Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-14 / 294. szám

1972. DECEMBER 14.. CSÜTÖRTÖK Hicn< tirííip 5 Százhalombatta is Halszállítmány MUNKA, KÖZÉRZET, ELLENŐRZÉS A demokratizmus ellen? A szövetkezeti demokrácia sok gondolatot, összefoglaló fogalom, magában rejti a tár­sulások egységes gazdasági munkáját, a népgazdasági cé­lok érvényesülését, a csoport- érdekek győzelmét az egyéni felett, az egyéni számítások megtalálását, a demokratikus döntést, a kollektív vezetést, a .javaslattevés, a beleszólás szabadságát. Ha a szövetkezeti demokrácia valóság, akkor a munka jobban megy, jobbak az eredmények, jobb a dolgo­zók közérzete. Az állam — helyi szervei útján — felügyel a szövetke­zetek életére, ellenőrzi, hogy betartják-e a jogszabályokat — abból a meggondolásból, hogy a törvények a közös cé­lokat, s az egyéni boldogulást is figyelembe veszik. Ha pél­dául a járási hivatalok a szö­vetkezet életét, munkáját vizsgálják, egyben a szövetke­zeti demokrácia érvényesítésé­re is fényt derítenek. Nézzük, hogy milyen a helyzet a rác­kevei járásban. Új közgyűlés E közigazgatási területen 23 termelőszövetkezet, négy szak- szövetkezet, négy ÁFÉSZ, két lakásépítő szövetkezet, egy ktsz, három háziipari szövet­kezet, három takarékszövetke­zet, öt szövetkezeti közös vál­lalat, négy szövetkezeti közös vállalkozás működik. A gaz­dálkodásukat, szervezeti éle­tüket meghatározó alapszabá­lyokat — az egységes szövet­kezeti törvény szellemében — szeptember 30-ig készítet­ték él, s tárgyalták, fogadták el a közgyűléseken. A műkö­dési szabályzatokat az állami szervek ez év december 31-ig felülvizsgálják, s ha megfelel­nek a törvényeknek, jóváhagy­ják azokat. Ezek az új alap­szabályok lehetnek a forrásai a még gyorsabban fejlődő szö­vetkezeti demokráciának. Az állami szervek azonban nemcsak az alapszabály felül­vizsgálatával foglalkoznak, hanem időről időre ellenőrzik a szabályok betartását is. így derült fény, hogy a dömsödi Petőfi Tsz-ben a határozatho­zatali képességgel volt problé­ma, ezért meg kellett ismétel­ni a közgyűlést. Előfórdul, hogy az ellenőrök törvénysértő határozatot találnak, mint például a kiskunlacházi Kis­kunban, ahol a vezetőség olyan határozatot hozott, amelyre csak a közgyűlés hi­vatott. Az ilyen határozatot megsemmisítik. Törvénysértő módon járt el a szigetcsépi Lenin Tsz is, ahol nem a fel­vételi kérelem beadásának időpontjában határozták meg a tagsági viszony létrejöttét, hanem visszamenőleg három évre. E néhány példa is szem­lélteti, hogy a felügyeleti el­lenőrzés az üzemi demokrácia megerősödését is szolgálja. Adóhiány Az ÁFÉSZ-eknél is döntő a belső ellenőrzés megszervezé­se. Képzett belső ellenőrt a járás összes szövetkezetei kö­zül csak hatban alkalmaznak. A kétévenkénti külső ellenőr­zést a jogszabály kötelezővé teszi. Eddig hét szövetkezet végeztetett el átfogó, komp­lex ellenőrzést, ilyen vizsgá­lat zajlott le a dömsödi AFÉSZ-nél is. Az ellenőrzés hiányosságairól tanúskodik az a tény, hogy a bevételi igazga­tóság több szövetkezetnél nagy adóhiányt állapított meg. Az ellenőrzés fokozása tehát el­kerülhetetlen, különben csor­bát szenvedhet a közösségi ér­dek. Az ÁFÉSZ-ek, ktsz-ek, taka­rékszövetkezetek lényegesen kisebb létszámúak a járásban, mint a mezőgazdasági tsz-ek, s azok közös vállalatai. Szol­gáltatási feladataik azonban igen nagyok. E szövetkezetek ez év január elsejével kerül­tek a járási hivatal szakosz­tályainak felügyelete alá. A vizsgálatok elkezdődtek, s a szakemberek feltárták például, hogy a takarékszövetkezetek működési szabályzatai nincse­nek egységes szerkezetbe fog­lalva. A lakásépítő szövetke­zetek munkája még kiforrat­lan, a közösségek komoly ne­hézségekkel küzdenek. Még megoldatlan a rendszeres bel­ső ellenőrzés hatékonyságának növelése. Az ipari szövetkezetek már hosszabb ideje működnek. Alapszabályuk jóváhagyása, törvényességi felülvizsgálata megtörtént. Az engedély nél­kül folytatott munkákat be­szüntették. Az állami felügye­let e szövetkezeteket is rászo­rította, hogy rendeltetésüknek megfelelően végezzék tevé­kenységüket, azon célokért, amelyékért létrehozták e mun­kaközösségeket. Tervszerűbben Ha a szövetkezeti demokrá­cia valóság, akkor a munka jobban megy, jobbak az ered­mények, jobb a dolgozók köz­érzete. Látszatra a felülvizs­gálat, a jóváhagyás, az ellen­őrzés, vagyis qz állami fel­® Mit mondana ezen a születésnapon? — Illés Béla úgy fogalmazta meg, hogy aki azért él, amiben hisz, az haláláig fiatal marad, ötvenhárom év alatt jó tapasz­talatokat szereztem ennek igazságáról. Mindenkinek a maga dolgát kell tennie, ennyi az egész. 6 Most megjelent köny­vében, a „Hispániában” Ta- citust idézi. „Kevesen ma­radtunk és — hogy úgy mondjam — nemcsak má­sokat éltünk túl, hanem szinte magunkat is.” Nincs ebben némi kesemyésség? — Nincsen. Csupán a magam nemzedékére gondoltam, a ti- zenkilencesekre, a „spanyolo­sokra”, de a negyvenötösökre is, a kommunistáknak arra a vonulatára, amely lassan —és természetszerűen — átadja a stafétabotot. Jó érzés, hogy van kinek, s elégtétel is: amit kezdtünk, amit tettünk, az ma egyenesben van. ügyelet a demokratizmus ellen hat. E megállapítás azonban tényleg csak látszat, a lényeg pont az ellentéte: a járási hi­vatalok épp azon jogszabályok betartását ellenőrzik, amelyek a szövetkezeti demokrácia alapjait jelentik. Ha törvény- ellenes az alapszabály, csorbát szenved a demokratizmus, ha laza a belső ellenőrzés, ennek a közösség látja a kárát. A felügyelet tehát a szövetke­zeti demokrácia kiterjesztésé­nek egyik ösztönzője. Természetesen még sok a teendő, hogy a hivatali segít­ség intenzívebb legyen: a fel­ügyeleti vizsgálatokat rend­szeresebben, tervszerűbben, ütemesebben kell elvégezni, a feltárt hibák gyorsabban meg- szüntethetők, ha az ellenőrzés után a helyi vezetők bevonásá­val elemzik a tényeket. A kor­szerűbb felügyeleti munka szolgálja jobban a szövetkeze­tek, az egyének és az egész népgazdaság érdekét. F. P. • Brecht szerint „Wer die Macht hat, hat die Sor­gen”, azaz a hatalom gon­dokat szül. ön, életében sű­rűn küzdött a hatalom el­len, egy másik s a legfőbb hatalom, a proletáriátus se­regének sokféle parancs­noki posztján. Nyilván ho­zott fájdalmas döntéseket is. Mi ad erőt ezekhez? — A tudat, hogy minden a hatalmon, a ki kit győz le elvén múlik. A hit, hogy amiért cse­lekszünk, az a legigazibb ügy. A meggyőződés, hogy Landler Jenőt idézve, csatát, háborútel lehet veszíteni, de forradalmat soha. Ma úgy mondom: köny- nyebb harcolni a szocializmu­sért, mint megvalósítani azt. A fegyveres frontok arcvonala mindig világosabb, mint az ideológiai küzdelmeké, a bé­kés építőmunkáé. Ezért ami­kor problémákról hallok, soha nem azokra, hanem a megol­dásra teszem a hangsúlyt, az a fontos. Aki úgy hiszi, hogy Nepálba Egy ENSZ-akció keretében Magyarország — honosítási célból — növényevő halakat küldött Nepálba. összesen 1500 egynyaras amurt, fehér- és pettyesbusát szállítottak a több mint nyolcezer kilomé­terre fekvő országba. A rendkívül kényes halakat nagy gondossággal készítették elő a dinnyési ivadéknevelő tógazdaság, a százhalombattai temperált vizű tógazdaság és az Állatkert akváriumának dolgozói. A 10—11 centiméter nagyságú halakat klórmentes, kristálytiszta vízbe helyezték. A szállítmány ezután hármas falú PVC-zsákokba került. Tiszta oxigénnel feszesre fel- fúvott zsákokat hermetikusan lezárták, majd kartondobozok­ba rakták. A kényes szállítmány 25 óra alatt érkezett meg Kathman- duba, Nepál fővárosába, ahol a FAO megbízásából a magyar Goynarovich Elek professzor irányításával nagyszabású hal­tenyésztési programot valósí­tanak meg. Bástyasétány Gárdonyi sírjához Az egri vár fokán teljes hosszában elkészült a bástya- sétány. A vár megmaradt léte­sítményeinek és romjainak konzerválása 15 éves távlati terv szerint halad, és az érdekes munka most fontos szakaszához érke- kezett: helyreállították a városra né­ző déli várfal mintegy 120 mé­teres szakaszát, a több mint négy méter vastag várfal te­tején pedig 280 centiméteres szélességben sétányt építettek. Az erkélyszerűen kiképzett sé­tányokról festői kilátás nyílik Egerre. A bástyasétányon a vár be­járatát képező Varkots-kapu- tól a gótikus kaputornyon át Gárdonyi Géza sírjáig sé­tálhatnak a város vendé­gei. A vár valamennyi felszíni és föld alatti nevezetességét a sé­tányról lehet megközelíteni. egy csatát kell megvívnia, az keveset vállal. A szocializmus­hoz ve2ető út ellentmondások­kal van kikövezve. S csaták nemcsak akikor zajlanak, ami­kor dörögnek a fegyverek. • Azaz, nincs, nem lehet elégedett forradalmár? — Igen is, nem is. Minden eredmény elégtétel, de, hogy katonai hasonlattal éljek, a si­kerek továbbfejlesztése a győ­zelemhez elengedhetetlen. A szocializmus építése, megint- csak katonai kifejezéssel, nem állóháború, hanem dialektikus folyamat. Örökös mozgás, de nem egyetlen irányban! Jó lenne nyílegyenesen haladni, de vannak kitérők, kátyúk is. Nemegyszer részkudarcok. Ám végső soron az a fontos, hogy tudjuk, mit akarunk. • A kommunistákra el­lenfeleik évtizedek óta sze­retnék rásütni a bélyegzőt: fanatikusok. Az ön élete nem szűkölködik olyan tettekben, amelyek mintha igazolnák ezt... — Ha ellenfeleink elkötele­zettségünket vélik fanatiz­musnak, igazuk van. A kom­munisták „fanatizmusa” az optimizmus, ami az ügy igaz­ságáról való meggyőződéssel egyenlő. E „fanatizmus” a tör­ténelmi perspektíva maga, a társadalmi mozgás iránya. S ez a „fanatikusokat” igazolja. ^ Ön harcolt tizenkilenc­ben az intervenciósok el­len, Spanyolországban Franco csapataival nézett szembe, Franciaországban Bőrárü-különlegességek Budapesten a Haris közben megnyílt a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat és a Budapesti Bőripari Vállalat közös üzlete. Különféle bőrdísznitiárukból, börruházati cikkekből 6 millió forint értékű árukészlettel rendelkeznek. Hetvenöt éves Jász Dezső Részese századunk legnagyobb csatájának, a ha­zai, s a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom küz­delmeinek. Megalakulása után egy hónappal már tag­ja a Kommunisták Magyarországi Pártjának. Münnich Ferenc nevezi ki a békéscsabai 101. vörös gyalogezred politikai biztosává. Szerkeszti a Kassai Munkást, a ro­mániai Előrét, neve ott szerepel a román, osztrák, né­met, holland, spanyol, francia kommunista párt név­sorában. Harcol a spanyol polgárháborúban, az észa­ki, majd az andalúziai hadsereg hadműveleti osztályá­nak vezetője, a külföldi önkéntesek közül egyedül ő kapja meg a Katonai Vitézségi Érdemrendet, a legma­gasabb köztársasági kitüntetést. Kiemelkedő alakja a francia ellenállásnak. Újságíró, író, hadtörténész, de mindenkor — mint maga vallja — elsősorban hivatá­sos forradalmár. 1897. december 14-én született Nagy­károlyban. Ma hetvenöt esztendős. Hatvanliétezer panelos lakásban Gáztűzhely, csak égésbiztosítóval Néhány évvel ezelőtt Euró­pában több nagy paneles la­kóház omlott össze gázrobba­nás következtében, s ezek a katasztrófák felhívták a fi­gyelmet arra, hogy a paneles házakban a gázrobbanás jóval nagyobb kárt okoz, mint a ha­gyományos épületekben. A panelos lakás nehéz, erős betonelemei nem enged­nek olyan könnyen teret a robbanásnak, tehát hatá­sosabb a fojtás, ennek kö­vetkeztében a detonáció is jóval erősebb. Hazánkban alig egy hónap­pal a londoni katasztrofális gázrobbanás után az építés­ügyi és városfejlesztési minisz­ter elrendelte a paneles la­kóházak szerkezeteinek felül­vizsgálását és a gázrobbanás! veszély elhárítását célzó in­tézkedések kidolgozását. Meg­vizsgálták azt is, hogy a táv­fűtéssel és meleg vízzel ellá­tott panelos lakótelepeken gazdaságosabb-e a gázbizton- sági intézkedések helyett a konyhai elektromosenergia­ellátás. Az elemzések szerint a gáz- és a villamos energia felhasználásának gazdaságos- ságában nincs lényeges kü­lönbség. A konyhai áramhasz­nálat az országos villamos- energia-termelési igényt éven­te alig 2 ezrelékkel növelné. De a következő évben az elektromosenergia-fejlesztés gondjai még ilyen kis többlet- termelést sem tesznek lehető­vé. Ezért a paneles konyhák­ban a vili any tűzhelyek csak a következő ötéves tervekben válhatnak általánossá. Tehát egyelőre fenn kell tartani a konyhai gázellátást, de gon­doskodni kell megfelelő óvin­tézkedésekről a robbanásve­szély elhárítására. A gázrobbanási veszéy el­hárítását célzó intézkedésekre vonatkozó előterjesztést a kor­mány is megvizsgálta és meg­felelő határozatokat hozott. A gázrobbanási veszély elhárítá­sa érdekében gondoskodni kell arról, hogy égésbiztosítóval szereljék fel a paneles laká­sok konyháinak gáztűzhelyeit. A gáznyomás kimaradásakor, ha a láng kialudt, az égésbiz­tosító hőérzékelője ugyanis automatikusan elzárja a gázt, s ezért a hálózati nyomás meg­javulásakor már nem kerülhet sor gázömlésre és robbanásra. A kormány intézkedésére az 1972. december 31-ig átadott paneles házak gáztűzhelyeit mind az égőfejnél, mind a sü­tőnél égésbiztosítóval kell el­látni. Összesen 66 760 bizton­sági szerkezetet szerelnek be. Az állami tulajdonban álló többszintes paneles épületek­ben a negyedik ö1|éves terv végéig folyamatosan, éven­kénti ütemezésben, a tanácsok lakóházjavítási előirányzatá­nak terhére kell gondoskodni az égésbiztosító felszerelések­ről. A személyi tulajdonban álló lakásoknál a gázrobbanás) veszély elhárításával kapcso­latos költségek a tulajdonoso­kat terhelik, s szükség esetén az OTP kölcsönnel segít e biz­tonsági intézkedések megvaló­sításában. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium a koráb­bi vizsgálatok alapján még 1970 márciusában megtiltotta, hogy a paneles lakások belső terű konyháiba — ablak nél­küli helyiségben — gáztűzhe­lyet tervezzenek, ezeken a he­lyekén csak elektromos tűzhe­lyet szabad felállítani. Intéz­kedni kell arról is, hogy a pa­neles épületekben a propán­bután palackos gázzal működő tűzhelyek helvett is elektro­mos tűzhelyeket szereljenek fel, a propánbutángáz ugyanis fokozott robbanásveszélyt je­lent. Az új rendelkezések szerint 1973. január elsejétől a pane­les lakóházakba már csak égésbiztosítóval ellátott gáz­készülékeket szabad beszerel­ni Ugyancsak január elsején lép hatályba a paneles épületek tervezéséről és kivitelezéséről szóló új műszaki előíráskötet, amely egyebek között a gáz­robbanással összefüggésben már fokozott biztonsági felté­telek érvényesítését írja elő. így a panelek illesztési csomó­pontjait 500 kllogrammnyi vízszintes irányú erőhatásra kell méretezni. A műszaki előírások alapján gondoskodni kell a korábbinál jóval hatá­sosabb légcseréről, t amely megkétszerezi a robbanás el­hárításának megakadályozásá­nak esélyeit. az SS géppisztolyaival, Félt? — Olyan hősök, akik nem félnek, csak a népmesékben vannak. A való világ küzdel­meiben emberek vesznek részt, akik természetes önfenntartá­si ösztöne a félelem. Leküz­deni a félelmet erkölcsi tarta­lékok kérdése. Jó néhányszor már úgy nézett ki: otthagyom a fogam. S mégis, nyílt kiút A vak reménykedés nem ér sem­mit, annál többet a kollektíva esze, összefogása, bátorsága. Minden nehéz helyzetből a kö­zösség lelt megoldást. S még valamit ehhez: mind katona­ként, mind civilként megta­nultam, hogy parancsnokolni, bármilyen kis vagy nagy posz­ton, csak elmélyült ismeretek­kel lehet. • Harcolt, s írt; golyók­kal, betűkkel küzdve. „Bu­dapesttől Budapestig” cí­mű kötetének mottója egy Cervantes-idézet. „A toll nem csorbítja a lándzsa he­gyét, sem a lándzsa a tol­iét.” Tanulmányokat pub­likált német, francia, spa­nyol, svájci, holland lapok­ban, társa volt Landler Je­nőnek, Zalka Máténak, ki­váló forradalmárok sere­gének. Mit jelent önnek az a szó: öröm? — Azt, ha olyasmit tehet­tem, tehetek, aminek eredmé­nyét megoszthatom másokkal, aminek gyümölcse nemcsak az enyém. Azt, hogy becsülni tu­dom a kis eredményeket is. Azt, hogy felnevelődött egy olyan nemzedék, amely meg­tanult gondolkozni, mely hitet és tudatosságot ötvöz, s így cse­lekszik. Azt, hogy bárhol le­gyek is az országban, mindent úgy nézhetek: közöm van hoz­zá. Ma hetvenöt esztendős. 1918 óta katonája a világ­méretű küzdelemnek. Egyik cikkének mottója Fede­rico Garcia Lorca hitvallása: „Amíg élek, a szegények pártján fogok állni.” Jász Dezső sem tett másként, s erejének forrása kommunista hite. A Pravda írta ró­la: „Ha olyan emberekkel találkozunk, mint Jász De­zső, az internacionalizmus szó valósággal látható tar­talmat nyer.” Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom