Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-25 / 278. szám

1972. NOVEMBER 25., SZOMBAT 7 Életkora: 25 év Község a homokon Negyedszázaddal ezelőtt, 1947 őszén, új község szü­letett Pest megyében: Halesz. Ne is keressék, nem ta- 1 álható a térképen, pedig 931 lakóházból állott, és 3415 ' ember élt benne, tehát tekintélyes településként érte el i a községi rangot. Erről hivatalos iratok beszélnek, ám Halesz község már nincs, neve megváltozott. Tápiósző- lös most, ahogy megalakulása után már néhány évvel is hívták. Mit kell tudni a fogbetegségek megelőzéséről 10 nap rendeletéiből Az árhatósági hatáskörök módosításáról a 7/1972. (XI. 17.) ÁH. számú rendelkezést a Magyar Közlöny 91. száma tar­talmazza. (Megjelent novem­ber 19-én). A termelőszövetkezetek tar­talékalapjáról kiadott 36/1972. (XX. 19.) PM. rendeletet a Ma­gyar Közlöny november 19-én megjelent 92. számából ismer­hetik .meg az érdekeltek. Az állami gazdaságok nye­reségadózásáról, érdekeltségi alapjainak képzéséről és fel­használásáról szóló 37/1970. (XI. 29.) PM. számú módosí­tását tartalmazó 34/1972. (XI. 6.) PM. számú rendelet a Pénzügyi Közlöny november 20-i számában jelent meg. A gazdaságosabb termelést elősegítő egyes intézkedések­ről, és ezzel kapcsolatban ki­adott végrehajtási rendelkezé­sekről (23/1972 MT. és 35/1972 PM.) is a Pénzügyi Közlöny november 20-án megjelent 23. számából tájékozódhatnak az érdekeltek. Az elmeosztályon (alkohol­elvonó osztályon) való elhelye­zés törvényességének ellenőr­zéséről, valamint az alkoholis­ta, illetőleg a kábítószert élve­ző személy gyermeke tartásá­nak biztosításáról a 6/1972. (XI. 23.) IM. számú rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny november 23-án megjelent 93. száma,) Azon az 5279 katasztrális holdon, amelyet — az új köz­ség mezsgyéit kijelölve — ki­szakították Tápiószele hatá­rából, mindig élt ember, de csak mutatóban. Nagybirtoko­sok osztoztak a földjén. Ura­dalmaik központja Szelén volt, vagy Györgyén, maguk is ott laktak, ha éppen a birtokukon időztek. — De az urak legtöbbje na­gyokat mulatott, kártyázott, adóságba verte magát, aztán, ha kellett a pénz, eladogatta a földje egy-egy darabját. Még­pedig apró parcellákat árusí­tott : azért többet kapott, mint­ha egytagbam adja el. így kez­dett még a múlt század hat­vanas éveiben lassan benépe­sülni Szelének ez a külterülete — beszél a régi időkről Beré- nyi Mihály, Tápiószőiős ta­nácselnöke. Bevándorlók Erdős, buokás, de leginkább futóhomokos talaján szerte­szét szórtban egyre több tanya­ház épült. Gyenge minőségű föld volt ez. Jöttek a honfogla­lók, csupa vékonypénzű föld­műves, az elsők leginkább a szomszédos Jászkunságból, ezek voltak legtöbben. Nem magyar ajkúak is jöttek aztán Erdélyből, meg a Felvidékről, a mai Szlovákiából, ennek emlé­két jó néhány családnév őrzi Tápiószőlősön. De, ha mór saját tulajdon földjükre tették a talpukat, hát abból a földből akartak megél­ni ! Mit kezdjen azonban az em­ber a sivóhomokon? Akárho­gyan, de meg kell fogni! Sző­lőt telepítettek, gyümölcsfát ültettek kevés bizadalomimal. Mondogatták is: — Ha lesz, lesz. Ha nem lesz, nem lesz. Mármint eredménye verej- tókes munkájuknak. Ezért ra­gadt erre a területre a Halesz elnevezés, és lakóiról a kör­nyéken úgy beszéltek: a hale- sziek. A századforduló táján, már vagy másfél ezer embert számláltak a halesziek. Mire a harmincas években számuk a háromezret is megközelítet­te, katolikus meg református templom alacsony tornya emelkedett a még alacsonyabb tanyaházak fölé. S a templo­mok közelében egy-egy kis is­kolaépületet is állított a két felekezet. Ma is azokban taní­tanak. Megnövelték ugyan mindegyiket egy-egy tante­remmel, de még így is nagyon szűk a két régi iskola, három műszakba# folyik a tanítás bennük. Harc az önállóságért Az iskolákon bizony meg­látszik, hogy régen építették, mégsem a legöregebb épületek a községben. Áll még néhol az utcasorban náluk öregebb ta- nyaház, de a nádfedelet azon is kicserélték cserépre. A töb­bi ház azonban, ha régi is, új­nak látszik. Megszélesítették az ablakait, újravakolták és fes­tették a falát. Egyre több azon­ban az egészen új lakóépület, amit üres telekre, vagy a le­bontott, régi helyére állították. De ugyan, hogyan keletkezett utcasor a tanyavilágban? Be- rényi elnök megmagyarázza: — Megházasodott a gyerek, oda épített házat az apjáé mel­lé, egy nadrágszíjnyi kis telek­re. Aztán az ő gyermeke me­gint, és így tovább. Lassan ki­nőtt előbb a főutca, majd mö­götte egy-egy rövidke utca házsora. Vagy negyven éve valóságos népmozgalom lett már a köz­ségi önállóságért megindult küzdelem. Egy. időben, az egyik tanító állt az élére, bi­zonyos Kiss Sándor, akit emiatt a közigazgatási ható­ságok elhelyeztettek, de a ne­vét ma is emlegetik. Megírta-e, vezeti-e valaki, az új, a fiatal község króniká­ját és a felparcellázott nagy­birtok töredékein rohamosan növekvő tanyavilág honfogla­lóinak kétségkívüli izgalmas történetét? Nem. Nagy kár. Az utolsó bíró — az első tanácselnök Azt, persze, mindenki tudja, hogy amikor Halesz végre ön­álló község lett, az esküdtek Lázár János helybeli gazdát választották meg főbírónak, aki azonban rövid hivatalos­kodása után lemondott, úgy­hogy 1949-ben már a harma­dik bíró állt a közben Tápió- szőlősnek nevezett község élén: Rátkai Mihály. Ma már, per­sze, nyugalomban, de még jó erőben él. — Magam is gazdasági cse­léd lettem, már tizenkét esz­tendős koromban — beszél most Rátkai Mihály, a község múltjával összefonódott saját múltjáról. Akkor, 55 éve ke­rült szüleivel Haleszre. 1949- ben előbb törvénybírónak vá­lasztották, aztán néhány hó­nap múlva magasabb rangra, főbírónak. Rátkai Mihály ezt a tisztet sem viselte sokáig: 1950- ben megalakulták a tanácsok, s belőle lett Tápiószőiős első tanácselnöke. — Szegény falu volt a mienk, községházánk sem volt, úgy béreltünk magánházban két szobát hivatalos helyiség­nek. Aztán Sőregpusztán le­bontottak egy gazdasági épü­letet, megszereztük a bontási anyagot, abból emeltük a ta­nácsházát és ez az épület szol­gál erre a célra mind a mai napig. Visszaemlékezik most a ré­gi külterületi időkre. — Nem volt a harmincas években itt a bábaasszonyon meg egy postai levélkézbesítőn kívül más közalkalmazott. Most, persze, van itt min­den, ami akármelyik más köz­ségben. A vízvezetéke azon­ban még csak 2400 folyóméter, jövőre szándékoznak ugyan­ennyivel meghosszabbítani. És százötven házban még nem ég a villany, további három kilo­méter vezeték kellene a mos­tani huszonhéthez, hogy fénye mindenhová eljusson. A vil- lanytalan házak lakói igénylik. Több ház, kevesebb ember A huszonöt esztendősre fel­cseperedett község egyébként pontosan úgy fejlődött, ahogy a nála jóval öregebbek. Ter­melőszövetkezete, az Üj Baráz­da. amióta a Tápiószentmár- tonhoz tartozó sőregpusztaiak s csatlakoztak hozzá, 5555 hol­don gazdálkodik, és 585 tagja elégedett a keresetével. 1950- ben összesen hét szarvasmar­hája volt, ma 630. Tíz éve egyetlen traktora sem volt, most 27 dolgozik a földjén. Ma, községgé alakulása 25^ esztendejében, 3113 ember lak­ja, vagyis éppen 302 fővel ke­vesebb él Tápiószőlősön, mint Haleszen. Ellenben 1060 lakó­házban élnek, tehát azóta nőtt a község 129 lakóépülettel. Szokoly Endre VOLT MAR SZÓ E LAP HASÁBJAIN a fogbetegségek megelőzéséről, A mostani fo­gászati hónap azonban indo­kolttá teszi, hogy kissé részle­tesebben beszéljünk róla. A fogszúvasodás napjaink, ban népbetegség. A legfonto­sabb dolog itt is a megelőzés. Hogyan is keletkezik a fogszú, vagy ahogyan általánosan be­szélnek róla, mitől lyukad ki az ember foga? Legelőször is a fogzománc károsodik. Részben hideg-me­leg hatásra, részben kémiai hatásra (pl. savakra) szabad­szemmel alig látható repedés, zománckopás keletkezik a fog felszínén. Ezekbe a „hajszál- repedésekbe” savak, lúgok, baktériumok kerülnek, ame­lyek pusztítani kezdik a fog mélyebb állományát. Az élelmiszerek közül külö­nösen káros a cukor, a csoko­ládé, a tésztafélék, amelyek a baktériumok hatására a kis re­pedésekben bomlani kezde­nek, erjednek. Ha kezdeti időben nem ke. zelik a szuvas fogat, a lyuk tovább mélyül. Ebben az ál­lapotban már érzékeny, sőt, fáj a fog. Szomorú tapaszta­lat, hogy igen sokan még ek­kor sem fordulnak orvoshoz A fertőző gyulladás betör a gyö­kércsatornába, gennyes gyul­ladás alakul ki. AZ ESETEK TÖBBSÉGÉ­BEN a súlyosan beteg fogat ki kell húzni. Azután megbeteg­szik egy másik, egy harmadik, ötödik, tizedik fog, s az egész­ségével nem sokat törődő em­ber azt veszi észre, hogy nin­csenek fogai. Az orvos szíve­sen segít ekkor is. Amíg lehet beépíthető pótlást, ha ez már Első alkalommal pénteken délelőtt tartották meg az ön­kéntes ápolónők találkozóját: a megye különböző részeiből több mint ötven fiatalasszony, leány jött össze a Pest megyei Vöröskereszt székházában. Te­hát a találkozón csaknem tel­jes létszámban megjelentek a megye önkéntes ápolónői. Németh Veronika, a Vörös- kereszt megyei titkára üdvö­zölte a megjelenteket, majd dr. Gál Lászlóné, a Vöröskereszt vezetőségi tagja szólt hozzájuk. Emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy 1967-ben Vácott, majd két esztendővel utóbb Ceglé­den rendeztek először ön­kéntes ápolónőtanfolya- mot. Mindkét helyen részt vettek azon a városból és környéké­ről jelentkező fiatal nők, de szép számmal kerültek ki a megye valamennyi járásából és városából is önkéntes ápoló­nők. Összesen hetvennégyen vállalták a sebesültek és a be­tegek ápolását háború esetén bárhol, ahol szükség lenne rá­juk. Az eltelt idő alatt 12 önkén­tes ápolónő elköltözött a me­gyéből, a többiek legnagyobb része azonban béke idején is hasznosítja a tanfolyamon szerzett egészségügyi ismereteit. Többen munkahelyükön, akár ipari, akár mezőgazdasági üzemben dolgoznak, elsőse­gély-tanfolyamokat szerveztek, ha szükséges, maguk nyújta­nak elsősegélyt és általában igyekeznek elterjeszteni a he­lyes egészségügyi szemléletet. Azoktól azonban, akik há­borús időben készek az ápolás áldozatos, nehéz munkáját el­látni, joggal elvárható, hogy béke idején is kapcsolódjanak be minél tevékenyebben a Vö­röskereszt munkájába. Vegye­nek részt községükben, üze­mükben a tisztasági mozga­nem lehetséges, kivehető fog. ! sort készít a betegnek. Ezért j mindig, minden stádiumban j fel kell keresni a fogorvost, ! mert a rossz fogaknak rendkí- I vül súlyos, egészségkárosító | következményei lehetnek. A megelőzés legjobb módja a rendszeres és alapos rágás, a sok gyümölcsevés, és az édes­ségek kerülése. Nagyon fontos, hogy erre a szülők felhívják i gyermekeik figyelmét. Étke­zések után nincs mindig lehe­tőség a fogmosásra. De aki megeszik egy-két almát — per­sze, nem hámozva és apróra darabolva —, az nagy szolgá­latot tesz saját fogainak. Nagyon fontos a fogmosás is. Legalább naponta kétszer, reg­geli és vacsora után mindenki megteheti. Kisgyerekek, már kétéves kortól ebéd után is, uzsonna után is mossanak fo­gat. A fogmosás lényege, hogy a fogközökből eltávolítsák az ételmaradékokat. Ezért cél­szerű föl-le mozgatva, függő, leges irányban kisöpörni a fo­gak közül az ételmaradékot. Körkörös kefélést csak a rá­gófelszíneken végezzünk. Ajánlatos ritkán csomózott szőrfogkefét használni, mert a műanyagok rongálják a fogzo­máncot. MÉG EGY FONTOS TA­NÁCS! Saját érdekében min­denki vegye igénybe a fogor­vosi szolgálatot. Megyénkben már rendelkezésre áll a meg­felelő hálózat, a körzeti orvo­sok szívesen várják a hozzá­juk fordulókat. Ha panasz, mentes is, évente legalább két­szer ellenőriztesse fogát a kör­zeti fogorvossal! Dr. Bágyoni Attila lomban, a véradás és az egész­ségnevelés szervezésében, a szociális gondozásban, család- védelemben és a polgári véde­lem egységeinek kiképzésében. Mégpedig szervezettebben, mint eddig, és mindenütt az ilyen vonatkozású meg­mozdulások élén. A megjelent önkéntes ápoló­nők közül többen is felszólal­tak. Valamennyien hangoztat­ták, hogy részt vállalnak a Vöröskereszt békét és egészsé­get szolgáló minden munká­jában. Végül Németh Veronika rá­mutatott, hogy ha nem is mindnyájan, de többségük mostanáig is igen tevékeny vöröskeresztes aktívának bizo­nyult. Majd a kiemelkedően jó munkát végzők közül három önkéntes ápolónőnek, Fogarasi Kálmánnénak (Vác, Egyesült Izzó), Fülöp Gizellának (Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalat) és Mészáros Lajosnénak (Vác) átnyújtotta a Vöröske­resztért kitüntető jelvény bronz fokozatát. Sz. E. Rendelet a szervátültetésről Az Egészségügyi Közlöny­ben miniszteri rendelet jelent meg az egészségügyi törvény­nek a szerv, szövet kivételé­re és átültetésére vonatkozó intézkedéseinek végrehajtásá­ról, A rendelet szabályozza a szervátültetés során felmerülő összes orvosi, jogi és etikai problémákat. A rendélkezések vonatkoznak egyrészt azokra az esetekre, amikor a szerv­kivétel vagy átültetés élő sze­mélyből, másrészt, amikor nem élő személyből történik. Zöldségtermesztő és kertészeti gazdaságok! A korszerű, gazdaságos nagyüzemi zöldségtermesztés fontos feltétele az előhajtatás. Ennek kiváló, sokoldalúan előnyös eszköze a „Pásztó 72" vasvázas fóliaház FŐ ELŐNYEI: gyorsan és bárhol felállítható, egész éven át használható, télen fűthető, talaja traktorral is művelhető. MÉRETEI: A hajtatóház alapterülete: 1500 m2. A fólia vasváza minimálisan 6 m és maximálisan 204 m hosszú, 6 méteres modulálható egységekből épül. Fesztávolság: 7,5 m. Magasság: 3 m. A vasvázas szerkezet két végén egy-egy 4,5 m széles, kétfelé nyíló erőgépbejárati kapu és külön személybejáró van. FŐBB ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEK: palánták előhajtása, primőráruk termesztése, dohányszárítás, anyagok, termények tárolása, raktározása. Kedvező szállítási feltételek! Megrendelhető (a fóliák és a kályhák is): a Pest-Nógrád-Komárom megyei AGROKER Vállalatnál Budapest XV., Cservenka Miklós út 107. További felvilágosítás: 635-430, Gombár. Sokat segíthetnek az önkéntes ápolónők TALÁLKOZÓ A MEGYEI VÖRÖSKERESZTAÉL'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom