Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-24 / 277. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A-MEGYEI TANÁCS LAPJA XVL ÉVFOLYAM, 277. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1972. NOVEMBER 24., PÉNTEK Ülésezett a Minisztertanács Üjabb intézkedések a víztisztaság védelmében Kiterjesztik az építőipari küiönélési pótlékrendszert A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott, A külügyminiszter tájékoz­tatta a kormányt Henryk Jab- lonski lengyel államfő novem­ber 1. és 4. között magyaror­szági hivatalos, baráti látoga­tásáról. A Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke és a Lengyel Népköztár­saság államtanácsának elnöke szívélyes, baráti légkörben megvitatta a nemzetközi élet, továbbá a két szocialista or­szág együttműködésének és kapcsolatai továbbfejlesztésé­nek időszerű kérdéseit. A tár­gyaló felek o nemzetközi hely­zet értékelésében teljesen azo­nos álláspontot foglaltak el, kedvezőnek értékelték a két ország politikai, gazdasági, kulturális és tudományos együttműködésének eddigi eredményeit, és kifejezték egyetértésüket a sokoldalú kapcsolatok további fejleszté­sére. A kormány a tájékozta­tást tudomásul vette, és meg­győződését fejezte ki, hogy a tárgyalások jelentősen hozzá­járultak a testvéri Lengyelor­szág és hazánk eredményesen fejlődő kapcsolatainak elmé­lyítéséhez. A külügyminiszter jelentést fett M. Abdusz Szamod Azad, a Bangla Desh Népi Köztársa­ság külügyminisztere október 30. és november 2. közötti hi­vatalos magyarországi, látoga­tásáról. A kölcsönös megértés és barátság jegyében lefolyta­tott tárgyalások során a felek megállapították, hogy állás­pontjuk az időszerű nemzet­közi kérdések többségében megegyezik, s a két ország ba­ráti kapcsolatai kedvezően fejlődnek. Kifejezték kormá­nyaik szilárd elhatározását, hogy további erőfeszítéseket tesznek a sokoldalú együttmű­ködés fejlesztésére. A kormány a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette, és felhívta az illetékes kormány- szerveket, hogy a kapcsolatok továbbfejlesztésére tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A Minisztértanács megtár­gyalta és elfogadta az építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter, valamint a munka- f ügyi miniszter előterjesztését az építőipari küiönélési pót­lékrendszer egyes kérdéseinek rendezéséről. Az építőipari munkaerőhelyzet javítása ér­dekében a kormány úgy hatá­rozott, hogy 1973. január 1-től a magasabb összegű különélé- si pótlékrendszert ki kell ter­jeszteni további építőipari szervezetek építőipari munká­saira és építési munkahelyi al­kalmazottaira. A pénzügyminiszter előter­jesztése alapján a kormány rendeletet hozott az állami és társadalmi szervek biztosítási szerződéseiről. Ennek értelmé­ben a jövőben a gazdálkodó szervezetek mellett a költség- vetési szervek is köthetnek biztosítási szerződéseket. A Minisztertanács felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy gondoskodjék a szabályok részletes kidolgozásáról. A Minisztertanács megtár­gyalta a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszternek, vala­mint a pénzügyminiszternek a mezőgazdasági szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjáról szóló előterjesztését. A szövet­kezeti mozgalomban a kölcsö­nös támogatásnak régi hagyo­mányai vannak.- Az 1970-es Tisza völgyi árvíz idején is a mezőgazdasági szövetkezetek öntevékenyen a kölcsönös tá­mogatás hatékony formáit alakították ki. A szövet­kezetek gazdasági önállósá­gának növelése érdekében most célszerű és szüksé­ges a mezőgazdasági szövetke­zetek kölcsönös támogatás- rendszerét intézményesíteni. A kormány ezért rendeletet hozott a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapjának létesí­téséről. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke jelentést terjesztett a kormány elé a vízszennyező­dés helyzetéről, a vizek minő­ségének védelmére tett intéz­kedésekről és a vízminőség­védelem fejlesztéséről, továb­bá mindezen kérdések nem­zetközi vonatkozásairól. A Minisztertanács meghall­gatta a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnökének a vizek szennyeződésének meg­akadályozására kiadott kor­mányrendeletek végrehajtásá­nak ellenőrzéséről szóló jelen­tését is. Az 1969- és 1970-ben kiadott új jogszabályok haté­konyan szolgálják az élővizek szennyeződésének megakadá­lyozását, új üzemet nem állí­tanak munkába szennyvíztisz­tító berendezés nélkül. A prog­resszív szennyvízbírság hatá­sára megkezdődött a már ko­rábban létesült üzemek, intéz­mények szennyvíztisztítóinak rekonstrukciója is. Ugyanak­kor megállapítható, hogy a vi­zek tisztaságát védő eddigi in­tézkedések még nem ellensú­lyozzák kellőképpen az ipar fejlesztésével, a mezőgazdaság kemizálásával, a gépjármű-ál­lomány gyors növekedésével járó káros következményeket. A Minisztertanács mindkét jelentést tudomásul vette, és további határozatokat hozott a vizek tisztaságának fokozot­tabb védelméről. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Mi lett a javaslatokkal? Az 51-es még mindig nehezen járható Kiskunlacházán a képviselői és tanácstagi jelölőgyűléseken sokféle kívánság hangzott el, s nem kevés gondot okozott a tanácsnak, hogy a községfej­lesztési terveket az igények fi­gyelembevételével teljesítse. A mérleg mégis pozitív, er­ről számolt be kérdésünkre Cunszt Ferenc vb-titkár. A szülök régi kívánságát teljesítették a peregi óvoda bővítésével, az intézményben most már 120 gyermeknek biztosítanak he­lyet. Az ellátás javítására újabban megkezdték itt a me­legítő konyha építését, s az óvodát tanteremmel is bővítik. Kiskunlacházán 10 kilométer járdát építettek meg, méghoz­zá egy sikeresen bevált kezde­ményezés jóvoltából. Azok a lakók, akik házának oldalán készül a járda, 25 méterig pénzbeli hozzájárulást fizet­nek, s ezenkívül 10 forinttal járulnak hozzá az utca másik oldalán kezdődő járdaépítéshez. Egy régi panaszra az elmúlt időszakban sem sikerült meg­oldást találniuk, ez azonban nem a tanács rovására írható. Az alig járható* 51-es út újjá­építését — a KPM ígérete sze­rint — már 1971-ben meg kel­lett volna kezdeni, ezt ígérte különben egy miniszteri levél is. Nos, a kiskunlacháziak az­óta is szinte csak csónakkal közlekedhetnek esős időben az 51-esen, mert még mindig bi­zonytalan, mikor fognak hozzá az építkezéshez. Örömtelibb hír, hogy az áporkai lakók kívánságának megfelelően korszerűsítették az iskolát, s gondoskodtak a napközis tanulók elhelyezésé­ről is. Ugyancsak Aporkán, két tanteremmel új óvoda is épült. Hat-nyolc éves gondot oldanak meg egyébként ezekben a hó­napokban a kiskunlacházi Do­bó István és Bethlen Gábor utcában, ahol legkésőbb feb­ruár végéig befejezik a villa­mosítást Sz. J. ALBANIA NÉLKÜL A lengyel Zycie Warszawy „Albánia nélkül” címmel kö­zölt kommentárjában csütörtö­kön ebeket írta: Albánia kivételével konti­nensünk összes állama elküld­te képviselőit a helsinki kon­zultatív tanácskozásra, amely­nek el kell vezetnie az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési konlerencia összehívásá­hoz. Albánia elutasította rész­vételét a konzultáción, s beje­lentette, hogy a biztonsági ér­tekezleten sem vesz részt. Ha a tiranai kormány állás­pontját ismertető, hideghábo­rús formuláktól hemzsegő jegy­zékből elhagyjuk a frázisokat, kiderül, hogy Albánia azért nem vesz részt a mostani hel­sinki megbeszéléseken és ké­sőbb a biztonsági konferencián, mert azokon tűi nagy szerepet játszik a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Könnyen megállapítható, hogy ez a nézet honnan ered. Albánia ezúttal is a kínai ve­zetők véleményét visszhangoz­za. Peking már hosszú ideje hadjáratot folytat az európai enyhülés minden jele ellen. Ennek jegyében ellenzi a biz­tonsági és együttműködési ér­tekezletet is. Peking ösztönzése alapján az albán kormány bojkottálja a helsinki megbeszéléseket. E bojkott persze nem akadályoz­za meg a tárgyalások sikerét és nem változtatja meg azt a tényt, hogy Albánia mégiscsak Európában és nem Ázsiában van. HELSINKI Az első munkaülés Csütörtökön délelőtt helyi idő szerint fél tizenegy órakor Helsinkiben, a Dipoli konfe- renciacsamok nagytermében megkezdődött a nagyköveti ta­nácskozás első munkaülése. A tanácskozás első munka­üléséről kiadott hivatalos köz­lemény szerint az ülésen vég­legesen a tanácskozás elnöké­vé választották Richart Töt- terman nagykövetet, a finn külügyminisztérium főtitkárát, akit a megnyitón ideiglenes jelleggel bíztak meg az elnöki tiszt betöltésével. Ugyancsak megválasztották a tanácskozás adminisztratív titkárát Joel Pekuri nagykövet személyé­ben. Pekuri a finn külügymi­nisztérium különleges tanács­adója, és hosszabb idő óta fog­lalkozik a jelenlegi tanácsko­zás előkészítésével. Diplomáciai körökből szár­mazó értesülések szerint a hét­fői ülésen főként ügyrendi kérdésekkel foglalkoztak. A tanácskozás munkarendjére vonatkozóan több javaslatot terjesztettek be, szerzőik kö­zött szerepelt Románia és Franciaország. A különböző Tizenkilenc és fél öra Gif Sur Yvette-ben Csütörtökön a Párizs melletti Gif Sur Yvette városkában ismét találkozott I>e Duc Tho, a VDK küldöttségének különleges tanács­adója és Henry Kissinger, Nixon nemzetbiztonsági főtanácsadója. Henry Kissinger, az ameri­kai elnök nemzetbiztonsági fő­tanácsadója és Le Due Tho, a VDK Párizsban tárgyaló kül­döttségének különleges ta­SZOFIA Todor Zsívkov fogadta a magyar parlamenti küldöttséget A magyar parlamenti kül­döttséget, amely Apró Antal­nak, az országgyűlés elnöké­nek, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának vezetésével VACRATOT Új laboratóriumi központ Tegnap délelőtt rövid ünnepség keretében átadták rendel­tetésének a vácrátóti botanikus kertben a központi laborató­rium több mint 4 millió forint költséggel épült épületét, amelyben irodák is helyet kaptak. A nagy értékű beruházás jelentősen segíti az itt folyó tudományos munkát. Ékes János felvétele javaslatok felett egyelőre‘nem nyitottak még formális vitát, de a francia javaslat több pontját számos ország támo­gatta. A munkarenddel kapcsolat­ban a nagykövetek egyelőre csak olyan döntést hoztak, hogy a tanácskozásokat hét­köznap délelőttönként folytat­ják, délelőtt fél tizenegy és egy óra között. Amennyiben szükségesnek látszik, délutá­nonként is lesz ülés. Egyelőre nem született megállapodás (Folytatás a 2. oldalon.) nácsadója, csütörtökön a fran­cia fővárosban hat órát ta­nácskozott. A hétfő óta tartó bizalmas megbeszéléssorozat (Folytatás a 2. oldalon.) második napja tartózkodik hi­vatalos látogatáson Szófiában, csütörtökön a bolgár államta­nács épületében fogadta Todor Zsivkov, a BKP Központi Bi­zottságának első titkára, az államtanács elnöke. Todor Zsivkov és Apró An­tal szívélyes eszmecsere kere­tében tájékoztatta egymást azokról a kérdésekről, ame­lyek a pártot és kormányt a szocialista építés jelenlegi szakaszában foglalkoztatják, s kölcsönösen ikáfejezésre jut­tatták meggyőződésüket, hogy a jelenlegi látogatás hasznos lesz a két nép hagyományos barátságának további ápolása szempontjából. Kollektív tapasztalat A Novojc Vremja című szovjet külpolitikai hetilap pénteki száma „Kollektív tapasztalat” címmel elmé­leti értékelést nyújt a szo­cialista testvérországok ve­zetői közötti eszmecserék jelentőségéről. Alekszandr Bovin, az Izvesztyija hírma­gyarázója, a hetilap hasáb­jain erről többek között a következőket írja: „A test­vérpártok és országok veze­tői közötti elvtársi kapcso­latok megvalósulásának konkrét formái között kü­lönleges hely illeti meg a párt- és állami vezetők tárgyalásait. Különleges azért, mert olyan politikai vezető személyiségekről van szó, akik a legmagasabb jo­gokkal és meghatalmazá­sokkal rendelkeznek, s fe­lelősséggel tartoznak az állami és pártpolitika kidol­gozásáért és végrehajtásá­ért”. Utalva a Todo-r Zsivkov vezette bolgár párt- és kor­mányküldöttség múlt heti szovjetunióbeli látogatásá­ra és Leonyid Brezsnyev küszöbönálló budapesti út­jára, a szovjet külpolitikai hetilap megállapítja, hogy minden ilyen találkozó mér­legkészítésként fogható fel a kölcsönös kapcsolatok meghatározott időszakára vonatkozóan. A szocialista országok ve­zetőinek találkozóiról meg­jelenő közlemények mindig tartalmazzák a „tapaszta­latcsere” kifejezést. Bovin szerint ez nem egyszerűen adatok és tények kölcsönös kicserélését jelenti. Ezen túlmenően „a tárgyalások résztvevői tájékoztatják egymást az azonos típusú társadalmi feladatok meg­oldásának módjairól, a tár­sadalmi átalakulás párt- és állami irányításának azok­ról a formáiról és eszközei­ről, amelyek a gyakorlatban igazolták életképességüket”. A kollektív tapasztalat ki­munkálásának ugyanezt a módszerét alkalmazzák a politika, a gazdaság és a kultúra minden területén, a KGST-n belüli együttmű­ködés kérdéseit illetően is. Hasonló a helyzet a szocia­lista országok külpolitikai tevékenységének összehan­golásában, amely a tapasz­talat szerint az ilyen jelle­gű találkozókon fontos sze­repet tölt be. A testvéror­szágok összehangolt külpoli­tikai vonalának hatékony­ságát bizonyítják a szovjet hetilap szerint azok a nagy sikerek, amelyeket a szocia­lista diplomácia az SZKP XXIV. kongresszusát köve­tő időszakban ért eL ZE Richard M. Nixon, az Ame­rikai Egyesült Államok elnöke táviratban mondott köszönetét Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének az újravá­lasztása alkalmából küldött üdvözletért. Szaddam Húszéin, a Baath párt iraki vezetőségének fő­titkárhelyettese csütörtökön fogadta a Czinege Lajos hon­védelmi miniszter vezetésével Bagdadban tartózkodó magyar küldöttséget. Az egyórás meg­beszélésen jelen volt Hamad Sehab Ivazi hadügyminiszter és Ferró József, hazánk bag­dadi nagykövete is. Bencsik István főtitkár ve­zetésével — a kubai forrada­lom védelmére alakult bizott­ság (CDR) meghívására — csütörtökön Kubába érkezett a Hazafias Népfront négytagú küldöttsége. A küldöttség két hétre tervezett programjának első eseményeként bekapcso­lódott a CDR második orszá­gos tanácskozásába. Bencsik István a csütörtöki ülésen — amelyre Kuba minden részé­ből összesen 825 küldött, helyi vezető és sok száz meghívott érkezett — átadta a Hazafias Népfront üdvözletét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom