Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-06 / 263. szám
1972. NOVEMBER 6., HÉTFŐ 5 Csaknem háromezer új hely a kicsinyeknek Az óvodák bővítéséhez, új óvodák építéséhez megyeszer- te jelentős segítséget nyújtottak az üzemek, a termelőszövetkezetek, az intézmények és a lakosság. Képösszeállításunk az egyik új érdi, diósdi s a közeljövőben átadandó százhalombattai óvodáról — illetve óvodában — készült. A két, százhúsz, illetve hatvanszemélyes új érdi óvoda felépítéséhez, berendezéséhez mintegy 2 millió forint értékű támogatást nyújtottak a helyi vállalatok és szövetkezetek — az MGM diósdi gyára például 900 ezer forintot adott. A hatvanszemélyes új diósdi óvoda mintegy félmillió forint értékű társadalmi segítséggel valósult meg. A közeljövőben átadandó százhalombattai 100 személyes óvoda és 60 helyes bölcsőde felépítését összesen egymillió forinttal támogatta a Duna- menti Hőerőmű Vállalat, a Dunai Kőolajipari Vállalat, a városiba települő Nagynyomású Kísérleti Intézet és a Temperált vizű Halszaporító Gazdaság. JÖVŐRE EXPORT Hordozható riportermagnó a Mechanikai Laborból A Mechanikai Laboratórium, amely az elmúlt években, elsősorban dunakeszi gyárának bővítésével nagymértékben növelte termelését, immár esztendők óta' jelentős mennyiségben szállít stúdiómagnetofonokat a baráti országokba, közülük is főként a Szovjetunióba. Ilyen irányú értékesítésük meghaladja az ötvenmillió devizaforintot, s folyamatosan emelkedik. A napokban, az OIRT, a nemzetközi rádiótelevízió szervezet Budapesten tartott közgyűlése, valamint az OIRT II. számú tanulmányi csoportjának ülésszaka alkalmából a Mechanikai Labor korszerű, de már hagyományosnak számító tér-' mékei mellett újdonságokat is bemutatott. Pest megyében az elmúlt években az óvodás korú gyermekek száma lényegesen nőtt — s egyre több kisgyermekes édesanya ment dolgozni. Jelentősen sokasodott tehát az óvodai felvételi kérelmek száma. 1971-ben 20 451 gyermeket tudtak elhelyezni óvodáinkban, az óvodás korú gyermekek 63 százalékát. Gábor Viktor montázsa Az igények rohamos növekedésére, a felvételi kérelmek szaporodására Pest megyében a negyedik ötéves tervre 3685 új óvodai hely megteremtését irányozták elő. A valóságban — óvodák építésével és a meglevők bővítésével — már 1971—72-ben 2861 új hely létesült! PRAKTIKUS PANEL Pátyról Cellex Konyha, A-programban A szegedi szénhidrogén medencében a beruházási ösz- szeg mintegy tíz százalékát az úgynevezett A-program meg- yalósítására, azaz a nem közvetlen termelést szolgáló célokra fordítják. Ebből a több mint 600 millió forintból alakítják ki az olaj mező közepén, Szeged és Algyő között a létesítmények egész sorát, az olajközpontot. A centrumban kapott helyet a közelmúltban az a hatalmas gyárszerű műhely ahol a fúró- és egyéb berendezéseket, gépeket, a gépjárművek százait javítják. Ugyanitt épült fel a 2000 személyes modern konyha és étterem, mellette a jól felszerelt cukrászati üzem és bisztró. Gyorsan növekszik a kereslet a sokoldalúan felhasználható és könnyen megmunkálható anyagok iránt az építőiparban, s a negyedik ötéves terv kiemelt programja, a könnyűszerkezetes építési mód még inkább fokozza az igényeket. E feladatok jegyében hozta létre a pátyi Petőfi Termelőszövetkezet panelkészítő üzemét. Az itt előállított építési elemek átlagos mérete 1x2,5 x0,06 méter, de készíthetők más nagyságban iS, s 12 centiméteres falvastagsággal. A Cellex elnevezésű, sajátos összetételű panel rendkívül könnyű, súlya — köbméterben számítva — mindössze fele az azonos méretű téglának. Nagy előnye az is, hogy fúrható, faragható, alakítható, ha kell, tapétázható. Fölhasználható mindenféle mezőgazdasági épülethez, készíthető belőle hétvégi ház, felvonulási építmény, családi ház. Az üzem munkájának legjobb propagandájaként maga a termelő- szövetkezet húzott fel sokféle építményt portáján, de már rendszeresen szállítja a Cel- lexet megrendelésre is, így a többi között Diósdon óvodát hoztak tető alá a praktikus panelek, valamint acél tartószerkezet felhasználásával. Naponta a pátyi üzem negyven panelt készít, s szükség esetén nincs akadálya a termelés bővítésének. Nagy érdeklődést keltett például STM—100 jelű hordozható magnetofonjuk, amelynek elsősorban a rádiós közvetítő kocsikban juthat nagy szerep, s amely eddig legtöbbször a hiányzó cikkek közé számított, mivel nyugati importból volt beszerezhető. A cég olyannyira fölkészült a gyártásra, hogy e berendezések exportját jövőre már megkezdheti, s a kiállításon tapasztalt érdeklődés szerint, a siker reményében. Ugyancsak a nyugatról importált elsősorban az Uher és Stella Wox cégektől származó — riportermagnók helyett ajánlja ügyfeleinek a Mechanikai Laboratórium az R—6 jelű készüléket, amely mindössze 3,5 kilogramm, azaz könnyen hordozható. Műszaki fejlesztési tevékenységük eredményességét jelzi az is, hogy a Mechanikai Labor — az ügyletet lebonyolító ELEKTROIMPEX, valamint a keverő-, bemondó-, vágóasztalokat és más hasonló termékeket előállító Budapesti Elektroakusztikai Gyár társaságában — részese annak a jövő évi üzletnek, amelynek értéke félmillió dollár, s amelynek keretében elektroakusztikai berendezéseket szállítanak a kairói rádiónak és televíziónak. Vízre: 17 millió Torony, összekötő vezeték Annak ellenére, hogy az épülő lakások nagyobb része már a vízvezetékbe bekapcsol- tan kerül átadásra, az ivóvízért a lakók még sokat gyalogolnak Nagykőrösön. Tavaly összesen 194 új otthon került tető alá a városban, s közülük 162-ben ott van a vízvezeték, a vízzel ellátott lakások száma mégis csupán 765 Nagykőrösön, arányítva is jóval kevesebb, mint a megye többi városában. Jogos igény teljesítését kezdte meg tehát a városi tanács, amikor a negyedik ötéves terv esztendeiben összesen 17 millió forint költséggel nagyarányú vízvezetéki hálózatfejlesztést hajt végre. E terv keretén belül tavaly kétmilliót, az idén 1,3 millió forintot fordítottak beruházásokra, s a többi között 1972-ben ösz- szekötötték a tormási és a központi vízmüvet, lefektették a Kossuth Lajos utcában a vezetéket. Nagyot lendít majd a város vízellátásán, különösen a magasabb épületekben élők gondjait enyhítve, a víztorony megépítése. E létesít-» mény terveit a városi tanács már megrendelte. • Befejesódö tt a szüret Az egri történelmi borvidéken befejeződött a szüret. Az első összegezések szerint az idén minden korábbinál nagyobb termést adtak az egri szőlőtáblák. Egymás tekintetéből TP A 1 értünk áLm V (A műhelyben a kijavított motort felszerelik egy állványra, megindítják, lemérik a fordulatszámot. Ilyenkor a motoron nincs kipufogódob, a nagy gépek nagy robajjal járnak. Aztán fokozatosan terhelik a motorokat, vagyis fékezik, mintha megpakolt teherautót húznának. Ahogy nő a terhelés, úgy erőlködik a motor, úgy nő a zaj a műhelyben. Az emberek nem szerették a füldugót, a fülre tett kagylóval sem védekeztek, mert a beállítók a motor kopogásából, csörgéséből, zajából hallják meg, hogy milyen a gép. Naponta kétszer- háromszor fékeznek, egy művelet fél óráig tart — ilyenkor elviselhetetlen dübörgésben dolgoznak. Félévenként orvosi vizsgálatra kell menniük.) Először az ember a motort feltölti üzemanyaggal, felszereli a fékpadra, üresen”, teraztán hat-nyolc óráig helés nélkül járnak a dugaty- tyúk — ilyenkor nem túl nagy gok: van itt szép számmal családtag, ipari dolgozó. Az egyik fiatalember, Szabó János például a minap szeréit le a katonaságtól, munkahelye a Gödöllői Gépgyár, de mielőtt újfent fölvenné a szerelői köpönyeget, összegyűjt egy kis indulópénzt szülőfalujának termelőszövetkezetében. (Egy kiló szőlő leszedéséért 35 fillér jár — jócskán vannak, akik naponta megkeresik így a 150 forintot.) Tizennyolc szőlőfajta ontja á csemegét, illetve a bornak- valót a 196 holdnyi termőtáblákon (ezen felül 44 hold jövőre ad először gyümölcsöt), mindent összevéve, 120 vagonra, 12 ezer mázsára rúg az idei produktum. Egy számolni éppen hogy megtanult kisiskolás is tetten érhet: hohó, akkor nincs meg az a 100 mázsás hozam! Valóban, nem mindegyik fajta ad ennyit, így az átlag érthetően alacsonyabb. ...ES A HATARA Gódor János vezényletével — aki annak idején az ültetést irányította, tehát szíve- lelke rajta a szőlőn — végig- kocsizunk a táblák közti dűlőkön. Az elnök bemutat, elemez, magyaráz: . — Ezerjó: 96 mázsát adott; hárslevelű: az első években 30—35 mázsát termett, de kiszedtünk minden második tőkét, így 65—70 mázsára ugrott a hozam, vagyis fele tőke kétszer annyit nyújt; piros■ szlan- ka: ez bizony megvan 100 mázsa holdanként; mindent ösz- szevetve, az átlagot 65 mázsára becsülöm. Ez is szép, olyannyira remek, hogy bízvást érdemes lenne akár egy megyei, akár egy országos konzultációt ösz- szehívni a dányi homokra mind több szőlőtermesztő részvételével, hiszen közülük manapság sokan panaszkodnak arra, hogy ráfizetéses a szőlő. Nem kételkedem szavukban, de hogy lehet másként is, arra, lám, itt a dányi példa! — Mennyi az a hozam, amely fölött gazdaságossá válik a szőlőtermesztés? —kérdem az elnököt. — A harminc mázsa a rentabilitás határa — vallja Gódor János. — Tavaly csak 34 mázsa volt az átlag, de nyereséges volt így is, hát még 1970-ben, amikor 50 mázsát szüreteltünk. Akkor például 2 forint tiszta hasznunk volt egy kiló szőlőn .., ELGONDOLKOZTATÓ Ujj Károly, a szőlészeti üzem ig mindössze 30 éves, de már hat esztendeje Dányon tevékenykedő, Gyöngyösön fel- el, a terület 60 százaléka ezt sőfokú technikumot végzett termi, s csak 40 százalék ad vezetője a kereskedelem hasz- borszőlőt, ami ritka arány a nát sokallja. „Vagy tán nem telepítésekben.) túl nagy árrés a 40 száza- — Mennyi bevételt ad a lék?!” Ha meggondolom, hogy szőlő? 14 forint alatt nemigen kap- „ , . ,, , _ , , , hatott az ember csemegeszö- „ Ezt. a ***“*» ugyebar’ . f lót, s a dányi tsz hét forin- ne™ hagyhatom meg is felel- , nek ra partnereim: tért adta el, amit meg a cső- ,, A magolás költségei is terhel- “ hétmillió formtra tehe- , V? , ... to a brutto bevetel, s haromnek nos, akkor a termelői millió 200 ezerre a termelési panasz csakugyan meggondol- költségek, vagyis majdnem koztató. (A termelőszövetkezet négymillió forint a tiszta hall vagon csemegeszőlőt adott szón. FELDOLGOZVA JOBB LENNE Mivel előzőleg már hallót- ta bevételből táplálni kell azo- tam arról, hogy a szövetkezet- kát is, ám a feldolgozásról nek nincs saját feldolgozója, érthetően nem szeretne le- pincéje — holott köztudott: mondani a tsz vezetősége: ha ily módon gyarapítható a jö- hitelhez jutnának, bizony, bevedelem —, kézenfekvő azt is levágnának az építkezésbe. megtudakolnom: - Ebből a A követkramény? Négymüió pénzből^ nem lehetne megepi- /oriní piuszbevéteihez jutnának, ha bort adnának el, ám az előfeltétel: ötmillió forint hitel. Ha valahova érdemes hogy adni> mert gyorsan megtérül a tsz-nek s az államnak egyaránt, . úgy Dánynak érdemes. teni azt a pincét? Gódor János „történelmi' tsz-történeti fejtegetésbe kezd, s csakhamar belátom, túlságosan leegyszerűsítettem a megoldás útját. Megtudom, hogy öt évig mérleghiányos Nem tudom, megtették-e de volt a dányi szövetkezet, J°lett ™lna a bankl majd egyesült vele a hasonló “ elhazm a s^e hadd cipőben járó isaszegi tsz. A lássák a dús furtu „hátteret’, ma 6800 holdas gazdaságnak a™yJe,deZetet a kert nyilván jó néhány pénzre áhítozó ágazata van. A szőlő adkölcsönnek. Keresztényi Nándor a zaj. Később következik a fékezés, elektromos a fékhatás, ezt én annyira nem értem, azt hiszem az áramerősséggel befolyásoljuk a gépet. A motor terhelését egy mérlegmutatóról olvassuk le, például 6—8, harminckét kiló — persze ezek nem mindennapi kilók. Ha fékezzük a motorokat, felsivít a gép, remeg a föld, meg az épület is. Ha a 130 lóerős nagy motort terheljük, akkor nem lehet elviselni a dübörgést, vattát kell tenni a fülbe. Többféle hangból tevődik össze a zaj, kellemetlen, repesztő, mint a lökösök zúgása. Szokott fájni a fejem, ha leáll minden, utána még zúg a fülem. dolgozom itt. Tavasszal voltam orvosi károsodást nem Nyolc éve vizsgálaton: észleltek. Kanyó is, Halász is vagy huszonöt éve dolgozik a műhelyben, az ő fülük már érzéketlen a műszerekre. Mi semmi rosszat nem veszünk észre. A zajban száj- és kézmozdulat szerint dolgozunk. Egymás között csak akkor beszélgetünk, ha szerelünk és csend van. Hétköznapi dolgokról vitatkozunk. Motorzúgás közben is lehet beszélni, csak hangosabban kell. Régebben sem voltam beszédes, a munkahelyen nem változtam. Nyolc év óta idegesebb sem lettem, nagyon jó a kapcsolatom a munkatársakkal, nem szoktunk veszekedni. Előfordul, hogy hatnyolc óráig zaj van. Hallani hallom a zajt, de különösebben nem sért Juhász Józsefnek hívnak, motorbejárató vagyok a KÖZGÉP ceglédi gyárában. vagyok. A nevem: Halász Imre. Fékmister Semmilyen zavart nem okoz a zaj. Azt mondom, ilyen fülből egy is elég lenne, nem érdekes, hogy a műszer sípolását már nem mindig hallom. A jó motor duruzsuló hangot ad, minél több a henger, annál jobban összeolvad a hang. Terheléskor erőlködik a motor, erős a kiverés, nagyobb a robbanás — hatalmas a dübörgés. De nem zavar a zaj, huszonkét éve ebben dolgozom. Először az idegzet rezo- nál, aztán az ember idegzete valóságosan átalakul. A munka nem befolyásolja az idegállapotomat. Beszélgetünk, egymás tekintetéből értünk: kevesebb vagy több nyomásra van szükség. Kijön az ember a műhelyből, s már nem is hallja a zajt. Fékezés előtt feltesszük a fülvédőt, ilyenkor nem az egészséges hangokat hallom, hanem a tompítottál----------------- szeretem a Natívon c sendet, posta----------------- galambot tenyésztettem, csodálatos lény a galamb, elküldöm bárhová, s visszajön hozzám. Érthetetlen ez a hűség. Aztán abbahagytam a galambokkal való foglalkozást, nem tudom miért... (D r. Kőszegi Mária, ceglédi közegészségügyi felügyelő elmondotta, hogy elsősorban kérnek, s csak aztán intézkednek a zajártalom csökkentése érdekében. Cegléden elég sok a zajos munkahely, például a gépjavítóban, a szeszgyárban, ez utóbbiban a kalapácsos daráló kelt éktelen hangzavart. Figyelik, hogy betartják-e az előírásokat, például az ÉVIG motor- bejáratójában a munkavédelmi felelős ellenőrzi, hogy meg- felelő-e a balesetvédelem, az ő munkáját pedig a közegészség- ügyi felügyelőség értékeli. Dr. Kőszegi Mária szerint sokat javulna a helyzet, ha maguk az érdekelt vállalatok vásárolnának audiometriai műszereket, s helyben, rendszeresen vizsgálhatnák, mérhetnék a halláscsökkenést.) Fóti Péter
