Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-25 / 278. szám
1972. NOVEMBER 25., SZOMBAT 5 : • •; r -fs. V; k' * • yÄ’';. • - . * - . • i We Jelentsen hátrányt A közgazdasági gondolkodás meghonosítása Üzem- és munkaszervezés a szentendrei járásban A vállalati üzem- és munkai szervezés korszerűsítésére tett intézkedéseket vizsgálta meg a járási pártbizottság nyolc üzemben. Az üzemek a munkaszervezés területen általában a következőket emelik ki: a munkaerő-és bérgazdálkodás szervezési feladatait, a tervezési feladatokat a munkaerő- és bérgazdálkodásban, valamint a munkaügyi tervek vég- rehajtásánaik ellenőrzését. Az üzemszervezés homlokterében a vállalati szervek kialakítása, a külső és belső adottságok vizsgálata, az anyagellátás és értékesítés szervezése áll. A nagyvállalatok üzem- és munkaszervezési bizottságokat hoztak létre, hogy biztosítsák e tevékenység folytonosságát. A Hazai Fésűs fonó és Szövőgyár es a Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál a bizottság útmutatásai alapján minden gyáregységnek mar erre az évre intézkedési terveket kellett kidolgoznia, konkrét feladatokkal a veszteségforrások feltárására és a tartalékok kihasználására. A . vállalati üzem- és munkaszervezési bizottságok az egész vállalatot átfogó több éves szervezési terveket dolgoznak ki 1973- tól 1075-ig. A járás könnyűipari vállalatai az új gazdaságirányítási rendszer követelményeihez, a technika gyors fejlődéséhez alkalmazkodva szerződést kötöttek a Könnyűipari Szervezési Intézettel. A szerződés keretében a legfontosabb terület az úgynevezett „termékösszetétel optimális program” kidolgozása, melyhez szorosan kapcsolódik az értékesítési tevékenység adatszolgáltatásának, gépi feldolgozórendszerének tervezése. Üj szervezési megoldásnak tekinthető a DH- mozgalom bevezetése a budakalászi Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál, valamint a „meleg gépváltás” a pomázi Posztógyárban. Üj technológiák alkalmazása, új gépek beállítása, új szervezési megoldások bevezetése jeHemzi a pomázi Írószer Szövetkezet, a Mun- katherápiás Intézet, a duna- bogdányi Úttörő Termelőszö- vebkezat, s a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet munkáját. Számos intézkedést foganatosított a gazdasági feladatok megoldására a járás nyolc üzeme. A munkaidő kihasználtságát mérik fel, s elemzik a textilipari üzemekben, feltárják a veszteségidőket is. A hagyományos szövetkezeti szervezettől eltérően önelszámoló egységeket hoztak létre az Irószerkészítő Ktsz-ben, s az Üttörő Termelőszövetkezetben. Az egységeken belül bonyolódik le — az előtervezé's- től a raktározásig —, minden gyártási folyamat, s ezután a bérszámfejtés is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdasági egységek egy részénél a termelőerők színvonala magasabb, mint a gazdaságok szervezeti felépítése, vezetési színvonala, rendszere, módszerei. Ennek oka, hogy a gazdasági vezetők körében műszaki, illetve agronómiái szemlélet uralkodik és elsősorban a termelés fejlesztésének műszaki-technológiai kérdései állnak a középpontban. Magyarázható ez a beidegzett- séggel, a közgazdasági ismereteik hiányával, valamint azzal, hogy néhány vezető az új ismeretek elsajátítására, azok alkalmazására jelen körülmények között képtelen. A gazdasági vezetés legfontosabb feladata most: a közgazdasági az ifjúsági ház gondolkodás meghonosítása. Az üzem- és munkaszervezés nem kampányfeladat — tartós, folyamatos tevékenységet igényel. A munkafolyamatok racionális szervezésénél figyelemmel kell lenni a dolgozók személyes adottságaira, körülményeire. Napirenden: a községfejlesztés Pomázon november 28-án este hat órakor községpolitikai fórumot tartanak. A lakosság kérdéseire a helyi tanácsi és tömegszervezeti vezetők, a kereskedelem, a közlekedés illetékesei, az üzemek, szövetkezetek képviselői válaszolnak. Az érdeklődők kérdéseiket levélben (Művelődési ház, Po- máz címen) vagy a helyszínen, szóban tehetik fel. KÉT TARLAT Ezen a héten két szentendrei képzőművésznek nyílt kiállítása a fővárosban. November 22-én a fiatal, orosházi születésű szobrászművész első önálló tárlata nyílt meg a Stúdió Galériában. Rajki László az új művésztelepen lalkilk, csakúgy mint a másik fiatal kiállító, Asszonyi Tamás, kinek szobrai, plakettjei a Helikon Galériában tekinthetők meg november 23-tól. Emelkedtek az ingatlan- és teLkárak Jövőre: kényszerértékesítés Az új telekforgalmi rendeletek nyomában Az új telekforgalmi rendeletek végrehajtásának tapasztalatairól kértünk tájékoztatást Puppán Jenőtől, a Szentendrei Városi Tanács műszaki osztályának vezetőjétől. A kormány három évvel ezelőtti határozata kimondja: „alapvető követelmény, hogy az építési telkek a társadalmi céloknak megfelelően hasznosuljanak és ne lehessenek munka nélküli vagyonszerzés, valamint spekulációs forrásai”. A határozat megállapítja, a személyi telek- tulajdon mértékét, bevezeti a telekadót, az út- és közműfejlesztési .hozzáj árulást, s a teérte el: az adminisztrációs munka nem állt arányban a határozatból adódó bevételekkel és nem ösztönözte az ingatlanok értékesítésére a progresszív adózás alá vont tulajdonosokat sem. Ezért tavaly a kormány újabb rendeleteket adott ki, mely a csalás fogalmának kibővítésén túl (a nagykorú, nőtlen, illetve hajadon gyermek is a családhoz tartozik) kimondja, hogy a mértéken felüli" ingatlanok elidegenítéséről beépítetlen ingatlan esetében 1972. december 31-ig. beépített ingatlanok esetében 1973. december 31-ig annak lekgazdál’kodási feladatok ellá- , tulajdonosa gondoskodik. A tásával a tanácsok szakigazgatási szerveit bízza meg. Az intézkedés azonban célját nem MILYEN LESZ 2000-BEN? Bolygó város nem lehet Kevés a park — Bontás és építés Épül a kisoroszi ifjúsági ház. Az építkezés 440 ezer forintba kerül, ehhez a Pest megyei KISZ-bizottság 131 ezer forintot, a megyei tanács 100 ezer forintot adott. A fennmaradó 209 ezer forint értéket a község .fiatal jai és felnőtt lakossága végzi társadalmi munkában. Az átadást 1973. május 1-re tervezik. Ékes János felvétele A városnak utoljára 1960- ban készült általános rendezési terve. Az elmúlt tíz évben történt változások és elhatározások szükségessé tették, hogy 1985-ig, és a 2000-ig várható fejlesztési igényeket számba véve, a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet új terveket készítsen Szentendrének. A tervezést K. Ráduly Piroska vezetésével végezte el az intézet mérnökcsoportja. Sajnos, csak a tervet, az elképzeléseket ismertethetjük részletesen, K. Ráduly Piroska ugyanis közben három évre Ghánába utazott. Tizennyolcezren az ezredfordulón Az általános városrendezési terv szerint a város állandó lakóinak száma 1985-ben 16 ezer, 2000-ben pedig 18 ezer lesz, az üdülők 6 ezren, az ezredfordulón 10 és fél ezren lesznek, míg hétvégeken 12, illetve 18 'ezren látogatják majd a Duna-parti várost. Még a vasárnapi idegenforgalom nagyságát is fölmérték — tizenhárom év múlva egy-egy vasárnapon csaknem 20 ezer pihenni vágyót várnak, 2600-ben pedig már 36 ezret. E számok fontosak, hiszen minden további fejlesztést meghatároznak. Szentendre városszerkezeti kialakulásának meghatározói: a Duna, a Pilis-hegység nyúlványai, domborzatai, s ezek völgyeiben meghúzódó vízmosások, utak — végül pedig a rómaiak idejében épített főútvonal. A forgalom ugrásszerű emelkedése az utak további szélesítését igényli. Ezt azonban már a Duna partján sem lehetne megoldani a régi városszerkezet szétbontása nélkül. Éppen ezért a tanulmány leszögezi: a tervezendő M—11-es autóút kerülje meg a város belterületét. A 18 ezer lakó természetesen nemcsak a régi városközpontban kapna helyet, hanem az új lakótelepeken. 1985- ben 4580 lakásra lesz szükség, míg az ezredfordulón már több mint ötezerre. A városközpontban csak ötezer ember lakhatna, a Pannónia- telepen mésfélezren, a város- központ és az M—11-es autóút közötti területen csaknem négyezren, az új lakótelepen és környékén több mint hatezren, míg ízbég környékén ezerhatszázan. A tanulmány leszögezi — az ezredfordulóig azonban több mint kétezer régi lakást le kell bontani. A zöldterületek is jelentős fejlesztésre szorulnak. Szentendrén sem összefüggő városi parkrendszer, sem szétszórt parkok nem alakultak ki. E hiányosságokat az általános rendezési terv megoldja: a városi zöldterületek rendszerét a pilisi parkerdőkkel kapcsolja össze és gyűrűs ívekkel a Duna partján futó zöldsávval is összevonja. A tervezett és részben meglevő közparkok területe 26,5 hektárnyi (egy lakosra így 14 négyzetméter jut majd). A városközpont déli részén, a Római Castrum területén mintegy 4,5 hektárt foglal majd el a városi park, itt elhelyezhetők lesznek sportolási és kulturális létesítmények. Üdülőközpontok Szentendre bolygóvárossá fejlesztése veszélyeztetné a város eredeti jellegét, így a távlatban sem lenne helyes a lakosság számának további növelése — szögezi le a tanulmány, s a továbbiakban az üdülőterületekkel foglalkozik. Javasolja az üdülőközpontok kialakítását Papp-szigeten és környékén, a Pismány-hegy gerincén, valamint a Szabadság-forrás és a néprajzi múzeum közelében. Az ezredfordulón a tervezők csaknem 6 ezer telektulajdonosra, 10 ezer 500 tartós üdülőházra, s 18 ezer hétvégi üdülőre számítanak. Így 2000-ben az idegen- forgalom nélkül is, annyi hétvégi üdülő lesz Szentendrén, mint állandó lakos. Tartalék üdülőterületet is kijelöltek a mérnökök: a Szarvashegyen körülbelül száz hektár parcellázására nyílik lehetőség. Ipar, kereskedelem Az élelmiszer, a napicikk, a tartós fogyasztási áruk, a vendéglátás és a szolgáltatás 10 ezer 200 négyzetméter területet igényel a középfokú közellátás számára. Az üdülő- központok boltjai, éttermei, szolgáltató helyiségei is több mint 5 ezer négyzetmétert foglalnának el összesen. Bővíteni kellene az óvodai és bölcsődei férőhelyeket, ■ az egészségügyi ellátást. Az ipari üzemek magukon viselik a város kialakulásának történetét. A város belsejében elhelyezkedő ipari létesítmények, hasonlóan a szolgáltató egységekhez, kisipari magból fejlődtek ki, zsúfoltak, korszerűtlenek. A város modem gyárai Szentendre fővároshoz közelebb eső területén épültek fel. A távlati terv az elavult, városképet rontó üzemek kitelepítésével számol. Fölmérték a foglalkoztatás alakulását is, e szerint az ezredfordulón ötezren dolgoznak a város ipari üzemeiben, 500-an a mező- gazdaságban, négyezren egyéb munkaterületen, s a fővárosba járnak háromezren. Három évvel ezelőtt Szentendrén összesen 3260 ipari munkahely volt. A Ut a parkerdőben Fejlődik majd a közlekedés is: bekötő utak kötnék össze a járás községeit Szentendrével, s egymással, a pilisi parkerdőbe is terveztek utat, mely a visegrádi fellegvári útba csatlakozna. A Budapest—Szentendre vasútvonal 1985-ig gyorsvasúttá épül át. Rekonstrukciókra szorul a város főúthálózata, s belső útrendszere is. 24 állásos autóbusz-pályaudvar létesül, mivel a HÉV távlati utasforgalma csúcsidőben 30—40 autóbusz indítását, illetve fogadását teszi szükségessé. Jelenleg csupán két helyi járata van Szentendrének, az elkövetkezendőkben 8 helyi járat beindítása válik indokolttá. A városban 5460 személyautóról, 400 tehergépkocsiról kell majd gondoskodni az ezredforduló tájékán — azt figyelembe véve, hogy a személyautók száma hétvégeken több mint tízezer lesz. A Pannónia út mentén épülő szervizállomás látja majd e] a szerelési, szolgáltatási feladatokat. A vízellátási terv szerint a távlati vízfogyasztás naponta körülbelül 15 ezer köbméter lesz — tíz kútból. A jelenlegi három kút vízhozama naponta 3 ezer köbméter. A regionális vízbázis nemcsak a várost, hanem Pomázt, Budakalászi, Csobánkát, Solymárt, Pilisvörösvárt, Nagykovácsit is ellátná egészséges ivóvízzel. Regionális szennyvíztisztító is épül, melynek kapacitása a 2000-ig történő távlati» fejlesztést figyelembe véve 11 ezer 800 köbméter naponta. Szennyvízcsatornák, tisztító- telepek épülnének nemcsak a város állandó lakóinak, hanem az üdülőközpontoknak is. Lehetséges — bár gazdaságos- sági felmérések még szükségesek —, hogy az Örbottyán— Dunakeszi—Budakalász vonalon lefektetendő országos fölgázhálózat eljuttatná a gázt a városba is. Az előzetes vizsgálatok alánján Szentendrén óránként 7 ezer köbméter földgázt használnának el. A napi villamosenergia-fo- gyasztás 1985-ben 24 megawatt lesz. Fejleszteni kell a távbeszélő-hálózatot is. A városkörnyék fejlesztési tervében a dömörkapui lakóházcsoportot turistaházzá alakítják át, s jelentős erdőtelepítéseket javasolnak a tervezők. rendelet előírja 1972. jünius 30-i határidővel a bejelentési kötelezettséget is. • így az első kérdés rögtön adódik — teljesítették-e bejelentési kötelezettségeiket a telektulajdonosok? Földolgozta-e már a tanács az így kapott adatokat? — A városban a bejelentések szerint 266 beépítetlen lakótelek és 1198 üdülőtelek, 2657 lakóház és 216 üdülőépület van. Ez a számadat sajnos nem teljes, mert a bejelentés. kötelezettségnek sokan nem tettek eleget. Osztályunk 56u húsz négyzetméteren felül: hétvégi házat, nyaralót tar. nyilván, s az üres lakótelkek száma a bejelentettek többszöröse. Sokan ugyanis félreértették a rendeletet. Egy korábbi rendelet csak a mértéken felüli ingatlanokra. állapította meg a bejelentési kötelezettséget. Az új, mely tavaly év végén jelent meg, már minden beépítetlen ingatlanra előírja a bejelentést. Az érdekeltek körében nagy a bizonytalanság a „tanácsi értékesítés” alá vonás tekintetében is. Tapasztalataink szerint nem veszik komolyan a rendeletben előírtakat — ez az oka, hogy a telekforgalomban lényeges változás nem tapasztalható. • Hogyan alakult az ingatlanforgalom, s a telkek ára? — A városi tanács tavaly októberig összesen 509 adó- és értékbizonyítványt adott ki bél- és külterületre. Idén januártól azonban csak a külterületi ingatlanok értékelése tartozik tanácsi hatáskörbe, a belterületi telkek értékesítését az ingatlanközvetítő szerv végzi. Idén — októberig 385 értékbizonyítvány került kiadásra, s hozzávetőleges számítások szerint az ingatlan- forgalom idén is hasonló szám adatot mutat, mint tavaly. Az árak viszont 5—10 százalékkal emelkedtek. • Valamit az új telek- rendeletekkei kapcsolat«» munkáról... — Ennek a munkának zöme még hátra van. Fel kell deríteni a be nem jelentett beépítetlen ingatlanokat, s fel kell készülni a tanácsi értékesítéssel járó adminisztratív munkára. Mindezekhez szükséges a felsőbb szervek egységes állásfoglalása, s azok következetes végrehajtása. Jövő évben is több száz új telektulajdonos jelentkezik a városi tanács szakigazgatási szerveinél igényeivel, problémáival. Ingatlant vásárol, majd építkezik. Építkezéséhez közművet, kommunális ellátást igényel,' közlekedési eszközt vesz igénybe, s gépkocsijával parkolóhelyet keres. Röviden: az úgynevezett kényszerértékesítés körülbelül tíz évvel hozta előbbre a város telítődését. Munkánk és gondunk fokozódik, anyagi lehetőségeink viszont — saját bevételeinkből — nem elégségesek. Végső értékelés azonban csak jövőre, a tanácsi értékesítés elrendelése után várható. Az oldalt írta Tamás Ervin
