Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-02 / 259. szám

„Városi“ percek Tfeggel hét óra. A Rákó- czi úti Kristály eszp­resszó kis asztalain kakaó, tejeskávé illatozik. Az asz­talok körül jóízűen fala­toznak a korán kelők, majd negyed nyolc tájban az is­kolások veszik birtokukba a helyiséget. A minap reggelén három tízegynéhány éves kislány huppant le az egyik asz­talhoz. Reggeli helyett egy- egy Colát és egy doboz ci­garettátkértek. Fújták a füstöt, bele-belekóstoltak az italba. Jó negyedóráig tarthatott mindez, mert az óra mutatója, bizony, vésze­sen közeledett a háromne­gyed nyolchoz, amikor csöngetnek az iskolában. Gyorsan elosztották a ciga­rettásdoboz megmaradt tar­talmát és hónuk alá csapva táskájukat, kisiettek a presszóból. Délután ugyanis nincs er­re idő, megy a vonat. Már­pedig egy kis „városi élet” csak kell! Ha este nem, hát reggel. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPI JÁRÁS ES CEGLÉD VÁROS RfeSZERE XVI. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1972. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Csak a szándékon és igényen múlik Korszerű szőlőtermesztés - magasabb termésátlag AZ ALBERTIRSAl DIMITROV TSZ PÉLDÁJA Honvédelmi verseny Honvédelmi összetett ver­senyt rendezett a Törteli úti lőtéren a járási KlSZ-bizott- ság és az MHSZ. Egy-egy csa­patban legalább egy lánynak és egy ifjúgárdistának kellett lennie. A versenyen a követ­kező eredmény született: első lett Ceglédbercel Radnóti Mik­lós területi, második az abonyi ÁFÉSZ, harmadik pedig a cse- möi Űj Élet Tsz KlSZ-alap- szervezete. A helyezetteket ok­levéllel és tiszteletdíjjal jutal­mazták. Tizenkét éve kezdték el, és 1965 őszén fejezték be az al- bertirsai Dimitrov Tsz-ben a szőlőtelepítést. Jelenleg 216 holdon tízfajta szőlőt ter­mesztenek. 1969. volt az első év, amikor a tőkékről szüre­telhettek, holdanként átlago­san 30 mázsát. A következő két évben azonban olyan kicsi volt az átlagtermés — hat, il­letve tizenöt mázsa —, hogy azonnali hatékony intézkedés­re volt szükség. 1970-ben pél­dául egy kilogramm szőlőt 14 forintos önköltséggel termel­tek. Tavaly novemberben ki­dolgoztál?: egy olyan tervet, amelynek segítségével sikerült a termésátlagot jóval maga­sabbra emelniük. Először talajvizsgálatot végeztek: azt kutatták, mennyi tápanyag van azon a területen, amelyen a sző­lőt termesztik. A vizsgálat befejezése után összeállították azt az optimá­Őszi növényvédelem ELEGENDŐ MŰTRÁGYA ÉS VEGYSZER A ceglédi ÁFÉSZ Hollós ut­cai növényvédő szert és mű­trágyát árusító üzletében arról érdeklődtem, hogy miként ala­kul Cegléden a háztáji, hét­végi és kiskertes termelők nö­vényvédőszer- és műtrágyavá­sárlása? A legtöbb kistermelő komo­lyan veszi a növényvédelmet. Ezt bizonyítja az is, hogy a piacon egyre kevesebb férges gyümölcsöt árulnak. A műtrá­gyaeladás szintén emelkedik. A tavaszon az egyes fajtákból 7—8 vagonnal kelt el. Bőven van az őszi trágyá­zásokhoz használatos szuper­foszfát és kálisó, valamint ke­vert műtrágya is. Sokan, főleg a kiskertekben, eredményesen használják a dúsított tőzegtrá­gyát. A talaj fertőtlenítéséhez szükséges lindános szuperfosz­fát szintén kapható, mely el­sősorban új szőlő- és gyü­mölcstelepítéseknél szinte nél­külözhetetlen a pajorok és más talajkártevők elpusztítására. Elősegíti a tavaszi és a nyári növényvédelmet, ha ősszel, lombhullás után a gyümölcsfá­kat pajzstetű és egyéb áttele­lő rovarkártevők ellen egyszá­zalékos Krezonit-oldattal per­metezik. K. L. TORNA Hárman az országos döntőben Budapesten, a Játékcsarnok­ban rendezték meg az orszá­gos vidéki egyéni tornabaj­nokságot. A Ceglédi VSE tor­násznői a felnőtt II. osztály­ban voltak érdekeltek. A terü­leti döntőben hatan harcolták ki a részvétel jogát. Szereplé­sük most 50 százalékban sike­rült. A december 16—17-én sorra kerülő országos döntőre to­vábbjutott: Karakas Julianna 9., 68.7 ponttal, Kerekes Kata­lin 14., 68.1 ponttal, Tóth Ka­talin 16., 67.35 ponttal. Kernács Zsuzsanna, Szalai Piroska és Jónás Tünde több­ször súlyosan hibázott: nem kerültek a továbbjutók, az el­ső 16 közé. A vidéki döntőn 1971-ben is viszonylag gyengébben ment a ceglédi tornásznőknek. Most is várható, hogy szorgalmas edzésekkel formába lendülnek, és jó helyezéseket érnek majd el. Lövészverseny November 6-án reggel 9 órától a Ceglédi Állami Tan­gazdaság cifrakerti kerületé­ben emlékversenyt tart no­vember 7-e alkalmából a ME- DOSZ lövészszakosztálya. ASZTALITENISZ NB II. Féllábbal az NB l-ben A Ceglédi VSE NB Il-es fér- r pat erejét mutatja, hogy ez fi asztalitenisz-csapata leg- | volt az őszi idény legszorosabb utóbb Debrecenben, a DVSC ellen mérkőzött. A találkozót eredménye, pedig már mér­kőztek a tavaly NB I-es Pén­a ceglédiek nyerték, így — két ; zügyőrökkel és a második fordulóval a befejezés előtt — , DVTK-val is. Réthi valameny- veretlenül, négy pont előnnyel, j nyi ellenfelét legyőzte. Kude- fölényesen vezetnek a bajnok- ; lieh I. és G. Bíró tartja jó és Ságban. A papírforma szerint, j eredményes formáját, Bodrogi már fel is juthatnak a legjob- ! viszont adós maradt ra jó já- bak közé, az NB I-be, hiszen j tékkal. A debreceniek közül a két hátralévő fordulóban a két jelenlegi ucolsó helyezett ellen játszanak. Ceglédi VSE—Debreceni VSC 17:8. A ceglédiek fölényesen, nagy arányban nyertek. A csa­Gara bizonyult a legjobbnak, csak egyszer kapott ki. Győztek: Réthi (5), G. Bíró (4), Kudelich I, (4), Bodrogi (3), Farkas (2). U. L. lis nitrogén, kálium és foszfor- pentoxid tartalmú műtrágya­keveréket, amellyel a hiányzó tápanyagokat juttatták a talaj­ba. Változtattak a metszési módon is. A Szőlészeti és Bo­rászati Kutatóintézet szakem­berei nyújtottak ehhez segít­séget: a termelőszövetkezet tagjait megtanították az új metszési módra. Tudták, hogy munkaerőgon­dokkal küzdve nem képesek kellően kapálni a szőlőt, ezért — már a rügyfakadás előtt — vegyszeres gyomirtást végez­tek. Felismerték a növényvé­delmi munka fontosságát, és az ez évi gépvásárlásra fordítható összeg nagy ré­széből növényvédelmi gé­peket vettek. Most már olyan gépparkkal rendelkeznek, amellyel két nap alatt be tudják permetezni a szőlőterületet. A korábbi négy­napos védekezési forduló, a gépek használatával, kétna­posra csökkent. Az idei nyár végén ismét megvizsgálták a szőlőlevélben, illetve a talajban a tápanya­gok mennyiségét, és az elmúlt évhez hasonlóan most is a vizsgálat eredményétől és a tervezett termésátlagtól füg­gően, műtrágyával pótolják a hiányzó tápanyagot. Júniustól július végéig lombtrágyázást végeztek, amikor is a lombo­zaton keresztül juttatták a nö­vénybe azokat a tápanyagokat, amelyek elősegítik a nagyobb szőlőtermést. A megnövekedett termés­átlag következtében kor­szerűsíteniük kellett a támrendszert is. A betonoszlopok közötti huza­lok számát megkétszerezték, és a termőcsapokat is följebb metszették a tőkéken. Folya­matossá tették a szőlő gondo­zását, és a talajerőviszonyokat ismerve, úgy állítják össze a tápanyag mennyiségét és mi­nőségét, hogy a jövőben min­den holdról 55 mázsa szőlőt szüretelhessenek. Az idén 47 mázsa volt a holdankénti ter­1975-ben megkezdik a sző­lőtőkék kicserélését, a sző­lőterület újratelepítését. Ezt a munkát szakaszosan, tízholdanként hajtják majd végre. Amit az albertirsaiak tettek, önmagában véve természetes. Mégis példaként említhető meg, ismerve más közös gaz­daságok ilyen irányú tevé­kenységét. A Dimitrov Tsz- ben végrehajtott változtatások nem kívánnak különösebb fel­készülést, csupán a szándékon és az igényen múlik, hogy más szövetkezetekben is ki­használják-e a mezőgazdasági szakemberek körében jól is­mert lehetőségeket. Khim Antal Több elővigyázatosságot! Sorozatos lopások Törteién A téma legtöbbször az utcán hever, csak le kell hajolnunk érte. Bevallom, ezúttal nem szívesen teszem, mert a téma, enyhén szólva, elszomorító. Fö­lösleges a szót csűrnünk-csa- varnunk, lopási láz ütötte fel a fejét Törteién. A határban gyanútlanul dolgozó embereket jó néhány meglepetés érte az elmúlt na­pokban. Többen kénytelenek voltak ebédszünetüket szitko- zódással eltölteni, mert az ebédre szánt kolbásznak, abált szalonnának, sült húsnak hűlt helyét találták. Szerencséseb­bek voltak, akik szerényebb elemózsiát vittek magukkal, mert azt nem bántották, bár, ha jó táskában volt, azt is el­vitték. A tolvajnak, vagy tol­vajbandának tehát még a vá­logatásra is volt ideje. Ezen­kívül nyoma veszett néhány termosznak, a sorok végén ha­gyott jobbacska ruhadarabok­nak, s mindezt tetézve, eltűnt egy tucatnyi kerékpár. Kide­rült azonban, hogy nemcsak a határban vesznek el kerékpá­rok és ruhaneműk, hanem bent, a faluban is. Ki a hibás, mi a teendő? Egyedüli bűnös-e a tettes? Közlekedjen mindenki gyalog? Járjunk rongyokban és éljünk zsíros kenyéren, míg tartanak az őszi munkák? Ahány kér­dés, annyi: nem! Igaz, a ke­rékpárt kissé körülményes, például kukoricatörés közben, magunkkal cipelnünk, ugyan­akkor valljuk be nyugodtan, mi sem vagyunk eléggé körül­tekintőek. Kicsit több elővi­gyázatossággal nem szabadna ilyen eseteknek megtörtén­niük. Ha öt percre megyünk is valahová, ne sajnáljuk betol­ni kerékpárunkat. Aki viszont mosott ruhákat hagy kint őri­zetlenül, magára vessen. Egyetlen javaslatunk: jár­junk egy kicsit nyitott szem­mel. Előbb-utóbb lebukik az üzérkedő, mert bármilyen ke- rékpámyüstölő is, ennyi jár­műre azért mégsincs szüksége. A szomszédos községekben la­kók is segíthetnek, meglehet, éppen nekik árusítja a lo­pott holmikat. Gy. M. ABONYI KRÓNIKA LELKES VÖRÖSKERESZTESEK Az alapszervezetek jobban dolgoznak JAVULT A FELVILÁGOSÍTÓ MUNKA Az Abonyi Nagyközségi Ta­nács végrehajtó bizottsága egyik, múlt évi határozatában megjelölte, hogy elengedhe­tetlenül szükséges Abonyban a Vöröskereszt munkájának ja­vítása, a szervezet megerősíté­se. A nemrég lezajlott vörös­keresztes értekezleten a csúcs­titkár, Heiling Györgyné, már arról számolhatott be, hogy sokat javult a helyzet: kilenc vöröskeresztes alap­szervezet működik a köz­ségben, az orvosi körze­tekben egy-egy, s három üzemi is. Az alapszervezetek többsé­gében elsősorban az egészség- ügyi felvilágosító munka ja­vult sokat. A körzeti orvosok ismeretterjesztő előadásaiból a község lakói sokat tanulhattak. Évente, mint tervezték, négy­négy előadás hangzik el; a té­mát közvéleménykutatás alap­ján választják ki. Legjobban dr. Fekete Sándor és dr. Já­nossá László körzete dolgozik. Mind a két orvos személy sze­rint külön-külön is sokat fog­lalkozik a vöröskeresztes alap­szervezet tagjaival. Az alapszervezeti vezető- ségvalasztó taggyűléseket október közepén kezdték meg. Mindenütt kilenctagú vezető­séget választanak, négy évre szóló mandátummal. A koráb­biakhoz hasonlítva, ezek az összejövetelek is sikeresebbek. Több az érdeklődő és a meg­választott vezetőségek is még eredményesebb munkát ígér­nek. A megyei küldöttek megvá­lasztására is sor került: az abonyiakat Heiling Györgyné csúcstitkár és Bodor József né, a Mechanikai Művek abonyi gyáregységének dolgozója kép­viseli majd az értekezleten. Gy. F. Népdal-illusztrációk Gyermekrajz kiállító; Abonyban Finna György, az iskola igazgatója kiosztja a díjakat Gyuráki Ferenc felvétele A falusi zeneiskolák orszá­gos találkozójának egyik prog­ramja volt az a népdalokkal foglalkozó gyermekrajz-kiállí- tás, melyet az abonyi Gyulai Gaál Miklós általános iskolá­ban nyitottak meg. Az igényes bemutatóra az ország harminc iskolájából mintegy félezer al­kotás érkezett, s a Bokros László festőművész vezette zsűri hetvenkilencet jelölt ki bemutatásra. A kiállított ké­pek közül tizennégy ért el he­lyezést és további tizenhetet díjaztak. A legjobban sikerültnek mi­nősítették Gusztáv Titusz sik­lósi kisdiák Pásztorember ví­gan él című alkotását, Zwolszky Zita siklósi tanuló Rózsa Sándorét, a dombóvári Varga András munkáját, me­lyet a Béres legény, jól meg­rakd a szekeret kezdetű dalról rajzolt. Az elsők közé került a váci Gyurics György Hej, halászok című gyermekrajza és az abonyi Tóth Mária kom­pozíciója. Különdíjat kapott a váci Varga Zoltán és az abonyi Molnár Ágnes munkája. / Építkezés a belterületen SOKAN VISSZAKÖLTÖZNEK Kedvező Abonyban az épít­kezésre alkalmas telekellátott­ság. A nagyközség belterületén még több olyan ingatlan van, melyekből építési telket lehet kialakítani. A tervszerű telek­gazdálkodást a tanács újabb parcellázással és közművesí­téssel segíti, az ingatlanok tu­lajdonosai pedig a nagy telkek megosztásával, eladásával tá­mogatják az építkezést. Az OTP abonyi fiókja jelenleg 79 állami telket kínál eladás­ra, s a vevők részletfizetési le­hetőséggel élhetnek. Ebben az évben az abonyi tanács már 107 elvi, vagy végleges telek- megosztás, -alakítás ügyében hozott határozatot. A megvá­sárolt telkeken új gazdáik két- három szobás, összkomfortos családi házak építését terve­zik. Abonyban a legelterjed­tebb a szabadon álló építési forma. Kedvelt lett a kétszin­tes építkezés és a több szin­tes, városias is. Évente mintegy nyolcvan építési engedélyt adnak ki kiépítése 1985-re várható. A telekgazdálkodásról szóló ren­deletek segítik a fiatalok la­kásépítését, s ha nem is gyor­san, de fokozatosan csökken­nek a telekárak. A környező településekről is többen be­költöznek Abonyba: ennek egyik oka az iparosodás és a közlekedés javulása. Abony nagyközség, a szó legigazibb értelmében, s további fejlődé­séhez megteremti az alapot S. J. Erős volt a mezőny M negyedik helyen Befejeződtek a küzdelmek az NB Il-es szabadfogású bir­kózó csapatbajnokságban. A részt vett nyolc csapat között az abonyiak három győzelem­mel és két döntetlen ered­ménnyel, illetve két vereséggel a negyedik helyet foglalták el. Igen erős, rangos mezőnyben vívta ki ezt a helyet magá­nak az abonyi gárda. A nagy múlttal rendelkező községi csapatnak több ki­emelkedő egyéni eredményt is Abonyban, tehát a belterület i hoztak a találkozók. Ifjú Skul­téty Sándor, aki a csapat ed­zője is, veretlen maradt végig, sőt tussíd győzte le Fazekas Zoltánt, az első osztályú vidé­ki bajnokság harmadik helye­zettjét. A fiatal, tehetséges Sándor Tibor, akit a követke­ző olimpiai keret tagjául jelöl­tek, 13--l-re győzte le a deb­receni Bocskai válogatott já­tékosát, Jámbor Lászlót. A csapat ponterőssége volt még Csizmadia István és Földi Imre is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom