Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-09 / 264. szám

1972. NOVEMBER 9., CSÜTÖRTÖK 5 KISOROSZI IFJÚSÁGI HÁZ Egy község összefog Kisoroszi főterén egy ház körvonalai bontakoznak ki. A falak állnak, az épület még az idén tető alá kerül. Az épít­kezésen általában csak vasár­nap és munkaszüneti napokon dolgoznak. Társadalmi mun­kával építik a község ifjúsági házát. Ha elkészül, a kisoroszi fiatalok már nem a kocsmá­ban, nem a sötét utcasarko­kon találkoznak, hanem kultu­rált körülmények között, szép, tiszta világos helyiségekben. Egy busz A község fiataljai kérték az ifjúsági házat két és fél évvel ezelőtt. Anyagi keret nem volt rá, így felajánlották, hogy maguk építik fel. Most vasár­nap és munkaszüneti napokon falazzák az ifjúsági házat. Kisoroszi lélekszáma 10 év­vel ezelőtt 1200 volt. Ma 880- an laknak a községben. Csalá­dostul költöznek el a község­ből a fiatalok. A múlt eszten­dőben 7 család költözött el, ugyanebben az évben 11 idős ember halt meg, a születések száma pedig kettő volt. A fia­talok szinte kivétel nélkül el­járnak dolgozni. A szerencsé­sebbek a Duna váci oldalára komppal, a szentendrei oldal­ra még ennél is rosszabb a közlekedés. Egyetlen busz megy a Szentendrei-sziget csücskébe, Kisorosziba: este 9-kor érkezik és reggel ne­gyed 5-kor megy vissza. Aki lekési, aligha juthat el aznap Azonnal felveszünk kőműves, vízszerelő, asztalos, ács, hidegburkoló, burkoló, parkettás, tetőfedő, bádogos, villanyszerelő (nyugdíjast is), vasbetonszerelő, autóvillamossági szerelő, lakatos, könnyűgépkezelő, gépkocsivezető SZAKMUNKASOKAT, továbbá BETANÍTOTT munkasokat, SEGÉDMUNKÁSOKAT (16. évüket betöltött fiúkat is), RAKODÓKAT, KUBIKOSOKAT. Jelentkezés a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. Szolgáltatásaink a lakosság részére: rádió, televízió, háztartási gépek javítása pilisvörösvári javítóműhelyünkben I RAMOVILL garancia-szerviz szolgálat isi Bejelentésre háznál Is javítunk. (Telefon: Pilisvörösvár 204.) Cipőjavítás: solymári, pilisvörösvári, piliscsabai, pilisborosjenői, tinnyei, nagykovácsi, pilisszántói részlegeinkben és felvevőhelyeinken. Igényes fodrászatainkban modem, újvonalú frizurák készülnek a fentebb felsorolt községekben. Kozmetikai rendelés, szépségápolási tanácsadás Pilisvörősvárott. ÉSZAK-BUDAI JÁRÁSI VEGYES KTSZ Solymár Budapest legnagyobb szerszámszaküzletében mindent megtalál a barkácsoláshoz a kéziszerszámoktól az elektromos fúrógépig. Autósszerszám-készletek, csavarhúzó-készletek, különféle elektromos szerszámgépek nagy választékban kaphatók a Vesék# í VÁLLALAT 5. sz. boltjában, Budapest Vili., Üllői út 32., telefon: 334-900, 13-as mellék. a községből. A községi tanács elnöke, Gál István mondja: „Attól tartunk, elöregszik, ki­hal a községünk. Ügy érezzük, az ifjúsági ház majd sokat változtat a jelenlegi helyzeten. A fiatalok majd itthon is megtalálják a szórakozást. Akik hétvégeken nem mennek be városba, nem tudnak ma­gukkal mit kezdeni. Szinte olyan a falu a hét végén, mintha már most kihalt vol­Ha az orvos is A község vezetői sokáig ha­boztak, belekezdjenek-e a ház építésébe. Attól tartottak, pénz nélkül semmire sem jutnak. A legszerényebb kivitelben is 600 ezer forintba fog kerülni az ifjúsági ház. A KISZ Pest megyei bizottsága 59 ezer fo­rintot, a járási hivatal pedig 100 ezer forintot ajánlott fel az ifjúsági házra. Ez persze kevés lenne, ha a község nem fog össze. A negyven KISZ- tagnak — akikre mindig szá­mítani lehet — sokszor akad más elfoglaltsága: nehéz a szü­lőket meggyőzni, hogy kukori­catörés helyett a közös ottho­nukat falazzák. Jó példával elöljámak a község vezetői is. Az iskola igazgatója és a köz­ségi párttitkár, Homoki Ottó, a tanácselnök, Gál István és dr. Gáti János, a körzeti orvos, bár nem a KlSZ-korosztály- hoz tartozik, mégis kétkezi munkával segíti a ház felépíté­sét. Dr. Gáti János 19 éves lányával együtt tölti itt, az építkezésen pihenőnapjait. Mióta ő kijár dolgozná, azóta sokan követték, mondván, ha az orvos csinálja, nekünk is ott kell lennünk. Klubot kapnak A szakipari munkákra a község nyugdíjasait is szeret­nék megnyerni. Hiszen a ter­vezésnél rájuk is gondoltak, önálló klubhelyiséget kapnak az ifjúsági házban. A kisoroszi ifjúsági ház nem lesz reprezentatív: csak egy nagyteremből és néhány helyi­ségből áll, de szép példája egy község összefogásának. Árokszállási Éva Vízrendezési munka Kerepesen Idén tpbb ízben is nagy ká­rokat okozott Kerepesen a vi­har, pontosabban a dombol­dalról lezúduló víztömeg. Nemcsak több út vált járha­tatlanná, hanem a lakóházak­ban is kárt tett a sodró ere­jű csapadék, s különösen ne­héz helyzetbe került az Ady Endre utca. Érthető tehát, hogy elsőként e terület víz- rendezési terve készült el, s a községi tanács — bár nem könnyen — a kivitelezői kapa­citást is előteremtette. A víz- rendezési munka a napokban megkezdődhet, s még ebben az évben 600 ezer forintot fordí­tanak az Ady Endre úti lakó­házak megvédésére. Sarkiludak Budapesten még soha nem látott sarki ludak érkeztek Londonból a Fővárosi Állat­kert címére. Az értékes mada­rak hazája az Európa északi részein elterülő tundrák vidé­ke. Grönland szigete. A csere útján beszerzett négy madár­nak még a fiatal sárid ludak- ra jellemzően szürkésfehér a tollruhája, amely a vedlés után lesz hófehér. Ultrahangos mélységmérővel és radarral felszerelt kitűző­hajók ellenőrzik az alacsony vízállás miatt leszűkült dunai hajózóutakat. Napirenden: az ügyvitel gépDSításe a szövetkezetekben és a szövetkezeti vállalatoknál A fogyasztási szövetkezeti mozgalomban eddig 240 ÁFÉSZ és 40 takarékszövetke­Kiből lesz jó kereskedő? Ismerkedő, tájékoztató meg­beszélésre hívta össze tanulóit szüleikkel és oktatóikkal együtt a péceli ÁFÉSZ. Vass István­ná, a MÉSZÖV oktatási szak­előadója ismertette a szak­munkástörvényből eredő sok­rétű feladataikat. Pest megye szövetkezeti kereskedelmi hálózatában jelenleg 468 tanuló készül a szakma elsajátítására. A tanulóképzés ma már úgy­szólván az egyetlen szakkép­zett munkaerőket adó forrása a kereskedelemnek, ezért rend­kívül felelősségteljes az okta­tó-nevelő munka. Sikerült-e megkedveltetni az ifjú embe­rekkel a szakmát, amelyre je­lentkeztek, hogy aztán végleg életpályájuknak tekintsék? A megbeszélésen erre a gondra is akadt gyakorlati javaslat. A korai csalódásoktól megóv­hatnák a szövetkezetek a ta­nulóikat, ha az iskolai képzés megkezdése előtt, a nyári hó­napokban, 4—6 órás napi munkaidővel boltjaikban fog­lalkoztatnák a jelentkező fiú- kat-leányokat. Így még a szak­ma tanulása előtt ízelítőt kap­hatnak a munka jellegéről és körülményeiről. Az így szer­zett tapasztalatok birtokában még elegendő idejük van a végleges döntésre. Elkerülhetnék tehát, hogy az iskolai képzés közben lépjenek vissza a pályáról. De a szövetkezetek, a boltve­zetők révén, szintén meggyő­ződhetnének a jelentkezők rá­termettségéről és képességei­ről, hogy valóban alkalmasak-e a kereskedő szakmára. k. m. N em volna helyes sajná­latra méltónak feltün­tetni a börtönbe ke­rült embereket. (Noha olyan is akad közöttük.) De a börtönből jött — akár leg- megrögzöttebb — bűnöző visz- szafogadása a „rácson kívüli” életbe társadalmi ügy. Túl az emberség követelte szemponto­kon nem mindegy a társada­lomnak, hogy a törvény ellen vétők útja ismét a börtönbe vezet, hiszen ez egyben újabb bűncselekmény elkövetését is magában rejti. Nem árt vé­giggondolni, hogy minden visz- szaeső bűnös olyan törvény- sértésért kerül börtönbe, ami­vel közvetlen egyes emberek vagy az egész közösség ellen vétett. így tehát sohasem tarthatjuk magánügynek, hogy az esetleg először megtévedt emberek — maguk vagy má­sok hibájából — ismét a bör­tönben kötnek ki. Mindezeknek figyelembevé­telével már született törvény és hoztak különböző rendelete­ket, amelyek — a hivatalos szóhasználattal — az utógon­dozás során különböző mód­szerekkel próbálják segíteni a volt elítélt visszailleszkedését a társadalomba. Az utógondozásnak két sza­kasza van. Az első még a szabadulás előtt kezdődik, amikor az elítéltnek módja van elhelyezkedése érdekében levélben fordulni vállalatok­hoz, üzemekhez. Megírhatják, milyen szakmához értenek és hogy szükségük van-e mun­kásszálláson való elhelyezésre is. (Ez utóbbi döntő, mert a szabadultak jelentős részének nincs hol laknia börtönből való kikerülése után. Gyakran — éppen az elkövetett bűncse­lekmény miatt — nem tud vagy nem mer visszatérni a „tett színhelyére”.) Legújab­ban a Büntetésvégrehajtás Or­szágos Parancsnoksága rend­szeres tájékoztatót ad közre az elhelyezkedési lehetőségekről. Amellett, hogy a börtön veze­./í'f/l/K'/ Felfelé a fej '®n tékes rádiójában, az elítéltek számára megjelenő heti hír­adóban is közzé teszik az ál­láshirdetéseket, külön prospek­tusban részletes ismertetést adnak: hol, melyik vállalatnál biztosítanak munkásszálláson elhelyezést is. Az elítéltek így már büntetésük letöltése köz­ben értesülhetnek: hol keres­nek munkaerőt és hol helyez­kedhetnek el a börtönviselt emberek, akik a jövőben tisz­tességes munkájukkal akarják bizonyítani, hogy megtalálták az utat „felfelé a lejtőn”. Az utógondozás másik része — a rendeletek szerint — a ta­nácsok feladata. A gyakorlat bizonyítja. hogy a" feladat eredményes megoldásához egy „Íróasztal” vagy akár a leglel­kiismeretesebb hivatalnak is kevés. Mindannyiunknak segí­teni kell — nem csak a bör­tönből szabadultakat, hanem az ügyet —. ha azt akarjuk, hogy csökkenjen a visszaeső bűnö­zők száma. Hadd említsük érvként az egyik fegyházban, éppen sza­badulásuk előtt állóktól hal­lottakat. N. Mihály 46 éves, de már négyszer került „rács mögé” súlyos testi sértésért. Mind­annyiszor előre biztosították a munkahelyét, ám a gvárban nemcsak a munkatársak, ha­nem a régi kártyapartnerek is várták. A háromgyerekes csa­ládapának ez elég volt ahhoz, hoey néhány hét vagy hónap múlva újra és újra verekedés­be keveredjék. D. András csak 23 éves, de már öt évet töltött különböző fegyházakban. Előbb lopáso­kért, legutóbb garázdaságért. Bár a fegyház nevelőtisztje munkahelyet szerzett neki, családja is hazavárja, a fia­talembernek — saját bevallása szerint — az a megnyugtató, hogy ezúttal REF-esként sza­badul, azaz rendőri felügyelet alá helyezték. (Ez — a többi között — azzal jár, hogy az illetőnek rendszeresen jelent­kezni kell a rendőrségen, és amíg a felügyelet tart, semmi­lyen nyilvános helyen nem je­lenhet meg.) V. Kálmánná most szaba­dul először, de férje az egy­szer megtévedt pénztárosnőt nem hajlandó visszafogadni a lakásba. Munkahelyet találni könnyebb (persze nem pénztá­rosit!), de lakásról, akár csak lakhelyről gondoskodni nehéz és ez nem is várható el a hi­vatalos szervektől. A fenti példákból nem az következik, hogy állítsunk minden szabaduló mögé rend­őrt vagy hatósági személyt, aki vigyáz rá: nehogy ismét megsértse a törvényt. Még csak azt sem kívánhatjuk, hogy a börtönből szabadulta­kat bárhol — például lakás­vagy munkásszállás ügyben — előnyben részesítsék a tör­vénytisztelő állampolgárokkal szemben. De azon érdemes el­gondolkodnunk: hogyan segít­hetnénk — ki-ki a maga lehe­tősége szerint — az utógondo­zás társadalmi munkájában A megoldás egyik része, hogy a börtönviselt embernek is le­hetőséget biztosítsunk a mun­kára, a másik azonban — és ez a nehezebb — nyújtsunk segítséget abban is. hogy ezek a gyenge emberek — a mun­katársak vagy a lakótársak nem utolsósorban a család é- a barátok — ellenőrzése és tá­mogatása mellett, ha Mért»1- a lejtőn, onnan már ne zu hanjanak vissza. Pálos Miklós _ zet gépesitette ügyvitelét. Zömmel egyedileg. Az utóbbi két évben előtérbe került a közpon­tosított adatfeldolgozás, az érdekelt szövetkezetek tár­sulása alapján. Eddig öt me­gyében alakult közös vállalat, csaknem 70 szövetkezet rész­vételével. Az ipari szövetke­zetek ügyviteli gépesítése és a számítástechnika alkalmazá­sa már öt éve elkezdődött. A továbblépés érdekében a KISZORG és a SZÖVORG megvásárolt és együttesen mű- I ködtet egy MINSZK 22 típu­sú számítógépet, amely hosz- j szabb távú tervezésekre és a ■ számítógépes szolgáltatások ] kiszélesítésére nyújt lehetősé­get. j A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek ügyvitel­gépesítése is megkezdő­dött. A mezőgazdaságban^ azonban az e célra rendelkezésre álló összeg egyelőre csak a MÉM számítógép-parkjának létre­hozásához volt elegendő. Ez főként az országos jellegű adatfeldolgozás és elemzések céljait szolgálja. Jelenleg 300 tsz-nél dolgozzák fel az ügy­viteli anyagot könyvelőgépek segítségével, a a termelőszö­vetkezetek is kezdtek társulni közös gépi adatfeldolgozásra. TORONYPINCE A híres vörösborok hazájá­ban, Villányban elkészült az állami gazdaság toronypincé­je. A sziklákba ágyazott, 20 méter magas építményben most helyezték el az első ter­mést: 24 ezer hektoliter új­bort. A föld mélyén mintegy másfél kilométer hosszúság­ban húzódik a gazdaság pin­cészete és ehhez csatlakozik a toronypince. A szakembe­rek természetesen nem a ku­riózum kedvéért döntöttek az újszerű bortároló mellett, ha­nem a kivitelezés olcsósága miatt: fele annyiba került ugyanis, mint egy hasonló nagyságú hagyományos pince. A tizenöt szögletű építmény­ben, akárcsak esy óriási ter­moszban. üveybélésű betonre- keszek őrzik a villányi hegy levét. FELVÉTELRE KERESÜNK: — gépkocsiszerelőt, — férfi segédmunkást, — női segédmunkást nappali műszakra. JELENTKEZNI LEHET: a PEST MEGYEI TANACS I. SZÁMÚ SÜTŐIPARI VALLALATA, (Vác, Március 15. tér 5.) munkaügyi előadójánál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom