Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-26 / 279. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Xvi. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM 1972. NOVEMBER 28., VASÁRNAP Még többéi tenni a városért Hasznos eszmecsere az értelmiségi klubban Hétfőn este: Irodalmi séta Hétfőn, november 27-én, este hét órakor kezdődik Ceg­léden, a zeneiskola hangver­senytermében, az Irodalmi séta című műsor, a városi-já­rási könyvtár rendezésében. Az est vendégei s előadói: Sinkovits Imre Kossuth-díjas színművész, Gombos Katalin színművész és Almási László zongoraművész. Épül a fűrészcsarnok A Kossuth Művelődési Köz­pont klubszobájában, ahol máskor izgalmas asztaldfoci- mérkőzések, idegpróbáztató sakkcsaták és vetélkedők zaj­lanak le, a kicsit később érke­zőket meglepetés fogadta. Mint valami szűkre szabott hangversenyteremből barokk muzsika hangjai szűrődtek ki a zárt udvarra, a zeneiskola nem rég alakult kamarazene­korának interpretálásában. A zenés fogadtatás csak köszön­tője volt az értelmiségi klub estjének, melynek folyamán beszélgetés váltotta fel a mu­zsikát, mégpedig fórum for­mában. A klubtagok vendég­ként a város politikai, gazda­sági és társadalmi vezetőit kö­szönthették, akik megjelentek, hogy feleletet adjanak a fel­tett kérdésekre, és tájékozta­tást a város jelenéről és jövő­jéről. A városi pártbizottság tit­kára, Babinszki Károly örö­mest eleget tett az értelmiségi klub tagjai kívánságának. Nem volt könnyű a hosszú lis­tán felsorolt valamennyi kér­désre részletesen kitérnie: ösz- szességében igyekezett felele­tet adni azokra. A közhangu­latról, az emberek politikai ál­lásfoglalásáról, a város fejlő­déséről csak jót mondhatott, s ebben — mint mondta — ér­deme van mindenkinek, aki megérti, hogy a fejlődéshez nemcsak elképzelésekre, ha­nem tettekre is nagy szükség van. Biztató, hogy az ér­telmiségi pályán tevékenyke- A listán felsorolt kérdésekre dőkre, s köztük a fiatalokra J kapott kielégítő válaszok után is lehet számítani, lehet építe- még jó ideig győzték a vendé- ni. Mérnökök és pedagógusok, | gek és a klub tagjai, a hasznos ügyvédek, jogászok és gazda- j eszmecserét. Klubban kötetle- sági szakemberek egyaránt ! nebb a beszéd, saját, hirtelen igyekeznek, tudásuk és lehe- [ jött gondolatokkal is ki lehet tőségeik szerint, a legtöbbet | egészíteni — mintegy megér­tenni a városért, a fejlődésért. A megvalósult tervekről, az elképzelésekről Kürti András, a városi tanács elnöke. Bene József elnökhelyettes és Sági Ferenc, a városi pártbizottság osztályvezetője szólt. Tájékoz­tatójuk részletesen kitért Ceg­léd fejlődésére, lakás- és mun­kaerőhelyzetének javulására, várható további alakulására. tésként vagy épp magyarázat­ként — a hivatalból már sok­szor elhangzottakat. Itt, kötet­lenebb formában, jobban em­berközelbe kerültek a tervek, elképzelések. A klubest végeztével a haza­térők kis csoportjai tovább fűzték a gondolatokat, megál­lapítva, hogy igen hasznos volt ez a találkozó. Takarékos fiatalok Az ifjúsági takarékbetétesek száma egyre több Cegléden. A diákok, ifjú szakmunkások öt éven át gyűjtögethetik a be­tét összegét, a megállapodás szerint fizetve havonta. Az OTP az öt százalékos kama­ton túl évi 1 százalék pré­miumot ad azoknak, akik pontosan és öt éven át rend­szeresen eleget tesznek vál­lalásuknak. A legtöbb betét­könyv-tulajdonos gépjárműre, bútorra, lakásra gyűjt. Irodalmi színpadok és versmondók megyei versenye Cegléden, a Kossuth Műve­lődési Központban rendezik meg ma, november 26-án, dél­előtt fél tíz órai kezdettel, a megyei irodalmi színpadok és versmondók versenyének dön­tőjét. A bíráló bizottság tagjai: Gergely Mihály író, a Pest megyei Petőfi-emlékbizottság tagja, Solymosi Ottó, a Ma­gyar Rádió rendezője, Földeák Róbert, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának művészeti főelőadója,. dr. Ko­vács Gyula, a megyei Népmű­velési Tanácsadó helyettes vezetője és Egressy István színművész. Mindennapi buszozók Napi nyolcvan autóbusz­párral bonyolítják le a helyi tömegközlekedést Cegléd te­rületén. Csúcsidőszakban, ha a járművek száma kevés, a helyközi járatokból kisegítő autóbuszokat vonnak be a zsúfoltság csökkentésére. A városban az autóbuszokon havonta átlagosan 50 ezer ember utazik. Jó ütemben halad Cegléden a hordógyár fűrészcsarnoká­nak építése: a korszerű gépek szerelését is már megkezdték, jugoszláv szakemberek irányításával. Apáti-Tóth Sándor felvétele NAPOK - LAPOK Információs: az újságárus A játékbolt előtti újság­árusnak mindig akad vevője. Jönnek-mennek az emberek, különösen piaci napokon nagy a forgalom. Ki, milyen újsá­TANÁCSTAGOK Egy kis félreértés Cipóra dagadt képű gyerkőc fe­szeng a fogorvosi székben. Még hoz­zá se nyúlt az or­vos, még azt se mondta neki, hogy ,.tátsd ki a szád!” a gyerek máris üvölt. mintha nyúznák. Művé­szien és techni­kásán cifrázza a jajgatást, nagyon mélyből jöhet ez a fájdalom, köny- nyet se hullat pirosra dörzsölt szeme. A fogszak­orvos muzikális és emberséges. Megérti a hang­szalag- és dob­hártyarezgető ja- jongás fortisszi- móit és váratla­nul hüppögésbe váltó pianóit. A gyerek is győzi hangerővel. — Hát ennyire fáj, kisfiam? — próbálja az orvos elcsípni a hangjá­ba belefeledke­zett páciens te­kintetét. A jajon- gás abbamarad. — Nem, most egyáltalán nem fáj. De éjszaka nagyon fájt. — Akkor miért bömbölsz ilyen keservesen? A kis srácnak megint sírásra görbül a szája: — Rosszul csi­nálom? Pedig öregapám azt mondta, hogy aztán tegyek ki magamért! e. k. HUSZONHÁROM ÉVE Kecskéscsárdán tanít Jászbe­rényi Károtyné, a •79jös'cegHé­dí választókerület tanácstagja. Először 1950-től 54-ig volt városi tanácstag, majd 1963-tól napjainkig tölti be ezt a tiszt­séget. Választói külterületen, a XIII. kerületben élnek, Ho­mokpusztától Kecskéscsárdáig. Nagy ez a terület, azt gondol­ná az ember, ritkán jutnak el hozzá. — Régen valóban nehezebb volt kapcsolatot tartanom vá­lasztóimmal — mondja a taní­tónő —, de csak a közleltedés volt az oka, nem az, hogy az emt>erek nem igényelték a se­gítséget. Ma naponta zörget­nek az ablakomon, jól ismer­nek, már 21 éve lakom itt. — Van-e titka a jó tanács­tagi munkának? — Nincs különösebb titka, csak bizalom és őszinteség kell, csak fel kell ismerni a problé­mákat, és oda kell benyitni, J^egismerkedtem egy ember­Néma. Csak szemei, lábai, karjai beszélnek. Szapora, gyors mozdulatokkal tekeri a kereket, húzza a láncot, cipeli a vödröt; riadtan szalad a szőlősorok között, a szilvafák alatt. Csodálkozó szemekkel lesi az emberi szájak mozgá­sát, az udvar sarkából vicso­rító kutya fogait, a dűlőn ká­romkodó kocsis hadonászó haragját, s az autók döcögő­sét. Némának született. A siketnémák soha sem ta­nulnak meg suttogni és kia­bálni, énekelni és éneket hall­gatni, pletykálni és politizálni. A z én ismerősöm, ez az em- bér, ez a szerelmet-vá- gyat, boldogságot soha nem is­mert nő, nem idegenként él abban a hatalmas falusi ház­ban, melynek belső és külső munkáit végzi ötven éve. Ápolónő és szakács, takarít, mosogat, varr, fát vág, szőlőt kapál, szüretel. A testvérével él, annak dol­gozik. A testvére is nő. Anya, nagymama. Imádja unokáit, minden jóval elhalmozza a ki­csiket. Szereti a zenét, szeret­te a táncot, a bókot, a csendet. Mert született... A Amikor tipeg az udvaron, agyontapos minden férget. A testvérét is agyontapos­ná legszívesebben. Féregnek nevezi. Nyűgnek, fölöslegnek. Ezerkilencszázhetvenkettő- ben... néma nő sebhelyeket mu­tat. Arcán, kezén. Sír. Szipogva, gurgulázva. Kezét a földre, az égre eme­li. Aztán imitálja a nyugvó em­lőért, az alvó halottat. A falon függő naptárhoz megy, mutogat. Nehezen értem, mit akar. Szája remeg, a keze is. „Nem sok időm van már. Néhány hónap, talán csak néhány hét. Miért is születtem? Kinek is születtem?” Miért ütötték-verték ezt a szerencsétlent? Mert született. Ha nem ugrott azonnal, ha hirtelen mozdulatot tett, ha késett, ha korán jött, s ha evett, ha aludt. Kezén-lábán nincs bilincs, sem kötél. Ugyan, hová is szökhetne a szerencsétlen fájdalmai elöl? A környéken ismeri minden­ki. Tsmerik azt vedteti: is, aki szen- ,Szóltunk többször. Magánügy. Mit gyen vele?" Beszélgetek a némával. Idegen nyelvet tanulok, a némák Íratlan nyelvét. Apró emberke. Mutatja, ha­joljak le. Lehajtom a fejem. Oda­nyomja az övéhez, s az arcom­ra cuppant. Szemében zokog a hála. A megbántott gyer­mek lesi így annak a felnőtt­nek az arcát, aki vigasztalja. Fejem lehajtva hány pillanatig. S aztán farkasszemet né­zünk a néma nő testvérével, az anyával, a nagymamával. Szemében keménység, el­szánt indulat vibrál, a jobb keze idegesen reszket. Aztán borral kínál. Nem iszom, szó nélkül kilépek az udvarra. A fekete komondor bable­vest lefetyel. A nagymama megsimogat­ja, szinte kérdezi a kutyát: — Kérsz még, Kormos? Besze Imre ahol mindjárt tenni is tudnak az ügy érdekében valamit. 1953 óta' van villany a kecs- késcsárdai iskolában, az első tanácstagságom legszebb ered­ménye. Szorgalmaztam a rend­szeres buszjárat megindítását. Ma már 12 buszjárat közleke­dik Kecsikéscsárdára. — Milyen gondokkal keresik fel leggyakrabban az embe­rek? — Néha csak egy kérvény megfogalmazása, néha egy életveszélyessé vált lakás ügyében kopogtatnak. Mint pe­dagógus és tanácstag, sok csa­lád szociális helyzetén javí­tottam segélyekkel, ingyenes orvosi ellátással. Nemcsak a tanács, a tangazdaság és a Le­nin Tsz is támogatja munká­mat. A tangazdaság szakszer­vezeti bizottsága a sokgyerme­kes anyáknak kifizeti a tan­könyvek árát. A termelőszö­vetkezet meséskönyvet, játé­kot, édességet vesz az I. osz­tályosoknak. — Népművelési ügyvezető és könyvtáros is. Nem nehezíti a sok munka tanácstagi felada­tainak ellátását? — Így könnyebb nekem! Fel­adataim segítik egymást, mindegyik révén közelebb ke­rülök az emberekhez, őszin­Dobó, Csolnak, Fátyol, Folyó, Molnár, Sallay, Besnyő út kör­nyékén, még sok a tennivaló, számottevő fejlesztés, beru­házás nem valósult meg. — A szavazás napján 608 választó képviselőjeként ta­nácstaggá választották. Ho­gyan nőttek a feladatai? — Igyekeztem a körzet la­kosságának gondjain segíteni. Jelentős munkát végzett a la­kosság útfél-töltéssel. Kérésük­re módosították az egyik üzlet nyitva tartását. Eredménynek számítottam a hídjavítást is. Nemrégen elköltöztem a Mol­nár utcából, de édesanyám a segítségemre van. Gyakran ha­zamegyek, és ő közvetíti a vá­lasztók mindennapi gondjait. Most a vízvezeték-építést sze­retnénk megvalósítani. — Munkájával, hivatásával mennyire elégedett? — Szeretem a munkahelye­met. Mint szakmunkástanuló, már 1962-től az EVIG-ben dol­goztam. 1965 áprilisában részt vettem a szakma kiváló tanu­lója versenyen. A legjobbak között végeztem, ezért három hónappal korábban, a verseny után, megkaptam a szakmun­kás-bizonyítványt. Azóta is az EVIG-ben dolgozom. Szabad időm nem sok van, új lakásba költöztünk, a Szövetség utcá­gedett ember vagyok. Szabó Alfréd CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK , teség, bizalom vesz körül. ra j Amit nem érek el, mint ta- ba, a lakás szépítgetése és a nácstag, elérem, mint taníts tanácstagi munka egvelőre le­vagy könyvtáros, vagy népmű- , köti minden időmet. Egy éve velési ügyvezető. így többet csoportvezető vagyok, értéke- tudok tenni az emberekért. J ij,k, megbecsülik a munkámat, A VÄROS LEGFIATALABB ezért szívesen dolgozom, elé- tanácstagjai közé tartozik a 24 éves Darányi István. Az EVIG-ben dolgozik, esztergá­lyos. — Hogyan lett tanácstag? — Akkor még a Molnár ut­cában laktam, szüleimnél. Tagja vagyok a vállalati marad né- KISZ. és pártalapszervezet- nek, ők javasoltak tanácstag­jelöltnek. Frissen emlékszem még rá, a Malom téri óvodá­ban volt a jelölőgyűlés. Ceglé­den születtem, körzetemben jól ismernek, aznap este még­is izgalommal indultam útnak. Emlékszem, én is felszólal­tam, s ígértem, hogy az út-, járda- és vízvezeték-építéshez igyekszem minden segítséget megadni, de kértem a lakos­ság támogatását, összefogását. — Milyen tennivalók voltak sürgősek akkoriban a körzet­ben? — Ezen a városszélen, az Akasztószél, Csengeri-szél,, got keres? A kis pavilonban Ócsai Gézáné szolgálja ki a vevőket/ Tudja, kinek, mi kell, szinte minden vásárlót ismer. Fiatalember lép az ablakhoz; — Kérem az újságjaimat. Az árus automatikusan ke­zébe csúsztatja a megyei la­pot, a Szabad Földdel együtt. Ha nem ismerné személyesei, a régi vevőket, akkor is meg­kapná mindenki a „szoká­sost”, mert egy nagy füzetben szabályos nyilvántartást ve-, zet Ócsainé. Jelenleg 180 né v sorakozik benne, az igényel újságok címének feltüntetésé­vel. ö képviseli az informá­ciós szolgálatot, elolvas szinte minden újságot. S ha valaki a napi érdekességek után érdek­lődik, ő máris fejből sorolja a címeket, javasol, ajánl. Legtöbbet a Pest megye' Hírlapból és a Népszabadság­ból vesznek. Havonta 30—3r ezer forintot visz a postára el­számolásként Ócsainé. Mér többet is vihetne, ha vala­mennyi napilapból és folyó­iratból annyit kapna, ametny- nyit vevői igényelnek. A VÁROSFEJLESZTÉS IT. ütemének tervében további, 33 ceglédi utca kiépítésére tettek javaslatot. Tervezik, hogy külső körutat alakítanak ki és több kiépített utcával te­remtenek kapcsolatot a külte­rületek és a városközpont kö­zött. JÜVÖRE ISMÉT MEGREN­DEZIK a Ceglédi ősz ünnep­ségsorozatát. A programterve­zet készítését már megkezd­ték; a tervek szerint, 1973- bán szeptember végétől no­vember elejéig tart a rendez­vények időszaka. Duna-Tiszaközi Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat ceglédi irodája ceglédi és vidéki változó munkahelyre, DT—54-es, C 100-as erőgépek és kotrók javításához értő, gyakorlott gépszerelőket keres felvételre. Jelentkezés: Cegléd, Pesti út 76. szám alatt. Központban beköl­tözhető 3 szobás, összkomfortos ház eladó. Alkotmány ut­ca 1. _____________ Nyársapáti Haladás Mg. Tsz. felvételre keres gyakorlott anyagkönyvelőt és pénztárost. Eladó ház, sok helyi­séggel, nagy udvar, szőlő, gyümölcsfák, két család részére is alkalmas. Cegléd, Nagykátai út 37. Hirdessen a Ceglédi Hírlapban Gubodi ú. 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom