Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-26 / 279. szám

1972. NOVEMBER 28., VASÁRNAP PEST »me kMúUip 3 Felelősség Szentendre képzőművészetéért NEGYVENNÉGY ÉV teltei azóta, hogy kilenc festőmű­vész megalapította a szent­endrei fescoK társaságát, amely az , akkori Munkás Biztosíiu kertes üdülőjében talált ott­honira. Az eltelt majdnem fél év­század beváltotta a reménye­iket, hírnevet szerzett, vagy ahogyan a szentendrei festé­szet egyik kiemelkedő meste­re fogalmazta: „Azt hiszem, á ■magyar művészet szegényebb lett volna Szentendre nélkül." A város képzőművészetének szakmai értékeléséről bőséges — ha elegendőnek és rendsze­rezettnek nem is mondható — irodalom áll rendelkezésre. A képzőművészeti élet atmosz­férája is bővelkedik aiz úgy­nevezett „szentandreiség” kép­zőművészeti problémáival. Ez alkalommal nem szakmai, ha­nem társadalmi oldalának né­hány fontosabb, napjainkban élő kérdéséről szólok. KÉPZŐMŰVÉSZETÜNK HELYZETÉT nézve legszem­betűnőbb szocialista államunk bőkezű gondoskodása, az alko­tómunka feltételeinek megte­remtése érdekében. Közismert, hogy az 1969-ben átadott 12 - műteTmes művésztelep után az „öreg” művésztelep helyén ugyancsak 12 modern műte­remlakás és egyéni kiállítás rendezésére alkalmas galéria épült. Ugyancsak idei gyara­podás az újjáalakult Ferenczy Múzeum, amely bővült kiál­lítási lehetőségeivel a Fe­renczy család .gyűjteményes kiállítóhelyéül szolgál. Sorol­hatnánk tovább más, a kép­zőművészetet szolgáló, folya­matban lévő, vagy előkészítés alatti fejlesztéseket is, ám a művészet pártolására ezek is jelentős bizonyítékok. Társadalmunk egyéb támo­gatásával együtt ezeknek tud­ható be, hogy városunkban a képzőművészek körében alap­vetően jó alkotói közérzet uralkodik. A művészek egy részénél, alkotói tevékenysé­gükön túl, közéleti feladatok vállalásában is kifejezésre jut az, hogy szocialista rendsze- *ünket magukénak vallják. Külön is megemlítendő az a szenvedélyes és értő patriotiz- nus, amely a város értékel­lek megóvása és jövőjének kovácsolása érdekében a kép­zőművészek csaknem minde­gyike részéről megnyilvánul. Víindez az anyagi realitással >árosulva Szentendre fejlődé- ; ének komoly szellemi és anyagi forrása lehet. ; SZOCIALISTA ÄLLA- ttUNK és képzőművészetünk fejlődésének egybeeső érdeke ikti vizái ódik a szentendrei , képzőművészet jelenének és . övőjének gondos, felelősség- i élj es alakításában és biztosít iktív szerepet az MSZMP mű- , 'észet politikája érvényesítő- ' ének. : A párt tudományos alapo- I on nyugvó, marxista—leni- lista művészetpolitikája ' — Ivi síkon — magában foglal- ! a: a politika elsődlegességé- . ek elvét; a decentralizáltság lvét; a demokratizmus el- rét; a választás elvét; a sza- ; >adság és szabályozottság dia- ' ektikájának elvét. A politika elsődlegességének : Ive — ami a művészfetpoliti- 1 át is a párt általános politi- ' Ájának szerves részévé teszi 1- a művészet pártirányítása ' s a politikai irányítás mind 1 irta Imi, mind pedig módszer- 1 éli vonásainak lényegi azo- ' osságát hangsúlyozza. Tártál- < lilag a szocializmus építését, 1 azdagítását, fejlesztését szol- f álja: magasabb szintű, új mi- i őségű igényekkel napjaink- ( an, a szocializmus építésének í jjlettebb szakaszában. Mód- i serét tekintve: érdekeket ál- 1 t egymás mellé vagy útköz- 1 ít, előnyöket és hátrányokat i íremt, a folytonosságot, a é ontinuitást biztosítja. i A közönség, a „befogadók” s [daláról, vagyis a társadalmi l rdek felől közelítve a szent- idrei képzőművészet jelenle- < i helyzetét, megállapítható, c ogy alapvetően a fenti elvek r atározzák meg művészetpoli- r kónk végrehajtását. \ AZ ELVEK ÉS IRÄNYl- 1 AS, a végrehajtás gyakorta- t i között ugyanakkor fellel- s ető a nem kellően követke- s 1 zetes szinfcronitás. Nem min­dig, nem eléggé következete­sen érvényesül a legfőbb me­cénásnak, a társadalomnak — mint a mecenatúra meghatá­rozó elemének — az érdeke, a szolgálata. Ez a tapasztalat nem kategorikus, de jellege miatt feltétlen figyelmet, or­voslása további vizsgálatot igényel. A decentralizáltság elve je­lenleg úgy érvényesül a szent­endrei képzőművészetben, hogy a régi és az új művész­telep egyaránt nemcsak mű­teremként funkcionál, hanem alkotóműhelyként is. Alkal­mas arra, hogy itt, a műter­mekben dőljön el: realizáló­dik-e a művészetpolitika vagy sem, s hogyan. A szentendrei képzőművészek döntő többsé­gének alkotói és közéleti te­vékenységéből ismert a társa­dalmunk melletti elkötelezett­sége, a szocializmussal való elvi vagy aktív szimpátiája, világnézeti azonosulása. E te­rületen ugyanakkor feladat az árnyaltabb, meggyőzőbb és fokozottabb ideológiai munka, a marxizmus hegemóniájának ■ erősítése. A választás elve a mecena­túra gyakorlatában érvénye­sül. A mecenatúra meghatá­rozó elemének, a társadalom­nak az érdekét az állam — az állami eszközök felhasználá­sával — hivatott kifejezni, szolgálni A szocialista állam elsődleges feladata e téren a gondoskodás a tömegek szo­cialista tartalmú kultúrájáról. Ennek fontosságára és követ­kezetes végrehajtására a X. kongresszus félreérthetetlenül, nagyon határozottan hívta fel a figyelmet. A gyakorlat azonban nem megnyugtató. Amennyire jól, tudatosan, előrelátóan megkonstruált, gazdag és egyértelmű a kiin­dulási bázis, amelyét a szo­cialista mecenatúra az alkotás feltételeinek megteremtésére a második művésztelep fel­építésével létrehozott Szent­endrén, annyira kidolgozatlan,, nemegyszer problematikus és eléggé szűkös a mecenatúra hétköznapi, mindennapos gya­korlata: a zsűrizés, a kiállí- tóspolitika, a vásárlások. A Ferenczy Múzeum anyagi le­hetőségei éppen arra elegen­dőek, hogy a gyűjtés minimá­lis követelményeit, funkciójá­hoz mérten a megye egész te­rületén, teljesíteni tudja; ki­állításkoncepciója kiegészítés­re szorul. Szabadság és sza­bályozottság elve a-képzőmű­vészet szocialista tartalmának, eszmeiségének és elkötelezett­ségének, szocialista hatásának erősítését hivatott biztosítani. AZ ALKOTÁS SZABAD­SAGÁNAK biztosítottsága a szentendrei művészek köré­ben elfogadásra és helyeslésre talál, jó alkotói közérzetet vált ki Ám az alkotás sza­badsága és a közreadás sza­bályozottságának elve és gya­korlata körül a legszélesebb körű, egyben a legnagyobb szélsőségekben mozgó vita bontakozik ki. Ennek az ér­vényesülését vizsgálva, szi­gorúan a határain belül ma­radva, megállapíthatjuk: e kérdésben türelmetlenség ta­pasztalható. Az alkotói sza­badság kérdését sokan — nem szállva le a kérdés mé­lyére — mint liberalizálódási jegyet emlegetik. E köré az elv köré csoportosítható az a meglehetősen elburjánzott szemléletmód, amely az egyes modern alkotásokat az ízlés alapján vitatja * és kritizálja. Sokszor abból kiindulva: nem értem — ezért nem tetszik. Mindenekelőtt szükséges kü­lönválasztani és tisztán kezel­ni itt a különböző kérdéseket és szigorúan tartani azt a nor­mát, hogy a párt ízlés- és stíluskérdésekbe nem kíván beleszólni. Az a tény, hogy a mai mo­dem műalkotásokat az ízlés oldaláról minősítik, s az e kö­rül megfogalmazódó követel­mény nem elsősorban mű­vészetpolitikai gondokra utal, hanem a köznevelés, közmű­velődés hiányosságaira; mi­szerint a vizuális kultúra, a színek és formák világának, a képzőművészetnek a megérté­se nem kapta és nem Kapja meg azt a helyet, ami éie- tünxben betöltött szerepe ré­vén megilletné. Közhely, hogy elsősorban irodalmilag műveit niamzet vagyunk. Nem tűnik elérhetetlen célnak az, ha Szentendre általános iskolái­ban és állami gimnáziumai­ban — a város adottságaira építve — kimunkálnák a kép­zőművészeti ízlés nevelésének mikéntjét. MÜVÉSZETPOLITIKÁNK VIZSGÁLATÁNAK eredmé­nyeképpen megfogalmazódott a Pest megyei és a Szentend­re városi párt-végrehajtóbi­zottság részéről is, hogy az MSZMP művészetpolitikájá­nak elvei megalapozottak, va­lóságra - épülők, jók, az élet napról napra igazolja őket. A szocializmus építése azonban olyan, a korábbinál fejlettebb szakaszába érkezett, ami az időtálló elvek mai realizálásá­hoz nélkülözhetetlenné teszi a mai társadalmi és benne a művészeti valóság által tá­masztott követelmények fi­gyelembevételét. Szükséges, hogy a művelődéspolitika más területeihez hasonlóan (pél­dául tudománypolitika, okta­táspolitika) meghatározásra kerüljenek a művészetpolitika rendező elvei, a művészet kö­zönségbázisának és a művé­szet szocialista vonásának erő­sítésére. A vizsgálódás, elemzés meg­érlelte azokat a feladatokat, amelyekre objektív lehetősé­geik rendelkezésre állnak. Nem felesleges itt is megfogalmaz­ni, ho,gy a feladatok meghatá­rozását a realizálásra, mérték- tartásra való törekvés jelle­mezte. Annak a biztos tudata, hogy Szentendre képzőművé­szetéért tenni — jelentősége miatt — országos ügy, aminek része — nem jelentéktelen ré­sze —a megyén belül adódik. Céljaink elérése nemcsak a felelősként megjelölt szerve­ken múlik, hanem azon is, hogy mennyire találkozik képzőművészeink érdekével, cselekvő egyetértésével. A TEENDŐK ELSŐ HE­LYÉN — a párt és a szélesebb társadalmi közvélemény igé­nyének megfelelően — alapos tájékoztatás szükséges a mű­vészetpolitika célkitűzéseiről, elveiről, válaszolva a felmerü­lő problémákra, ismereteket nyújtva arról, hogy a párt művészetpolitikája — nagy társadalmi célkitűzéseink kö­zött — miként valósul meg. Érezve a művészetek súlyát — ideológiai, politikai jelentősé­gét — a művészetpolitika Szentendrén a pártoktatás ál­landó elemei között kap he­lyet. Jelentős helyet kapott pél­dául a szentendrei képzőmű­vészet történetének, hagyomá­nyainak és jelenének tudomá­nyos, marxista—leninista érté­kelése. A közvélemény formá­lása érdekében a már meglé­vő és születő tudományos iro­dalom vagy népszerűsítő mű­vek közreadását is szorgal­mazni kell, inspirálva a kép­zőművészeti életünkben fellel­hető, időről-időre felbukkanó úgynevezett „szentendreiség” tartalmának, problémáinak tisztázására. Megyei és városi szervek együttes tennivalójaként fo­galmazódott meg, hogy az ed­digi kis számban meglévő, de kölcsönösen hasznos kapcsola­tokat, amelyek üzemeink és képzőművészeink között létre­jöttek, ki kell terjeszteni va­lamennyi művész és mind több ipari és mezőgazdasági üzem bekapcsolásával. KÉPZŐMŰVÉSZEINK KÖZ­ÉLETI TEVÉKENYSÉGÉNEK jó hagyományai, eredményei szülték azt az elhatározást, hogy állami, társadalmi szer­veink munkálják ki e köz­életi tevékenység szélesebb le­hetőségét. Mindez magában hordozza azt az igényt is, hogy megyénk és városunk ne csak lakó- vagy munkahelye legyen képzőművészeinknek, hanem a közösséggel való tö­rődés szakmán kívüli szintere is. Dr. Maróthy László az MSZMP Szentenre városi Bizottságának titkára. Felújítás - helyhez kötés A ceglédi járás nagyközsé­gében mintegy 1100 gyermek népesíti be az általnos iskolá­kat, s oktatásukat majdnem hatvan főre rúgó pedagógus- gárda látja el. Többségük ugyan ragaszkodik Albertijá­hoz, s hosszú évek óta itt ta­nít, de elhelyezésük, megfelelő lakáskörülmények kialakítása a nagyközségi tanácsnak is sok fejtörést okoz. Most legutóbb az Arany János utcában levő s pedagógus szolgálati lakás­ként fölhasznált épületről de­rült ki, hogy erősen megviselte az idő, s vagy sürgősen felújít­ják vagy ki kell költözni abból. Végül is a döntés a felújítás, azaz a helyhez kötés mellett szólt. Egymillió liter tej A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet szakosított szarvasmarha-tele­pét 1973 augusztusára teljesen benépesítik. A 324 férőhelyes modern istállók magyar-tarka állományát holland vörös­tarka lapály fajtával javítják és így várhatóan évi 3500 li­terrel emelkedik majd a te­henenként! tejtermelés. Gábor Viktor felvétele Kahána Mózes kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kahána Mózes írónak 75. születésnapja alkalmából, irodalmi munkássága elisme­réseként a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést llku Pál művelődésügyi mi­niszter adta át. Az átadásnál jelen volt dr. Nagy Miklós‘ az MSZMP KB tudományos, köz­oktatási és kulturális osztályá­nak vezetője. Növekvő export úi központi telep Vecsésen Hazánkban ugyan nem ör­vend széles körű keresettség­nek a vadhús — amit nem le­het csupán ízlésbeli okok­kal magyarázni, szerepe van benne a kereskedelem tartóz­kodásának is —, annál figye­lemre méltóbb a kivitel folya­matos növekedése. A MA VAD egy évtized alatt megnégyszerezte for­galmát, vevői között elsősorban svéd, olasz, francia és nyugatnémet cégeket találhatunk. Ma már" az export értéke 30 millió devizaforint felett van esz­tendőnként. A szövetkezeti vállalat hat­hatós erőfeszítéseket tett és t^sz a helyzet javítása érde­kében, hiszen évi 2000 tonna körüli kivitele csak így le­het zavartalan, s a további fejlődésnek is ez a legfontosabb záloga. Ezen elgondolások jegyében került sor a hónap elején Ve­csésen az új központi telep felavatására, ahol mind a lőtt vad, mind az élő vad tá­rolására, exportra való elő­készítésére az eddigieknél jobb körülményeket teremtet­tek. Mód nyílik az új telepen arra, hogy a lőtt vad mellett az élő vad — így a többi kö­zött a rák. a kecskebéka — felvásárlását is lebonyolítsák, s mivel legnagyobb gondjuk a hű­tőtárolás, jövőre a vecsési telepen, a ka­pacitást bővítendő, 10—15 va­gon áru befogadására alkal­mas hűtőkamra felállítását tervezik. Időben A zonos gazdasági folya- tására, átképzésére és ál­mátokat az egyes tár- csoportosítására vonatkozó sadialmi rétegek kü- terveket...” A teendők két lönbözően ítélhetnek meg. csoportját fogalmazta meg Része van ebben az érdé- tehát a határozat, nem té­kel tség-érintettség fokának, ve egyenlőségjelet az egész- s annak is, hogy a folyama- ségtelen arányú s a termé- tok egészét átlátni nem szetes munkaerő-csökkenés könnyű, széles körű tájé- közé. Hiszen bárhonnét is kozottság, elemzőkészség nézzük, a megye ipara az kell hozzá. A népgazdaság- idén, az eddig eltelt három­ban meglevő feszültségek, a negyed évben úgy termelt mozgás szülte ellentmondá- 6,7 százalékkal többet, sok kelthetnek olyan hie- hogy a létszám lényegében delmet — s keltettek is —, változatlan maradt. Bebizo- hogy mindez a reformból nyosodott: vannak tartalé- származik, annak követkéz- kok, nagy erőforrások rej- ménye. Azt már keveseb- lenek a korszerűsítésben, a ben firtatták — holott ez a műszaki tökéletesítésben, lényeg —, hogy a gondok tehát hiba lett volna elsiet- tényleges forrása honnét ve korlátokat tákolni a ered? Valóban új jelensé- munkaerő mozgásának út- gekről van-e szó, vagy olya- jába, ám ugyanolyan hiba nőkről, amelyek régóta lé- lenne hagyni, tudomásul teznek, csupán most váltak venni az egészségtelen ki­láthatóvá. sérőjelenségeket, így a többi Hiedelmek ködét oszlatva között az igazságtalan bér- a realitásokra, s az azokból aranyok kialakulasat, az sarjadó teendőkre irányi- Miami ipar § az egyéb ipar- totta a figyelmet a párt területeken dolgozók jóve- Központi Bizottságának leg- delme közötti eltéréseket, utóbbi határozata, időben Így vehetnénk sorra a állítva gátat, ahol kell, Központi Bizottság határo- időben nyitva kapukat, ahol zatának valamennyi megál- erre van szükség. lapítását, s végiggondolva a folyamatok lezajlását, lé- íaoDein. nyegében az előbbiekkel Ügy véljük, s kifejezés azonos végeredményre jut- körüi bár sok vita lezajlott mánk. Írjuk le, ha kissé vul- már, sok még hátra van. gáris fogalmazásban is; Mert nehéz megérteni, elfő- nem azért, mert a Közpori- gadtatni széles körben azt ti Bizottság mindenkinél az igazságot, hogy a nép- okosabb, mindent jobban gazdaságnak nemcsak a tud, hanem azért, mert a késlekedő, hanem az elha- testület politikai felelőssé- markodott intézkedések is géhez a legszélesebb átte- ártanak; a beavatkozásnak kintés, a valamennyi fon- időben kell megtörténnie, tos tényezőre kiterjedő Egy példa fonalát fölgom- elemzés is társul, s mert a bolyítva: annak idején ma- jelenségeket nem önmaguk- gunk is megírtuk, hogy lk- ban ítéli meg — helyben Iádon, az Ipari Műszergyár- legtöbbször ez történik —, ban, Szigethalmon, a Csepel hanem a társadalmi érde- Autógyárban, Vácott, a Du- kék alapján. Ezért képes a nai Cement- és Mészművek- párt vezető testületé — ben gondokat okoz a mun- nemcsak a most lezajlott kaeröhiány. Megírtuk, de vi- ülésen, hanem a korábbiak­tába szálltunk azzal a nézet- ban ugyanúgy — fölismer­tei, amelynek hirdetői admi- ni és kimondani azt, ami- nisztratív intézkedésekkel nek eljött az ideje, s ezért szerettek volna „rendet ten- tudja megragadni azokat a ni”, s váltottuk, hogy a bel- csomópontokat, amelyek ső tartalékok mozgósításé- haladásunk szempontjából ra kényszerít az előállt mosta leglényegesebbek, helyzet. Mi történt? Az, ermészetes, hogy ezek­hogy a létszám nem jelen- I ben a napokban, bár- téktelen csökkenése ellené- •* hol járjon is az új- • re tavaly is, az idén is mind sági ró, a határozatról hall. a három említett üzemben pártbizottságok, pártaiap- dinamikusan növekedett a szervezetek vitatják meg termelés így lkladon és állásfoglalást, gazdasági a Csepel Autógyárban egy- vezetők gyűlnek össze kon- aránt 18 százalékkal, s a zultációra, nagyobb vállala- DCM pedig idén január és toknál, üzemeknél aktívák- szeptember között 24 száza- ra kerül sor. Mindez a teen- lékkal adott több cementet hők szervezeti kereteinek , bár tagadhatatlan erőfe- egyik része, ám igazi értel- szítések árán. Ezekre azon- mét akkor nyeri el, ha ban szükség volt, van, per- kommunisták és pártonkí- sze, nemcsak az említett vüliek a határozatból levon- három helyen. ják a helyi, a maguk dol­P éldánknál maradva: a gát leginkább érintő követ- Központi Bizottság no- keztetéseket, s azok alapján vember 14 _15-i ülé- határozzák meg a teAniva­sé n hozott határozat idő- lókat. Időben közbeavatkoz- ben mond megállj-t a fo- n* és cselekedni nem csu- lyamat kedvezőtlen jelen- Pán a Központi Bizottság ségeinek — a nagy értékű í°Sa és kötelezettsége, termelőberendezések ki- Helyben is ez a legfonto- használatlanságának —, sabb, s egyetlen testület de n e m magát a folyama- sf* kaphat alóla felmen- tot rekeszti be. Kimondja tést, hiszen csakis így való- ugyanis: „A minisztériumok sulhat meg mindaz, amit a a termelési feltételek kor- határozat magába foglal, szerűsítésével együtt dől- &mit valamennyiünk teen- gozzák ki a belső munka- bőiként megjelöl. erő-tartalékok felszabadí- Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom