Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-21 / 274. szám

GYOMRO Tanácstagi beszámol ák Kérdés: — Azt szeretném megtudni, hogy a vízvezeték építése családonként mennyi­be kerül majd ...? Válasz: — Ma még csak a megépítés végső összege isme­retes. Ezen összeg egyelőre nincs lebontva. Amennyiben ez megtörténik, úgy széles körben ismertetjük majd — falugyűlésen is — a község la­kosságával. Kérdés: — Sok utcára hor­dott szemét, egyre több önké­nyesen létrehozott hulladék­domb csúfítja a községet. Ezt a kialakuló rossz szokást nem lehetne valamiképpen meg­akadályozni? Válasz: — írott törvényünk van, amely ezt tiltja, s szük­ség esetén bírságolás lehetősé­gével is élhetünk. De az igaz­sághoz tartozik: állampolgári kötelezettség, nagyobb önfe­gyelem kellene ahhoz, hogy a szemetet senki ne hordja az utcára, felismerve: ez semmi­képpen sem válik a község díszére. Kérdés: — Betonjárdát sze­retnénk az Andrássy utcába. Lakótársaim nevében is mond­hatom: megértjük a tanács szűkreszabott anyagi lehetősé­geit, éppen ezért ígérem, hogy társadalmi munkában meg­építjük, csak engedély, s anyag kellene. Válasz: — Köszönjük a ja­vaslatot, a felajánlott segítsé­get. Természetesen szervezési és pénzügyi intézkedések így is elkerülhetetlenek. A fölve­tett kérdésre, javaslatra levél­ben küldünk választ. Ilyen és hasonló kérdések hangzottak el a 20. és 21-es körzetek tanácstagi beszámoló­ján. A kérdéseket Ferencz La­jos, Barta Pál és más jelen­levők tették fel, közvetlen hangon tanácstagjuknak. De a válaszadásnál gyakran szóhoz jutott a községi tanács részé­ről megbízott Belovai Ferenc- né is: — Vége felé közeledik a ta­nácstagok beszámoltatása, így az értékelő összegezés hát­ra van még. A lakosság részé­ről felvetett javaslatokat, ké­réseket a végrehajtó bizottság megtárgyalja, s az interpellá­ló részéről nyitva maradt kér­désére levélben küldünk vá­laszt. Kérdés: — A tanácstagi be­számolókról, ezt követő hoz­zászólásokról mi a községi ta­nács véleménye? Válasz: — A végső összesí­tés hátra van még. Azonban már most elmondhatom: mi jónak tartjuk a tanácstagok beszámolóját és nagyon aktív­nak az ezt követő hozzászólá­sokat. Jó érzéssel nyugtázzuk, hogy a felvetett kérdések, ké­rések nagy többsége közérde­kű, szinte az egész lakosságot érdeklő problémákról tanús­kodnak. S még valamit: reá­lisan értékelve azt, hogy a ta­nács is ismeri, napirenden tartja azok megoldását, meg­valósítását. Hasonlóan, nem szépítve, nem is ígérvg, őszintén vála­szolt a hozzá intézett kérdé­sekre Lakatos László, a 20-as körzet tanácstagja. — Választói körzetemben elhangzott sok fontos, élő probléma. Csak azt mondha­tom: a panaszokat, kéréseket mindenkor szóvá tesszük, mér­legeljük a tanácsüléseken is. Jandó István M0HQB»VlflftI XIV. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM 1972. NOVEMBER 21., KEDD ÚRI BÉKE TSZ Befejezés előtt az őszi munkák Akadozik a kukorica átvétele — Folyik a lehalászás A kedvezőtlen idő is csak néhány órára állította meg ed­dig az úri Béke Tsz-ben az őszi munkákat. Horinka Józseftől, a közös gazdaság elnökétől megtudtuk, hogy november 5-én befejezték a vetést. Búzát a tervezett 414 hektár helyett 423 hektá­ron vetettek. Az őszi árpa 124 hektáron került a földbe. Az elmúlt napokban az esőzés jót tett a vetések­nek — az úri határban is MONOR Legfontosabb az ivóvíztársulás megalakítása DECEMBER 15-ÉN FALUGYŰLÉS A Hazafias Népfront mono- ri nagyközségi elnökségének legutóbbi ülésén már a tavasz- szal történő tanácstagválasztá­sokkal foglalkoztak. Nem ko­rai a téma, hiszen már most meg kell kezdeni a munkát ahhoz, hogy a választások zök­kenőmentesen menjenek le. A Hazafias Népfront feladatai közé tartozik a jelölőgyűlések előtt sorra kerülő falugyűlés megszervezése. Dr. Vecserek Lajos, a nagyközségi tanács Jól dolgozott a Vöröskereszt Beszámoló a sápi szervezet négyévi munkájáról Az elmúlt napokban Sülysá­pon, a Vöröskereszt sápi szer­vezete ünnepi vezetőségvá­lasztó taggyűlést tartotfct. Az ülésen szép számú közönség gyűlt egybe. Dr. Gáspár István sápi kör­zeti orvos az elmúlt négy év munkájáról többek között a következőket mondotta: — A lakosság bizalmából a Vöröskereszt sápi helyi szer­vezete 1969. február 24-én. ala­kult meg. Jelenleg 160 tagot számlá­lunk, területünkön 8 egészségügyi állomás mű­ködik és 16 helyen tudunk elsősegélyt nyújtani. Az önkéntes véradásoknál minden évben a maximális se­gítséget adjuk. Négy év alatt összesen 69 előadást tartottunk, amelyen a pontos feljegyzé­seink szerint 4866 hallgató je­lent meg. Négy év alatt elsőse­gélyt 1345 esetben nyújtottunk. — Minden hó második pén­tekjén, délután 2 órákor csa­ládvédelmi előadást tartok, amelyen mindig sok érdeklődő jelenik meg. Ilyenkor egyúttal minden egészségügyi problé­mára választ adunk. Időközön­ként tanulságos filmeket vetí­tünk, s külön felvilágosító elő­adást rendezünk a kislányok részére. Az orvos nagy tetszéssel fo­gadott beszéde után Nagyváti Sándorné, a Vöröskereszt hely­beli titkára és Keszthelyi Jó- zsefné gazdasági felelős rész­letesen ismertette a négy év érdekesebb eseményeit. Ezután Halmágyi Rolandné, az óvoda vezetője tartott be­számolót, majd Kurucz Kata­lin tanárnő mondta el, hogy a vöröskeresztes nyolcadikosok sűrűn vesznek részt az egész­ségügyi munkában. Az osztá­lyokban a tanulók a rendre mindig nagyon vigyáznak. S nem hiába, mert az iskola tavaly, a járási értékelések alkalmával el­nyerte a „tiszta iskola” címet. Zakar Józsefné elmondotta négy évvel ezelőtt még a falu közepén volt a Petőfi Tsz is­tállója. Az állatok ma már a kültelki tanyában vannak. Az. elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelések mindenütt meg­találhatók, s a dolgozók részé­re elegendő védőruha áll ren­delkezésre. A hozzászólások után Gaj­dos Józsefné, a Vöröskereszt járási titkára három vezető­nek: dr. Gáspár Istvánnak, Kesztelyi Józsefné gazdasági felelősnek és Nagyváti Sán­dorné titkárnak kiváló munká­jukért átnyújtotta a Vöröske­reszt megyei titkárságának ajándékát. Végezetül 'a sápi szervezet az újabb négyéves ciklusra 16 tagú vezetőséget választott. Krátky László elnöke elmondta: a falugyű­lésen ismertetésre kerül az 1971. áprilisától napjainkig tartó időszak minden eredmé­nye és hiányossága, a követ­kező tanácsciklus feladatai. A falugyűlés legfontosabb napirendi pontja a köz­üzemű ivóvíztársulás megbeszélése lesz. A társulást csak a lakosság megértésével és közreműködé­sével lehet létrehozni. Igaz, Monoron már sok-sok helyen „házi" vízmű van, de ezek szinte teljes egészében fertő­zöttek, rossz vizet adnak, hi­szen azonos vízadó rétegre te­lepültek. A közüzemű ivóvízhálózat viszont elengedhetetlen feltétele annak, hogy Mo- nor a közeljövőben város­sá legyen. Ha az elképzelés nem talál­kozik a lakosság megértésé­vel, a várossá avatás lehetősé­ge szinte beláthatatlan időre eltolódik. Az elnökségi ülés a falugyűlés időpontját december I5-re tűzte ki. A tavaszi választásokig per­sze, ezenkívül is van még ten­nivaló. Népfrontelnökségi és bizottsági tagok keresik fel november 30-ig a tanácstago­kat, akiknek mandátuma eb­ben az évben automatikusan lejár. Megköszönik eddigi te­vékenységüket, s beszélgetnek velük a jövő feladatairól. (zs.) —, valamennyi tábla szé­pen zöldell. Nem kis gondot jelent Úri­ban sem a 402 hektár kukorica betakarítása. Már csak 75—80 hektár van hátra. Nem siette­tik az ütemet, mert a termény- forgalmi csak vontatottan ve­szi át a kukoricát, Október 1- én kezdtek hozzá a kukorica töréséhez, két kombájnnal és egy Zmaj csőtörővei. Hat hét alatt mindössze 20 vagon kukoricát vett át a terményforgalmi. Ez kevesebb a leszerződött mennyiség felénél. Ha megyorsulna az átvétel, akkor 4—5 nap alatt végezné­nek a töréssel. Jelentős munka volt a cirok betakarítása. Ötvenegy hektá­ron fejezték be ezt a munkát. A termés: 22 vagon buga. Er­ről a magot le kell húzni. A magot Tápiógyörgyére, a bu­gát pedig a lajosmizsei seprű­kötő ktsz-nek szállítják. A maglehúzás 40—50 állandó dol­gozó téli munkaellátását bizto­sítja. Két-háromezer söprűt Úriban is készítenek házihasz­nálatra. Az őszi mélyszántást 600 hektáron kívánják elvégezni, s eddig 150 hektáron befejezték. Cél: egy talpalattnyi föld se maradjon szántat- lan... Az őszi munkák­kal december 5-re végez­ni akarnak. Szeptember 15-én kezdték meg a halastavon az ilyenkor szokásos lehalászást. Az alsó­részen 15-én fejezték be ezt a munkát. Az Állami Halértéke­sítőnek 180 mázsa halat, a ki­sebb kereskedelmi egységek­nek 50 mázsát adtak eL A felső tavon a lehalászás a napokban kezdődött, itt még nagyobb menyiségű halat fog­nak ki. A lehalászással egy idő­ben folyik a „kétnyara- sok” telepítése, 124 ezer darabot helyeznek a ta­vakba. Végezetül az úri Béke Tsz eddigi mérlege kedvezőnek mondható. A háromnegyed év­kor mutatkozó félmillió forint nyereséget, remélik, az év vé­gére is biztosítani tudják. G. J. A KÖLTŐ MINDENKIÉ A PETŐFI EMLÉKBIZOTTSÁG PÁLYÁZATA Új otthonban Téli tábor Pécsett Bővítik a TÖVÁL Bogdán Flórián KISZ-szervezetének hélyiségét a gyömrői művelő­dési házban. Az átadásra a napokban kerül sor. A gyömrői ruhaipari szö­vetkezet üzemépületének át­adásával a szövetkezet KISZ- szervezete is otthont kap. A gyömrői Rákóczi ifjúsági klub téli táborát Pécsett és környékén rendezi. A tábort a pécsi Postás ifjúsági klubbal közösen szervezik, akikkel a kapcsolat a Jászberényben rendezett klubtalálkozón jött létre. ECSER Vöröskereszt­vezetsségi/álasztó taggyűlés November 24-én, délután 17 órai kezdettel tartják Ecseren a helyi Vöröskereszt-szervezet vezetőségválasztó - taggyűlését. Mf SOR Mozik Gyömrő: A kaktusz virága. Maglód: Forrófej. Mende: Sí­poló macskakő. Monor: Bűn­ügyi nyomozó. Nyáregyháza: Ha nekem puskám lenne. Pi­lis: Vér és liliom. Üllő: Az ügyvéd. Vecsés: Melody. Kiállítás Gyömrő, művelődési ház: lengyel grafikai kiállítás, nyit­va naponta 15.30-tól este 20 óráig. A Petőfi-emlékbizottság já­rási operatív bizottsága a köl­tő születésének 150. évforduló­jára pályázatot hirdet. Pályázni lehet: Dokumentumgyűjtéssel: az 1848-as forradalom és szabad­ságharc idején, vagy az azt megelőző időkben vele kap­csolatos és kiadott képek, új­ságok, levelek, fényképek és dokumentumok. Az évforduló­val kapcsolatban napjainkban megjelent különféle bélyeg, címke, plakát, röplap, képes­lap, újságok, folyóiratok cik­kei, fényképek és diafilmek. Tablókkal: amelynek témá­ja Petőfi életútja, annak egy- egy jelentősebb állomása. Ver­sei és a kor eseményei tükré­ben a forradalmár * költőről vallanak. > Plakáttal: illusztrációk Pe­tőfi Sándor verseire. Az évfor­duló méltatása. (Bármilyen technikával és méretben, tem­pera, grafika, zsírkréta, szén.) Vers- és prózaelemzéssel: REGGEL A GYÖMRŐI POSTÁN Hírlapkézbesítők Azt mondják az újságolva­sók: az újság akkor friss, ha délelőtt kilenc óráig legalább eljut az olvasókhoz. Gyomron néhány éve még a postások hordták az újságokat a házak­hoz. Aztán megváltozott a helyzet. Hírlapkézbesítőket vettek fel. Jelenleg hatan van­nak, öten állandóak, egy he­lyettesítő. Valamennyien asz- szonyok. ötös vonat hozza, az állomás­ról pedig a futár. Behozzák a zsákokat, elkezdik a szortíro­zást. Fürgén mozog a kezük. Szöllősi Mihályné mondja: — Az én körzetem az OTP és a gésszük, aztán otthon tüzete­sen át is olvassuk. Szeretjük a Monor és Vidékét is, hiszen igen sokszor ír Gyömrőről, a község fejlődéséről, életéről. A család többi tagja is szívé­vasárnapi piactér közötti terű- sen forgatja a „megyeit”. Vasárnap reggel négy óra van. A gyömrői posta nagyka­puja nyitva. Az udvaron lám­pa ég. Érkeznek a hírlapkézbe­sítők. Elsőként Szöllősi Mi­hályné lép a helyiségbe, aztán jönnek a többiek: Kókai Ká- rclyné, Varga Júlia, Szöllősi Antalné és Szellő Jánosné. Bo­gi Jánosné hiányzik a „csapat­ból”, őt helyettesítik. Beszélgetnek. Amíg megjön az újság, elmondják egymás­nak örömeiket, gondjaikat. Fél öt múlt tíz perccel. Gyömrőre az újságokat a fél­let. Nagyon szeretem ezt a munkát, csak a közvilágítás miatt panaszkodom. Sokszor egész utcákban nem égnek a villanykörték. Ilyenkor aztán kicsit félve járok házról házra. Szerencsére a férjem sokszor segít... Szellő Jánosné: — A Nők Lapját, a Rádióújságot sokszor csak vasárnap kapjuk meg. Pedig már pénteken megjele­nik. Ilyenkor nehezebb a dol­gunk, mivel én például ma 177 Rádióújságot kézbesítek. A hírlapkézbesítőknek kö­szönhető, hogy az újságok, így a Pest megyei Hírlap is, leg­műveiből, főleg a kevésbé is­mert műveiből. önálló tanulmánnyal: „A költő mindenkié” címmel. Beküldési határidő • 1973. ja­nuár 20. A beküldött pályázatokat február 10-ig bírálják el és az eredményről már február 17- ig értesítik a pályázókat. A helyezést elért pályázatok díjazva lesznek és vándorki­állításon is bemutatják azo­kat. A pályázat részletes feltéte­leit a járási művelődési ház Monor, Bocskai • u. 1. telefon: 178. az érdeklődőknek meg­küldi. Hogyan utaztak hajdan? A magyar—csehszlovák kul­turális munkaterv keretében a Prágai Nemzeti Technikai Múzeum kiállítást rendez a Közlekedési Múzeumban. A Hogyan utaztak hajdan? című nagy sikerű kiállítás Prága és Luzern után Buda­pesten is a múzeumlátogatók elé kerül a jövő hónapban. A december 2-án nyíló kiállítás arra az időszakra nyújt visz- szapillantást, amikor a mai modern közlekedés alapjai ki­alakultak. Új lövészklubok Megalakult Maglódon és Csévharaszton is a lövészklub. Ezzel elkezdődött mind a két községben — az MHSZ-en be­lül — a fiatal leendő katonák honvédelmi előképzése is. Ezekkel egyidőben a monori 2. MSZMP alapszerv vezetősége és a kefegyári dolgozók kéré­sére elkezdődött a kefegyár­ban is a gyári lövészklub szer 7 vezése, amely ez év végére úgyszintén megalakul. A monori birkózók szép eredményei EDZŐHELYISÉG NÉLKÜL Mozgalmas élet folyik a Mo­nori SE birkózó-szakosztályá­ban, a heti három edzéseket szorgalmasan látogatják a bir­kózók, hogy mennyire szere­tik a fiatalok ezt a szép és fér­fias sportot, mi sem bizonyít­ja jobban, mint az, hogy majdnem minden edzésen fe­dezhetünk fel új arcokat. Ami még külön öröm, hogy a vidék­ről, a környező községekből is jönnek be birkózni. Az edzéseket mintegy 40—50 birkózó (úttörő, serdülő, ifjú­sági) látogatja. Szorgos nevelő­munka folyik. Van egy-két jó később délelőtt kilenc óráig képzettségű, tehetséges birkó­valamennyi házhoz eljut. Mun­kájuk ellen panasz nemigen hangzott el. Fizetésük 1400— 1500 forint. Elégedettek ezzel is. Szeretik munkájukat, örül­nek, ha az olvasók megköszö­nik nekik fáradságukat. Megkérdezem: mi a vélemé­nyük lapunkról a Pest megyei Hírlapról? — Nagyon szeretjük olvasni — mondja Szöllősi Antalné. — Még mielőtt kivisszük, átbön­Befejezik a szortírozást, öt óra van még csak. Elindulnak. Az első olvasó, ha felébredt, már öt óra után kézbe veheti a Pest megyei Hírlapot és olvas­hatja ... Talán nem is gondol arra, hogy aki kézbesítette, három órakor kelt fel... (gér) zó, így Kucsera István, Bán Imre, Kovács Árpád, Schiff László, Rizmajer József, Tar- bály István, Izmán Sándor Ezek, ha továbbra is szorgal­masan dolgoznak, az edzéseket lelkiismeretesen végzik, úgy még nagyobb eredmények el- í érésére is képesek lesznek. * A szakmai munka eredmé­nyét jelzi az is, hogy ebben az évben a birkózók a versenye­ken is megállták a helyüket, az alábbi helyezéseket érték el: 18 első, 24 második és 27 har­madik helyezés. A legtöbb helyezést Kucse­ra István, 4 első, 3 második és 2 harmadik, Kovács Gábor 3 első, 2 második és 2 harmadik, Rigó László egy első, 5 máso­dik és 3 harmadik helyezést értek el. Eddigi eredményeik alapján Hochstein Zoltán és Bán Imre bronzérmesek lettek, valamint Kucsera István, Nagy Tibor, Rigó László, Schiff László és Skrenya Gyula jogosultságot nyertek arra, hogy november 25—26-án a magyar bajnoksá­gon részt vehessenek. Természetesen van sok gond is, így elsősorban a helyiség­probléma. Jelenleg a Vigadó emeleti nagytermében folynak az edzések, de nem lehet tud­ni, hogy meddig. A másik gond a szőnyeg. A jelenlegi birkózószőnyeg olyan rossz állapotban van, hogy azt megmozdítani nem lehet, mert széthullik, szétesik. Bár az új habszivacs szőnyeg megrende­lése már két éve megtörtént. Végül december 16-án Mo­noron rendezi meg az MTS a Pest megyei Tanács egynapos továbbképző tanfolyamát a birkózóedzők és bírák részére. Előadó: Matura Mihály, az Országos Birkózó Szövetség elnöke. (oláh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom