Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-06 / 263. szám
Fájdalmas sóhajtással fogant az élet írta: Dr. Magyari András, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára z elmúlt napokban köszöntöttük a távoli Szi- fg bériát, közte testvérmegyénket, Omszkot. A / y# szibériai hetek alkalmával kiállításokat, gyű- léseket rendeztünk. Kis ablakot tártunk Szibériára, hogy általa mindenki bepillanthasson a messzi tájakra. Szibéria a Szovjetuniónak, a magyar nép igaz barátjának nagy kincse, és, mint ilyen, nemcsak a Szovjetunió népének, hanem ezen messze túlmenően a békének és a világ társadalmi fejlődésének a szolgálatában is áll. Mérhetetlenül nagy energia- és nyersanyagtartalékaival új lehetőségek forrása a magyar népgazdaság további fejlődése számára és így életkörülményeink további javítására irányuló törekvéseiknek is. A Szovjetunióban éppen ezekben a napokban emlékeznek meg a szibériai, távol-keleti polgárháború befejezésének 50. évfordulójáról. A polgárháború idején több száz magyar kommunista és internacionalista az amerikai, az angol és a francia intervenció segítségével időlegesen felülkerekedett fehérek áldozatává vált, akik könyörtelenül és kegyetlenül számoltak le a szovjet, hatalom híveivel. Szibéria sokáig volt a száműzöttek, a kényszermunka, a katorga hazája. Ide toloncolták a lázadások résztvevőit: Sztyepán Rázin doni kozákjait, Pugacsov lázadó parasztjait, a doni, a volgai, a zaporozsjei kozáklázadások életben maradt részvevőit. Szibériába száműzték a függetlenségért küzdő ukránokat, beloruszokat, a foglyul ejtett lengyeleket és litvánokat. Ide vitték Lenint, Szverdlovot, Kirovót és sok más forradalmárt. Gorkij ezért a régi Szibériát a mérhetetlen szenvedés és bánat határtalan kiterjedésű vidékének nevezte. Itt, Szibériában, a lénai aranybányában dördült el 1912-ben az a sortűz is, amelyről Lenin később azt írta, hogy felébresztette Oroszországot és már jelezte azt a forradalmi fellendülést, mely 1917-ben az Októberi Szocialista Forradalom győzelméhez vezetett. / Szibéria természeti kincseit, gazdasági fejlődésének nagy tartalékait már évszázadokkal ezelőtt észrevették. „Oroszország nagysága Szibériából fog kinőni’’ — jósolta több mint kétszáz éve Lomonoszov. Csehov így írt: „A Jenyiszejen fájdalmas sóhajtással fogant az élet, de olyan jövőbe fog torkollni, amiről ma méjr csak álmodni sem merünk.. . ott álltam, és azt gondoltam: milyen teljes, bölcs és bátor élet ragyogja be egyszer még e partokat?” 1913-ban Nansen is, a híres norvég utazó, „a jövő országát” látta meg Szibériában. A mélyreható változást az októberi forradalom, a szovjet tudomány fejlődése, a szovjet dolgozók erőfeszítése és a Szovjetunió gazdasági megerősödése hozta meg. Mindjárt a polgárháború befejezése után Kali- nyin, a párt egyik vezetője, a párt akaratát tolmácsolva kijelentette; „A száműzöttek országának, Szibériának, a boldogság országává kell átváltoznia”. Pierre Rondier francia publicista „Mesésnek és mérhetetlennek” írja le Szibériát, kijelentve, hogy „aki semmit sem tud róla, nem ismeri földgolyónk jövőjét”. Szibéria, a Szovjetuniónak az a része, amelynek kiterjedése hazánk területének 138-szorosa, de ahol mindössze 25,5 millió ember él. Itt található a Szovjetunió szénkészletének hatvan százaléka, faállományának több mint fele, vízkészletének nyolcvan százaléka, itt találták meg az új, óriási olaj-, gáz- és fémlelő helyeket. Szibériában a Mendelejev-táblázat minden eleme meglelhető! Itt terül el a világ tiszta édesvíz-készletéhek egyötödét magába foglaló Bajkál-tó! A sok számadat figyelmet terhelő, de számok nélkül nagyon nehéz Szibériát jellemezni. Az alig nyolcvan- éves Novoszibirszknek például tizenhat egyeteme és főiskolája van, melyekben 70 ezer hallgató tanul. Az 1 millió 200 ezer lakosú városban 500 kisebb-nagyobb könyvtár működik. Közülük a legnagyobb a technikai tudományos könyvtár, melynek könyvállománya kereken tízmillió kötet. _ Többször hangoztatjuk, hogy a szocializmus és a tudomány egymástól elválaszthatatlan, hogy a tudomány és a szocializmus szövetsége a szocialista forradalom elhanyagolhatatlan, lényeges eleme. Az UNESCO adatai szerint az utóbbi ötven évben a világ lakóinak száma événte átlagosan 1,7 százalékkal növekedett, a tudományos dolgozók számának megkétszerezéséhez tizenöt évre, az Amerikai Egyesült Államokban 10 évre, a Szovjetunióban 7. évre volt szükség. Ezen belül azonban Szibériában az utóbbi 12 évben kétévenként kétszereződött a tudományos dolgozók száma. Ennek a lenyűgöző változásnak Novoszibirszkben, Kraszno- \ jarszkban, Irkutszkban, Omszkban személyesen is tanúja voltam. És a perspektíva! 1969-ben például a villamos energiából egy lakosra számítva 63 százalékkal jutott több Nyugat-Szibériában, mint Franciaországban és tizenöt százalékkal több, mint Nyugat-Németországban. A cári Oroszország elmaradott népei közül is a legelmaradottabbak a szibériai népek voltak. A Szovjetunió megalakulása óta ötven év telt el. Azóta a füstös odúkat, kunyhókat és jurtákat takaros házak, a mécsest a villanylámpa, a babonák világát a könyv, a rádió és a televízió, a sarlót o kombájn, a faekét a traktor, a kutyaszánt az autó és a repülőgép váltotta fel Szibériában is. Több mint fél évszázaddal ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hősei ezért indultak csatába. Gyümölcsöző gazdasági és műszaki kapcsolatok PEST MEGYEI VÁLLALATOK A KOOPERÁCIÓBAN Ar. ünnepi számvetés semmiképpen sem lehet teljes, ha nem vizsgáljuk meg a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok alakulását, fejlődésének irányát, természetesen „megyei szemüvegen keresztül”. Hazánk és a Szovjetunió gazdasági kapcsolata immár negyedszázados, jogi alapjait az a kereskedelmi és hajózási szerződés teremtette meg, amelyet 1947-ben kötöttek. Aláírása óta áruforgalmunk gyors ütemben fejlődik, kezdetben segítséget nyújtva a magyar ipar újjáépítéséhez, majd új magyar iparágak megteremtéséhez, a fejlett technika elterjesztéséhez, s most az integrációs program közös végrehajtásához. Kapcsolataink kialakulásának kezdeti szakaszát a kereskedelmi szerződések, később pedig a műszakitechnikai segélynyújtási megállapodás jellemezte. A hatvanas években már az ipari együttműködés közvetlen formái is elterjedtek, s a szakosítás és a kooperáció nyomán árucsere-forgalmunk struktúrája is megváltozott, előtérbe került a gépek, jármüvek kölcsönös szállítása. Autók és autóbuszok jelentőségűek Iparunk és mezőgazdaságunk számára. A Szovjetunió viszont stabil elhelyezési lehetőséget biztosít exportcikkeinknek. Ennek tulajdonítható, hogy külkereskedelmi forgalmunk nagy hányadát — 34 százalékát—, a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünknek pedig ötven. százalékát a Szovjetunióval > bonyolítjuk.. 1971-baai gépexportunk negy-: vennyolc százalékát a Szovjetunióban értékesítettük, ami a Szovjetunió gépipari importjának tíz százalékát tette ki. Ismeretes,, hogy a világon létező több tízezer féle csapágyból egy-egy országban csak náhóny százat gyártanak. Hazánkban összesen 444 félét állítanak elő, amelyből a kűpgörgőscsapágyak 55 féle méretét, illetve szerkezetváltozatát Diósdon készítik. A kúpgörgős csapágyak mintegy felét exportálják, jelentős mennyiséget éppen a Szovjetuniónak, ahonnan cserébe olyan csapágytípusokat kapunk, amelyeket a hazai ipar használ ugyan, de a Magyar Gördülőcsapágyipari Művek nem gyártja. De a többi megyei vállalat is nagy mennyiségű terméket szállít szovjet megrendelőinek. A Mechanikai Művektől például az idén három és fél millió kondenzátort vásárolnak, mintegy nyolcvanmillió forint értékben. Ezenkívül államközi megállapodás alapján idestova tíz éve kapnak rádió- és tv-műszereket. Több mint egy milliárd rubel Az ötvenes évek végén kötött szerződést szovjet partnerével a Csepel Autógyár pótalkatrészek és Diesel-motorok szállítására. A megrendelések egyre nőttek, s ma már évente több mint tízmillió rubel értékű autóbusz- és teherautó-pótalkatrészt és több száz Diesel-motort exportálnak. A Csepel Autógyár bekapcsolódott a járműprogramba is,; így az autóbuszai vázák gyártásának gondját levették az Ikarus válláról. Most még csupán 3366 alvázat építenek, jövőre viszont már hatezernél többet adnak át az Ikarusnak, amelytől 1974 elején átveszik az Ikarus 250-es és az Ikarus 55-ös típusok alvázának gyártását is. Mint ismeretes, a magyar autóbuszok jó része éppen a Szovjetunió közlekedését hivatott javítani, így a Csepel Autógyár — bár közvetve — jelentős értékű terméket exportál. A szakosítás jó példája, hogy az autóbuszalvázakba a Szovjetunióban készült mellső futóműveket építenek be. ugyanakkor a szovjet Zsiguli személygépkocsikhoz több százezres tételekben Magyar- ország szállít részegységeket. Jelentős gépexport A Szovjetuniótól vásárolt nyersanyagok, félkésztermékek, gépek egyaránt nagy 1,1 milliárd rubelt, azaza öt év alatt több mint másfélszeresére nőhet a forgalom. A fekete arany Köztudott, hogy hazánk nyersanyagokban és energia- hordozókban szegény ország. Olefinprogramunk végrehajtását ágazati kooperációs egyezmény alapján segíti a Szovjetunió, ahonnan nagy meny- nyiségű nyersanyagot, félkészterméket, energiát és energia- hordozót vásárolunk. Mindezek nélkülözhetetlenek népgazdaságunk számára, ugyanis Magyarország összes nyersanyagimportjának 42 százaléka, ezen belül energia- és energiahordozók importjának 71 százaléka épp.en a Szovjetunióból származik. És ez az arány most tovább nő a Barátság II. kő- olajvezeték átadásával, mivel a Dunai Kőolajipari Vállalatnál újabb, évente hárommillió tonnányi kőolaj feldolgozására alkalmas atmoszférikus vákuumdesztilláló üzemet adtak át. (Ezüstváros című riportunk az DKV-ról a 11. oldalon.) A DKV által felhasznált kőolaj — többségében szovjet kőolaj — egyharmadából gudron lesz, amely a szomszédos Du- namenti Hőerőmű értékes alapanyaga. A DHV az egész ország mintegy 14 milliárd kilowattóra villamosenergia-ter- melésének 25—30 százalékát adja. Termelésük körülbelül egytizedét a Kőolajipari Vállalat haszn.álja fel, a többi 4 milliárd kilowattóra az országos hálózatba kerül. A kőolajipari Vállalat termelésével együtt a következő években a DHV energiaszolgáltatása is megnő, mégpedig 1976-ra a jelenleginek csaknem háromszorosára. \ Béke távvezeték A folyékony szénhidrogénen kívül • a villamosenergia-im- portban ugyancsak, a Szovjet- je.tunjo a legfohtosább partnerünk. Ä szovjet áram legnagyobb fogadó állomása az Országos Villamostávvezeték Vállalat gödi közös üzeme. A KGST-tagállamok egyesített energiarendszerének része a „Béke” távvezeték, amelyet mintegy 1500 oszlop tart a Munkács és Göd közötti 290 km-es szakaszon, és az ujjnyi vastagságú drótokban 400 kilovolt feszültségű áram cikázik. Tavaly az ország villamos- energia-szükségletének 27 százalékát importból fedezték,, s az import nagy része, 91 százaléka a Szovjetunióból származott. A szovjet áram 55— 60 százaléka Gödre, a többi Sajószögedre megy. Tíz évvel ezelőtt negyven megawattal indult a szovjet import, s az idén csúcsidőszakban már elérte a 750 megawattot. A magyar—szovjet villamosenergia- kooperáció előnye, hogy a havi és napi csúcsfogyasztás nem esik egybe az országok közti földrajzi, éghajlati, munkaidő-beosztási és egyéb eltérések miatt, így az az energia- rendszer, amely már túljutott a csúcsterhelésen, kisegíti a másikat. Az egyesített energia- rendszernek tehát nemcsak az a feladata, hogy energiával lássa el a rászoruló országokat, hanem az is, hogy üzemzavar esetén több ország közös erővel küzdhesse le az átmeneti nehézségeket. 1975-ben a Szovjetunióból hatvankét százalékkal több energiát és energiahordozót, harminckét százalékkal több nyersanyagot, félkészterméket és alkatrészt vásárolunk, mint 1970-ben, a fogyasztási cikkek importja pedig megháromszorozódik. Magyarország a negyedik ötéves tervidőszak utolsó esztendejében az 1970. évinél 70 százalékkal több fogyasztási cikket, 50 százalékkal több anyagot, félkészterméket és alkatrészt, 30 százalékkal több mezőgazdasági és élelmi- szeripari cikket szállít. Timföld - alumínium A hosszú lejáratú megállapodásokhoz hozzájárulnak az ágazati egyezmények. Közülük a legjelentősebb a kőolajimport-megállapodás, amely az Oleinprogram végrehajtását segíti. Az 1980-ig (érvényes timföld—alumínium egyezménynek megfelelően 1971-ben 240 ezer tonna timföldet szállítottunk a Szovjetunióba 120 ezer tonnányi alumínium ellenében. A számítás- technikai eszközökből 1975-ig 50—50 millió rubel értékűt cserélünk. Négyezer műszaki dokumentáció A megye vállalatainak exportját természetesen meg sem közelíti a szövetkezeti export, mégsem szabad megfeledkeznünk róla, hiszen nem kevésbé fontos, néha hiánypótló termékekről van szó. Az ipari szövetkezetek közül kiemelkedik a Nagykőrösi Gépjavító- és Faipari Ktsz magas exportjával. A szövetkezet évente tíz-tizenkétmillió forint értékű gépi berendezést szállít a Szovjetuniónak. Az Élelmiszeripari Berendezés- és Gépgyártó Vállalat termék- választékát kiegészítve konzervipari berendezéseket, hagymatisztító és szeletelő, rakományképző berendezéseket és — egyenként ötvenhárom gépből álló — szifonpatrontöltő üzemeket exportálnak. A Ceglédi Stílus Faipari Ktsz laboratóriumi bútorokat és sajtgyári berendezéseket készít. A megyei ipari szövetkezetek textilruházati termékeinek egyharmadát exportálják, mintegy 30 millió forint értékű férfiinget, és női fehérneműt. Kötöttáruból, bébi- és gyermekruhákból pedig harminchatmillió forint értékűt szállítanak a kisipari szövetkezetek a Szovjetuniónak. Az 1971—1975. évekre megkötött hosszú lejáratú megállapodás értelmében a két ország közti árucsere-forgalom dinamikusan továbbfejlődik. Ha mindkét ország jól kihasználja a lehetőségeket, úgy 1975-ig mind az export, mind az import elérheti az A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok elmélyítésében hatékonyan közrejátszott a műszaki tudományos együttműködés. Napjainkig a Szovjetunió körülbelül négyezer műszaki dokumentációt bocsátott a magyar vállalatok, intézmények rendelkezésére, s mi ezt kettőezerhatszáz dokumentációval viszonoztuk, így elkerülhetjük a párhuzamos kutatásokat, s hatékonyan koncentrálhatjuk anyagi, szellemi erőinket a kutatásra, fejlesztésre. A két ország minisztériumainak koordinálása alapján 1971—1975 közötti időszakra kétszáz magyar és kétszázötven szovjet vállalat, intézmény létesített közvetlen kapcsolatot, mintegy négyszáz tudományos-műszaki probléma közös megoldására. Halásztelken a Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézete korábban szovjet igények alapján konstruálta az EV—630 típusú numerikus vezérlésű esztergát. Ezek a SZIM többi termékénél kétszer gazdaságosabban gyárthatók, ugyanakkor korszerűségükkel emelik a magyar szerszámgépipar színvonalát. A műszaki-tudományos együttműködés is hozzájárul a szocialista országok komplex programjának végrehajtásához, egyre szorosabb gazdasági kapcsolatokkal párosulva pedig mindinkább kihasználhatók a tervek koordinációjában, a termelési kooperációd ban, a legfőbb teendők és célok összehangolásában rejlő led hetőségek. / Czibor Valéria Munkák és mindennapok
