Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-05 / 262. szám

1912. NOVEMBER 5., VASÁRNAP PEST 1HECYF.I hírlap A Nagy Október jelentősége kisugárzik az egész világra (Folytatás az 1. oldalról) fogja biztosítani a Tiszai Kő­olajipari Vállalat üzembe lé­péséig. A dogozók ezreinek munkája ö’tött testet — Kapcsolataink erősödésé­nek újabb jelképe a Barátság II. kőolajvezeték, amely a Szovjetunióból közvetlenül Magyarországra, Százhalom­battára szállítja a romaskinói kőolajat. A vezeték elkészült, maximális szállítási kapacitá­sa évente tízmillió tonna nyersolaj. Dr. Simon Pál elmondotta, hogy a második kőolaj-távve­zeték létrehozását a DKV bő­vítése, valamint a Tiszai Kő­olajipari Vállalat tervezett felépítése tette szükségessé. A bővítési program első — alap­vető — üzeme, az évi három­millió tonna kőolaj jeldolgo­zására alkalmas atmoszférikus és vákuumdesztillációs üzem éppen most, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulójára készült el. — Dolgozók ezreinek — köz­tük a szovjet és NDK-beli szakembereknek — munkája öltött testet ebben a korsze­A szovjet vendégek nyitásán. a Szibériát bemutató kiállítás meg­rű, szép üzemben. Most raj­tunk a-sor, hogy a szép üzem­ben — jól dolgozzunk — mondotta befejezésül dr. Si­mon Pál, majd kitüntetéseket adott át a kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. A nehézipari miniszter a nehézipar kiváló dolgozója kitüntetést adományozta há­rom szovjet szakembernek: A. P. Szavcsuknak, J. A. Vahromejevnek és A. J. Pa- novnak. A DKV gazdasági és tár­sadalmi vezetése kivqJó dol­gozó jelvénnyel tüntette ki a szovjet és az NDK-beli sze­replőcsoport tagjait, valamint a vállalat 75 dolgozóját. Az ünnepi nagygyűlést az Internacionálé hangjai fejez­ték be. Mártírokra emlékeztek Koszorúzási ünnepség a megyei tanácsházán Kegyelettel emlékeztek meg tegnap az 1956-os ellenforra­dalom áldozatairól Pest me­gye és a főváros dolgozói. A Pest megyei Tanács ud­varán délelőtt koszorúzták meg az 1956-os ellenforrada­lom mártírjainak emléktáb­láját. A Pest megyei pártbi­zottság nevében Barinkai Osz- kárné és Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság titkárai, a Pest t megyei Tanács nevé­ben dr. Mondok Pál megyei tanácselnök és dr. Csicsay Iván elnökhelyettes helyezték el a kegyelet virágait. Utána a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottságának, a KISZ Pest megyei Bizottságának, valamint a fegyveres testüle­teknek képviselői járultak az emléktáblához. A fővárosban a Köztársa­ság téren a budapesti párt­székház védelmében elesettek emléktáblájánál rendeztek ko­szorúzási ünnepséget. Virágokkal díszítették a Ke­repesi temető Pantheonjában nyugvó mártírok sírjait, majd az ellenforradalom elleni küz­delemben hősi halált katonák, rendőrök emlékének adóztak tisztelettel. A hősi halottak A haza szolgálatáért MUNKÁSÖRÖK ÜNNEPE A munkásőrség Pest megyei parancsnokságán rendezett ün­nepségen — amelyen megje­lent Jámbor Miklós, az MSZMP Pest megyei bizottsá­gának titkára — az évforduló . jelentőségét dr. Faragó Elek, a munkásőnség Pest megyei pa­rancsnoka méltatta, majd ki­tüntetések átadására került sor. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát kap­ta Gyuricza József (budai járá­si zászlóalj), Becskei Jenő (közvetlen alegység), Gimes Tibor (Cegléd, járási zászlóalj), Hári Lajos (Ráckeve, járási zászlóalj), Hosztafi Béla (Gö­döllő, járási zászlóalj), Kiss Lajos (Nagykáta, járási szá­zad), Major István (Gödöllő, járási zászlóalj), Mészáros Ist­ván (megyei parancsnokság), Paczolay Tibor (budai járási zászlóalj). A Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst fokozatát vette át Balogh László (budai járá­si zászlóalj), Borbás János (monori járási század), Hajdú Károly (Cegléd, járási zászló­alj), Kohan József (dabasi já­rási század), Kovács István (ceglédi járási zászlóalj), Pápai Antal (közvetlen alegység), Stefanovits János (Szentendre, járási zászlóalj), Szálkái József (Nagykáta, járási század), Zib- rén\/i István (Vác városi zászlóalj). Az Érdemérem bronz foko­zatával tüntették ki Ballagó Józsefet (Vác, járási zászlóalj), Hajdúk Bálintot (Monor, járá­si század), Iffiu Gyulát (budid járási zászlóalj), Jobbágy Re­zsőt (Dabas, járási század), Kasza Miklóst (Gödöllő, járási zászlóalj), Lenner Mártont (Szentendre, járási zászlóalj), dr. Schaffer Mátyást (ráckevei járási zászlóalj) és Tóth Fe­rencet (váci városi zászlóalj). A munkásőrség országos pa­rancsnokának dicséretét hu- szonhatan kapták meg, a me­gyei parancsnok 22 munkásőrt jutalomban és 28 munkásőrt dicséretben részesített. A munkásőrség országos parancsnokságán tegnap dél­után tartott ünnepségen 'a Kiváló Szolgálatért Érdemér­met vette át Kocsis Imre, a váci járási zászlóalj beosztott­ja. Budakeszin, a Magyar Hon­védelmi Szövetség Pest megyei vezetőségének székháza is ün­nepség színhelye volt. A hon­védelmi elő- és utóképzés te­rén kifejtett munkájukért az MHSZ több dolgozójának Szó­sz! Béla megyei titkár nyújtott át kitüntetéseket. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta meg Szuhár János, az MHSZ me­gyei titkárhelyettese. Főtitkári dicséretben és pénzjutalomban részesült tíz dolgozó. r Átvették alapító oklevelüket az új MSZBT-tagcsoportok A Nagy Októberre emlé­kezve két ünnepi gyűlésen vet­ték át alapító okleveleiket teg­nap az új MSZBT-tagcsopor­tok. A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában a BVM váci telepe által pat­ronált leánykollégium szavaló­kórusa verseket adott elő, majd Juhász Károly a gyári pártbizottság titkára üdvözöl­te a vendégeket. Bálint István igazgató ünnepi beszéde után dr. Maróthy László, az MSZMP szentendrei városi bizottságá­nak titkára adta át az új MSZBT-tagcsoport alapító ok­levelét Fettich Dezsőnek, a társaság helyi ügyvezető elnö­kének. Hasonló ünnepségre került sor Dunakeszin, a Mechanikai Laboratóriumban. A helyi gimnázium színes műsora ve­zette be a megemlékezést, majd Wächter András, az üze­mi pártbizottság titkára mon­dott beszédet. Balogh László, a megyei pártbizottság osztály- vezetője az ünneplő közönség tapsa között adta át az MSZBT-alapító oklevelet a la­boratórium kollektívájának. Hármas évforduló a Csepel Autógyárban Tegnap délután, amikor a Csepel Autógyár dolgozói az emberiség történetének két leg­nagyobb évfordulójára, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 55. és a Szovjetunió meg­alakulásának 50. évfordulójá­ra emlékeztek, szerényen gon­doltak vissza a 23 évvel ez­előtti napra, .gyáruk megala­kulásának napjára. Nagy Lajos, a vállalat szak- szervezeti bizottságának he­lyettes titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Szeghal­mi Gyula, a pártbizottság tit­kára mondott ünnepi beszé­det. A gyár megalakulásának év­fordulója alkalmából ezután 720 jubiláló törzsgárdatag kö­zött több mint 600 ezer forint jutalmat osztottak szét. Az ün­nepség végén a gyár férfikó­rusa és az Operaház művészei adtak műsort. A Váci Gépipari Szakközépiskola nyerte el a KISZ KB vörös vándorzászlaját ÜNNEPSÉG ES KITÜNTETÉSEK Pest megye KISZ-fiataljai is tegnap emlékeztek meg az alapszervezetekben és KISZ- bizottságokon a Nagy Októ­ber 55. évfordulójáról. A nap kiemelkedő esemé­nye délelőtt Vácott zajlott le, ahol a Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskolában Molnár József, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára adta át a fiataloknak a KISZ KB vö­rös vándorzászlaját az ifjú­sági mozgalomi munkában el­ért kimagasló eredményeikért Pete Levente, az iskola KISZ- titkára a KB dicsérő okleve­lét nyerte el. A bensőséges ünnepségen Palya Mihály, az iskola igazgatóhelyettese mon­dott ünnepi beszédet, méltat­va a fiatalok odaadó, szorgos munkáját, amely a dicséretes eredményt hozta. A KISZ Pest megyei Bizott­ságán rendezett ünnepségen Fodor László, a megyei KISZ- bizottság első titkára emlé­kezett meg a Nagy Október jelentőségéről, majd Mátyás László, a budaörsi gimnázium tanulója Komjáth Aladár No­vember 7-én című versét sza­valta. Az ünnepség végezté­vel Fodor László, a kiváló eredményeket elért KISZ-ak- tivistáknak kitüntetéseket adott át. Ifjúságért Érdemérmet ka­pott: Barna József, az MTS Pest megyei Tanácsának el­nöke, Fodor Barna, a Váci Mezőgazdasági Szakközépis­kola tanára, Gera Géza, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának osztályvezető-helyet­tese, József Kálmán, a Váci Járási Hivatal elnökhelyette­se és Kovács István, a Szak- szervezetek Pest megyei Ta­nácsának titkára. KISZ Érdemérem kitünte­tést vettek át: Balázs Eszter, a KISZ ráckevei járási vég­rehajtó bizottságának tagja, Csapó László, a KISZ Pest megyei Bizottságának munka­társa, Furuglyás Géza, a KISZ monori járási végrehajtó bi­zottságának tagja, Havasi Ot­tó, a KISZ Pest megyei Bi­zottságának munkatársa, Kri- nyán László, a KISZ Közpon­ti Bizottságának tagja, a KISZ csepel autógyári csúcs­titkára, Móré Lászlóné, a gö­döllői járás pénzügyi ellen­őrző bizottság elnöke, KISZ- csúcstitkár. Űttörővezetői Érdemérem kitüntetésben részesültek az úttörőmozgalomban kifejtett áldozatos munkájukért Pest megyében: Bodrogi Bódog, a szigetcsépi általános iskola tanára, Fóris József, a süly­sáp: általános iskola tanára, Horváth Judit, az érdligeti ál­talános iskola csapatvezetője, Kálmán János, az MSZMP Nagykátai Járási Bizottságá­nak osztályvezetője, Szakáll Lászlóné, a dunakeszi III. sz. általános iskola csapatveze­tője. Tizenegyen Kiváló ifjúsági vezető, huszonketten Arany­koszorús KISZ-jelvény, tizen­négyen Kiváló úttörővezető elismerést kaptak. sírjánál Németh Károly, Ka­tona Imre, Nagy Richárd és Somogyi Sándor helyezett el koszorút. A hősi halottak emlékmű­vénél a fegyveres testület tag­jai álltak díszőrságet. A Him­nusz elhangzása után gyász­dallamok hangjai közben he­lyezték el a kegyelet virágait. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjai után á díszszázad tiszteletadásával ért véget. Kegyelettel emlékeztek az ellenforradalom áldozataira az újpesti, a rákoskeresztúri és a csepeli temetőben is. T apasztalatcsere USA dokkmunkás- delegáció A Közlekedési és Szállítást Dolgozók Szakszervezetének meghívására hazánkba érke­zett az USA nyugati partvidék dokkmunkás-szakszervezeté­nek háromtagú küldöttsége. Tóth István, a KSZDSZ főtit­kára fogadta a haladó ameri­kai szakszervezeti munkás- mozgalom harcosait, akik a magyar hajózás, a közlekedés és a szakszervezeti tevékeny­ség helyzetével ismerkednek. Fele-fe.e B eruházni annyi, mint építkezni, legalább­is hosszú éveken át ez volt a gyakorlat. A so­kat bírált, ezerféle hátrány­nyal, költséggel járó, de makacsul ismétlődő gyakor­lat. Volt olyan időszak, amikor a minél nagyobb építmény bizonykodott ar­ról, hogy az adott helyen rátermett, a fejlesztésre gondot fordító vezetők van­nak, s a falak mögé nem illett bekukkantani, firtat­ni, mi lelhető ott. A falak sok mindent eltakartak. Öreg termelőberendezése­ket, özönvíz előtti anyag- mozgatást, szervezetlen technológiát, kudarcba ful­ladó kísérleteket... Mint építmény, ahogy azt mon­dani szokás, impozánsnak látszott a tinnyei mész- üzem. Modern vonalak, tet­szetős formák, „csak” tech­nológiailag bizonyult kez­detlegesnek, korszerűtlen­nek. Mint épület, akár fényképre is kerülhet a vá­ci kenyérgyár, ám ami a falak között történt, az vaskos irattartókat töltött meg, s nem dicséretekkel. Amikor tehát a beruházási politika vezetése fölvette a harcot a mind szélesebb körű „építési mániával”, nem csupán a hibás gya­korlatra irányította a bírá­lat ütegeinek tüzét, hanem megjelölte az elfoglalandó terepet is, s ez az intenzív beruházásoké. Intenzív, azaz egyenran­gú fontosságot ad a beruhá­zások összetétel szerinti megoszlásánál a két főcso­portnak, az építésnek, s a gépeknek, berendezések­nek. A séma fentebbi rög­zítése könnyű/ gyakorlati érvényesítése viszont nehe­zebb, s a kezdeti sikerek eléréséhez is esztendők kel­lettek. Tavaly 3,4 milliárd forintot tettek ki a megyé­ben az ipar beruházásai, s ennek fele volt építés, fele gép. Az első esztendő, ami­kor lényegében egészséges­nek nevezhető az arány, amikor nemcsak arról ad­hattunk számot, hogy pél­dául Szentendrén befejez­itek a Beton- és Vasbeton- ipari Művek cső- és beton- árugyárának rekonstruk­cióját, Tápióézelén a Kohá­szati Gyárépítő Vállalat vasszerkezeti üzemének épí­tését, hanem arról is, hogy előbbi esetben a 350 millió, utóbbiban a 36 millió forint fejében milyen korszerű be­rendezések, gépsorok áll­hatnak munkába. Azaz végre, ha lassan is, de el­jutunk odáig, hogy az lesz a legfontosabb, amit a fa­lak takarnak, s nem a fala­kat, a behemót épületeket avatjuk, hanem mindazt, amit magukba fogadnak. , my apjainkban tehát már úgy módosul a gya­korlatot tükröző vé_ 1 lemény, hogy a beruházás nem azonos az építkezéssel. Mivel csupán fele a teljes munkának az építkezés, öreg hiba lenne — holott sűrűn megteszik — min­denért azokat szapulni, akik sok dologban ártat­lanok. S tovább fűzve a gondolatokat: az építési egyensúly esetleges megte-' remtése — amire napjaink­ban erőteljes törekvések tapa. t Ihatok —, önmagá­ban meg nem oldja meg a beruházási egyensúlyhoz kapcsolódó / valamennyi problémát. Hiszen tavaly a megyebeli ipari üzemek 934 millió forintért vásá­roltak idehaza gépeket, be­rendezéseket, technológiai szerelvényeket, 667 mil­lióért pedig külföldön. Mégis, legtöbbször csak az épületekről, az építőkről esik szó, az ott található — s bizony, sűrűn nagy szá­mú — mulasztásokról, s'ar­ról nem szól a fáma, mi­ként sáfárkodtak a beruhá­zók a summa másik felé­vel? Az építőipar ma a nagy változások korát éli át. Az előre gyártás, az építés sze­reléssé válása, a beruházá­sok összetételének módo­sulása nemcsak azt hozza magával, hogy az építőipar­nak mást kell csinálnia, mint korábban, hanem azt is, hogy egy sor dolgot már nem ő tesz meg, nem tőle függ a siker. Amikor any- nyiból állt a beruházás, hogy a kőművesek felhúz­ták a falat, az ácsok meg­csinálták a tetőszerkezetet, a tetőfedők meg befedték, s utána a gyár áthurcolta a düledező, öreg műhe- lyecskékből a gépeket, alig­ha lett volna értelme a szer­vezés, a szinte órányi elté­réseket sem tűrő pontosság emlegetésének. Ám nap­jainkban, amikor csökken az ún. építőmesteri hely­színi munka jelentősége, s növekszik a komplex szer­vezésé, kiderül, sokan van­nak, akik nagyon is meg­tanulták a régi tempót. Oly­annyira, hogy szabadulni sem tudnak tőle, holott már szeretnének. F őként ott bizonyosodik ez be, ahol maga a gyár, a vállalat a be­ruházás irányítója, ahol — különösen az egyedi nagy- beruházásoknál — szinte minden a fővállalkozói rendszer kialakítását sür­geti. Mert bármennyire is szokatlanul hangzik fülünk számára, de tény, hogy a beruházásszervezés szakma, s nem is a könnyűek közül való! Némely helyen —így például a Dunai Kőolajipa­ri Vállalatnál nagy terhe­ket viselve, az emberi helytállásra nagyon is tá­maszkodva — ugyan kiala­kították a saját beruházása szervezetet, de a tipikus en­nek a fordítottja. Nem ér­tenek igazán hozzá, nem képesek fölhasználni a kor­szerű módszereket, mert más a szakmájuk, a teen­dőjük. Lényegében arról van szó, hogy az elmúlt esztendőkben végbement — s napjainkban is folyta­tódik — egy csendes meg­újulás az építő- és szerelő­iparban, de ehhez még nem volt képes igazodni sem a beruházói, sem a kivitele­zői szervezet. Amikor tehát azt mond­juk, hogy a fele-fele arány kialakulása eredmény, azt is mondjuk, hogy az ehhez az aranyhoz igazodó beru­házói, kivitelezői szervezet és szervezettség megte­remtése ugyancsak elen­gedhetetlen. Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom