Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-05 / 262. szám
1973 NOVEMBER 5., VASÁRNAP pisr UEG VEI z/Cíviap Határidőre elkészült Az ország leghosszabb alagútja Műszaki átadás volt szombaton Abaligeten: elkészült az ország leghosszabb — 667 méter hosszú — vasúti alagútja. Az eseményre határidő előtt kerülhetett sor, mert az építéssel megbízott bányászati alknamélyítő mecseki körzetének dolgozói december vége helyett november elejére elkészültek a több mint 100 millió forint értékű munkával. A MÁV Tervező Intézet tervei alapján az aknamélyítők 1968 végén kezdték meg az új alagút építését, azzal a céllal, hogy a Budapest—Pécs közötti vasút Mecseken át haladó szakaszát korszerűsítsék, s így növelhessék a vonatok sebességét, terhelését. A szerelvények jelenleg az 1882-ben épült 200 méter hosz- szú alagútban haladnak, amely téglafalát kilenc évtized alatt megrongálták a füstgázok, a fagyok. Az új alagút mintegy tíz méterrel mélyebb, mint a régi. A fúrás során 46 000 köbmé] tér földet emeltek ki a hegy gyomrából, s az óriás torokba 10 000 köbméter betont építettek be. Az alagútban most megkezdődhet a vasúti vágányok fektetése. A MÁV pécsi igazgatóságának terve szerint 1973 tavaszán, az új menetrend életbe lépésétől már az új alag- úton át közlekednek a vonatok. „Fűszerszüret” A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat 8000 holdas körzetében befejeződött a fűszernövény szedése. A holdankénti termésátlag — becslések szerint — meghaladja a 40 mázsát. 3300 vagon árut várnak feldolgozásra, s ennek eddig mintegy felét szállították be a gazdaságok. Az idei termést jó közepesnek tartják a szakemberek, de még öt-hat évvel ezelőtt jónak könyvelték volna el. Tizennyolc méteres antennarendszer Pécsett, a Misina-tetői tv- torony tetején helyére került a televízió második programját sugárzó 18 méteres antennarendszer. Ezzel a Mecsek aljai város egyik legimpozánsabb építménye elérte teljes, 190 méteres magasságát. A harminckét elemből álló acélszerkezetet a nagy magasságban artistamutatványnak is beillő munkával szerelték össze a japán szakemberek. A következő feladat a csaknem 200 méteres tápkábel behúzása a toronyba. Ha ez is megtörténik, kezdődhet az antenna bemérése. Egyidejűleg jó ütemben halad a második tv-műsor adó- berendezésének szerelése a torony szomszédságában állló műszaki épületben. FELTÁRNI A TARTALÉKOKAT! Az idén: 237 órát vezet havonta a buszsofőr TARTALÉKKOCSIK A MEGYÉBEN Ünnep előtti csúcsidő a gödöllői buszpályaudvaron. Joggal gondolhatnánk, hogy a turizmus ezekben a napokban már nem teszi ’annyira próbára a buszközlekedést, mint a meleg nyári hónapokban. Holott nem így van, mert például október első része ebből a szempontból sokkal „erősebb”, mint augusztus második fele volt. Így a Volán 20-as vállalatának különjáratai az IBUSZ, Expressz, MALÉV és a SZOT szolgálatában is sűrűn járják az országot. A vállalatnál elmondták: különböző jelek arra mutatnak, hogy a járműparkot és a személyzetet annyira megviselte a nyári csúcsszezon, hogy az utóbbi időben romlott a műszaki állapot, ugyanakkor fegyelemsértési hullám is tapasztalható. Emiatt több fegyelmezetlenke- dő dolgozót el is bocsátottak. A „fáradás” bizonyos fokig érthető, hiszen egy autóbusz egyetlen esztendő alatt 70—72 ezer kilométert fut, ami nem csekély teljesítmény. Viszont nincs lehetőség rendszeres karbantartásra. Megjegyzendő, hogy a vállalat a megye különböző területein jelenleg is építtet műszaki bázisokat, amelyek éppen a fent leírt nehézséget fogják részben kiküszöbölni. Ezenkívül még ötven tartalékbuszra is szükség lenne, mert gyakran kell pótolni egy-egy éppen közlekedő, de meghibásodott járművet. A hibák bekövetkezésén pedig nem iahet csodálkozni, hiszen az autóbuszok egy napra eső teljesítménye magas. Meg kell említeni azt is, hogy ez a teljesítmény állandóan növekszik, a lakosság igényeinek megfelelően. A nyári csúcsidőszakban a vállalat kevesebb különÉkes János felv. Az máris leszűrhető, hogy nem a bérekkel van baj. A vállalat vezetősége a hangsúlyt a szervezésben rejlő tartalékok feltárására helyezi. F. B. IKl.AD Bolttulaj dónos munkások Az országban sincs sok belőlük, Pest megyében pedig ők a legelső bolttulajdonos gyári munkások. Februárban még csak terv volt, szeptember 18-án a délelőtti műszak végeztével már az új élelmiszerüzletbe siettek bevásárolni Ikladon az Ipari Műszergyár asszonyai. Ötvennyolc községből A műszergyár, az IMI egy rossz elképzelés miatt került Iklad legszélső csücskére. Igaz, azóta a falu utolérte, ma már a szélső házak ott sorakoznak a széles bekötő úttól alig egy teleknyire. Hanem egy ilyen kis falu népe nem teszi ki a nagy gyár munkásseregét. Ik- ladiak háromszázan dolgoznak az üzemben, a többi háromezernégyszáz ember azonban a környékről, 58 községből utazik ide. Különösen a gödöllői járás felső községeiből, Ácsáról, Püspökhatvanból és a Galga menti falvakból hozza az embereket a/, autóbuszok, vonatok sora. Mindehhez járul, hogy dolgozóik 58 százaléka nő, kétezer- nyi háztartást is vezető asz- szony. Elgondolhatni, hányszor került szóba közöttük: a bejárás mellett milyen keserves dolog a napi bevásárlás. Gyakran még az üzletekkel jól ellátott városban is zúgolódnak a korán munkába sie- tők, hogy mire hazaérnek, elfogy a friss kenyér, a tej, a felvágott. Különösen így van ez a kis falvakban, ahol egykét vegyesbolt kínál szerény választékot. Az alapítás Blaubacher Pál gépzsiros munkaruhában nyit be a pártirodára. — Hívtál, Sanyikám? — kérdi Bobály Sándort, a párt- bizottság titkárát. Egyidőseit lehetnek, Bobály elvtárs is ott kezdte a munkapad mellett. Kettejük előadásából aztán lassan kikerekedik a „boltalapítás” története. Miután mindenki szeretett volna könnyíteni a kétszeres terhet cipelő nők helyzetén, keresték a megoldás módját? Az igazgatóság, a pártbizottság, a szakszervezet és a nőbizottság tagjai egyaránt törték a fejüket. Ekkor történt, hogy Blaubacher Pál, aki tagja az Aszód és Vidéke ÁFÉSZ igazgatóságának, beszélt az új igazgatósági elnökkel, Varga Lászlóval, mit lehetne tenni, tudnának-e javítani a nagyüzemi dolgozók élelmiszer-ellátásán ? — Tudni éppen tudnánk — válaszolta Varga László —, de miért nem alapítanak maguk boltot? Az üzemelést vállalnánk, berendezést, árut, szakembert adnánk. Ezek után Blaubacher Pál javaslatára kellő megfontolás és tapasztalatcsere után februárban megalakították az aszódi ÁFÉSZ Kebelében a munkásszövetkezeti tagozatot. Sok előnye van ennes a formának. A munkások nemcsak vásárlói, hanem tulajdonosai is az üzletnek. Így az alapszabály értelmében év végén meghatározott százalékú visz- szatérítésben részesülnek vásárlásaik után. Az intéző bizottság a gyári dolgozók nevében saját kívánságaiknak megfelelően irányíthatja a bolt munkáját. Minden bonyodalom nélkül ingyen, kitűnő, kellő raktár- területtel rendelkező épületrészt kaptak a gyártól az úgynevezett szociális épületben, ahol a KISZ-klubot, a A betanítást is Kisüzemek a VDK-nak A közelmúltban vietnami szakemberek jártak hazánkban, hogy egyebek között' komplett kisüzemek megrendeléséről folytassanak előkészítő tárgyalásokat. Jelenlegi nyersanyagforrásaikat is számba véve, otthoni körülményeikhez jól alkalmazható, gyorsan és termelékenyen működő egységeket kívánnak vásárolni. Több ipari szövetkezetben jártak, s mint elmondották, egyebek között bőripari, krétagyártó, gombkészítő és fémipari kisüzemek beszerzését tervezik a HUNGA- ROCOOP Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével. Egyébként Magyarországról már több — kerámia, faipari, stb. — kisüzemet szállítottak a VDK-nak, teljes megelégedésre. A magyar fél a szállításon túl a szerelést, a dolgozók betanítását és az üzembe helyezést is vállalta. Jegyzet TAKARÉKOSSÁG NAGY ÖRÖMMEL ünnepeltem meg én is a világtakarékossági napot, mert a világért sem mulasztanék el egyetlen alkalmat a takarékosságra. Nemcsak azt tudom, hogy mennyivel tartozom az OTP- nek, hanem azt is, hogy mivel. Mint a világtakarékossági nap alkalmából született egyik tudósításból megtudtam: most a szociológusok felmérték, hogyan takarékoskodnak az emberek Magyarországon?. A felmérés eredménye: magasabb jövedelemből könnyebb félretenni, mint kisebből. Ezt a meglepő felfedezést valóban csak a szociológusok tehették. A szociológusok vizsgálatát amolyan műkedvelő oknyomozóként folytatva, rájöttem, hogy a szatirikus hang itt nem helyénvaló, mert mi valóban takarékos emberek vagyunk. Tulajdonképpen egy takarékosság az ország. A talpától a feje búbjáig. KEZDJÜK A TALPNÁL. Vannak országok, ahol úgy vélekednek, mit számít az a néhány csepp ragasztó, amely- lyel a cipőtalp ragad a felsőbőrhöz, az egész cipő árához képest? Mert mondjuk, hogy egy cipő ára 200 forint. Az a ragasztó összesen belekerül kb. 12 fillérbe. Mit kell ezzel törődni? Nos, mi ezzel is törődünk. Nem létezik, hogy ne spóroljuk meg azt a két fillért, ami, mondjuk egy ragasztáshoz kell. Minden cipőnél két fillér spórolás a ragasztón! S ha a cipő hamar tönkremegy, a felső bőr leválik a talptól, nincs semmi baj, fő a takarékosság. Különben is 200 forint egy cipőért nem pénz. Mert ezt az egyén fizeti. No, de tízmilliószor két fillér, az sokkal több, mint egyszer 200 forint. Tehát kétmillió forintot spórolunk, s csak egyenként fizetünk rá kétszáz forintot. A különbséget máris be lehet tenni az OTP-be. VAGY ITT VAN PÉLDÁUL az ebéd. Nálunk könnyelműbb országokban, ha drágább lesz a hús és a zöldség, akkor többet kérnek a kantinban az ebédért. Nálunk erről szó sem lehet, nálunk nincs krntin, nálunk üzemi ebéd van. S kerül, amibe kerül a piacon az ételnek való, nálunk ugyanannyiba kerül az üzemi étkezdében a koszt. Nem létezik, hogy négy forint helyett hatot kérjenek érte. Megtaláljuk a megoldást, a féladagot. Az ebéd ára négy forint, a gyomor terjedelme a régi. A felvágottak ára is a régi. S a dolgozó, aki megtakarított két forintot, mert az üzemi ebéd ára takarékosan maradt négy forint, a megtakarítást vagy beteheti az OTP-be, vagy lemehet az üzemi büfébe, s takarékosan ehet valamit az ebédhez egy tízesért. A tízesből körülbelül egy forint a büfés zsebébe megy, mert amúgy tisztességes ember, nem tart igényt két forintra, de takarékossági okokból nem kapott pontos mérleget, csak olyat, amely ide vagy oda 10 százalékot téved. Tíz százalék ide, nem tétel. Tíz százalék oda, inkább. így tudniillik létrejöhet az a magas jövedelem, amelyet az OTP-be lehet tenni. A talpunktól a gyomrunkon át most eljutottunk a fejünkig. A fej a legfontosabb, mert gondolkozni is szoktunk vele, meg mosatni is. A vállalati fejmosás csak látszólag olcsóbb, mint egy fodrászszövetkezeté, mert elvileg a fejmosás sokba szokott kerülni. A gyakorlatban azért szokták alkalmazni a vállalati fejmosást, hogy az illetőnek ne kerüljön pénzébe az, amit csinált, illetőleg nem csinált. Amit az ilyen fejmosásokon megspórolunk, azt ismét csak betehetjük a bankba. A SZOCIOLÓGUSOK természetesen helyesen mutatták ki, hogy a különböző társadalmi rétegek különböző célok érdekében takarékoskodnak. Van, aki egy mosógépre gyűjt, van, aki egy villára, van, aki a villa bővítésére. És erre mind futja, ha valaki beosztással él. S huncut, aki azon töpreng, hogy miként futhatja, ha annyi helyen spórolnak ... Mert takarékoskodni tudni kell. Pintér István könyvtárt, a sportkört és más hasonló szervezeteket helyezték el. A Fogyasztási Szövetkezetek Pest megyei Szövetsége a kölcsönös fejlesztési alap- ból félmilliót bocsátott rendelkezésükre, az aszódi ÁFÉS? 70 ezer forinttal járult az induláshoz, az árukészlet értéke 200 ezer forint. Két hét: 160 ezer forint Az üzlet reggel hattól este fél hatig tart nyitva oly módon, hogy délelőtt tíztől dél egyig bezár. Ilyenkor Lauko Pál boltvezető és három beosztottja papírforma szerint hazamehetne, a valóságban azonban jóformán végig ott vannak az üzletben, feltöltik a polcokat a reggeli nagy roham után, és készülnek a délutáni csúcsra. Elégedettek a forgalommal, nagyobb lett, mint számították. Szeptemberben 12 nap alatt 133 ezer forintot értek el, október első két hetében 160 ezer forintot. — Hanem meséld csak, mi van a hússal — biztatja a boltvezetőt Blaubacher Pál. Amikor megindult az üzlet, amint illik, sorra járták a nagykereskedelmi vállalatokat. Mindenki ígért mindent és az első napokban nem is volt semmi probléma. Amit kértek, azt kaptak. Nemcsak füstölt kolbászt, friss töpör- tyűt — belsőséget is szállítottak. Ma hetente kétszer megkapják a hűtött tőkehúst, kevéske felvágottat. A jó angol- szalonna, száraz kolbász, a belsőség elmaradt. Az üzlet a gyárral egyidőben kéthetenként szabad szombatos. Ilyenkor péntekre tevődik a csúcs- forgalom. A Húsipari Vállalat teherautója az egyik ilyen pénteken este fél nyolckor gördült az üzlet elé! Szabad szombat ide, szabad szombat oda, egész nap árusítottak, mert a sok hús még a hűtőkamrában sem fért volna el. Nem különbül jártak a kenyérrel. Az asszonyok legfőbb kívánsága volt, hogy három- kilós kenyeret is lehessen venni. Ezért megbeszélték a kenyérgyáriakkal, süssenek naponta 100 darabot. A kalkuláció körül voltak viták, de rövidesen sütötték a kenyeret, de a gyenge minősége miatt az üzletben maradt. Megnyitás előtt ígérték, bevezetik az előrendelést. Az asszonyok leadják műszak kezdetekor a listát, s mire kijönnek, becsomagoltan, blokkolva megkapják az árut. Különösen azoknak volna kedvező ez a forma, akiknek az első autóbusz indulásáig mindössze 15 perc áll a rendelkezésükre. Előrendelés nincs, elsősorban azért, mert a három embernek fizikailag nincs ideje a csomagokat elkészíteni. Ide jár vásárolni a falu széléről legalább öt-hat utca népe. A forgalom nem egy időre zsúfolódik. A gyári buszok, amelyek a vasúthoz vagy egyenesen a távolfekvő falvakba mennek, különböző időpontokban indulnak. Egyes csoportoknak műszak végeztével egy óra is áll rendelkezésükre, másoknak kevesebb. Javítana a helyzeten, ha az aszódi helyi járat az üzletig közlekedne, itt fordulna. Akik nem itt vásárolnak, jogosan reklamálják: mások miatt miért legyen fél órával hosszabb a várakozási idő? Várják azt is — társadalmi munkával is segítenék —, hogy az üzlethez vezető utat a gyár vezetősége megcsinálja. Jó példa Az első Pest megyei munkásbolt nehézségei leküzdhetők, ezek mit sem vonnak le a vállalkozás értékéből. Példamutatásuk, erőrekapásuk hasznos lehet más nagyüzemi kollektívák számára is. A gyáron belüli saját bolt — aminek egyszerre gazdái és vásárlói —, a szövetkezés e formája még sok hasznos lehetőséget rejt magában. Komáromi Magda járati kocsit közlekedte- . tett, mint tavaly, viszont többet állítottak a I menetrend szerinti forgalomba. Ennek jótékony hatása érződött is, mert a menetrendszerűség sokkal jobb volt, mint az elmúlt esztendőben. Az utaspanaszok is csökkentek, ma már legtöbben a járatok személyzete ellen emelnek kifogást. A cikkünk elején említett hullámvölgyből úgy szeretne a vállalat kikerülni, hogy főként az ellenőrzést fokozzák. Minden üzemegység területén kijelölték azokat a helyeket, ahol vagy sok járat találkozik, vagy ahonnan a legtöbb panasz érkezik. Elsősorban Érd, Dunakeszi, Mogyoród, Páty, Szentendre környékét említhetjük, valamint a fővárosi peremvárosi végállomásokat. Üj intézkedés nyomán minden üzemegység kapott tartalékbuszokat, amelyek meghibásodás esetén azonnal bekapcsolódnak a forgalomba. Ezeken kívül a központban is rendelkezésre áll bizonyos számú tartalék, ám ezekkel csak a fődiszpécser rendelkezik, s oda küldi őket, ahol valóban a legnagyobb szükség van rájuk. Változásnak számít még a vállalat életében az is, hogy javult a munkaerőhelyzet. Tavaly augusztusban egy gépkocsivezető átlagosan 3760 kilométert tett meg, az idén pedig ugyanabban a hónapban 3360-at..A gépkocsivezetők tavaly egy hónapban 272 órát dolgoztak, az idén már csak 237 órát. Ez pedig jó .eredmény. Jelenleg értékelik a vállalatnál a félévi munkáról szóló főnökségi és üzem- egységi beszámolókat.
