Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-23 / 276. szám

PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVI. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM ___________________________ PA LYAVALÁSZTASt TANÁCSADÓ Léptektől ropog Cegléden is kapható — akár kilószámra — a héjas pörkölt mogyoró. Nem a ki­rakatok, hamem a járdák, a forgalmas terek árulkodnak erről. Ha lépésenként van is szemeteskosár, jó szokás szerint, még véletlenül sem azokba haj igái jak a mo- gyorózók a héjat. Inkább a várost csúfítják vele Ropog a léptek alatt a mogyoró- héjszőnyeg. Pedig a tiszta­ság is jelzi egy település kulturáltságát Szakmunkásbért kapnak az utolsó évesek A ceglédi városi tanács pá­lyaválasztási tanácsadó bizott­sága a napokban ankétra hívta az iskolák és munkáltatók kép­viselőit, valamint az általános iskolák nyolcadik osztályaiba járó tanulók szüleit. Részt vett az ankéton Dobróczi János, a Pest megyei Pályaválasztási Intézet munkatársa is. Az ankétet Bene József, a vá­rosi tanács elnökhelyettese, á ceglédi tanácsadó bizottság el­nöke nyitotta meg. Az irányí­tás szerepéről a pályaválasz­tásban Tálas Jánosmé, a pálya- választási tanácsadó bizottság titkára beszélt. Elmondta, hogy az irányítás jelentősége egyre növekszik, mert az a cél, hogy minden gyermek megtalálja a szá­mára alkalmas szakmát, amelyhez kedvet érez. De a népgazdasági lehetőségek ha­tára is véges. Az egyéni kíván­ságok és gazdasági érdekek egyeztetését szolgálja Cegléden is a megfelelő pályaválasztási tanácsadás. A szakmák széles körű meg­ismertetése volt a novemberi pályaválasztási hónap feladata. A ceglédi múzeumban megtar­tott kiállítással, a szakmák kö­zelebbi megismerését szolgáló tanműhely-látogatásokkal, amelyek november 20—29 kö­zött folynak, igyekeztek minél több segítséget adni azoknak, akik az általános iskolai tanul­mányaikat befejezik. Az 1973/74. évi szakmunkás­nevelési lehetőségeket és a legfontosabb tudnivalókat Czi- nege Imre, a Bem József Szak­A Kossuth Tsz-ben Bő termést adott a kukorica FEJLESZTIK A JUHÁSZATOT Már kezdenek kialakulni az 1972-es esztendő gazdasági eredményei a közös gazdasá­gokban. A megalapozottan gazdálkodó ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet központi irodájában dr. Körösi Gyula főanezőgazdásszal beszélget­tünk. — Milyenek a rövidesen megkezdődő év végi zárszá­madások kilátásai? — Elmondhatjuk, hogy az 1972-es esztendő beváltotta el­képzeléseinket — mondotta.— Gyenge homdkföldjeink is jó, közepes gabonatermést adtak, épp ezért a gondosan előkészí­tett vetésterületekre az idén is őszi kalászos került, mint .ta­valy. Triti'kálé-vetésterületün- ket, takarmányozásra szánva, 150 holddal növeltük. — Milyen a kukoricater­més? — Kukoricánk várakozáson felül termett, a betakarítást is rendben megoldottuk. Viszont a kertészet nem remekelt. A kialakult felvásárlási árak több esetben nem fedezték a gépek, a vetőmag és a műtrá­gya áremelkedése folytán meg­növekedett termelési költsége­ket. — A tsz-nek szőlője is van. Hogy sikerült a szőlőterme­lés? — Elég jól, bár az esős ősz­időben nem minden szőlőnk érte el a kívánt cukorfokot. Boraink egy része sűrített musttal javításra szorult. Min­denesetre, a jövő esztendőben is a szokott, jó minőségű bor­ral látjuk el ceglédi, buda­pesti és fóti borkóstolóinkat. — Vannak-e kiemelkedő ter­veik? ■— Az országos szarvasmar­ha-tenyésztési programba kap­csolódva, szarvasmarha-te­nyésztésünket és jó hírű juhá- szatunkat fejleszteni kívánjuk — fejezte be nyilatkozatát a főmezőgazdász. K. L. SOK segítséget ad Szabadegyetem - nyolc előadással Szabadegyetemet szervezett a községi tanácsok vezetői, az iskolaigazgatók, valamint a könyvtárosok részére a váro­si-járási TIT és a járási hi­vatal művelődésügyi osztálya. Az első előadást a napokban tartották meg, a Kossuth Mű­velődési Központ emeleti nagytermében. A szabadegye­tem céljául azt tűzték ki, hogy az együttes részvételek segít­senek a szakigazgatási munká­ban és a közművelődésben te­vékenykedők kapcsolatainak megerősítésében, s irányt mu­tassanak feladataik célszerűbb végreha j fásához. A szabadegyetem hallgatói­nak nyolc előadásból álló so­rozat készült. Az első alka­lommal dr. Vonsik Gyula, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat főtitkára jött el Ceg­lédre. Előadásában a társa­dalmunkban végbemenő urba­nizációs folyamatról és az in­formáció forradalmáról szólt, hasznos ismeretekkel gyara­pítva a hallgatók elméleti kép­zettségét A hallottakat a ké­sőbbiek során munkájukban gyümölcsöztethetik a részve­vők. Az elkövetkező hónapokban még hét szabadegyetemi elő­adás hangzik el a művelődési központban, a rendezvénysoro­zat keretében. A hallgatók a közművelődéshez szükséges rövid-, közép- és hosszútávú tervezésről, a szakigazgatási szervek és az oktatás kapcso­latáról épp úgy hallhatnak, mint a humán és a műszaki műveltség egymáshoz közele­déséről, vagy a foglalkozásuk­kal kapcsolatos bér- és mun­kajogi kérdésekről. Felmérik a közös vagyont Leltározással, a közös va- I gyón felmérésével, a közeli he­tekben megkezdődnek több | járásbeli termelőszövetkezet-■ ben a zárszámadási előkészü­letek. A leltározás menetét el­lenőrző bi-ottságban a pénz-1 ügyi és gazdasági szakembere­ken kívül helyet kapnak a vezetőségi tagok, akik szintén részt vesznek a zárszámadás egyik legfontosabb munkájá­ban. munkásképző Intézet igazgató­ja ismertette. Elmondotta, hogy minden szakmunkástanulónak jelentkező fiatalt felvesznek, sőt, a munkáltatók igényeit a jelentkezők létszáma nem is tudja kielégíteni. Ennek elle­nére szükség lesz pályamódo­sításokra, mert még mindig sok a jelent­kező a „divatos” szakmák­ra. Gondot okoz a fiúk-leányók aránya is. A munkáltatók ne­hezen értik meg, hogy a ha­gyományos női szakmákon kí­vül milyen sok más szakmára lehet leányokat megtanítani. Vannak viszont „elleányoso- dott” szakmák is. Ilyen a ke­reskedelem. Pedig fiúkat is szívesen felvesznek, nagy szük­ség van rájuk. Ismertette az igazgató az egyes szakmákban biztosított anyagi előnyöket: hegesztő, ács-állványozó, forgácsoló, te­tőfedő stb. havi 200 forint pluszjuttatásban részesül. Üj a szakmunkásképzésben, hogy az utolsó tanulóév kezdetétől már szakmunkásbért kapnak a ta­nulók. A középiskolákba induló fia­talok az általános gimnázium­ban a most bevezetett reform­tanterv-kísérlet részesei lesznek. Ennek a formának előnye, hogy harmadik osztálytól vá­laszthat a fiatal érdeklődése szerint. Az ankéton a vállalatok kép­viselői is ismertették a náluk folyó szakmunkásképzés lehe­tőségeit, anyagi juttatásait. P. R. Nem feledkeznek meg ■ /■ I 'I a A Május 1. Ruhagyár ceglé­di telepének szakszervezeti bizottsága nem feledkezik meg nyugdíjasairól: egy-egy ünnep alkalmával 140 idős embert látnak vendégül, akiket fehér­asztal mellett tájékoztatnak a gyár, volt munkahelyük, éle­téről, eredményeiről. A gyermekgondozási szabad­ságon levő kismamák is gya­kori vendégei a gyárnak. Leg­utóbb az ősz folyamán hívták meg őket. Nemcsak a fiatal mamákat, hanem az ifjú papá­kat is szívesen látják a „kis- mamagy üléseken”. Télies állomás Téliesedik a ceglédi vasút­állomás képe. Eltűntek a vi­rágágyások, gondosan kitiszto­gatták a nyáron oly szép lát­vánnyal szolgáló beton virág­tartókat, és gondoskodnak róla jó előre, hogy a téli fagy mi­nél kevésbé rongálja meg az állomás belső kis parkját. Sze­retnék, ha majd kora tavasz­tól, a tulipánfák nyílásától az első hó hulltáig, ismét szép látványban részesíthetné az állomásra érkezőket és az uta zókat. A LOKOMOTÍV GT CEG­LÉDEN. November 30-án a Lokomotív GT vendégszerepei Cegléden, a Kossuth Művelő­dési Központ színháztermében. Műsorában fellép Jósé Arza- mendia és a Los Pachungos együttes. Előadása este fél 8 órakor kezdődik. Teriileti labdarúgás Szünet után Múlt a kocka A Ceglédi MEDOSZ labda­rúgói a területi bajnokság 14. fordulójában Tápióság ellen játszottak, idegenben. Az első félidőben a hazaiak kétgólos előnyt szereztek. A MEDOSZ szünet után kiegyenlített. Tápióság—Ceglédi MEDOSZ 2:2 (2:0) MEDOSZ: Boda — .Kiss, Ju­hász, Telek, Gór, Kalmár S, Bakondi, Máté II, Sárik, Fo­dor, Katona. A ceglédieknek a befejezés előtt 10 perccel sikerült belő­niük második góljukat. A ME­DOSZ mindkét gólját Sárik szerezte, különösen a második volt szép: egy védőről kipat­tant labdát nagy erővel lőtt a felső sarokba. Ellentétes félidőket hozott a mérkőzés. A második játék­részben a MEDOSZ egyre job­ban belelendült, nem sok hi­ányzott neki a győzelem meg­szerzéséhez sem. Góllövő: Sárik (2). Jók: Bo­da, Juhász, Kalmár, Sárik. U. L. BIRKÓZÁS Kötöttfogásban sem remekeltek A Ceglédi VSE felnőtt bir-[ MTK—Ceglédi VSE 8:2 kózóinak szereplését nem kí­sérte siker. Az elmúlt évben mindkét fogásnemben kihar­colták a jogot, hogy hosszú évek után, újra az NB II-ben indulhassanak. Szabadfogás­ban már korábban, kötöttfo­gásban most estei, ki, így egy év múlva, újra egy osztállyal lejjebb szerepelnek. A kötöttfogású CSB harma­dik fordulóját az MTK ren­dezte. A ceglédiek, a papírfor­mának megfelelően, mindkét találkozójukon kikaptak. Ugyanakkor a vetélytárs, a Miskolci Honvéd, amelyet a CVSE legyőzött, nagy megle­petésre. legyőzte a Szegedi VSÉ-t és döntetlenül mérkő­zött Nagykőrössel. Egy ponttal megelőzve a ceglédieket, nem ő, hanem a CVSE esett ki az NB U-ből, Tóth Tibor és Diósi szerzett pontot győzelmével. Szegedi VSE—Ceglédi VSE 9:1 Csak Tóth Tibor győzött. ABONYI KRÓNIKA Jó körülmények között Látogatás az Egyesült Ruházati Ktsz üzemében Készül a Januárban lesz két éve, hogy a Budapesti Egyesült Ruházati Szövetkezet 2-es 6zámú rész­lege megkezdte termelését Ahányban. A kezdeti nehézsé­geket legyőzve, azóta minden igényt kielégítő munkafeltéte­leket tudott biztosítani: az épületet kívül-belül felújítot­ták, megfelelő szociális körül­mények teremtődtek. A két műszakban dolgozó csaknem száz abonyi asszony és lány jól működő gépek mellé ülhet. Nemrégiben 16 egészen új és korszerű munkaeszköz érke­zett. Valamennyi munkaasztal kifogástalan világítást kapott, s a téli időszakban olajfűtésű cserépkályhák ontják a mele­get. Korszerű öltöző, zuhanyo­zó és mellékhelyiség készül az épületen belül. Nincs fluktuáció Nem lehet csodálkoznunk, ha az üzem vezetőjétől, Berényi Kálmántól azt halljuk: nincs fluktuáció. — Hozzánk inkább csak jön­nek, de el nem mennek — mondta. — Már tavaly is, de inkább az idén annyi jelentke­ző volt, hogy válogatnunk is lehetett közöttük. Arra törek­szünk, hogy az üzemet elke­rüljék a „vándormadarak”. Csak igazán dolgozni kívánó emberekre van szükségünk. A 8 általános iskolai végzettsé­get is megkívánjuk tőlük. Korábban, 3 hónapon át, 4 forintos órabért kaptak a kez­dő dolgozók. Abból kiindulva, hogy egy hónap után is lemér­hető, ki mire képes, ki mit tud elérni, a közeljövőben áttérnek az egyhónapos képzésre, a ta­nulóórabért pedig 4-ről 5 fo­rintra emelik. A továbbiakban, a múlt gyakorlatához hason­lóan, ki-ki termelékenységétől függően kapja órabér-besoro­lását. Hogy az igyekvőket még jobban ösztönözhessék, ne­gyedévenként megvizsgálják, ki mennyire sajátította el a tudnivalókat és hogyan fejlő­dött. Amennyiben jobb mun­kát tapasztalnak, magasabb besorolásban részesítik az igyekvőket. Lényegében, ahogy növekszik a termelés, növek­szik a bér is. Azok, akiknek munkaviszonya a 6 hónapot meghaladta, automatikusan a szövetkezet tagjai lesznek. A tagok pedig minden eredmé­nyes év után nyereséget kap­w&m grabothankabát nak. A múlt év eredményei alapján például 1400 forint kö­rüli összeghez jutottak. Eredményüket elismerik Az üzemnek ebben az esz­tendőben „forintositott” terve még nincs. A szövetkezet ve­zetősége átmeneti időszaknak tekintette a tavalyi és az idei évet. A mennyiségi eredmé­nyek azonban ismeretesek. A múlt évihez viszonyítva 30 szá­zalékkal magasabb a teljesít­mény. Az üzem a keresletnek meg­felelően különféle ruházati cikkeket készít. Az utóbbi idő­ben azonban főként változó fazonú grdbothan női kabáto­kat varrnak, mellényeket és szoknyákat készítenek dolgo­zói. Az elmúlt három hónap során 12 ezer grabothankabát került ki az üzemből. Ez és a korábbi szállítmányok nagy része külföldre került: az NDK-ba, Lengyelországba és Romániába, Kedvező a két műszak Vajon milyen a dolgozót hangulata? Barna Ferencné így nyilatko­zott: — Az első perctől itt láthat­nak. Azelőtt a Kézműipari Vál­lalatnál voltam alkalmazás­ban, mint bedolgozó. Jól érzem itt magam, jók a munkafelté­telek és összességében a körül­mények is. Részemre kedvező a két műszak, mert vagy az egyik előtt, vagy a másik után az otthoni dolgom is el tudom végezni. A keresetemmel sem vagyok elégedetlen. Ha még jobban menne a munka, még többet kaphatnék fizetéskor. ALKOTMÁNY KUPA Ezüstérmes a tekecsapat A Bem SE pályáján szom­bat-vasárnap rendezték meg az idei Alkotmány Kupa Pest megyei versenyét, csapatban és egyéniben. Mindkét szám­ban a Bem SE versenyzői sze­repeltek a legjobban. Az NB Il-es Ceglédi Építők, amely az előző két évben kupagyőz­tes lett, nem tudta megismé­telni sikerét: most „csak” az ezüstérem megszerzése sikerült neki. A hat csapat versenyében: 1. Bem SE 1497 fa, 2. Ceglédi Építők 1430 fa, 3. Ceglédi VSE 1406 fa. Egyéniben 36-an indultak Szúnyogh megérdemelten sze­rezte meg az első helyet. Eredmény: 1. Szúnyogh (Bem SE) 289 fa, 2. Tóth Imre (Cegédi VSE) 282 fa, 3. Kocsis (Bem SE) 268 fa. Fele fiatal Az üzem dolgozói közül szin­te minden második fiatal lány. Szakmai fejlődésükre a vezeti és a többi tapasztalt idősebt dolgozó ügyel, politikai és tár­sadalmi tevékenységükről pe­dig a KISZ-alapszervezet gon­doskodik. Kelemen Ilona a KISZ-titkár. Vezetésével 1F lány vesz részt szervezetten ? munkában, de várhatóan mér több fiatal is csatlakozik hozzá­juk. Mint elmondta — és a te­vékenységi naplójuk is tükrö­zi —, a fiatalok igyekeznek helytállni a szervezett munká­ban. A politikai oktatás már megkezdődött. A fiatalok dolga az üzem környékének csinosí­tása. Az új és a Lumumba utcai óvoda kis lakóinak játékokat, valamint ágyacskáikra térítő­két és a játéksarokba fali- szőnyeget készítettek. Az ősz­szel szüretelni voltak a Ságvá- ri Endre Tsz-ben. A munkáju­kért kapott bérért téglajegyet vásároltak a balatoni járási if­júsági tábor költségeinek fe­dezésére. A két óvoda kicsi­nyeinek karácsonyra is szán­nak meglepetést. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom