Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-24 / 277. szám
PEST ll£C 1972. NOVEMBER 21., PÉNTEK scfCí,vSap A pedagógusokon és az iskolákon a sor Tanácskozóit az érdi gimnázium tantestülete Az állami oktatás felülvizsgálatára hozott párthatározatot, az oktatás fejlesztésére vonatkozó KB-határo- zatot, az országos közoktatáspolitikai aktívaértekezletet, majd a megyei pártbizottságok közoktatással foglalkozó üléseit követően és azokhoz kapcsolódva, november 21-én, kedden az egész országban, valamennyi alsó- és középfokú oktatási intézményben a tantestületek megvitatták a határozatokat. Egygyökerű problémák Magunk is részt vettünk ez értekezletek közül az egyiken 02 érdi Vörösmarty gimnáziumban. S e tantestületi tanácskozásról szóló beszámolónkban, úgy gondoljuk, akkor érzékeltetjük legjobban az országszerte megtartott ülések jelentőségét, ha az ott ismertetett, s megvitatott általános témákról, az ott megismert konkrét, helyi gondok és eredmények tükrében tájékoztatunk. Az elhangzottakhoz való hűség is ezt kívánja — hiszen az érdi gimnázium értekezletén mind a 14 felszólaló az iskola sajátosságai kapcsán szólt a határozat általános témájához. A település és a középiskola speciális egygyökerű problémáinak közepébe vágott az értekezlet előadója, Dizseri Sándor igazgató csakúgy, mint a hozzászóló Varga László tápár, amikor arról szóltak, hogy az 1964-ben alapított gimnázium akkori pedagógusai közül ma csak négyet találunk a tanári karban; hogy a ma is nagyszámú bejáró tanár csupán a buszon értesül arról, miként vélekedik középiskolájukról az érdiek java része; hogy az általános iskolákból a legjobb tanulókat inkább a fővárosi „élgimnáziumokba” küldik; hogy a rengeteg gonddal küzdő, tipikus agglomerációs településről a tanulók nagy része kedvezőtlen otthoni körülményekből, hátránnyal indul a középiskolába; hogy sok diákot csak azért íratnak be hozzájuk, mert munkavállalásra még nem alkalmasak; hogy ezért is magas a bukások száma, a kimaradás aránya — volt olyan évfolyam, amelyből négy év alatt egy osztálynyi tanuló, s'olyan osztály, amelynek négy esztendő alatt a fele lemorzsolódott. 21°/o a felsőoktatásban E helyi, visszahúzó sajátosságról el nem felejtkezve tárgyalták meg, miként teljesíti gimnáziumuk két fő feladatát, a továbbtanulásra való előkészítést, valamint a tovább nem tanulók orientálását, előképzését a munkavállalásra? S továbbtanulóik számbavétele, nemcsak a buszon hallható előítéleteket oszlatja el, hanem a fiatal gimnázium jó fejlődéséről győz meg. Diákjaik 27 százaléka kerül egyetemre, főiskolára, — ez meghaladja a megyei átlagarányt. Megállapították: ahhoz, hogy a továbbtanulók száma ezután is növekedjék, a tanulószobák, szakkörök, a „Studium generale” munkáján kell javítani elsősorban. (Varga László tanár: „Jó volna a szakmunkásképzőkbe való iskolázást is beleérteni, amikor a továbbtanulásról beszélünk.”) A gimnázium másik fő feladata: a tovább nem tanulók leikészítése, irányítása a kü- tnböző munkaterületekre. A személyiség fejlődét ét gátolja Az eddigi oktatásnak tán legkirívóbb hibája az, amelyet a maximalizmus és a lexikaiizmus szavakkal jelölhetünk: s még nagyobb baj az, hogy az effajta túlterhelés gátolja a személyes érdeklődésnek, az önálló tanulás képességének kibontakozását, az egyéni megismerést — lényegében a személyiség fejlődését. (A túlterhelésről szólva Pluhár Ilona diák elmondta, hogy a negyedikeseknek nanonta délután 4 óráig kötelező a tanulószoba; utána otthon még öt órát készülnek a másnapi órákra. Ezáltal éppen az igényesebb diákoknak semmi idejük nem marad sportra, művelődésre, emberi kapcsolatokra, otthoni tevékenységre.) A tanácskozáson e témával, s a tervezett tananyagcsökkentéssel kapcsolatban Lénárt Gábor tanár felhívta a figyelmet: a felső- oktatási intézményekben is csökkenteni kellene a felvételi követelményeket. l Oktatásunk másik fő hibája — hogy osztályzat-központú. A diákokat az öt jeggyel értékelik, öt rubrikába skatulyázzák. „Ez az értékelési rendszer a tanulmányi átlag növelésére ösztönöz csupán, és nem honorálja kellően az egyes területeken kiemelkedő tanulókat... nem veszi tekintetbe személyiségüket. Szükséges leszögezni, hogy az osztályozás az értékelésnek csupán egy, méghozzá elég szegényes módja” — hangzott el az igazgatói beszámolóban. De mitől várható a megoldás? Ügy tűnik, Varga László tanár javaslata — hogy ,a diákok gyűjtsék össze, az elsőből a másodikba, és tovább a negyedikbe vigyék magukkal az. érdemjegyek helyett osztott pontokat —, tán inkább jellemezné ez a tanulókat az eddigi átlageredménynél... Rend és demokratizmus Bizonyos vita bontakozott ki az érdi gimnázium tantestületi értekezletén a demokratizmus, különösen a tanárdiák kapcsolatának, érintkezésének kérdésében. „Tanár, s diák viszonya ne a három lépés távolság porosz szemlélete szerint alakuljon! A gyerekekkel való kapcsolatot ne a háborúskodás jellemezze!” — hangoztatta több tanár. Más pedagógusok viszont szóvátet- ték: a tanár közvetlepsége alkatán, is múlik — annak a pedagógusnak, kinek a természete tartózkodóbb, ne ennek, alapján ítéljék csak meg. (A két kívánság: a rend és a demokratizmus összeegyeztethető.) Közösségi életre, hazafiság- ra, szocialista világnézetre nem lehet akváriumban nevelni, ahogyan az e témákról való szólás 6em lehet steril, mentes az érzelmi töltéstől, s az állásfoglalástól — hangzott el újból, s újból az értekezleten, többek között Zsoldos Lajos párttitkár felszólalásában. (Eddig sem akváriumban neveltek azért, ötven diákjuk úttörő-ifivezető. A .tanulók pedagógus-szakköre az óvodák játékellátására indított akciót. A negyedikesek erdélyi é^ felvidéki körutakon a magyar múlt emlékeivel, s a szomszéd baráti népekkel ismerkedtek. Falaik közül indult el műsorával a bukovinai székelyek asszonykórusa.) A pedagógus munkája lelkesebb, egyénisége vonzóbb lesz, ha eloszlatja az óráknak az értekezleten sokat felhányt unalmát — ez azonban önművelés és korszerű továbbképzés kérdése is. Az igény erre magukban a tanárokban kell hogy feltámadjon — de a lehetőséget (az anyagit, az időbelit és a kamatoztatásét) o társadalomnak kell megadni rá. Feltárandó energiák „Most a határozatok egységes értelmezése és végrehajtása a feladat. Társadalmunknak marxista világnézetű, kommunista meggyőződésű, önáűló munkára képes, jól felkészült szakemberekre van és lesz még inkább szüksége. Ezért jövőnk építésének, szakemberképzésünknek kulcskérdése a szocialista közoktatás magasabb szintre emelése.” — Ez az MSZMP KB november 14—15-i ülésének állásfoglalása az állami oktatásról. Az egységes értelmezés és a végrehajtás témájához kapcsolódott az értekezleten Lengyel Sándornak, a budai járási pártbizottság titkárának felszólalása, aki hangsúlyozta, hogy a tennivalók nagy része az iskolákra, a pedagógusokra vár: lényegében az iskola és önmaguk rejtett energiáinak feltárásáról van szó. Padányi Anna Befejeződött a KGST-bizottság ülése Élelmiszerprognózis 1985-ig Csütörtökön délelőtt tartotta utolsó megbeszélését a KGST élelmiszeripari állandó bizottságának 18. ülésszaka, s délután a SZOT-szálló- ban a tagországok delegációinak vezetői aláírták az ülésszak munkáját, az állandó bizottság és munkacsoportjainak tevékenységét értékelő, a következő ülésszak tennivalóit meghatározó jegyzőkönyvet. Az ülésszakot V. Sopov bolgár földművelésügyi és élelmiszeripari miniszter,i a bizottság elnöke zárta be. A KGST-országok élelmiszeripara most először készített közös prognózist: egyeztették, s meghatározták 1985-ig a tagországok élemiszer-szük- ségletét. Különös gonddal foglalkozott az ülés az élelmiszeripari gépgyártás helyzetével. A bizottság javaslatot készített azoknak a gépeknek a gyártásszakosítására is, amelyeket egyelőre még tőkés piacról kell beszerezni. A bizottság budapesti ülésén részt vevő küldöttségek vezetőit . csütörtökön fogadta Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. A megbeszélésen jelen volt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, az ülésszak házigazdája, a magyar küldöttség vezetője. Úttörők országos parlamentje Csütörtökön Székesfehérvárott megnyílt a IV. országos úttörőparlament. Az ország több százezer úttörőjét, kisdobosát 240 küldött képviseli a tanácskozáson. Az úttörőparlament ünnepélyes megnyitóján részt vett többek között Herczeg Károly, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára, Szűcs Istvánná, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének főtitkára, továbbá a megyék és a főváros úttörővezetői. Az ülést Herczeg Károly nyitotta meg, majd Székes- fehérvár KISZ-fiataljai köszöntötték a tanácskozó pajtásokat. A IV. országos úttörőparlament vitaindító előadását Szabó Ferenc tartotta. ÉRTEKEZLET ÉRTEKEZLET UTÁN Keqyérgon dók — múlt időben? BONTJÁK A KEMENCÉKET - A TÚLPARTRÓL NEM KELL MÁR Társadalmilag szükséges Tegnap a szentendrei járási hivatal tanácstermében megbeszélést tartottak a járás és a város élelmiszerboltjainak vezetői s a sütőipar illetékesei, Nem első eset ez az eszmecsere, az utolsó október végén volt, de a helyzet azóta sem gokkal javult. Nincs mindenhol kenyér, ahol van, öreg, nem szállítanak időben a pékségek — panaszolják a boltvezetők. A pilisszentkereszti üzlet dolgozója elmondta az értekezleten, hogy gyakorta súlyhiányos a kenyér, címkével sincs ellátva mindegyik. Leányfalu élelmiszerüzletében sem örülnek a vásárlók a friss kenyérnek. November 5-én hiába várta két óráig a szállítmányt a boltvezető, gépkocsijába ülve más községek üzleteiből vásárolta össze a felesleges mennyiséget, hogy a falubeliek ne maradjanak az ünnepre kenyér nélkül. Pomázon a megrendelt mennyiség 45 százalékát kapták csak meg november 5-én, így a község lakói Csillaghegyre, Óbudára mentek kenyérért. Szentendrén is baj volt a kenyérellátással, a boltvezetők telefonáltak az üzembe, s ott mindig azt a választ kapták, „elindult a szállítmány”, de az üzletbe sokszor csak délutánra ért ki. Két hete, hogy Tahitótfalun megtörtént a műszaki átadása az új sütőüzemnek — azóta javult a kenyérellátás. A panaszokra azonban így is odafigyelt a Pest megyei Tanács 1. számú Sütőipari Vállalatának igazgatója, Bényi Zsigmondi — A pomázi kis sütőüzem 13 mázsa kenyeret állít elő. Szentendrén az elavult magyar kemencéket a jövő héten bontjuk, s jövőre korszerű lengyel automata kemencék sütik a kenyeret. Tahitótfalun a kapacitás napi 80 mázsa. Szentendrén míg az építés tart: 40 mázsa. Ezenkívül még néhány kisebb péküzem működik a járásban, úgyhogy nem a kapacitással van baj. A város és a járás átlagos napi kenyér- szükséglete 150—160 mázsa. Szállítóeszközeink is vannak, így inkább munkaerőgondjaink s a fegyelmi problémák zavarják a zökkenőmentes áruellátást. Igyekszünk javítani a helyzeten. Most már a túloldalról — Vácról — nem kell kenyeret szállítani a szentendreieknek, ez könnyíti a dolgukat. Azon vagyunk, hogy péksüteménynyel s választékos pékáruval is ellássuk a lakosságot A kenyér minőségére, azt hiszem, ritkán lehet kifogás. Vizsgálataink szerint ugyanis az itt sütött kenyerek ízesebbek, szebbek, mint másutt T. E. E redetileg arról kezdtük a beszélgetést a nagy- kátai járás néhány pártalapszervezetének titkárával, hogy mernek-e büszkélkedni az üzemek, ä községek eredményeikkel — s kiderült: alig —, de végül is a Központi Bizottság legutóbbi határozatánál kötöttünk ki, nevezetesen annál a gondnál, hogy az emberek többsége csupán azt fogadja el szükségesnek, ami őt előnyösen érinti, minden mást rossznak, fölöslegesnek, szükségtelennek tart. Persze, némileg leegyszerűsítve, tehát élesebben hangzik így a megfogalmazás, de tény, hogy köz- gondolkozásunk — ma még — nehezebben ismeri fél a társadalmi érdeket, ha az a csoportérdekek ellenében érvényesül, s könnyebben tudomásul veszi ennek ellenkezőjét. Sokaknak tehát — nyersen fogalmazva — azt a leckét adja fel a Központi Bizottság november 14—15-i ülésén elfogadott határozat, hogy vessék össze a különböző érdekeket, s a legfontosabbat, a társadalmit, érvényesítsék.' Ez egyszerű akkor, ha kiválasztjuk az állami ipar munkásainak és művezetőinek béremelésére vonatkozó határozatszakaszt, ám bonyolultabb, ha — tegyük fel — az áremelések szükségességét kívánjuk magunk előtt igazolni. Lássuk gz első esetet. A március 1-től érvényes központi bérintézkedés — az átlagosan nyolcszázalékos többlet megadása — Pest megyében az állami ipar mintegy 58 ezer dolgozóját érinti. A munkások átlagkeresete a megye állami iparában tavaly 1958 forint volt, azaz a nyolc százalék 157 forintra rúg fejenként. Társadalmilag szükséges intézkedés ez? Természetesen, hiszen csakis így biztosítható azoknak az aránytalanságoknak a fokozatos fölszámolása, amelyek az állami ipar és az egyéb iparterületek bérei között létrejöttek. Aligha akadna valaki is, aki ezt helytelenítené, ám rögtön fordul a kocka, ha a tej és a tejtermékek, a cigaretta árának fölemelése kerül szóba. Holott általában és elvben itt is tudomásul vették az emberek, hogy értékarányos árakra kell törekedni, ám, ha a saját pénztárcába nyűi, vág-e törekvés, egyszeriben odalesz az igen? H ogyan van ez? Hogyan csináljuk, hogy két fejjel gondolkozunk, ítélkezünk? Visszatérve a nagy- kátai beszélgetéshez, a résztvevők egyike tapintott rá a leglényegesebb mozzanatra, amikor azt mondta: a közeli hetekben felépült, átadásra került Nagykátán egy szolgáltatóház, egy GELKA-szer- viz. Csak ez utóbbi nyolcmilliónál többe került. Az emberek bólintottak. Na, végre, ez is van. S mi — mondta a titkár — újra meg újra elfeledkezünk arról, hogy megmagyarázzuk, megértessük minden ilyen dolognál: miből van! Miből? Az államháztartás bevételei és kiadásai mi tagadás ritkán témák a baráti eszme cserékben. A Központi Bizottság határozatának azt i részét például, hogy „a rögzí tett fogyasztói árak egy ré szénéi a rendkívül magas ál lami ártámogatás a költség vetésben fokozódó feszültsé get okoz”, minden bizonnyá nem gondolja végig az ál lampolgár úgy, mint a köz gazdász, a politikus. Termi szétesnek veszi ezt az ártó mogatást — legyen szó aká kenyérről, húsról, vasúti kö:: lekedésről —, s véli, nem a ő gondja, miből teremti el az állam az ártámogatásho szükséges milliárdokat. Hói ott nagyon természetes igaz ság az, hogy amit sűrűn har goztatunk, s amit ismételte aláhúzott a Központi Bizot ság mostani határozata: e. osztani csak azt lehet, am. megtermeltünk, s a kibocsú tott pénznek megfelelő áru fedezettel kell rendelkeznie Ez olyan társadalmi szükségesség, ami alól nincs, nem is lehet kivétel, s ha mégis, azért maga a társadalom fizet nehéz árat. Tagadhatatlan, hogy napjainkban még azok vannak többségben, akik kétféle fejjel gondolkoznak, akik még nem kapcsolják össze az. ami elválaszthatatlanul ősz szetartozik: az egyéni és i közös boldogulás, gyarapodó azonosságát. A társadalon nem élhet másként, magasabb színvonalon, mint ahogyan azt gazdasági növekedése, nemzeti jövedelmének bővülése lehetővé teszi. Ha az egyik oldalon Idád, akkor a másikon bevételeit kell növelnie, s ha csupán azt nézzük, hogy a nyugdíjasoknak, járadékosoknak, ösztöndíjasoknak adott, a családi pótlókhoz és gyermekgondozási segélyhez hozzátett havi ötven forint évente 1,8 mil- liárddal emeli a költségvetés terheit, akkor talán abba is bepillantottunk, hogy — amint az a határozatban áll — „a tej és tejtermékek fogyasztói ára emelkedésének részbeni ellensúlyozásául” kifizetendő ötven forintokat mennyire nem egyszerű előteremteni ! P edig ez csak egyetlen intézkedés. A társadalmilag szükséges teendők láncolatát nem lehet — súlyos hiba volna — megbontani, s kiválogatni a „nekem előnyös”, a „nekünk jó” láncszemeket. Vannak dolgok, mozzanatok, amelyek nem aratnak tapsot, de szükségesek, azaz végső soron érdekeinket szolgálják. Ott végezve, ahol kezdtem, a nagy- kátai beszélgetésnél: nincs abban semmi baj, hogy jobban akarunk élni. Csak leljük meg hozzá a forrást, a mibőit, a társadalmilag szükségeset. Mészáros Ottó Vasúti Diesel-körforgalom a Balaton mentén A Tapolca és Balatonede- rics közötti pályaszakaszt felújították, s átadták a forgalomnak. Ezentúl a magyar tenger körüli 244 kilométer vasúti pályán gyorsabb, nagyobb terhelésű vonatok járhatnak : megvalósult a korszerű Diesel-közlekedés. Az 1973-as idegenforgalmi szezonban olyan menetrendet készítenek, amely szerint rövidebb idő alatt, kényelmesebben juthatnak el az utasok a fürdőhelyekre. Üj vonatokat is terveznek, amelyek az ország nyugati részéből közvetlenül a déli partra, s a déli országrészből, Pécs környékéről, az északira közlekednek. A szomszédos országokból expresszvonatok érkeznek majd rendszeresen a tóhoz. Az új közlekedési rend ■ azt is jelenti, hogy a gőzmozdonyok kiiktatásával eltűnik a tó partjáról a vasúti füst, tisztábbak lesznek a fürdőhelyek. KNEB-\izsgálat A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság decemberben megvizsgálja: hogyan hajtják végre a lakosság részére végzett ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások fejlesztésére hozott kormányhatározatokat, s hogy a jobb ellátás érdekében milyen további intézkedések szükségesek. A felmérést Bács, Borsod, Komárom, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs, Vas, Zala megyében és a fővárosban végzik, az 1970—75-ös feladatokra, fejlesztési célokra kiterjedően.
