Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-24 / 277. szám

1972. NOVEMBER 24., PÉNTEK MEGYEI KXú'Sap Kamondy­bibliográfia A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a napokban jelen­tette meg a közelmúltban el­hunyt Kamondy László bib­liográfiáját. Ebben ismerteti a róla szóló irodalmat, vala­mint a könyvtárakban meg­található műveinek és a mű­vekről megjelent kritikáknak a jegyzékét. Hasonló munka készült az idei Nobel-díjas íróról, Heinrich Böllről is. Mér ä bronzkorban is! Ritkaságszámba menő lelet­tel gazdagodott a debreceni Déri Múzeum anyaga. Máthé Márta, a múzeum munkatársa a Berettyó menti Gáborján környékén folytatott ásatások során, egy bronzkori erődített telepen, hordozható tűzhely maradványaira bukkant. Az említett korból a Tiszántúlon még nem találtak hasonló em­léket. A bronzkori tűzhelyet a múzeum restaurátorai vet­ték kezelésbe. „Szólt a főnök, hogy " Egy-egy üzemi baleset után #/ „Gyárunkban naponta négy­öt baleset történik. Egy sérü­lés következtében 15 munka­nap és 25 ezer forint termelési érték esik ki. Ez mindany- nyiunknak anyagi veszteség. Dolgozzon figyelmesebben!” A kis cédulát — amely tíz­ezer példányban készült — a Csepel Autógyár minden dolgozója ott találja majd fizetési borítékjában. A mun­kabiztonsági osztály felmérése szerint ugyanis a harmadik negyedévben, az előző esz­tendő hasonló időszakához vi­szonyítva, csaknem 15 száza­lékkal nőtt a sérülések szá­ma. Csak figyelmeztetés Mindez nyilvánvalóan hoz­zájárul majd, hogy kevesebb baleset történjék a Csepel Autógyárban. A megelőzés Mini mezőgazdasági kiállítás Fóliának is kell cégér Nem új dolog már a fólia­sátor alatti hajtatás, Szentlő- rinckátán például zöldet már alig látni a házak között, csak a félkör alakú íveket, rajtuk az ezüstszínű, kifeszített hár­tyákat. Másutt azonban még nem annyira elterjedt, holott érdemes kisüzemi keretek kö­zött is felhasználni, amit ép­pen a lőrinckátaiak bevétele igazol. A nagykátai áruház mellett a múlt héten egyetlen fólia­sátrat állítottak ki reklámnak. Az alatta megtermelt ter­mék, a téli saláta, a retek és az újhagyma már az el­ső évben „hozza” a befek­tetést. Ehhez vegyük azt, hogy a lap általában öt évig használható. A kis mezőgazdasági kiállí­tásnak: a sátor előtti műtrá­gyamintáknak, a magoknak és a permetezőknek nagy a si­kere. Az emberek nézegetik, elolvassák a feliratokat, az összehasonlító adatokat — az­tán benyitnak az ajtón vásá­rolni. Egy hét alatt 36 ezer fo­rintért vettek belőle és az áru­ház most várja az újabb te­herautó-rakományt, amely már duplaszéles fóliát hoz az AGRÖKER-től, a nagykátai Kertbarát és Gazdaboltnak. — Egy kis fóliánk már van, két éve próbálkoztunk először vele — mondja a Terék há­zaspár. — Külterületen la­kunk, a férjem nyugdíjas. A kertünk alig háromszáz négy­szögöles. Kardvirágot neve­lünk, most nagyobbítjuk a kertészetünket. Nem annyira mennyiséget, inkább minősé­get akarunk kinevelni. Sok munka van vele, mert ha fo­lyamatos virágzást akarunk, két-háromhetenként újabb és újabb gumókat kell ültetni. Szabad földben elfagynak té­len, ki kell szedni, de a sátor­ban jól áttelelnek, március­ban már bújik a levél. A nyá­ron, • nevezetes névnapok alkal­mából, anyák napján, is­kolaév végén, ballagáskor háztól vitték a mi nagy­virágú cirmosainkat. A vakító fehéret mindig el le­het adni menyasszonyi csokor­nak. k. m. Kettős fejlesztési program Okos gépek A számítástechnikai központ | másrészt fejleszti a fejlesztési programjának az' munkát. A nagyobb élelmiszergazdaságban történő megvalósítására, a számítás- technika tervszerű felhasználá­sára és fejlesztésére a MÉM- ben megalakult az ágazat szá­mítástechnikai alkalmazási bizottsága. Az élelmiszergazdaságban is eljött az ideje, hogy korszerű matematikai módszerekkel, elektronikus számítógépekkel egyszerűsítsék az ügyvitelt, az információadást, és fejlesszék a tervezéshez szükséges ada­tok szolgáltatását. A MÉM te­rületén már eddig is sikerrel alkalmazták a nagy teljesítmé­nyű számítógépeket. Ilyen mű­ködik például a minisztérium statisztikai és gazdaságelemző központjában, ahol rendszere­sen nyilvántartják á mezőgaz­dasági üzemek és az élelmi- szeripari vállalatok gazdasági tevékenységével kapcsolatos adatokat. Az információkat a köz­ponti döntéseknél, határo­zatoknál messzemenően fi­gyelembe veszik. Nagy telj^ítményű berendezé­se van az Országos Földmérési és Térképészeti Hivatalnak is: ezzel tartják nyilván a föld­ügyi adatokat. A bizottság a következő években kettős fej­lesztési programot valósít meg. Egyrészt javaslatot dolgoz ki a központi feldolgozó rendszer munkájának kiszélesítésére, területi vidéki központokban számítógépes bázisok építésére tesz indít­ványt. Ezekben a központok­ban az államigazgatási, kuta­tási és kereskedelmi adatokat összesítik. mellett azonban legalább olyan fontos, hogy a sérülése­ket alaposan kivizsgálják s olyan intézkedéseket hozza­nak, amelyek kizárják a ha­sonló esetek bekövetkezését. Czunyi Károly munkabiz­tonsági osztályvezetővel kivá­lasztunk néhány jegyzőköny­vet, s megnézzük: mi történt az üzemekben egy-egy bal­eset után? Az alkatrészgyáregység K- műhelyében Kócs László .be­tanított esztergályosnak szep­tember 25-én megsérült a ke­ze. Így meséli: — Munkatársammal ki akar­tuk cserélni az esztergagépen a tokmányt. Felemeltük, de olajos volt, visszacsúszott és a kezemre esett. A jegyzőkönyv szerint áz ok: a dolgozó vigyázatlan­sága. A hasonló balesetek megelőzésére tett intézkedé­sek rovatban pedig ez áll: a beállító figyelmeztetése. A vasipari óvórendszabály elő­írja, hogy 20 kilogrammot meghaladó munkadarab cseré­jéhez emelőberendezésről kell gondoskodni. Kócs László sze­rint a tokmány legalább 50 kiló volt. Mi a véleménye erről Schwébis János üzem­vezetőnek? — Régóta így dolgoznak az üzemben — mondja —, soha még ilyen baleset nem fordult elő. — Egy mozgó emelőberen­dezés kizárná az ismétlődést — vitatkozunk. — Véleményem szerint a dolgozó figyelmetlen volt — szögezi le megmásíthatatlanul. Hasonló baleset történt a hajtóműgyáregységben októ­berben, Mucskai Károllyal. Szintén az esztergapad tok- mánya csúszott ki a kezéből és okozott sérülést. S bár ab­ban a műhelyben idén ez már a harmadik eset volt, a megelőző intézkedés itt is: a sérült figyelmeztetése. Megszegik a szabályokat Az autógyáron belül a jár­műegység „vezet” a csonkulá­sos baleseti statisztikában. Pedig ahogy keresztülme­gyünk a présműhelyen, min­den gépen ott látom a táb­lát: „A présszerszám közé kézzel benyúlni tilos!” Adám József nem tartotta be a figyelmeztetést szíjtárcsa- lyukasztás közben s a gép bal mutatóujjának első ízét le­csípte. A jegyzőkönyv szerint a baleset oka: „A munkadarab kézzel történő berakása, eltá­volítása”. Intézkedés: a dolgo­zó újraoktatása, figyelmezte­tése, valamint megfelelő se­gédeszköz biztosítása. Ezt az intézkedést elfogad­hatnánk, ha a „megjegyzés” Horgászcikkek gyára rovatban nem állna ott: a munkadarab fazonos alakja és súlya miatt csipesz hasz­nálata nem célszerű ... Ugyanitt dolgozik Szász György is. A tizenöt éves fiú nemrég kézsérülést szenve­dett. Mint elmondta: a rak­tárban egy 50 kilós szerszá­mot akart a villás targoncára emelni, amely visszacsúszott. Intézkedés: a dolgozó újra­oktatása. — Részt vett az oktatáson, visszakérdezték az anyagot? faggatja Czunyi Károly, mert a fiatalember oktatási kartonján ennek semmi nyo­ma. — Szólt a főnök, hogy vi­gyázzak — mondja a fiú. Nem intézkedtek Hellebrandt Vilmosnak hid­raulikaszerelés közben az al­vázon levő éles lemezsorja felsértette a bal kezét. Még jóval a baleset bekövetkezé­se előtt, szeptember 12-én írt egy levelet a munkabiz­tonsági osztály a termelési főmérnöknek, Bárányos Já­nosnak: „A járműgyáregység padlóvázszereldéjében a szere­lés alatt levő alvázak elemei­nek sorjás volta miatt több alkalommal vágásos sérülés történt. Felkérem a főmér­nök elvtársat, valamint a vál­lalat érdekelt főosztályveze­tőit, hogy szíveskedjenek a gyártó vállalatnál eljárni.” Nézzük a szerelésre váró alvázakat, változatlanul bal­esetveszélyesek. Kiss Imre, a Szakszerveze­tek Pest megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelője rendszeresen ellenőrzi a vas­ipari üzemeket. A Csepel Au­tógyár munkavédelmi helyze­tét így látja: — A balesetek számának csökkentéséhez jelentősen hozzájárulna, ha műszaki in­tézkedéssel előznék meg a ha­sonló esetek ismétlődését, s nem szorítkoznának csupán a dolgozó figyelmeztetésére. Bár, véleményem szerint, en­nek is megvan az oka. A vál­lalatok többsége ugyanis — s ez nem csupán a Csepel Au­tógyárra vonatkozik — a bal­eseti jegyzőkönyveken azért a dolgozót tüntetik fel hibás­nak ,mert ellenkező esetben, az SZTK bepereli az üzemet a sérült kezelési költségeinek megtérítéséért... Soós Ibolya Egy hónappal a megnyitás előtt Híradás négy új metróállomásról . ^ Moszkva téri állomástér padlózata vörös és szürke grá- nitborítást, oldalfala fehér márványburkolatot kapott. A meny- nyezetre világoskék luxa-flex és vörös kismozaik került. Meg­kezdődött a mozgólépcső próbajáratása is. Jelentős szakaszához érke­zett a Deák teret a Déli pálya­udvarral összekötő budai met­róvonal építkezése: mintegy negyven vállalat és körülbelül kétezer ember jól szervezett, műszakilag pontos, összehan­golt munkájának eredménye­ként megtörtént a kelet—nyu. gáti metróvonal második sza­kaszában elhelyezkedő négy új mélyállomás műszaki átadása, s az építők ígérete szerint sem­mi akadálya a budai metróvo­nal december 22-i ünnepélyes megnyitásának. — A Deák tértől kiinduló új metrószakasz első állomása s egyben a Duna alatt Buda fe­lé haladó vonal pesti „hídfő­je” a Kossuth Lajos téren lesz. Az itteni mélyállomás műszaki átadása október 17- én volt, előzőleg azonban tü­zetesen átvizsgálták az elekt­romos berendezéseket, kipró­bálták a mozgólépcsőket. A Duna alatt 37 méter mély­ségben húzódó vonalalagút ez­után a Batthyány téri metróállomásba torkollik. En­nek mélyállomásán is az utol­só simításokat végzik: a mű­szaki átadásnál talált kisebb építészeti, illetve épületgépé­szeti hibákat javítják. A Moszkva téren is üzemkész állapotban van már a mélyállomás. A belső burkolások elkészültek. A felszíni fogadóosamok építése is gyors ütemben ha­lad. A földalatti vasút budai vég­állomása a Déli pályaudvaron lesz. A föld alatt 24 méter mé­lyen elhelyezkedő állomást no­vember 3-án vették át a szak­emberek, s már csak kisebb javítási munkák vannak hátra. Mint az építés vezetői el­mondták, a felszíni csarno. december 22-re teljesen elké­szül, s bár, a MÁV Déli pá­lyaudvar beruházási munkáié tai az új metrószakasz ünnr pélyes átadása után is tart: nak majd, gondoskodnak a: ról, hogy a metró utasai rer dezett utakon közelíthesse meg, illetve hagyhassák el a: állomást, ötméteres lépcsőn feljuthatnak a Déli pályaud­var peronjára, egy másik lép­csőn pedig — az aluljáró-rend­szeren át — a térség különbö­ző pontjaira. ÜNNEPRE Megkezdték az ünnepi aján­déknak kiválóan alkalmas dí­szes tányérok, korsók, készle­tek szállítását a Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat szek­szárdi kerámiaüzemébőL Mak­kás- és gyümölcskészletekből, szilkékből, dísztányérokból, sárközi mintás tálakból, ha- lászleve&készletekből 2,5 mil­lió forint értékű áru készül az esztendő végéig a szekszár­di üzemben. „Romlásábul az jó Fehér-várnak...” Ráckevén a XVI. században A Magyar Országos Horgász Szövetség Horgászcikk Ké­szítő és Értékesítő Vállalatánál sokféle horgászkelléket gyártanak. A korszerű üzemben műanyag horgászbotokat, orsókat és sokféle apró cikket, horgot, villantót állítanak elő. AZ IFJÚSÁGI MAGAZIN augusztusi szá­mában „Az ünneplő város” címmel az 1000 éves Székesfehérvárról olvashattunk krónikás megemlékezést. Ebben szó esett a híres város török kézre kerüléséről is, a cikkíró ezzel kap­csolatosan ismertette Dzselálzáde Musztafa leírásának részletét Fehérvár építményeiről. Ebből viszont csak a Város szépsége és gaz­dagsága derül ki, viszont' semmit sem tudunk meg arról, hogy mi lett a lakosak sorsa? Mi­vel e tény kevéssé ismert, érdemes felidézni egy 390 esztendős versezet idevágó sorainak mondanivalóját. AZ 1582-ES ÉVBEN, a Duna „befagyásában és elindulásában” írta meg a középkori Rác­keve legjelesebb szülötte, Skarica Máté prédi­kátor-költő 85 strófás, 340 soros krónikás ver­sét szülőföldjéről, „Kevi Várassáról való szép História” címen. E derék versezet, melynek 1600-as, prózai sorokban készült másolata ma is olvasható a Pest megyei Levéltárban, Rác­keve mezőváros díszes városi protocollumának első tíz oldalán, fontos adatot közöl Székesfe­hérvár lakóinak sorsáról az 1543-as esztendő­ből. A históriás költeményből kitűnik, hogy Fehérvár magyar lakóinak egy része be sem várta a török támadást, hanem életét és ingó­ságait biztonságosabb vidékre, a Duna máso­dik legnagyobb szigetének, a Csepel-szigetnek nagy múltú kalmárvárosába, Ráokevibe me­nekítette. Oly sokan érkeztek a mezővárosba, hogy egy egész utcát benépesítettek, melyet aztán róluk — illetve eredeti lakhelyükről — „Fehér-vári uczd”-nak neveztek él! A FEHÉRVÁRIAK UTCÁJA a Nagy-utca mellett Kevi második főutcája lett; kelet-nyu­gati irányban húzódott a Ráokevei-Duna és a Lóiéval határos homoktenger között. Köny- nyen lehetséges, hogy a bujdosók azért válasz­tották szállásuknak Ráckeve legnyugatibb, egyenesen Székesfehérvár irányába mutató utcáját, mert új lakhelyüket csak átmeneti jellegűnek tekintették, s reméltek, idővel visz- szaköltözhetnek kedves szülővárosukba. Erre azonban a történelmi fejlődés már nem adott lehetőséget, a fehérváriak végleg Kevin re­kedtek, s tőzsérkedéssei, szorgos földművelés­sel, különféle iparokkal foglalkozva, jelentő­sen hozzájárultak a csaknem 4000 lelket szám­láló „Kuvi” gazdasági és kulturális életének fellendítéséhez. A székesfehérváriakkal gyarapodó Kevi csaknem teljesen elmagyarosodott, csupán ne­vében tartotta meg — mindmáig — a „rác” jelzőt. Így válhatott azután a XVI. századi magyar hitújítás egyik legfontosabb központ­jává, a Duna-melléki „kevi superintendentia” székhelyévé. „A magyarországi reformáció nemzetközileg elismert vezéregyénisége”, Sze­gedi Kis István püspök és tehetséges költő- utódja, Skarica Máté városává. A Fehérvári utca történetéről még annyit mondhatunk, hogy még ma is megtalálható Ráckevén, ám a felszabadulás óta új nevet vi­sel: a nagyszívű mártírhazafi, Bajcsy-Zsilinsz- ky Endre nevére keresztelték. SKARICA MÁTÉNAK, a székesfehérvári menekülőkkel kapcsolatos sorai eképpen szól­nak: 68. strófa: Szörnyű veszedelme Fehér-várnak, tolda ismét népet városomnak, egy uczámat az nagy pusztaságnak nem engedék hala az Christusnak. 69. Onnan vagyon most derék örömöm, sok ínséggel noha rakva bélem... 72. Romlásábúl az jó Fehér-várnak, Fehérvári uczát is ódák... Mészáros László

Next

/
Oldalképek
Tartalom