Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-29 / 281. szám

A PESTME&YEI HÍRLAP KÜLÖN KIADÁSA' XVI. ÉVFOLYAM, 281. SZÄM 1972. NOVEMBER 29., SZERDA A MAGYAR VÖRÖSKERESZT IV. KONGRESSZUSA ELŐTT Egészségügyi nevelés és családvédelem VALÓBAN ELŐ SZERVEZET Ki söpörjön? Ha nem szednék fel a szétszórt papírt és gön­gyöleghulladékot a Dózsa György utcai két üzlet és a szomszédok előtt, már tér­dig lehetne járni benne. De felszedik. Am, ki legyen az, aki a Kecskeméti utcai gyönyö­rű üzlet előtt is elvégezze a takarítás teendőit? Mert ott sokszor szinte bántóan sok a szemét. Talán a járókelők vala­melyike? Vagy az utcát takarító, azért fizetett dol­gozók? Eltűnnek a kátyúk A Vöröskereszt tagjainak lét­száma az utolsó két évben megduplázódott a városban: harminckét alapszervezet mű­ködik, 1400 emberrel. Ez az arány már megközelíti az or­szágos átlagot, s a Vöröske­resztről ma már elmondhatjuk, hogy valóban élő a szervezet, nem csupán a tagdíjfizetésre korlátozódik a tagok munkája, Áprilisban tartják a Magyar Vöröskereszt IV. kongresszu­sát, amelynek előkészületei most zajlanak városunkban is. Ez alkalomból kerestük fel dr. Faith lstvánnét, a Vöröskereszt városi titkárát. — Nagyon örültem annak, hogy valamennyi alapszervezet taggyűlése már az első alka­lomra határozatképes volt, te­hát a tagság 75 százaléka meg­jelent. Összesen 201 vezetőségi ta­got választottak meg, köz­tük a küldötteket is a me­gyei vezetőségválasztó gyű­lésre. A vezetőségválasztó taggyűlé­seken nemcsak az elmúlt évek tevékenységéről számoltak be a titkárok, hanem vázolták az elkövetkezendő évek munkájá­nak tervét is. A feladatok kö­zött a legfontosabb az egész­ségügyi higiénés nevelés, a csa­ládvédelem, az öregek gondo­zása, de fontos a foglalkozás a fiatalokkal is, különös tekintet­tel az alkoholellenes küzdelem­re. — Szinte valamennyi gyűlé­sen elhangzott az a kívánság hogy minden családban legyen legalább egy vöröskeresz­tes tag. A városi vezetőségválasztás ja­nuár elején lesz. — Hadd emeljem ki az alap­szervezetek közül az ÁFÉSZ és a 21-es Volán nagyon jól működő szervezeteit. Mind­két helyen a gazdasági vezetők lehető legnagyobb támogatását élvezik. A 21-es Volánnál például napok alatt 167 új tag je­lentkezett a Vöröskereszt­be, s nemcsak az első vér­adónapon jelentek meg szép számmal, hanem ma­guk kérték, hogy még egy újabb véradónapot szer­vezzenek az üzemben. — A vöröskeresztes munkák­ban részt vesznek a város is­kolái is, így megválasztották a gimnáziumban és a Toldi Mik­lós Élelmiszeripari Szakközép- iskolában is a vezetőséget. Kül­dötteket szintén küldenek a vá­rosi értekezletre. — A kongresszusra való fel­készülés jegyében, a működő­képes vezetőségek megválasz­tása az alapja az eredményes vöröskeresztes munkának — fejezte be nyilatkozatát dr. Faith Istvánná. Sz. M. Félezer donor Véradás a konzervgyárban A konzervgyár I-es telepé­nek dolgozói a múlt héten té­rítésmentes véradónapon vet­tek részt. A donorok száma megközelítette a félezret. December 1-én, reggel 9 órá­tól újabb véradónap kezdődik a konzervgyárban, a Il-es tele­pen. Harmincnyolc újítás egy hónapban A konzervgyárban, október­ben harmincnyolc újítási ja­vaslatot nyújtottak be. A javaslatok közül húsz bi­zonyult elfogadásra alkalmas­nak. Tizennyolcezer forintot osztottak szét az újítók között, és külön jutalmakat is adtak a legjobbaknak. Az újítási hónap ezerötszáz forintos első díját Czinkus Gá­bor kapta három elfogadott újításáért. Az ezer forintos második dí­jat, megosztva, Járó Jánosnak és Tóth Lászlónak adták, két- két elfogadott javaslatukért. Nagy a forgalom a Petőfi, illetve az Örkényi úton, ezért az útjavításra mindig szükség van. Szi József, Balogh Sándor és Kohan Károly, a Városgazdálkodási Vállalat útkarbantar­tói, kátyútlanítják a megrongált útszakaszt. Fakan Antal felvétele Dézsa-ünnepség a gimnáziumban Bemutatkozott az irodalmi színpad A minap bensőséges ünnep­ség színhelye volt a gimná­zium: a részvevők Dózsa György születésének 500. év­fordulóját ünnepelték. Az if­júsági szervezet akcióprogram­Sikerült e a vizsgamunka? A 21-es Volán Vállalat nagy gondot fordít a szakmunkás- képzésre. Az autószerelőknek egyebek között jól kell bánniuk a reszelővei is. Krivosely Mihály oktató azt osztályozza, ho­gyan sikerült az elsőévesek vizsgamunkája. Fakan Antal felvétele Tskoltísok KRESZ-versenye A felnőtteknél felkészültebben Közlekedünk. Ki így, ki amúgy. Legtöbben kerékpárral, gyalogosan. Szóval azokkal az eszközökkel, melyek használa­tához nem kell vizsgát tenni. Az ember maga alá kapja a lá­bát s megy. Ha sietősebb út áll előtte, kerekezik. S az iga­zi vezetők, vagyis a jogosít­vánnyal ellátott egyének mást sem tesznek, mint egyfolytá­ban szidják a szabálytalanko­dókat, akiknek legnagyobb ré­sze gyalogos, kerékpáros. A sofőrök szerint, a kerék­páros gyerekek közlekednek a legszabályosabban, jelzik a ka­nyarodási szándékukat, s lám­pájuk is van. A Közúti Balesetelhárítási Tanács versenyeket rendezett, melyeken a fiatalok bebizo­nyíthatták, mennyire ismerik, tudják a KRESZ-t. tekintélyt szerezni. A négyta­gú csapatok tehát ügyesen for­gatták a könyveket, tanulták a meghatározásokat. & A Kossuth, a Petőfi és a Rákóczi iskolás úttörők néhány hétig álmukban is a közlekedé­si ismereteket mormolták. Nem kényszerből, sokkal inkább azért, hogy bebizonyíthassák, ők tudják legjobban. Mert a városi KRESZ-vetélkedőn csak abban az esetben versenyez­hettek, ha a rajok közti isko­lai versenyen győztek. S ki ne akarna győzni? Győzni egy iskolában, annyit tesz, mint Múlt idők nyomában Ha tud, segítsen az ember 1919-ben népszerű munkás­embert választottak a nagykő­rösi direktórium alelnökévé: Niklosz Jánost. Ősei Görögor­szágból kerüllek Pest környé­kére. Ö a kéményseprő mes­terséget tanulta, s mint segéd, hosszú esztendőkig járta a vi­lágot. Vándorútján megfordult a szomszéd országokban, járt a messzi északon. Nemcsak a szakma fortélyait tanulmá­nyozta, hanem figyelte az éle­tet, a jobb és szebb lehetősé­geket. Kapcsolatokat keresett és talált a külföldi munkás­testvérekkel, akik már elindul­tak a jobb, igazságosabb élet kiharcolásának útján. Kőrösre Szabó Péter ké­ményseprőmester hívta meg, nem segédnek: munkatársnak. A városban csakhamar népsze­rű lett a jó munkás, barátsá­gos ember, aki szívesen elbe­szélgetett a parasztemberekkel a fejlett dániai gazdálkodásról, az asszonyokkal, leányokkal az osztrák Alpok környéke la­kóinak érdekes szokásairól és sok más egyébről. Munkájá­nak eredményeként mindig jól égett a tűz a kályhában, a sü­tőben szépen sült a kalács. Direktóriumi alelnökké való választása után is mindenütt ott volt, ahol segíteni kellett. Egy délelőtt sokáig maradt a hivatalában. A tüzelőellátásról készített tervet, majd az ötéves háború után maradt zsiradék- készlet elosztásáról tárgyalt. Otthon már várta az ebéddel felesége és Juliska néni, a szomszédasszony. — Jánoskám, ne haragudj — kezdte Juliska néni —, de olyan nagy bajban vagyok. — Mi légyen az? — Az a gazembör sporherd fölmondta a szolgálatot, mán mögfulladok a füstben, s be­teg gyermekemnek nem tudom mögfőzni az ebédöt. — Na. menjünk — szólt Niklosz János —, ha tud, segít­sen az ember. Őstermelő dohányosok Az 1918-as őszirózsás forra­dalom után a Károlyi-kor­mány rendeletet adott ki, amelyben engedélyezte, hogy minden őstermelő 200 tő do­hányt termelhet magának. A jó hírt örömmel újságol­ták a lakosságnak a polgár­őrök, akik utcánként kijelölve, esténként bunkósbotokkal fel­szerelve indultak a város csendjének és közbiztonságá­nak megvédésére. Ha a késő éjszakai órákban valahol vilá­gosságot láttak, bezörgettek, és megkérdezték, van-e valami baj? Ilyenkor a többnyire idős polgárőröket behívták egy po­hár borra, és volt úgy, hogy nóta is kerekedett a poharaz- gatásból. Megénekelték a do­hánytermelés engedélyezését is. A dohánynótát egy háború­ból hazatért, öreg baka fabri­kálta, aki sok mindent megta­nult a lövészárkokban. Szólott a nóta pedig ekképpen: Vígan menünk ezután a ha­tárba, Nem lösz gondunk trafikra, dohánra. A finánc se vetheti szö- münkre. Hogy szép dohánybukrok nő­nek kertünkbe’ Kopa László A versenyt a Petőfi Sándor általános iskolában rendezték. A zsűriben Bodrogi István, a városi pártbizottság osztályve­zetője, Gótzián Lászlóné, a KISZ városi bizottságának tit­kára, Klenovszki Márton, a városi rendőrkapitányság köz­lekedési előadója s Nagy Ba­lázsáé városi úttörőtitkár fog­lalt helyet. A kérdések, véle­ményem szerint, az igazi vizs­gán is nehezek lettek volna. De nem az úttörőknek! Folyé­konyan „vágták” a meghatáro­zásokat, a táblákat jóformán a felmutatás előtt felismerték. Három iskola vett részt a ve­télkedőn: három általános is­kola úttörőit képviselték. De felmerül a kérdés: miért nem voltak ott az Arany iskola képviselői? Az országos úttö­rőparlamentre az ő diákjukat delegálták, ez eggyel több ok lett volna, hogy ők is verse­nyezzenek. A pálmát végül is a II. Rá­kóczi Ferenc úttörőcsapat négytagú versenybrigádja vit­te el: ők mehetnek a megyei versenyre. úton haladnak”, amelyen a balesetek száma egyre csökken. Általuk. B. J. Textilbélyeg A Textilipari Múzeum meg­nyitásáról megemlékező bé­lyeget hozott forgalomba a Magyar Posta. Bokros Fe­renc tervezte, s a Pénzjegy- nyomdában készült több mint 7 millió példányban az egy­forintos címletű bélyeg. Mit látunk ma a moziban? Idő a magánéletre A mindennapok kalandjai. Színes francia film. Kísérőműsor: Magyar híradó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. jában is szereplő műsoros megemlékezés gondos meg­szervezése Becser Noéminek, az iskolai KISZ-szervezet kul- turosának köszönhető. Először Szalag Piroska ün­nepi beszéde hangzott el, amely röviden összefoglalta Dózsa életét és munkásságát, bemutatva a kor társadalmi és gazdasági életét is, majd az irodalmi színpad megemléke­zését hallhattuk. Műsorukban részletek hangzottak el Petőfi, Arany, Juhász Gyula versei­ből, az akkori törvényköny­vekből és Dózsa beszédeiből. Az összeállítást Tóth Tibor készítette. Előadásában tevé­keny részt vállalt Pászti Ág­nes, Molnár Nelly, Vass Erzsé­bet és Bernula Árpád, akik először szerepeltek a közönség előtt, így ez az előadás egy­ben bemutatkozás is volt. A műsor befejezéseképpen az óvónőképzősök, Timkó Ta- másné karnagy vezényletével, előadták Raics István Dózsa népe című dalát. F. D. MA: Tanácstagi beszámoló Ma, november 29-én délután 5 órai kezdettel a Köröséri Vízgazdálkodási Társulat iro­dahelyiségében (Kossuth u. 18.) Kiss István, a 27-es vá­lasztókerület tanácstagja be­számolót tart választóinak ed­dig végzett munkájáról. m csoportjának végeredménye. esett az NB II­bői. A gimnáziumban a pince­1. Újpesti Dózsa 6 5 I _ 42,5: 15,5 11 klubban rendezték meg a 2. MTK 6 4 1 1 33 :26 9 KRESZ-vetélkedőt, Danka Jó­3. Szegedi VSE 6 3 1 2 36,5:22,5 7 zsef, Klenovszki Márton, Ma­4. Diósgyőri VTK 6 3 1 2 34 :22 7 rosfi Gyuláné, Rózsás Lászlóné 5. Nk. Kinizsi 6 1 1 4 25 :35 3 és V. Szűcs Margit zsűrizésé­6. Papp József SE 6 1 1 4 19,5:38,5 3 vel. 7. Ceglédi VSE 6 1 — 5 13,5:44,5 2 Hét osztály csapata küzdött 8. Kecskeméti TE visszalépett az első helyért. Meghatározásokat, közleke­dési helyzeteket kellett felso­rolniuk, illetve megoldaniuk. A kérdések nehézségét jelezte az is, hogy a zsűri nem elégedett meg a régi KRESZ szerinti megoldásokkal, hanem követ­kezetesen ragaszkodott az új meghatározásokhoz. A ver­senyzők dicséretére váljék, hogy valamennyien pontosan ismerték a szabályokat. Fakan Béla, Zsoldos Péter, Király Csaba, az I. b. osztály képviseletében, örömmel ve­hették át a jutalmat. Elgondolkoztató, amit Kle­novszki Márton zárszóként mondott: — A versenyzők jóval, na­gyobb felkészültséggel jelent­keztek, mint a felnőttek az igazi vizsgákon. A fiatalok tehát „azon az SPORT Befejeződött az NB l-es birkózó-csap tbajnoksfg A kötöttfogású NB Il-es birkózó csapatbajnokság B­Az első az NB I-be jutott, a 7. és 8. helyezett pedig ki­Városi úttörő olimpia, asztaliteniszben A sportotthonban rendezték meg, hét asztalon, a téli úttö­rő-olimpia városi asztalitenisz döntőjét, iskolánként 2—2 fiú, illetvé 1—1 lányversenyzővel. Fiú egyéniben: 1. Szabó Ti­bor (Kossuth isk.) 5, 2. Be­recz Gábor (Arany) 4, 3. Tóth György (Petőfi) 3, 4. Stefánkovics Gábor (Kossuth) 2, 5, Gergely Mihály (Petőfi) 1, 6. Kiss Dénes (Arany) 0 győzelemmel. Az első kettő között, akik egyben a tovább­jutók is, szoros volt a mér­kőzés. Leány egyéniben: 1. Bielik Katalin (Arany) 2, 2. Takács Judit (Petőfi) 1, 3. Bökfi Er­zsébet (Kossuth) 0 győzelem­mel. A sokoldalú Bielik ju­tott tovább. Csapatversenyben (2 fiú+1 leány): 1. Kossuth (Szabó, Stefánkovics, Bökfi) 2, 2. Arany (Berecz, Kiss, Bielik) 1, 3. Petőfi (Tóth, Gergely M., Takács) 0 győzelemmel. A ki­egyensúlyozottságra jellemző, hogy mindhárom találkozó 3:2-re végződött. Versenyen kívül a tartalé­kok is elindultak, s a vegyes csapatok között ez a sorrend született: 1. Petőfi (Ruttner Zoltán, Nagy Zoltán, Gergely Ildikó) 2; 2. Kossuth (Kovács Ferenc, Szöllősi Ferenc, Var­ga Pál) 1; 3. Arany (Varga Károly, Dudás Imre, Langer Zsuzsanna) 0 győzelemmel. Serdülő egyéni verseny (a Kinizsi sportiskola szervezésé­ben, C-garnitúra, 13 induló­val, vegyes rendszerben): 1. ifj. Nagy Imre, 2. Molnár Al­bert, 3. Szűcs György (mind­három Petőfi iskolás). S. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom