Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-19 / 273. szám
Foglalkozásuk: ünnepségek rendezése A nemrég alakult, családi és -ársadalmi ünnepségeket rendező iroda szolgáltatásait egyre gyakrabban és többen veszik igénybe Cegléden. Az ünnepi zenés fogadtatástól kezdve, a menyasszonyi csokor beszerzéséig, vagy a névadó ünnepség alkalmával, egy-egy külön kívánság teljesítéséig, számtalan megbízatásnak tesz eleget a tanácson belül létrejött „intézmény”. Előfordult, hogy az ünneplő násznépet —• a násznagyok ötletére — az esküvő után meghívta egy kis áldomásra. Más alkalommal az ifjú párt pezsgővel köszöntötte, A közvéleménykutatás eddigi eredménye arra vall, hogy az emberek szívesen ye- szik e segítséget. A városfejlesztésről tárgyal a Hazafias Népfront városi Hétfőn, november 20-án, délután négyórai kezdettel, a városi tanácsháza emeleti vb- termében, kibővített elnökségi ülést tart a Hazafias Népfront városi elnöksége. Az értekezlet napirendjén a városfejlesztési munkáról hangzik el tájékoztató, miajd a két elnökségi ülés közt eltelt időszak fontosabb munkáiról ad ismertető értékelést a városi népfronttitkár. Film az Auroráról A ceglédi szakmunkásképző intézet tanulóinak november végén, a FÉK honvédelmi filmklubjában, az Aurora árkáig című szovjet filmet mutatják be. A vetítés Után a film mondanivalójáról Leit- ner József tanár beszélget a növendékekkel. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE XVI. ÉVFOLYAM, 2*3. SZÁM 1972. NOVEMBER 19., VASÄRNAP A VÖRÖS CSILLAG TSZ BEN Hamarosan befejezik a ”, ' " j Lassan elcsendesül a határ, téli pihenőre térnek a kombájnok, traktorok a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben is. Október végén befejezték a munkát a földeken, mindössze 400 holdnyi mélyszántás maradt még hátra, amellyel, hacsak az időjárás nem szól közbe, a jövő hét végén végeznek. A gépjavító műhelyben szorgos munka folyik: a gépek szokásos nagyjavításán, felújításán dolgoznak a szerelők, három kombájnjuk o Ceglédi Állami Gazdaságban segíti a kukorica betakarítását. A közös gazdaság állatállományának téli takarmányellátását már biztosították: 1200 szarvas- marha és nyolcezer sertés ellátásáról kellett gondoskodniuk. A tsz-tagok téli foglalkoztatása sem jelent most gondot számukra. Negyven-ötven asz- szony részére vállaltak bérmunkát a Zöldségfeldolgozó és Szárító Vállalattól: az asz- szonyok hagymatisztítással foglalkoznak majd. A közös gazdaság építőipari részlegének brigádjai a SzövetJÓ EZ A VIZ A LABAMNAK" Asszonyok a gyógyfürdőben PIHENŐSZOBÁT ÉS BÜFÉT KÉRNEK Délelőtt 9 óra. Bepöfögött a törteti kisvonat. Hetipiacos nap lévén, baromfival, zöldséggel, gyümölccsel megrakott kosarakkal szállnak le az asszonyok a Vigadó téri megállónál. Azért nem mindenki a piac felé igyekszik, sokan a gyógyfürdő felé veszik az irányt. A bejáratnál már négyen topognak, s tíz órakor, mire felhúzzák a pénztárfülke ablakát, tizenöten, húszán is várakoznak. Kovács Lajosné Törteiről jött egy kis fürdőzésre, no, meg egy kis tereferére, s a nyl<#n- táskájából kikandikáló, kockás ruhába takart kolbász arról árulkodik, hogy egész napját a jó meleg, reumagyógyító vízben szeretné tölteni. Ismerősként üdvözli az összegyűlteket. Merthogy a betegség, meg a világ apró-cseprő dolgainak megbeszélése össze barátkoz- tatja az ide járókat. Abonyból, Albertirsáról, Ceglédbercelröl, de még Pilisről, Monorról is szívesen utazgatnak Ceglédre, engedve a jó hírnevet kivívott víz csábításának. — Tíz éve látogatom a fürdő; — mondja Kovács néni. — Hetemként egy napra hagyom magára az öregemet, mert ő nem hajlandó eljönni. Hiába megyek haza frissebben, egyre csak azt mondogatja, az a kis pletykálkodás tesz nekem jót, nem a víz. Pedig, higgye el, jó ez a víz a lábamnak. Egy monori asszony is bólogat: * — Nem járnék ide, ha nem úgy volna. Igaz, maga a fürdő nem valami fényes. Jó lenne egy büfé is, ahol megvehetnénk a tízórait, vagy az uzsonnát. áemmi kedvünk átmenni érte a Vigadóba, inkább hozunk magunkkal egy kis hazait. Jó lenne egy kényelmes pihenőszoba is. De, ha nincs... érezzék magukat. A látogatókat valóban a jó víz vonzza. Nemcsak a környező településekről jönnek ide szívesen, volt már látogatónk a megye távolabbi tájairól is. Az idén, a mostoha körülmények ellenére, emelkedett a vendégek száma, jóval többen kerestek fel bennünket, mint az elmúlt esztendőben. A gyógyfürdő felújítására, karbantartására évente több ezer forintot költenek, de, sajnos, nem nagyon látszik meg rajta. A több mint harminc éve épült helyiségek falait már hiába vakolják, meszelik. A túlnyomórészt törzsvendégekből álló gárda valóban csalta vizet „tiszteli” a jobb sorsra érdemes gyógyfürdőben. Csatári Hona Ezzel a „de, ha nincs”-csel fogadja megfigyelésem ismertetését Tauber György, a városi fürdő vezetője is: — Sajnos, a panaszok jogosak. A fürdő kiszolgáló személyzete igyekszik mindent megtenni, hogy a vendégek jól Kedden és csütörtökön: Vöröskeresztes taggyűlések A Magyar Vöröskereszt helyi szervezete november 21- én, kedden délután fél 4 órai kezdettel, a Vörös Csillag Tsz kultúrtermében, november 23- án, délután fél kettőkor pedig a városi tanács vb-termében tart ünnepi vezetőségválasztó taggyűlést. A taggyűléseken megvitatják az elmúlt időszakban végzett vöröskeresztes munkát, majd sor kerül a vezetőségek újjáválasztására. Sinkovits-est a zeneiskola hangversenytermében A ceglédi zeneiskola hangversenytermében, november 27-én, Sinkovits-estet rendeznek. Ebből az alkalomból a ceglédi közönség nemcsak Sin- kovits Imre Kossuth-díjas művészt hallhatja: fellép az esten Gombos Katalin és Almási László is. ség és a Marx Károly utcai OTP-társasházak építésénél dolgoznak, a tsz részére pedig korszerű lucernaszárítót építenek: a berendezés óránként 7 tonna takarmány szárítására lesz alkalmas. A téli esték sem lesznek unalmasak. Tsz-akadémiát, tizenkét ismeretterjesztő, szakmai és politikai előadást szerveznek, s gondjuk lesz arra is, hogy a pihenő gépeket gondosan előkészítsék a tavaszi munkára, beszerezzék hozzájuk időben a kellő alkatrészeket. Cs. L Konvektor a Kossuth-szobában A Kossuth Múzeum ebben az évben újabb időszaki kiállítóteremmel és raktárhelyiséggel bővült. Jelenleg a gázvezeték- szerelők dolgoznak az épületben. A tervek szerint még decemberben befejezik a munkát a TIGÁZ dolgozói. A képen: Túrái Pál és Végh Pál az emeleti Kossuth-szoba fűtőtestét illeszti a helyére. Apáti-Tóth Sándor felvétele Milyen lesz Cegléd? „FÖLFELE NÖVEKVŐ” VÁROS CEGLÉD, A JELLEGZETESEN alföldi kertes város, az utóbbi években igen sokat változott. Nemcsak templomainak tornya magasodik az ég felé, hanem vannak magasba nyúló épületei, más jellegzetes tornyai is. öreg utcáiban egyre- másra új házak épülnek, s vályog helyett égetett téglából készülnek az épületek falai. Egyre több az emeletes ház is. Űj lakótelepein most akár tíz családnak is otthont tudnak adni egy-egy volt kertes ház vagy beépítetlen telek helyén. A város távlati rendezési tervéről a legutóbb megjelent Ceglédi Tanácstagi Híradóban Petróczi Béla osztályvezető főmérnök írt. A városi tanács a nyár folyamán tárgyalta a város távlati fejlesztési, általános rendezési tervét, és tartalmas vita után el is fogadta a javaslatok nagy részét. A természeti és közlekedési adottságokat alapvetően figyelembe kellett venni a rendezési terv elkészítése során. A városom áthaladó, országos főútvonal helyett, hamarosan járható lesz az M—4-es autópálya Ceglédig elkészült szakasza. Átadása után alaposan csökken a forgalom a jelenlegi 4-es úton, melyet 40-esre módosítanak. A VAROSKÖZPONT részletes rendezési terve továbbra is védi, ápolja a műemlékjélle- get, s ennek megfelelően foglalkoznak majd a fejlesztéssel is. A két-három szintes épületek közé nem emelnek sokkal magasabbakat, hogy stílusukban is hagyják érvényesülni a már meglevő, létesítményeket. E törekvés természetesen nem zárja ki a korszerűsítést: a városi tanácsháza épülete, s több központi épület is gázfűtést kapott. A tervekben a város zöldövezetének kialakítása szintén szerepel. A kedvezőtlen telekelosztású lakótömbök szanálása során a tervezők figyelembe veszik a zöldterületigényt, és a távlati tervekben a zöldövezet növelése továbbra is szerepel. TERMÉSZETESEN az utak, járdák szilárd burkolattal való ellátása, a városon áthaladó gázvezeték célszerű igénybevétele, az iparterületek részletes rendezési tervének megvalósítása mind a következő évekre, évtizedekre vár. Munkára készen a gépek SZEMLE A KPM ŰTMESTERSÉGEN Szokatlan felvonulást láthattak azok, akik csütörtökön délután a KPM ceglédi útmes- terségénelk kirendeltsége felé jártak. Az épület udvarán jellegzetesen élénk színű járművek serege sorakozott: teherszállító autók, pótkocsis vontatók, hóekék, sós homokot szóró berendezések. Rajthoz álltak tehát az útmesterség gépei, felkészülve a télre. A tömérdek sós homokot már keverik, hogy mire szükség lesz rá, elegendő mennyiség álljon rendelkezésre, kihordásra készen. A szemle végeztével a felsorakozott gépeket elvitték állomáshelyeikre, hogy mihelyt szükség lesz rájuk, munkába állhassanak. MEGÚJÍTOTTAK a szerződést KISZ-alapszervezetek közös elhatározása Az Országos Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat ceglédi gépjavító üzemének KISZ- szervezete jó barátságot tart a Vinex, a Vörös Csillag Tsz egyik üzemegysége KlSZ-talap- szervezetével. A napokban került sor az együttműködésüket megerősítő szerződés felújítására. Csatlakozott hozzájuk a teljes termelőszövetkezeti KlSZ-alapszervezet és a Budapest, Balaton, Barcelona: Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat Cegléden működő KISZ-aiapszervezete is. A szerződést baráti találkozó keretében hozták nyilvánosságra és írták alá. Az ünnepséget a Vörös Csillag Tsz kultúrházában rendezték meg, vidám vetélkedővel és hangulatos műsorral. Vállalásaik szerint, politikai, mozgalmi tevékenységben, művelődési és szórakozási programok szervezésében, s ha kell, társadalmi munkában is összetartanak, segítenek egymásnak. A kisgrafikák mestere MŰVEI HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TÁRLATOKON Nem régen adtuk hírül lapunkban, hogy Nagy László ceglédi grafikus meghívást kapott a dániai Helsingőrben megrendezett nemzetközi kis- grafikai kiállításra. Hogyan vezetett idáig az út, mi az, amit Nagy László döntőnek tart a képzőművészettel való kapcsolatában ? — Mondhatnám, örököltem a képzőművészet szeretetét. Apám sokat festett, tőle lestem el azokat a fogásokat, ismereteket, amelyek segítségével első képeimet festettem. Akkor ösztönösen készítettem olaj- festményeket, akvarelleket, ízlelgettem a színeket, amelyek többet mondanak nekem, mint bármi más. Képzőművészeti körbe és tárlatokra jártam. 1954-ben láttam Budapesten Molnár C. Pál kiállítását, amely arra ösztönzött, hogy tudatosan használjam az ecsetet, szakmai tudásomat módszeresen gyarapítsam. Az alkotás számomra még ma sem könnyű, sokat töprengek egy- egy téma megvalósításán, több variációt kipróbálok, míg a véglegest megtalálom. — Mikor kezdett foglalkozni a grafikával? — Csaknem tíz évig festettem és több kiállításon vettem részt. A festészet oldottabb műfaj, mint a képzőművészet más ágai, mégis úgy éreztem, hogy nem tudok újat adni ebben a műfajban. Időközben rengeteget rajzoltam, sokféle módszert kipróbáltam. 1965- ben elkészítettem első linómetszetemet. Vívódó természetű ember vagyok, és úgy éreztem, hogy bár a grafika szigorúbb szabályai jobban kötnek, gyorsabban tudom kifejezni gondolataimat ebben a műfajban, gyorsabban reagálhatok az aktuális eseményekre. Később litográfiákat is készítettem és nagyon szeretem a fametszés művészetét is. A fával jobban meg kell küzdenem, mint más anyaggal, és ez a küzdelem még szebbé teszi a munkát. — Ex libriseket is készít. Kérem, beszéljen róluk. — Már korábban ismertem a kisgrafikának ezt az igen szép változatát. 1970-ben kapcsolatba kerültem valakivel, akinek 30 ezer darabot meghaladó ea: libris gyűjteménye vólt. Még abban az évben tagja lettem a Kisgrafika Barátok Körének, ahol, kitűnő mesterek ösztönzésére, egyre aktívabban készítettem kisgrafikákat. Ennek az évnek novemberében már a Budapesten megrendezett nemzetközi kisgrafikai és ex libris kiállításra tíz kisgrafikámból hetet fogadott el a zsűri. A következő évben meghívást kaptam az első balatoni kisgrafikai biennáléra, amelyen a balatoni legendák négy linómetszetből álló sorozatával szerepeltem. Utána Barcelonába jutottak el grafikáim, egy nemzetközi kiállításra. Ebben az évben Dániába, Hamlet városába, Helsingőrbe is meghívtak, ahol ex librisekkel és más kisgrafikákkal veszek részt. ★ Nagy László kezdeményezésére, 1971-ben Cegléden is megalakult a Kisgrafikai Barátok Köre. A Kossuth Művelődési Központban működő csoport már több kiállítást rendezett, amelyekkel a környező községekbe is ellátogatott. Khitn Antal Huzatos hely Csípős őszi szél kavarog az utcán. A járókelők behúzott nyakkal igyekezn<aK fedél alá. A MÁVAUT-pá- lyaudvaron is türelmetlenül toporognak a korán érkezők, akik a buszváró védettebb oldalánál keresnek menedéket a sapka-, kalap- clbáló szél ellen. Bent, a váróban sem sokkal jobb a helyzet. A csupa ablakkal dicsekedő váróteremben bőven talál magának helyet a huzat. A bent és kint várakozók egymásnak mondogatják: — Bizony, lehetne itt kedvezőbb körülményeket is teremteni! Puskacsattogtetók Utcákon, parkokban gyakran találkozunk légpuskát pu- fogtató emberekkel, sőt, akadnak olyanok is, akik erkélyükről hódolnak vadászszenvedélyüknek: onnan veszik célba a röppenő galambokat, verebeket, s nemcsak a madárhad, hanem az erkély alatt haladók is ijedten kapkodják fejüket a páratlanul érkező, csattanó hang irányába. E kedvtelés bizonyára jól elszórakoztatja a légpuska tulajdonosait, akik sokan vannak. \ légpuska tartásához ugyan lem kell engedély, de bizonyos szabályok megtartása igen. Ezek közül az egyik: lakott területen tilos a légpuska használata! A rendőrség szabálysértési hatóságához az utóbbi időben sok feljelentés érkezik a lesi- puskások ellen. Különösen a környező községekből, ahol a tízéves gyerektől a nagypapa korúig, minden korosztálybeliek hódolnak e szenvedélynek. Legutóbb G. József ceglédber- celi lakos ellen indult eljárás, aki a község utcáin — többszöri figyelmeztetés ellenére — vette puskavégre az ég madarait. Nyolcszáz forint pénzbüntetést fizetett.
