S úgy tette ezt, hogy közben — megint- csak a Központi Bizottság állásfoglalásának érvényt szerezve — jó alapokat te­remtett a tervezés tökélete­sítésével a holnap és holnap­után szorosabb kapcsolatá­hoz, s ezzel a gyarapodó eredményekhez. Mészáros Ottó K ét törvényt fogadott el az országgyűlés most lezajlott ülésszaka, s mindkettő gazdasági termé­szetű. A vitát, a felszóla­lók mondandóját figyelem­mel kísérve azonban meg­állapíthattuk, hogy a kép­viselők jóval szélesebb kör­ben pásztázták a társada­lom egyes területeinek álla­potát és a teendőket, mint­sem hogy beérhetnénk a gazdasági megjelöléssel. Akár a jövő évi költségve­tésről, akár a tervezésről szóló törvényt tekintsük is, mindkettő esetében a társa­dalom egészének érdekelt­ségét látjuk, s ha a költ­ségvetés holnapunkat jelöli, akkor a népgazdasági ter­vezésről elfogadott törvény a holnapután. összefüggésük nyilvánva­ló, hiszen a következő években már az a költség- vetési tervezet kerül az or­szággyűlés elé, amelyet az éppen most jóváhagyott tervezési törvény alapján munkálnak ki, ahogy az is természetes: az éves költ­ségvetések láncolata végső­soron a tervezés egészére — megbízhatóságára, tudo­mányos alaposságára — mond ítéletet. Mind a költ­ségvetés, mind a népgazda­sági tervezés olyan témá­nak tűnik, amelyhez a so­kat emlegetett kisember aligha tehet valamit. Nos, bebizonyosodott — immár nem első ízben —, hogy nem a témán, hanem a megközelítésen múlik a tár­sadalom figyelmének fel­keltése, s ez útmutatásul szolgálhat az elfogadott törvények valóraváltásához is. Éppen egy Pest megyei honatya — a 20. választó- kerületet képviselő Magyar Sándor — mutatott rá: az emberek igénylik vélemé­nyük meghallgatását, s ugyanakkor az irányító szervek nagyobb követke­zetességét is a már elfoga­dott teendők végrehajtása­kor. S ha ehhez hozzátesz- szük még, hogy a napjaink­ban zajló, a Központi Bi­zottság novemberi ülésének határozatát megtárgyaló pártbizottsági üléseken, taggyűléseken is e nagyobb következetesség sürgetése kapott erős hangsúlyt, ak­kor máris a teendők kellős közepén vagyunk. C supán saját megyén­kén belül maradva: a jövő évi költségve­tés legfőbb vezérlő elve, a termelékenység és a haté- / konyáág további jelentős növekedése már nem érhe­tő el az eddigi, viszonylag egyszerű eszközökkel. A könnyen feltárható tartalé­kok felemésztését igazolja, hogy január és október kö­zött a megye iparában az egy foglalkoztatottra jutó termelés lassabban emel­kedett, mint tavaly, a meg­felelő időszakban, s míg 1971-ben a termelésnöveke­dés egészét a termelékeny­ség javulása fedezte, idén valamelyest romlott a helyzet. Arra van tehát szükség, hogy a gazdasági egységekben most már a teendők mélyebb rétegeit tárják fel, s ne csupán rö­vid távra, de hosszabb idő­szakra is kialakítsák a ha­tékonyság javításának fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom