Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-15 / 295. szám

1972. DECEMBER 15.. PÉNTEK PEST HEGYEI k/CítIop A parlament befelezte idei utolsó ülésszakát A tervgazdálkodás a szocializmus építésének törvényszerűsége Párái Imre expozéja (Folytatás as 1. oldalról) A Minisztertanács megbízá­sából az országgyűlés elé ter­jesztem a népgazdasági terve­zésről szóló törvényjavasla­tot. A törvény megalkotásá­val magas szintű szabályozást kap alkotmányunknak az a rendelkezése, amely szerint: „A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami nép- gazdasági terv határozza meg” — kezdte expozéját Párdi Im­re, a Tervhivatal elnöke. A szocialista tervgazdálko­dás több mint negyedszázada alapvető tényezője országunk társadalmi, gazdasági fejlődé­sének, a népünk életében be­következett mélyreható átala­kulásnak. A tervgazdálkodás fontos szerepet játszott a szo­cialista társadalmi és gazda­sági viszonyok kialakításában és megszilárdításában. A terv- gazdálkodás útján haladva — támaszkodva a testvéri szo­cialista országok, elsősorban a Szovjetunió 'tapasztalataira — juthattunk el a szocializmus alapjainak lerakásához és ha­tározhattuk el a szocialista társadalom felépítését. Amikor a népgazdasági ter­vezés politikai tartalmát hang­súlyozzuk, tesszük ezit azért, mert napjainkban a burzsoá propaganda világszerte azt terjeszti, hogy a tervezés füg­getlen a társadalmi rendsze­rektől, politikailag semleges jelenség, csupán technikai módszer, nem pedig társadal­mi-gazdasági kategória. Ezzel az a céljuk, hogy éltereljék a figyelmet a népgazdasági mé­retű tervezés valóságos lehe­tőségének legfontosabb előfel­tételéről, a termelési eszkö­zök társadalmi tulajdonba vé­telének szükségességéről. Márpedig a termelési eszkö­zök társadalmasítása elenged­hetetlen feltétele az egésiz tár­sadalom érdekeit szolgáló át­fogó népgazdasági tervezésnek. A szocialista gazdaságban a tervezésnek fontos feladata ja­vaslatok kidolgozása a gazda­ságpolitikai elgondol ásóik, cé­lok továbbfejlesztésére. Összhangban a társadalmi megítéléssel A népgazdasági tervezés történelmi jelentősége Gazdasági fejlődésünk az 1947 óta alkalmazott és állan­dóan tökéletesített szocialista tervgazdálkodás rendszerében valósult meg. Az eltelt két és fél évtizedben végbement nagyarányú fejlődés és az el­ért jelentős eredmények iga­zolják a terveknek és azok megvalósításának társadal­munkban betöltött alapvető szerepét. A népgazdasági tervezés tör­ténelmi jelentőségét bizonyít­ja gazdasági fejlődésünk gyors üteme. A nemzeti jöve­delem 1970-ben az 1938. évi­nek több mint a háromszoro­sa volt. A lakosság egy főre jutó fogyasztása a termelé­kenység emelkedéséhez hason­lóan csaknem háromszorosára, az ipari termelés nyolcszoro­sára, a mezőgazdasági ter­melés mintegy másfélszeresé­re nőtt A fogyasztás szerkezetében az elmúlt évtizedben a legfon­tosabb változás a tartós fo­gyasztási cikkek arányának gyors előretörése. Fejlődtek a lakásviszonyok: 1951 és 1970 között 1 millió 50 ezer új la­kás épült az országban, ennek nagyobb része abszolút többle­tet jelent, kisebb része pedig a megszűnt, korszerűtlen, egészségtelen lakások pótlá­sát szolgálja. Gazdasági fejlődésünk je­lentős tényezője a dolgozók kulturális színvonalának emel­kedése. A két világháború kö­zött az aktív keresők 90 száza­léka még az általános iskola jelenlegi 8 osztályának megfe­lelő képzettséggel sem rendel­kezett 1970-ben már az aktív keresők több mint 60 százalé­kának van 8 osztályos általá­nos iskolai végzettsége. Nagy­mértékben emelkedett az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek aránya is. 1930- bam a két kategória együttes aránya még csak 5 százalék volt, 1970-re viszont elérte a 20 százalékot. A realitások alapján A szocializmus világméretű előretörésében és fejlődésében fontos politikai szerepe van a népgazdasági tervezésnek. A szocialista országok nemzetkö­zi tapasztalata ezt a tényt ma már meggyőzően bizonyítja. Méltán mondhatjuk tehát, hogy a tervgazdálkodás, a ter­vezés a szocializmus építésé­nek nemzetközileg is bizonyí­tott, általános törvényszerűsé­ge, amely a szocializmus útjá­ra lépett nemzetek és országok sajátos viszonyai között nyer konkrét megvalósítási formát. A szocializmus sikerének könyvelhető el, hogy ma már a tervezés a kapitalista világ­ban is elismert fogalom. A tervezés tőkés változata a két társadalmi és gazdasági rend­szer versenyének körülményei között alakult ki, amikor a ka­pitalizmus kénytelen a reali­tásokat figyelembe venni, a szocializmussal együttélni, át­véve attól a gazdaságirányítás egyes módszereit. A szocialista társadalom épí­tésének mostani időszakában a társadalmi követelmények újabb és a korábbiaknál is bo­nyolultabb feladatokat adnak. Nemcsak konkrét feladatokról van sízó, hanem arról a tapasz­talaton alapuló felismerésről is, hogy a gazdasági célok csak akkor oldhatók meg sikeresen, ha a kijelölt célok és eszközök a haladó társadalmi megíté­léssel is összhangban vannak. Szocialista államunk gazda­ságpolitikáját a gazdaságirá­nyítás egységes rendszere út­ján valósítja meg E rendszer­ben a központi irányítás a népgazdasági terven alapszik. A tervezés: tudatos felkészülés a jövőre. A jövőre való tudatos felké­szülés megköveteli a különbö­ző társadalmi, gazdasági és a műszaki tudományos folyama­tok előrejelzését. A prognózis azonban még nem terv. A terv ennél több: a terv a jövő tu­datos formálásának eszköze, a gazdaság befolyásolásának, az állam gazdaságszervező tevé­kenységének alapja, amely megszabja az állami szervek, vállalatok és szövetkezetek munkáját. A népgazdasági terv tehát a gazdasági célok megvalósítá­sát szolgáló eszközök és mód­szereli összehangolt rendsze­rének megteremtésére is ki­terjed. Új feladatok A népgazdasági tervet alap­vetően. gazdasági módszerek­kel valósítjuk meg, ezért nagy fontosságú a gazdasági szabályozóknak, terelő és be­folyásoló eszközöknek a fej­lesztési célokkal összehangolt tervezése. A népgazdasági terv döntően közgazdasági módsze­reikkel történő megvalósítása új feladat; de nem kevésbé új gazdasági és politikai föladat a terv megvalósítását szolgáló gazdasági szabályozók: első­sorban. az árpolitika, a pénz­ügyi politika — ennek kereté­ben a költségvetési és a válla­lati jövedelemszabályozási po­litika; a hitelpolitika, vala­mint a külkereskededelmd po­litika szabályozói hatásainak előrejelzése és tervezése. A tervhivatal elnöke a to­vábbiakban a szabályozókról beszélt és megállapította: gaz­daságpolitikánk lehetővé teszi, hogy a szabályozás eszközei és módszerei hosszabb távra ér­vényesek legyednek és ezzel a tervszerű munkát minden szinten elősegítsék. hangolt kormányzati intézke­déseket, amelyeket a népgaz­daság ötéves tervének szem előtt tartásával az adott idő­szakban meg kell tenni. Ez a feladat az éves, operatív nép- gazdasági tervekre hárul. A tervek összehangoltságának elemzése után az expozé így folytatódott: A tervgazdálko­dás eddigi tapasztalatait és a gazdaságirányítás rendszerével fennálló összefüggéseket figye­lembe véve, a törvényjavaslat megállapítja, hogy a népgazda­ság tervszerű irányításának fő eszköze a középtávú nép- gazdasági terv. Ezt a tervet — amely az átfogó, cselekvési programot adó célokat, fel­adatokat, eszközöket teljes összefüggésükben tartalmazza — a hosszú távú terv alapoz­za meg és készíti elő, majd az éves terv konkretizálja és időszerűsíti rövid távra. Új vonások a jóváhagyásban Központi döntések a társadalmi-politikai hatású programokban A törvényjavaslat központi állami döntés körébe utalja a népgazdaság szerkezeti fejlő­dését érzékenyein érintő és a társadalmi-politikai hatás szempontjából elsősorban fon­tos gazdaságfejlesztési prog­ramokat, a központi állami be­ruházásokat. a vállalati beru­házások és a műszaki fejlesz­tés állami támogatásának, irá­S a válasz: — Fel kell hogy épüljenek a tervezett lakások, bár az is igaz, hogy felemésztik min­den fellelhető pénztartalékun­kat ... Egy másik kis csoport kö­zepén Bánáti Gézáné, a bia- torbágyi 2. számú általános is­kola tanára, a megye 21. vá­lasztókörzetének képviselője, híven választott hivatásához, az iskolagondokról beszél. — Nehéz helyzetben va­gyunk. A biatorbágyi 1. számú általános iskola mindkét épü­lete több mint száz esztendős. Nincs sem tornaterme, sem politechnika-műhelye. De ta­lán Pátyon még rosszabb a helyzet. Négy épületben van az iskola. A pedagógusok a szü­netekben ingajáratban közle­kednek az épületek között. Nemegyszer hatszáz métert kell gyalogolniok, hónuk alatt a ténveppei, szemléltető eszkö­zökkel, gyakran esőben, sár­ban. A mi iskolánknak viszont az a problémája, mivel mű­emlék-épület, nem lehet kor­szerűsíteni, a Műemléki Felü­gyelőség pedig nem ad pénzt a leLújításra. De vannak más­fajta gondjaink is. Budaörs például egyre inkább kinövi önmagát. 1976-ig kétezer-két­száz lakás épül a község terü­letén. S ha ma még nincs is a községnek nagyobb iskola­gondja, néhány esztendő múl­va. feltétlenül lesz, mivel tu­dott dolog, hogy az új lakások nagy részébe fiatalok költöz­nek, ami lényegesen növeli majd a gyermeklétszámot. Az óvodával máris ez a helyzet: nagy társadalmi összefogással százhuszonöt személyes óvoda készült el, de máris újabb száz gyerek várja, hogy óvodás le­hessen. ★ Nemcsak a gondokról esik szó a szünetekben, gyakori az eredményekről szóló beszámo­ló is. Tausz János, az IBUSZ vezérigazgatója, a megye 22. választókörzetének képviselő­je örömmel közli: — Szépen halad a budake­szi posta építése. Sikerült azt is elintézni, hogy sokéves ké­rés után végre telefonokat is kaptak a budakesziek. így pél­dául a községi pártbizottság is, amelynek korábban nem volt telefonja. A pilisborosjenöi posta épülete is elkészült, A törvényjavaslat szerint az országgyűlés az eddigi gya­korlathoz hasonlóan, a jövő­ben is törvény formájában haigyja jóvá a középtávú, öt­éves tervet, új vonás viszont az a rendelkezés, amely sze­rint a hosszú távú terv irány­elveit az országgyűlés a jövő­ben megvitatja. Ügy véljük, hogy a távlati terv irányelv jellege nem te­szi szükségessé, hogy azt tör­vényben rögzítsük. A távlati terv fiejtes/.tés'i koncepciójá­nak az érvényesítését az öt­éves tervtörvényben kell biz­tosítani. Az eddigi gyakorlatnak felel meg a törvényjavaslatnak az az előírása, hogy az éves ter­vet a középtávú tervről szóló törvényben esetenként kapott felhatalmazás alapján a Mi­nisztertanács hagyja jóvá. Ez a tapasztalat szerint erősíti a Minisztertanács felelősségét az ötéves tervek végrehajtásá­ban, ezért javasoljuk fenntar­tani. Biztosítani kívánjuk azonban — és ezért erről a törvényjavaslat külön rendel­kezik —, hogy az országgyűlés rendszeresen áttekintse az éves tervek céljait és a meg­valósításit. Célszerűnek látszik, hogy az országgyűlés ne csak a tervek évenkénti megvalósítását, ha­nem egy-egy közép- vagy hosszú távú terv több év alat­ti megvalósulását is vizsgálja meg. A tanácsok és a gazdálkodó szervek kötelességei Az előterjesztett törvényja­vaslat a tanácsok és a gazdál­kodó szervezetek — a vállala­tok és szövetkezetek — terve­zési kötelezettségét is szabá­lyozza. A gazdaságirányítás reform­ja nyomán az egyik jelentős új dolog a vállalatok ötéves terveinek készítése. A válla­latok és szövetkezetek tervé­nek biztosítania kell egyrészt a népgazdasági tervek tevé­kenységükre vonatkozó dönté­sének — például az államkö­zi szerződések — megvalósí­tását, másrészt a szabályozó- rendszer által kifejezett haté­konysági követelmények érvé­nyesülését. A követelményeket csak úgy lehet érvényesíteni, ha a Vál­lalatok és szövetkezetek ter­veik elkészítéséhez számottevő segítséget kapnak az irányító és felügyeleti szerviektől. Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy a központi tervező szer­vek kötelesek rendszeresen tá­jékoztatni a vállalatokat és szövetkezeteket a népgazdaság fejlődéséről, a gazdasági fej­lődés előrelátható feltételeiről és segítséget nyújtani tervező munkájukhoz. Ez a szocialista társadalom feltételei között tertnészetes követelmény. Népgazdaságunk tervszerű fejlődésében nagy szerepük van a fővárosi és a megyei ta­nácsoknak. A törvényjavaslat ezért rendelkezik a népgazda­sági és a tanácsi tervek és ter­vezés kapcsolatáról. Az eddi­giekhez hasonlóan a jövőben is aktív szerep hárul a taná­csokra, nemcsak saját tervük kialakításában és megvalósí­tásában, hanem a népgazda­sági terv megalapozáséban is. Megalakul az Állami Tervbizottság Párdi Imre ezután a terve­zési munkát érintő két, egy­máshoz szorosan kapcsolódó kérdésről: a tervezés tudomá­nyos megalapozottságának ja­vításáról és a tervezés demok­ratizmusának elmélyítéséről szólt. Ugyanakkor a tervező fo­lyamat sokrétűsége, az egység és összhang követelménye nélkülözhetetlenné teszi, hogy legyen olyan központi terve­ző szerv, amely e szétágazó munkát irányítja. A tervsze­rű központi irányítás szem­pontjából lesz tehát fontos lé­pés az Állami Tervbizottság létrehozása, amely a Minisz­tertanács szerveként fog mű­ködni. A fejlődés módszereinek kutatása nyáriak és mértékének megál­lapítását, a lakosság életszín­vonalát érintő központi intéz­kedéseket, az állami tartalé­kok mértékének és összetéte­lének megállapítását és más hasonlóan fontos kérdéseket. Ezek a döntések elsősorban országos jelentőségű gazdasá­gi jeladatokra vonatkoznak, amelyeknek nagyságrendje, erőforrása, fedezetük megte­remtése, belső és külső gazda­sági kapcsolódásaik jelentősé­ge miatt mind a tervezésben, mind a megvalósításban kor­mányzati szintű elhatározást igényelnek. Mindezek alapján indokolt törvényben megerősíteni, hogy a terv — mind a középtávú, mind az éves népgazdasági terv — kötelezően állapítja meg a Minisztertanács, a mi­nisztériumok és az országos hatáskörű szervek gazdaság- irányító tevékenységéinek egy­séges és összehangolt irányát és felelősségét a megvalósítás­ban. A gazdálkodó szervezetek (vállalatok, szövetkezetek) te­vékenységének is összhang­ban kell lennie a népgazdasá­gi tervben foglalt célokkal. Hosszú, közép- és rövid távon Párdd Imre a továbbiakban tervgazdálkodásunk eredmé­nyeit elemezte, majd leszögez­te: A tervszerűség érvényesíté­séhez különböző jellegű és kü­lönböző időtávra ható dönté­seket kell összehangolni. E kö­vetelmények egyetlen tervben nem elégíthetők ki, hanem megfelelő módon összekapcsolt különböző időtávra szóló (hosszú távú középtávú, rövid távú) tervek rendszerére van szükség. A gazdasági élet menetének állandó figyelemmel kísérése, a főbb területeken bekövetke­zett változások, a jelentkező időszerű problémák rövid tá­von is megkövetelnek össze­Pártunk Központi Bizottsá­gának novemberi határozata tartalmazza a népgazdasági tervezés további tökéletesítése terén előttünk álló feladato­kat is. Mindenekelőtt terveink megalapozottságát kell javí­tani. Törekednünk kell arra, hogy a tervezéshez szükséges előrejelzéseket egyidejűleg több helyen is elvégezzék, a különböző prognózisokat üt­köztessük, és így a lehető leg­kisebb teret engedjük a szub­jektivizmusnak. A tervezés módszereinek továbbfejlesztése vonzó fel­adatokat ad azon tudományok művelői számára, akik vala­milyen módon a tervezés el­méleti és gyakorlati kérdései­vel, a tervek megvalósulásá­nak feltételeivel, a tervek és a gazdasági élet kölcsönhatá­sával foglalkoznak. Különö­sen igényt tartunk azokra a kutatásokra, amelyek népgaz­daságunk fejlődésének tör­vényszerűségét, és e fejlődés befolyásolására .ható tényező­ket, a fejlődés célszerűbb mód­szereinek kutatását tűzik ki célul. mos! a berendezése van még hátra s aztán ez is megkezd­heti működését. Marad Nagy­kovácsi, ahol szintén nagyon rossz állapotban van a posta épülete. Nagykovácsinak van egy másik nagy gondja is. Ki­csi az iskola. Illetve nem len­ne kicsi, ha csak a község la­kóinak a gyermekei járnának oda. De ebben a községben van az erdészet több mint százszemélyes gyermekottho­na, amelynek kis lakói szin­tén a község iskolájában ta­nulnak. Ebben az ügyben hét­főn megyek Madas Gábor me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyetteshez, akihez az erdészet tartozik, hogy se­gítsen az iskolabővítésben. ★ Dr. Baskay Tóth Bertalan, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára dr. Szekér Gyula nehézipari miniszterrel tárgyal a szünet­ben. A téma: a tizenöt éve hú­zódó aszódi benzinkút ügye. — A miniszter nemcsak meghallgatott — mondja dr. Baskay Tóth Bertalan —, ha­nem közölte azt is, hogy az aszódiakkal együtt keressem jel hivatalában. Megígérte, hogy segít előbbrelépnünk eb­ben az ügyben. Hosszan berreg a szünet vé­gét jelző csengő. Utoljára az idén. Az interpellációkra adott válaszokkal befejezi munkáját a majd háromnapos tanácsko­zás. Prukner Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom