Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-28 / 280. szám

PES T MEGY <éJ£ív$cip 1972. NOVEMBER 28.. KEDD „Szóljatok szép szavak Petőfi Sándorról” Bemutató Vácott és Cegléden —---------------- irodalom, s a I A magyar | magyar sza­------------------ badiságeszme in áig is legnagyobb alakjának, Petőfi Sándornak közelgő 150. születésnapjára emléke­zünk eaekben a hónapokban. A megyénkben, eddig lezajlott események között is különös fontosságú a „Szálfátok szép szavak Petőfi Sándorról” cí­met viselő országos rendez­vénysorozat Pest megyei vers­es prózamondó versengése és S3 irodalmi szint>adok vetél­kedője. Az elmúlt hónapok- ' ban megyénk iskoláiban, mű­velődési házaiban, klubjai­ban több száz általános isko­lás és KISZ-korosztályú fiatal készült a vetélkedőkre, sok százan böngészték át a nagy halhatatlannak bibliaként for­gatható kötetét, hogy megta­lálják a nekik legjobban tet­sző öt verset, mellyel pódium­ra kívántak állni. Sok száz fiatalember az iskolai tanul­mányok ellenére is talán most érezte meg igazán egy zseni megrendítő nagyságát, életmű­ve szépségének csodáit. — -------------­- figyelni a Fö l kellett | nagy vetél­— ------------ kedőnek er­je a külön eredményére, hasz­nára, mert ez sokkal mara­dandóbb az egyes döntőkön nyert oklevélnél, jutalomnál. Különösen a szombat esti, vá­ci bemutató fokozatosan fel­forrósodó hangulata érzékel­tette ezt életünk sok jnás te­rületén, kezdeményezésében is kitűnően kamatoztatható ta­nulságul. Látni a bemutatón résztvevő fiatalokat, akik mindannyian végighallgatták a négyórás programot, s együtt várakoztak a zsűri tanácsko­zására, s tapsukkal jelezték, milyen mértékben értenek egyet a zsűri döntésével és a szünetekben való várakozások perceiben az irodalmi színpa­dok műsorában hallott frissi­ben megtanult dal közös ének­lése, mindez jelezte a lehető­ségeket, hogy igenis a mi jó és rossz hatásokkal elárasztott korunkban is lehetséges köve­tésre serkentő méltó példaké­pet állítani ifjúságunk elé. A november 25-én Vácott és 26-án Cegléden megrendezett Pest megyei döntőket meg­előzték október, november fo­lyamán a járási és városi ve­télkedők, amelyeken mintegy 300 egyéni versmondó és 20 irodalmi színpad, színjátszó csoport vett részt. A megyei döntők résztve­vőinek teljesítményét értéke­lő zsűri tagjai voltak: Csajá- ghy János, a rádió • rendezője, Egressi István színművész, Gergely Mihály író, Földeák Róbert rendező, a Pest me­gyei Tanács népművelési osz­tályának munkatársa és dr. Kovács Gyula, megyed nép­művelési tanácsadó. pedig Surányi Erzsébetet (Kis- kunlacháza), Kiss Zsuzsát (Du­nakeszi) és Rudolf Pétert (Vác). Oklevelet és könyvju­talmat kapott még a megyei döntőbe bejutott: Ráckevei Anna (Tököl), Baracskai Erika (Ráckeve), Nagy Éva (Kiskun- lacháza), Tóth Ilona (Kiskun- lacháza), Mátyás László, Má thé Edit (Budaörs), Hajdú Er­zsébet (Gödöllő), Rajkó Margit (Hévízgyörgy), Bereczki Mi­hály (Bag), Horváth Gabriella (Göd), Omrai Krisztina, Bács­kai Zsuzsa, Weisz Éva, Maszlilc Mária, Sivó Antal, Varga Klá­ra (Vác). vasárnap,------—— bemutatón szerep­Av áíi | !ő együttesek kö- • zül a zsűri külön­--- - vautuiiup, v4 Ce gléden 1 Kossuth Lajos----------------- Művelődési Kö zpont dísztermében megtar­tott megyei döntőn a zsű­ri az irodalmi színpa­dok közül külön jutalmaz­ta a ceglédi Kossuth La­jos Gimnázium irodalmi szín­padát (rendező: Mészáros Ág­nes), a nagykőrösi Arany Já­nos Gimnázium irodalmi szín­padát „Petőfi és Arany” című összeállításukért (rendező: Tóth Tibor) és a kiskunlachá- zai „Kiskun Színpadot” „Sza­badságasszociációk négy cik­lusban” című ötletes összeállí­tásukért (rendező: Gaál Róza). Oklevelet és könyvjutalmat kapott még a ceglédi Fegyve­res Erők Klubjának irodalmi színpada, a tápiószecsői ÁFÉSZ és művelődési ház színpada s a szentmártonkátai Magvető Ifjúsági Klub irodalmi, szín­pada. Az egyéni versmondók közül külön jutalmat kapott Kele­men Zsuzsa (Nagykáta), Gulyás Veronika (Cegléd), Koncz Tünde (Nagykáta) és Balogh Erika (Cegléd). Oklevelet és könyvjutalmat kapott: Csabai Mária (Tápiószele), Kelemen Judit (Nagykáta), Kulcsár Ka­talin (Tápiószele), Marton Ka­talin (Nagykáta), Biró Kata­lin (Dunavarsány), Sági Kiss László (Nagykáta) Sebestyén Ildikó (Tápiószele). A megyei döntőket követő területi döntőkre december-ja­nuár folyamán kerül sor Buda­pesten, Kecskeméten, Miskol­con, Debrecenben, Pécsett és Sopronban. Kecskeméten de­cember 7—9-én rendezik meg Bács, Csongrád, Békés és Pest megye legjobb irodalmi szín­padjainak, színjátszó csoport­jainak és egyéni versmondói­nak vetélkedőjét. A területi döntők első helye­zettjei részvételével az orszá­gos döntő Petőfi szülőhelyén, Kiskőrösön lesz, 1973. március 14-én. Gergely Mihály Elhunyt Kocsis László Tragikus körülmények kö­zött elhunyt Kocsis László fes­tőművész. Hosszú ideig Szi- getszentmifclóson tanított, ké­sőbb a Képzőművészeti Főis­kola adjunktusa lett. A Nagy István csoport tagjaként több megyei kiállításon vett részt díjazottként, egyéni tárlatát SzLgetszentmiklóson és Rácke­vén rendezték. Művészetében méltó szerepet kapott az em­ber és a táj, magas műgond­dal rögzítette a szigetszenit- miklósi buckák meghittségét, a szentendrei városkép különös szerkezetét, balatoni tájak és itáliai utcarészletek atmoszfé­ráját. Évekig birkózott súlyos be­tegségével, mely legyőzte. So­kan köszönhetjük neki az in­dítást, a képzőművészet oltha- tatlan szeretetét. Dózsa­emlékünnepség A Hazafias Népfront budai járási bizottsága és a TIT bu­dai járási elnöksége járási ünnepséget és előadói konfe­renciát rendez november 29- én délután 5 óraikor Dózsa György születésének 500. év­fordulója tiszteletére az érdi művelődési központban. Gu­lyás Sándor megyei vezető szakfelügyelő ünnepi megem­lékezése után a százhalombat­tai művelődési ház irodalmi színpada mutatja be műsorát. MEGYEI KIÁLLÍTÁSI KRÓNIKA Igen jó szolgálatot tesz a Ráckevére érkezett vándorki­állítás, amely IGNATOVICS JÁKOV munkásságát mutatja be. Az eredeti dokumentumokra épü­lő anyag érinti a szentendrei mozzanatokat és közli a Duna- völgyi népek barátságát szor­galmazó szerb író életművé­nek fontos állomásait. Külö­nösen érdekes a tárlóban el­helyezett írása, amelyben .a kortárig szemével idézi talál­kozását Petőfi Sándorral. Az érdekes anyagot Vujics Joa- kim életművének bemutatása egészíti ki. Érdekes az a kezdeménye­zés is, melyet a ráckevei TIT- szervezet honosított meg a DÓZSA-ÉVFORDULÓ kapcsán. A parasztháború művelődéstörténeti tárgyai­nak, emlékeinek reproduk­cióit és eredeti képzőművé­szeti alkotásokat visz község­ből községbe a művelődési autó. Ezen előadással bővített mozgó tárlat állandó kísérője és bemutatója az ötletadó ta­nárnő, dr. Kovács Józsefné. A Csepel Autógyár Művelő­dési Házának ifjúsági klubja HORVATH ATTILA festőművészt fogadta, aki szobrokkal és festményekkel érkezett. Tasson él — a rácke­vei Duna-ág déli részének in­tim világát örkíti meg művei­ben. Horváth Attila feljegyzi a nádas tördelt formáit, kép­zelete a falu és a temető to­rony- és kopjafajelvényeire Szűcs Erzsébet: Napraforgó (szénrajz). k Műalkotások a Tisza ll-ről Az Alföld új gigantikus lé­tesítményének, a Tisza II. víz­lépcsőnek születését a képző- művészetben is megörökítik. Az Országos Vízügyi Hivatal megbízásából a szolnoki mű­vésztelep két neves alkotója, Chiovini Ferenc Munkácsy- díjas festőművész és Gácsi Mihály grafikusművész soro­zatot készít. Chiovini Ferenc tizenhárom nagy méretű olajfestménye már elkészült. Az első kép bemutatja a tikkadó, aszályos alföldi pusztát, a következő képek pedig nyomon követik a különböző munkafázisokat, a geodéták, építők munkáját, a mederrendezési, betonozási folyamatokat. A befejező kép­sorok a létesítmény üzem­szerű használatát, a víz ter­mékenyítő hatását érzékelte­tik majd. Gácsi Mihály grafikai soro­zatának tizennégy rajzát készítette el eddig: A művészi alkotásokat a vízlépcsőnél lé­tesítendő galériában helyezik majd el, azokkal az emlékek­kel együtt, amelyek a nagy vízügyi objektum születéséről tanúskodnak. Raj zpedagógiai ankét A Pedagógusok Szakszerve­zete Pest megyei Bizottsága az alkotó képzőművész pedagó­gusok részére rajzpedagógiai anlkétot rendez november 30- án Budapesten, az Országos Pedagógiai Intézetben. Az an­két keretében dr. Maksay László művészettörténész, a Modem művészeti alkotások szerepe társadalmunkban cím­mel, míg Aradi Jenő, az Or­szágos Pedagógiai Intézet tan­székvezetője a műaüJkotás- elemzés korszerű módszeréről tart előadást, amelyet vita kö­vet. bukkan — minden festői töre­déke teljes világ. Az ankét felszólalói azt igé­nyelték a jelenlevő Horváth Attilától, hogy újabb termé­sét továbbra is a táj sajátos arculatából gyűjtse, s a kap­csolat folyamataként mutassa be az ifjúsági klub tagjainak. A hallgatóság nagyra értékel­te a szobrokat is, melyele a családi élet és Ady költészeté­nek sajátos irányait kutatják. A diákfestők közül ezúttal SZŰCS ERZSÉBET alkotásait mutatták be a rác­kevei gimnáziumban. A fiatal művészjelölt — akinek elgon­dolásait Kovács József kandi­dátus elemezte —, a sziget- szentmártoni Duna-part szi­getekre szabdalt vidékét vizs­gálja. Művei közül figyelemre méltó érzékenységgel jeleníti a nyáridéző Napraforgó izgal­mas incfázását. E bemutatkozásával azonos időnpotban állították ki Glatz Oszkár magángyűjteményéből előkerült alkotását, elnyerte az ifjúság tetszését. Losonci Miklós Herczeg Klára plasztikái A Hazafias Népfront buda­pesti VI. kerületi székházában (Népköztársaság útja 94), de­cember 11-ig látható Herczeg Klára szobrászművész kiállítá­sa. A bemutatott kisplaszti­kák, a még mozdítható, kisebb szobrok, mellszobrok és érmék, rajzok, s a Budapest és más városok közterein fölállított nyolc szobor fényképei egy hosszú művészpálya teljes ívét dokumentálják. Hozzáértő el­rendezésben, egymást kiegészí­tő csoportosításokban, zsúfolt­ság nélkül. (Külön dicséret Il­leti a népfrontot ezért a példás kezdeményezéséért is, melyet kerületi bizottságai évek óta mutatnak, megbecsüléssel­jutalomra tartotta érdemesnek az érdi Vörösmairty Mihály Gimnázium és Művelődési Központ irodalmi színpadát, j Juhász Ferenc tanulmányából önállóan feldolgozott „Petőfi Sándor csontjai” című pro­dukciójukért, (rendező: Várko- nyi Petemé); a százhalombat­tai Villon irodalmi színjátszó csoportot „Színészdal” című műsorukért (rendező: Szálai Katalin); a váci Árpád úti általános iskola irodalmi szín­padát „Ne verseit, szellemét idézzétek” című összeállítá­sukért, (rendező: Rudolf Ol- <tóné); és az erdőkertesi általá­nos iskola irodalmi színpadát „Reményem csillaga ő” című műsorukért (rendező: Kékesi Ilona). Oklevelet és könyvju­talmat kapott a kuskunlachá- zai Munkácsy Mihály Általá­nos Iskola és a diósdi Mecha­nikai Művek „Münnich Fe­renc” irodalmi színpada. A zsűri az egyéni versmon­dók közül külön jutalmazta a KISZ-korosztályban: Papp Ibolyát (ráckevei gimnazista), Szakács Csabát (sorkatona), Csurgai Juditot (a váci Sztá­ron Sándor gimnázium tanuló­ja), Sinkó Vilmost (Vámosmi- kola, agronómus), Felföldi Má­riát (az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium tanulója), az álta­lános iskolások kategóriájában T V-FIGYELŐ Ady Endre. Kilencvenöt évvel, ezelőtt született Ady, s már ötvenhárom éve halott. Még élhetne, ö maga is, nem­csak versei. Amíg élt, költé­szetét ítélték halálra, miután lehunyta szemeit, halhatatlan­ná vált. De ezt tudja minden iskolás gyerek. Mégis igaza volt Nagy Lászlónak — a köl­tői utódok egyikének —, aki versben fogalmazott bevezető­jében ismét perbe szállt Adyért. Nem azért,'mert Ady művészetét bárki is kétségbe vonná, ez ma már nevetséges lenne. Hanem azért, hogy Ady gondolkodásmódjának, szelle­mének, szemléletének gyakor­lati elsajátítására buzdítson, hogy a költőt továbbgondolva tegyünk, cselekedjünk. Azért, mert Ady hazafisága — amely egyaránt mentes volt a nacio­nalizmustól és kozmopolitiz- mustól — embersége — amely minden elnyomott osztály ér­dekében egyformán megnyil­vánult —, látóköre — az egyetlen volt Magyarországon, aki még a háború kitörése előtt vad dühvei és józan ész­szel ellenezte azt —, haladás­ról alkotott elképzelése —ke­serűen ostorozta b korabeli magyar állapotokat —, egy­szóval íorradalmisága ma is érvényes szemléletű útmuta­tást adhat számunkra. Nagy László perbe szállt Adyért azokkal szemben, akik Adyt emlegetik, de ellene cseleked­nek. Lat\novits Zoltán remek ötveniperces műsora —amely­ben Adyinak huszonöt műve hangzott él — bemutatta a forradalmárt. Laitinovits — és a rendező Horváth Jenő, a szerkesztő Ascher Gabriella — törekvése az volt, hogy mind emocionálisan, mind az értelemre hatva Ady szelle­mében és szelleméért mozgó­sítson. Ady és Latinovits meg- igézett bennünket ezen az es­tén. Az én csatornám... Komlós Jánosnak egy idő óta saját „csatornája” van a televízió­ban. Ebben a műsorában — amelynek szerkesztője Radvá- nyi Ervin és rendezője Deák István —4 riporter és kommen­tátor egyszemélyben. Vannak látszatra hasonló típusú mű­sorok a tévében bőven, de csak látszatra, mert Kómlósé teljesen egyéni. Pedig mód­szerei tulajdonképpen nem is térnek el a riporterek meg­szokott módszereitől, ő is mik­rofonnal a kezében kérdez. Utóbbi műsorában a Mikulás­napi és a karácsonyi ajándé­kozásról volt szó. De mégis lényegesen különbözik min— den más riportműsortól ab­ban, hogy: mindig érdekes problémát vet fel és azt végig is viszi; határozott véleménye van, s véleménye egy célra összpontosul; kitűnően szer­keszt, pontosan ott hagyja ab­ba a riportot ahol kell, s ak­kor fűzi hozzá a megjegyzé­seit, amikor kell. Tehát a tar­talom és a forma Komlós „csa­tornájában” teljes harmóniá­ban van. Nem ártana tőle ta­nulni profi televíziósoknak sem. Mert most is például mi­ről beszélt a Télapó és a ka­rácsony ürügyén. Arról, hogy az orvosok szerint azért olyan sok a szuvas fogú gyerek, mert az „édesipar” vezetői nem tö­rődnek azzal, hogy az édessé­gekben milyen hatóanyagokat használnak fel. Arról, hogy a „játékfronton” nincs minden rendben, mert egyrészt drágák a játékok, másrészt nincs meg­felelő választék, ezért aztán a maszekoknak jelentős terep jut, ízléstelen „termékeikkel” árasztják el a piacot. Vagy ar­ról beszól, hogy bizony a ka­rácsonyi mütyürök, díszek, többségét senki sem ellenőrzi, zsűrizi, így aztán megy a „giccsparádé” ... Tehát miről is beszélt: az ízlésről, annak formálisáról és azokról a szervekről, intézményekről, amelyek ennek eleget tesznek, vagy inkább nem. Gyilkosság receptre. Naivak voltak ennek az amerikai kri­minek a szerzői, mert ugyan kivel lehet azt elhitetni, hogy egy orvos-pszichiáternek nincs más választása, mint hogy megölje a feleségét, ha szerel­mes egy másik nőbe. Mert mi általában azt gondoljuk, hogy nosza váljanak el, és vegye el a férfi a nőt, akibe szerelmes. Á film alkotóinak azonban filmet kellett készíteni, s mi­vel más éppen nem jutott az eszükbe — válás kizárva, hi­szen akkor gyilkosság nincs — hát kieszelték, ölje meg a fe­leségét. S mindez miiért? Mert akkor nincs botrány, cirkusz a válás, a vagyonmegosztás körül. Hát igen, a válás, a bí­rósági tárgyalás, az esetleges civakodás, bizony nagyon meg­terhelné egy ideggyógyász ide­geit. Mennyivel egyszerűbb, ha gyilkol. Mert egy egyszerű kis megfojtás hátulról, az még ta­lán meg is nyugitatja egy pszichiáter idegeit. Lehet, de a krimi is csak akkor hiteles krimi, ha elhisszük a szituá­ciót. Rerkovits György pártfogással a képzőművészet ügye iránt.) Herczeg Klára első mestere a főiskolán Kisfaludi Stróbl Zsigmond volt, tanulmányait Bécsben, majd Párizsban foly­tatta, aztán hosszú ideig dol­gozott dániai és francia porce­lángyárakban, művészete mes­tereinek s kényszerű, minden­napi foglalkozásának is eré­nyeit ötvözte magába, ami­lyen az ember, az emberi test szépségének szeretete-ismerete, a mesterség eszköztárának el­sajátítása. s a minden darabjá­ban megmutatkozó, már-már precíz alaposság. Mint sok kortársának, neki sem volt könnyű élete, s mostani, gaz­dag anyagában mégis vezér­szólamként hangzik fel ember- szeretete, az ember külső és belső szépségeinek tisztelete és bölcs humora. Olyan, többször is megfogalmazott, igényes té­mák mellett, amilyen az anya­ság, az ember ereje-nagysága, a háború és béke tematikája, a Bartók-érmék ürügyén az ember teremtő zsenialitása vagy az egzotikusán szépséges ghanai asszony portréja mel­lett ott sorakoznak irónikus- gúnyoros hangvételű kis szob­rai, G. M. Tök községben elsőként Gyermek olvasóklub Gyermek olvasóklub alakú — Pest megyében elsőként. - Tök községben. Tagjai VII- VIII. általános iskolai tanuló mintegy 20—25-en. Első össz< jövetelükön megjelentek klubot támogató szülői mm kaközösség és az ifjúsági O vasó Népért Klub képviselői, részt vett és előadást tartó dr. Kulin György, az Urán: Csillagvizsgáló igazgatója, klub terveit az elkövetkező hí tekben fogalmazzák meg rés; letesen, annyi azonban már b zonyos, hogy havonta kétsz< tartanak foglalkozást, s t Uránia Csillagvizsgáló támc gatásával házi csillagvizsgáló szerkesztenek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom