Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-24 / 277. szám
1972. NOVEMBER 24., PÉNTEK MEGYEI KXú'Sap Kamondybibliográfia A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a napokban jelentette meg a közelmúltban elhunyt Kamondy László bibliográfiáját. Ebben ismerteti a róla szóló irodalmat, valamint a könyvtárakban megtalálható műveinek és a művekről megjelent kritikáknak a jegyzékét. Hasonló munka készült az idei Nobel-díjas íróról, Heinrich Böllről is. Mér ä bronzkorban is! Ritkaságszámba menő lelettel gazdagodott a debreceni Déri Múzeum anyaga. Máthé Márta, a múzeum munkatársa a Berettyó menti Gáborján környékén folytatott ásatások során, egy bronzkori erődített telepen, hordozható tűzhely maradványaira bukkant. Az említett korból a Tiszántúlon még nem találtak hasonló emléket. A bronzkori tűzhelyet a múzeum restaurátorai vették kezelésbe. „Szólt a főnök, hogy " Egy-egy üzemi baleset után #/ „Gyárunkban naponta négyöt baleset történik. Egy sérülés következtében 15 munkanap és 25 ezer forint termelési érték esik ki. Ez mindany- nyiunknak anyagi veszteség. Dolgozzon figyelmesebben!” A kis cédulát — amely tízezer példányban készült — a Csepel Autógyár minden dolgozója ott találja majd fizetési borítékjában. A munkabiztonsági osztály felmérése szerint ugyanis a harmadik negyedévben, az előző esztendő hasonló időszakához viszonyítva, csaknem 15 százalékkal nőtt a sérülések száma. Csak figyelmeztetés Mindez nyilvánvalóan hozzájárul majd, hogy kevesebb baleset történjék a Csepel Autógyárban. A megelőzés Mini mezőgazdasági kiállítás Fóliának is kell cégér Nem új dolog már a fóliasátor alatti hajtatás, Szentlő- rinckátán például zöldet már alig látni a házak között, csak a félkör alakú íveket, rajtuk az ezüstszínű, kifeszített hártyákat. Másutt azonban még nem annyira elterjedt, holott érdemes kisüzemi keretek között is felhasználni, amit éppen a lőrinckátaiak bevétele igazol. A nagykátai áruház mellett a múlt héten egyetlen fóliasátrat állítottak ki reklámnak. Az alatta megtermelt termék, a téli saláta, a retek és az újhagyma már az első évben „hozza” a befektetést. Ehhez vegyük azt, hogy a lap általában öt évig használható. A kis mezőgazdasági kiállításnak: a sátor előtti műtrágyamintáknak, a magoknak és a permetezőknek nagy a sikere. Az emberek nézegetik, elolvassák a feliratokat, az összehasonlító adatokat — aztán benyitnak az ajtón vásárolni. Egy hét alatt 36 ezer forintért vettek belőle és az áruház most várja az újabb teherautó-rakományt, amely már duplaszéles fóliát hoz az AGRÖKER-től, a nagykátai Kertbarát és Gazdaboltnak. — Egy kis fóliánk már van, két éve próbálkoztunk először vele — mondja a Terék házaspár. — Külterületen lakunk, a férjem nyugdíjas. A kertünk alig háromszáz négyszögöles. Kardvirágot nevelünk, most nagyobbítjuk a kertészetünket. Nem annyira mennyiséget, inkább minőséget akarunk kinevelni. Sok munka van vele, mert ha folyamatos virágzást akarunk, két-háromhetenként újabb és újabb gumókat kell ültetni. Szabad földben elfagynak télen, ki kell szedni, de a sátorban jól áttelelnek, márciusban már bújik a levél. A nyáron, • nevezetes névnapok alkalmából, anyák napján, iskolaév végén, ballagáskor háztól vitték a mi nagyvirágú cirmosainkat. A vakító fehéret mindig el lehet adni menyasszonyi csokornak. k. m. Kettős fejlesztési program Okos gépek A számítástechnikai központ | másrészt fejleszti a fejlesztési programjának az' munkát. A nagyobb élelmiszergazdaságban történő megvalósítására, a számítás- technika tervszerű felhasználására és fejlesztésére a MÉM- ben megalakult az ágazat számítástechnikai alkalmazási bizottsága. Az élelmiszergazdaságban is eljött az ideje, hogy korszerű matematikai módszerekkel, elektronikus számítógépekkel egyszerűsítsék az ügyvitelt, az információadást, és fejlesszék a tervezéshez szükséges adatok szolgáltatását. A MÉM területén már eddig is sikerrel alkalmazták a nagy teljesítményű számítógépeket. Ilyen működik például a minisztérium statisztikai és gazdaságelemző központjában, ahol rendszeresen nyilvántartják á mezőgazdasági üzemek és az élelmi- szeripari vállalatok gazdasági tevékenységével kapcsolatos adatokat. Az információkat a központi döntéseknél, határozatoknál messzemenően figyelembe veszik. Nagy telj^ítményű berendezése van az Országos Földmérési és Térképészeti Hivatalnak is: ezzel tartják nyilván a földügyi adatokat. A bizottság a következő években kettős fejlesztési programot valósít meg. Egyrészt javaslatot dolgoz ki a központi feldolgozó rendszer munkájának kiszélesítésére, területi vidéki központokban számítógépes bázisok építésére tesz indítványt. Ezekben a központokban az államigazgatási, kutatási és kereskedelmi adatokat összesítik. mellett azonban legalább olyan fontos, hogy a sérüléseket alaposan kivizsgálják s olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek kizárják a hasonló esetek bekövetkezését. Czunyi Károly munkabiztonsági osztályvezetővel kiválasztunk néhány jegyzőkönyvet, s megnézzük: mi történt az üzemekben egy-egy baleset után? Az alkatrészgyáregység K- műhelyében Kócs László .betanított esztergályosnak szeptember 25-én megsérült a keze. Így meséli: — Munkatársammal ki akartuk cserélni az esztergagépen a tokmányt. Felemeltük, de olajos volt, visszacsúszott és a kezemre esett. A jegyzőkönyv szerint áz ok: a dolgozó vigyázatlansága. A hasonló balesetek megelőzésére tett intézkedések rovatban pedig ez áll: a beállító figyelmeztetése. A vasipari óvórendszabály előírja, hogy 20 kilogrammot meghaladó munkadarab cseréjéhez emelőberendezésről kell gondoskodni. Kócs László szerint a tokmány legalább 50 kiló volt. Mi a véleménye erről Schwébis János üzemvezetőnek? — Régóta így dolgoznak az üzemben — mondja —, soha még ilyen baleset nem fordult elő. — Egy mozgó emelőberendezés kizárná az ismétlődést — vitatkozunk. — Véleményem szerint a dolgozó figyelmetlen volt — szögezi le megmásíthatatlanul. Hasonló baleset történt a hajtóműgyáregységben októberben, Mucskai Károllyal. Szintén az esztergapad tok- mánya csúszott ki a kezéből és okozott sérülést. S bár abban a műhelyben idén ez már a harmadik eset volt, a megelőző intézkedés itt is: a sérült figyelmeztetése. Megszegik a szabályokat Az autógyáron belül a járműegység „vezet” a csonkulásos baleseti statisztikában. Pedig ahogy keresztülmegyünk a présműhelyen, minden gépen ott látom a táblát: „A présszerszám közé kézzel benyúlni tilos!” Adám József nem tartotta be a figyelmeztetést szíjtárcsa- lyukasztás közben s a gép bal mutatóujjának első ízét lecsípte. A jegyzőkönyv szerint a baleset oka: „A munkadarab kézzel történő berakása, eltávolítása”. Intézkedés: a dolgozó újraoktatása, figyelmeztetése, valamint megfelelő segédeszköz biztosítása. Ezt az intézkedést elfogadhatnánk, ha a „megjegyzés” Horgászcikkek gyára rovatban nem állna ott: a munkadarab fazonos alakja és súlya miatt csipesz használata nem célszerű ... Ugyanitt dolgozik Szász György is. A tizenöt éves fiú nemrég kézsérülést szenvedett. Mint elmondta: a raktárban egy 50 kilós szerszámot akart a villás targoncára emelni, amely visszacsúszott. Intézkedés: a dolgozó újraoktatása. — Részt vett az oktatáson, visszakérdezték az anyagot? faggatja Czunyi Károly, mert a fiatalember oktatási kartonján ennek semmi nyoma. — Szólt a főnök, hogy vigyázzak — mondja a fiú. Nem intézkedtek Hellebrandt Vilmosnak hidraulikaszerelés közben az alvázon levő éles lemezsorja felsértette a bal kezét. Még jóval a baleset bekövetkezése előtt, szeptember 12-én írt egy levelet a munkabiztonsági osztály a termelési főmérnöknek, Bárányos Jánosnak: „A járműgyáregység padlóvázszereldéjében a szerelés alatt levő alvázak elemeinek sorjás volta miatt több alkalommal vágásos sérülés történt. Felkérem a főmérnök elvtársat, valamint a vállalat érdekelt főosztályvezetőit, hogy szíveskedjenek a gyártó vállalatnál eljárni.” Nézzük a szerelésre váró alvázakat, változatlanul balesetveszélyesek. Kiss Imre, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelője rendszeresen ellenőrzi a vasipari üzemeket. A Csepel Autógyár munkavédelmi helyzetét így látja: — A balesetek számának csökkentéséhez jelentősen hozzájárulna, ha műszaki intézkedéssel előznék meg a hasonló esetek ismétlődését, s nem szorítkoznának csupán a dolgozó figyelmeztetésére. Bár, véleményem szerint, ennek is megvan az oka. A vállalatok többsége ugyanis — s ez nem csupán a Csepel Autógyárra vonatkozik — a baleseti jegyzőkönyveken azért a dolgozót tüntetik fel hibásnak ,mert ellenkező esetben, az SZTK bepereli az üzemet a sérült kezelési költségeinek megtérítéséért... Soós Ibolya Egy hónappal a megnyitás előtt Híradás négy új metróállomásról . ^ Moszkva téri állomástér padlózata vörös és szürke grá- nitborítást, oldalfala fehér márványburkolatot kapott. A meny- nyezetre világoskék luxa-flex és vörös kismozaik került. Megkezdődött a mozgólépcső próbajáratása is. Jelentős szakaszához érkezett a Deák teret a Déli pályaudvarral összekötő budai metróvonal építkezése: mintegy negyven vállalat és körülbelül kétezer ember jól szervezett, műszakilag pontos, összehangolt munkájának eredményeként megtörtént a kelet—nyu. gáti metróvonal második szakaszában elhelyezkedő négy új mélyállomás műszaki átadása, s az építők ígérete szerint semmi akadálya a budai metróvonal december 22-i ünnepélyes megnyitásának. — A Deák tértől kiinduló új metrószakasz első állomása s egyben a Duna alatt Buda felé haladó vonal pesti „hídfője” a Kossuth Lajos téren lesz. Az itteni mélyállomás műszaki átadása október 17- én volt, előzőleg azonban tüzetesen átvizsgálták az elektromos berendezéseket, kipróbálták a mozgólépcsőket. A Duna alatt 37 méter mélységben húzódó vonalalagút ezután a Batthyány téri metróállomásba torkollik. Ennek mélyállomásán is az utolsó simításokat végzik: a műszaki átadásnál talált kisebb építészeti, illetve épületgépészeti hibákat javítják. A Moszkva téren is üzemkész állapotban van már a mélyállomás. A belső burkolások elkészültek. A felszíni fogadóosamok építése is gyors ütemben halad. A földalatti vasút budai végállomása a Déli pályaudvaron lesz. A föld alatt 24 méter mélyen elhelyezkedő állomást november 3-án vették át a szakemberek, s már csak kisebb javítási munkák vannak hátra. Mint az építés vezetői elmondták, a felszíni csarno. december 22-re teljesen elkészül, s bár, a MÁV Déli pályaudvar beruházási munkáié tai az új metrószakasz ünnr pélyes átadása után is tart: nak majd, gondoskodnak a: ról, hogy a metró utasai rer dezett utakon közelíthesse meg, illetve hagyhassák el a: állomást, ötméteres lépcsőn feljuthatnak a Déli pályaudvar peronjára, egy másik lépcsőn pedig — az aluljáró-rendszeren át — a térség különböző pontjaira. ÜNNEPRE Megkezdték az ünnepi ajándéknak kiválóan alkalmas díszes tányérok, korsók, készletek szállítását a Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat szekszárdi kerámiaüzemébőL Makkás- és gyümölcskészletekből, szilkékből, dísztányérokból, sárközi mintás tálakból, ha- lászleve&készletekből 2,5 millió forint értékű áru készül az esztendő végéig a szekszárdi üzemben. „Romlásábul az jó Fehér-várnak...” Ráckevén a XVI. században A Magyar Országos Horgász Szövetség Horgászcikk Készítő és Értékesítő Vállalatánál sokféle horgászkelléket gyártanak. A korszerű üzemben műanyag horgászbotokat, orsókat és sokféle apró cikket, horgot, villantót állítanak elő. AZ IFJÚSÁGI MAGAZIN augusztusi számában „Az ünneplő város” címmel az 1000 éves Székesfehérvárról olvashattunk krónikás megemlékezést. Ebben szó esett a híres város török kézre kerüléséről is, a cikkíró ezzel kapcsolatosan ismertette Dzselálzáde Musztafa leírásának részletét Fehérvár építményeiről. Ebből viszont csak a Város szépsége és gazdagsága derül ki, viszont' semmit sem tudunk meg arról, hogy mi lett a lakosak sorsa? Mivel e tény kevéssé ismert, érdemes felidézni egy 390 esztendős versezet idevágó sorainak mondanivalóját. AZ 1582-ES ÉVBEN, a Duna „befagyásában és elindulásában” írta meg a középkori Ráckeve legjelesebb szülötte, Skarica Máté prédikátor-költő 85 strófás, 340 soros krónikás versét szülőföldjéről, „Kevi Várassáról való szép História” címen. E derék versezet, melynek 1600-as, prózai sorokban készült másolata ma is olvasható a Pest megyei Levéltárban, Ráckeve mezőváros díszes városi protocollumának első tíz oldalán, fontos adatot közöl Székesfehérvár lakóinak sorsáról az 1543-as esztendőből. A históriás költeményből kitűnik, hogy Fehérvár magyar lakóinak egy része be sem várta a török támadást, hanem életét és ingóságait biztonságosabb vidékre, a Duna második legnagyobb szigetének, a Csepel-szigetnek nagy múltú kalmárvárosába, Ráokevibe menekítette. Oly sokan érkeztek a mezővárosba, hogy egy egész utcát benépesítettek, melyet aztán róluk — illetve eredeti lakhelyükről — „Fehér-vári uczd”-nak neveztek él! A FEHÉRVÁRIAK UTCÁJA a Nagy-utca mellett Kevi második főutcája lett; kelet-nyugati irányban húzódott a Ráokevei-Duna és a Lóiéval határos homoktenger között. Köny- nyen lehetséges, hogy a bujdosók azért választották szállásuknak Ráckeve legnyugatibb, egyenesen Székesfehérvár irányába mutató utcáját, mert új lakhelyüket csak átmeneti jellegűnek tekintették, s reméltek, idővel visz- szaköltözhetnek kedves szülővárosukba. Erre azonban a történelmi fejlődés már nem adott lehetőséget, a fehérváriak végleg Kevin rekedtek, s tőzsérkedéssei, szorgos földműveléssel, különféle iparokkal foglalkozva, jelentősen hozzájárultak a csaknem 4000 lelket számláló „Kuvi” gazdasági és kulturális életének fellendítéséhez. A székesfehérváriakkal gyarapodó Kevi csaknem teljesen elmagyarosodott, csupán nevében tartotta meg — mindmáig — a „rác” jelzőt. Így válhatott azután a XVI. századi magyar hitújítás egyik legfontosabb központjává, a Duna-melléki „kevi superintendentia” székhelyévé. „A magyarországi reformáció nemzetközileg elismert vezéregyénisége”, Szegedi Kis István püspök és tehetséges költő- utódja, Skarica Máté városává. A Fehérvári utca történetéről még annyit mondhatunk, hogy még ma is megtalálható Ráckevén, ám a felszabadulás óta új nevet visel: a nagyszívű mártírhazafi, Bajcsy-Zsilinsz- ky Endre nevére keresztelték. SKARICA MÁTÉNAK, a székesfehérvári menekülőkkel kapcsolatos sorai eképpen szólnak: 68. strófa: Szörnyű veszedelme Fehér-várnak, tolda ismét népet városomnak, egy uczámat az nagy pusztaságnak nem engedék hala az Christusnak. 69. Onnan vagyon most derék örömöm, sok ínséggel noha rakva bélem... 72. Romlásábúl az jó Fehér-várnak, Fehérvári uczát is ódák... Mészáros László
