Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-17 / 271. szám
rt: sr ''h.yí; xJŰHtW AZ MSZMP KB NOVEMBER 14-15-1 ÜLÉSÉNEK HATÁROZATAI 1975-ig a közszolgáltató vállalatok gazdálkodási rendjét újabban átfogóan felül kell vizsgálni és tovább kell fejleszteni az V ötéves terv feladatainak megfelelően. © A feladatok megoldása érdekében a gazdasági vezetőknek intenzíven kell dolgozniuk a Központi Bizottság és a kormány’ üzem- és munkaszervezéséről szóló határozatának végrehajtásán. El kell érni, hogy valamennyi gazdasági egységben lényegesen korszerűsödjön a szervezettség. Ennek során gátat kell vetni az adminisztratív létszám egészségtelen felduzzasztásának is. E folyamatot a párt- és szakszervezeti szervek fokozott mértékben ösztönözzék, segítsék és ellenőrizzék. Jó, hogy az utóbbi időben a szocialista munkaverseny-, mozgalomban egyre inkább a hatékonyság növelése, a minőség javítása, a hibátlanul végzett munka követelménye kerül előtérbe. Fontos politikai feladat, hogy ezek a célok és követelmények a munka versenylóén, a szocialista brigádok vállalásaiban még nagyobb súlyt kapjanak és a mozgalom egészére kiterjedjenek. A munka hatékonyságának rendszeres emelése útján biztosítani kell, hogy a termelés szélesebb területein csökkenjen a termékek önköltsége, főként a korszerűség és a nagy sorozatokban való gyártás fokozásával. Intézkedni kell az irányítás és a végrehajtás minden szintjén a munka termelékenységének további javítására, a korszerű termelői kapacitások fokozottabb kihasználására, az előállított termékek minőségének javítására, valamint a termelés önköltségének, a rezsi- és az általános költségeknek a csökkentésére. Az ötéves terv végrehajtása megkívánja a fegyelmezett és intenzív munkát, a normáknak a bevezetett új technikával és technológiával lépést tartó folyamatos karbantartását ugyanúgy, mint a jobb munka megkülönböztetett díjazását, a szocialista bérezés elvének jobb érvényesítését. IV. Életszínvonal, szociális kérdések A X. kongresszus újólag megerősítette pártunk politikájának azt az alaptételét, hogy a szocialista társadalom építésének menetében a dolgozók életszínvonalának rendszeresen emelkednie kell, és több döntést hozott az életszínvonal kérdésében. A X. kongresszusnak az életszínvonalra vonatkozó alaptétele és határozatai a gyakorlatban megvalósulnak. A lakosság teljes foglalkoztatottsága lényegében megoldódott. Minden dolgozó osztály és számottevő réteg- kereseti és lakásviszonyai, fogyasztása, egészségügyi, szociális, kulturális ellátottsága javul, életszínvonala rendszeresen emelkedik. A kongresszus óta központi intézkedésekkel emeltük az építőipari, a közlekedési dolgozóknak, a fegyveres erők tagjainak, a pedagógusoknak, az egészségügyi, az igazságügyi, és egyes kulturális intézmények dolgozóinak bérét. Emelkedett a családi pótlék, a nyugdíj, több központi és helyi intézkedés nyomán javult a nők, a fiatal dolgozók helyzete. Ez a kedvező összkép azonban nem homályosíthatja el, hogy az elmúlt két évben a kereseti viszonyok és az élet- színvonal általános javulása mellett egyes dolgozó családok — különösképpen amelyekben kevés a kereső, sok az eltartott, a gyermek — életszínvonala alig, vagy nem emelkedett. Következetesen kell dolgozni azon kongresszusi cél érdekében, hogy a családi jövedelmek közelítsenek egymáshoz. Külön probléma, hogy az alapvető dolgozó osztályok és rétegek közül általában a munkások, különösképpen az állami nagyüzemi munkások keresete viszonylag kisebb mértékben emelkedett. A nyereségrészesedés egyenlőtlen, néha igazságtalan megoszlása is rendezést kíván. A fogyasztási cikkek egy részének áremelkedése is érezhető teher a dolgozók számottevő részénél. A kongresszus életszínvonalra vonatkozó határozatainak megfelelő végrehajtása érdekében az alábbi intézkedések szükségesek: O A népgazdasági tervnek megfelelően — az előző évek bérfejlesztéséhez hasonlóan — a bérből és fizetésből élő dolgozók keresete 1973-ban átlagosan 4—5 százalékkal emelkedjék. O Ezen túlmenően 1973. március l-től külön központi bér- intézkedéssel az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét átlagosan 8 százalékkal, az állami kivitelező építőipar munkásainak és művezetőinek bérét pedig átlag 6 százalékkal fel kell emelni. A béremelést vállalatok és foglalkozások szerint, a közelmúltban végrehajtott bérfejlesztéseket Is szem előtt tartva differenciáltan kell végrehajtani. Figyelembe kell venni a magasabb képzettséget, a teljesítményt, a nehéz fizikai munkát és előnyben kell részesíteni a nagyobb részt nőket foglalkoztató, több műszakban dolgozó üzemeket. E központi bérintézkedés az állami lakbérhozzájárulás mértékét nem csökkenti. O A tanácsi dolgozók jutalomkeretét a béralap 6 százalékára kell felemelni. O A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy a munkaszerinti elosztás, az anyagi érdekeltség szocialista elve következetesebben megvalósuljon. A megfelelő kereseti arányok biztosítása érdekében a bértarifa-rendszer részeként ki kell dolgozni a szakmai bérek országos táblázatát. Ezúton fokozottabban érvényt kell szerezni annak, hogy az egyes szakmák azonos gyakorlattal rendelkező, azonos teljesítményt nyújtó munkásai ugyanazon skálájú alapbért kapjanak az egész országban függetlenül attól, melyik iparágban, nagy- vagy kisüzemben, az állami, a szövetkezeti, vagy a magán- szektorban dolgoznak. A szakmai bértáblázatban is kifejezésre kell juttatni, hogy a magasabb képzettséget, a nagyobb erőkifejtést igénylő, illetve kedvezőtlen körülmények között végzett munkát az átlagosnál nagyobb alapbér illeti meg. A dolgozók munkaidejének csökkentését előirányzó program szerint az iparban már megvalósult a 48 órás munkahétnek 44 órás munkahétre való csökkentése. További tennivaló: Az iparon kívüli egyes területeken lehetséges munkaidő-csökkentés keretében 1973. június 1-én kerüljön sor a 44 órás munkahét bevezetésére — többletlétszám és bér igény- bevétele nélkül — az államigazgatás területén. A további munkaterületeken lehetséges munkaidő-csökkentésre, valamint ennek központi irányítására és ellenőrzési rendszerére a kormány a miniszterekkel és szakszervezetekkel együttesen dolgoztasson ki programot. O A X. kongresszus az életszínvonal, illetve a szociális ügyek központi kérdéseként foglalkozott a lakáshelyzettel, amelyben a kongresszusi határozatok végrehajtásával ugyancsak nem lebecsülendő javulást értünk el. 1971—72-ben a tervezett 143 000 helyett mintegy 155 000 lakás épül. A lakásépítés struktúrája azonban eltér a tervezettől, mert 8 ezerrel kevesebb az állami építésű lakás és 20 ezerrel több a lakossági építésű lakás. A 4. ötéves tervben elhatározott 400 000 lakás felépítése összességében 1975. végére teljesíthető, ami a lakáshelyzet lényeges javítását eredményezi. Ezen belül azonban az állami segítséggel épülő magánlakásépítés jelentős túlteljesítése mellett az állami lakásépítésben a 4. ötéves tervre előirányzott feladatok, anyagi okök következtében, mintegy fél éves késéssel valósulnak meg. Biztosítani kell, hogy a lakásépítési terv keretében a Budapestet és az öt kiemelt várost arányosan megillető lakások felépüljenek. A lakáshelyzet további javítása érdekében: A folyó ötéves tervben évente növekvő számú, éspedig 1973-ban 33—34 ezer, 1974-ben 36—37 ezer, 1975-ben 40—41 ezer állami lakás építését kell előirányozni. A lakótelepek tervezésével, a beépítendő területek közművesítésével és más módon is 'fel kell készülni az 5. ötéves terv mainál nagyobb állami lakásépítésére. A lakásépítő szövetkezeteknél a készpénz előtörlesztésösszegét lakásonként átlagosan 20 000 forinttal csökkenteni kell; több gyermekes munkáscsaládoknál egyedi elbírálás alapján, az előtörlesztést teljesen el lehet engedni. Ösztönözni kell a vállalatok mumkáslakás-építési akcióit. Arra kell törekedni, hogy a munkások tehervállalásának mértéke kisebb legyen., mint a .l^k^pítp szövetkezetekben. A lakosság szükségleteit szolgáló építkezések és az élet- színvonalat növelő más célok érdekében fel kell lépni a túlzott igényű, költséges, tisztán dekoratív célokat szolgáló városközpontok, valamint a luxus jellegű magánvillák, s hasonlók építése ellen. O A Központi Bizottság a bérek, a szociális és lakáskérdések kapcsán felhívja az illetékeseket, hogy a tervezett intézkedésekhez szükséges pénzügyi, anyag- és árualapok fedezéséről gondoskodjanak. Ismét hangsúlyozza, hogy csak azt oszthatjuk el, amit megtermeltünk, és a kibocsátott pénznek megfelelő árufedezettel kell rendelkeznie. A X. pártkongresszus kötelezte a végrehajtó szerveket: intézkedjenek a meg nem szolgált keresetek, az elharapózott üzérkedés és harácsolás lehetőségeinek felszámolására. A Központi Bizottság megállapítja, hogy e határozatok végrehajtásaként számos célszerű intézkedés történt. A visz- szaéléseket gátló szigorításokra került sor a mellék- és másodállásoknál. Jogszabályokat alkottak a lakás- és teleküzérkedés felszámolására. Az árdrágítás, a spekuláció anyaai és büntetőjogi megtorlása erőteljesebb és hatékonyabb lett. Az igazságos közteherviselés érvényesítése érdekében, további intézkedésként, meg kell vizsgálni a nem munkából eredő jövedelem (öröklés, ajándékozás stb.), az ingó és ingatlan tulajdonra vonatkozó megfelelő, átfogó adórendszer kidolgozásának és bevezetésének lehetőségeit. V. Az ideológiai helyzetről Az ideológiai munkában, a tömegpropagandában, a tudományos és kulturális területeken is eredményesen folyik a X. kongresszus határozatainak végrehajtása. Tovább erősödött társadalmunk egyetértése szocialista céljainkkal. Az ideológiai életben nőtt a marxista—leninista eszmék befolyása. A közgondolkodásban erősödött a szocialista szemlélet, tömegesebb és határozottabb a szocializmus normáitól idegen jelenségek, ideológiai és politikai torzulások elítélése. Pártunk számol azzal a ténnyel is, hogy társadalmunk világnézetileg még nem egységes. Az ideológiai élet, a közgondolkodás alapvetően kedvező irányú fejlődésével egy időben és azzal ellentétesen érvényesülnek a szocializmustól idegen jelenségek és folyamatok is. Időnként felerősödnek a polgári, kispolgári jelenségek, a szocializmus nagy történelmi érdekeit és távlatait szem elől tévesztő individualizmus, önzés legkülönbözőbb formái, egyrészt jobboldali, másrészt ultraradikális nézetek jelentkeznek. A párt — eddigi politikájának megfelelően — azt vallja, hogy a negatív jelenségek leküzdésében legfontosabb fegyverünk a párt ideológiai felvértezettsége és egysége, eszméink terjesztése, a marxizmus—leninizmus propagandájának elmélyítése, hatékonyságának erősítése. A kongresszusi határozatok jobb végrehajtása érdekében: A Központi Bizottság napirenden tartja a tudomány- politikai irányelvek érvényesítésével kapcsolatos feladatait. Elkészült a távlati tudományos kutatási terv, amely jó alapot biztosít tudománypolitikai céljaink megvalósításához. O A társadalomtudományokat jobban kell ösztönözni fejlődő szocialista társadalmunk mai, valódi kérdéseinek feldolgozására és megválaszolására, és arra, hogy valóságfeltáró feladatunk mellett fokozottabb mértékben lássák el azt a szérepet is, amely a tudatformálásban, az emberek nevelésében, a helytelen nézetek elleni harcban hárul rájuk. E téren hiányosságaink nagy része abból fakad, hogy a változó helyzetben felmerülő új kérdésekre gyakran megkésve válaszolunk. Arra kell törekednünk, hogy a marxizmus —leninizmus alkotó alkalmazásával, álláspontunk világos kifejtésével, igazunk meggyőző bizonyításával küzdjük le az antimarxista nézeteket. A Központi Bizottság, a kongresszus határozatát végrehajtva, megtárgyalta az állami oktatás helyzetét, és megjelölte a tennivalókat. Most e határozat egységes értelmezése és végrehajtása a feladat. Társadalmunknak marxista világnézetű, kommunista meggyőződésű, önálló munkára képes, jól felkészült szakemberekre van és lesz még inkább szüksége. Ezért jövőnk építésének, szakemberképzésünknek kulcskérdése a szocialista közoktatás magasabb szintre emelése. Népünk általános műveltségi színvonalának emelése, a gyors ütemben növekvő tudományos és technikai ismeretek terjesztése, a szocialista kultúra alkotásainak népszerűsítése megköveteli közművelődési rendszerünk továbbfejlesztését, a rendelkezésünkre álló szellemi és anyagi erők összehangoltabb, céltudatosabb felhasználását. Ezért két éven belül ki kell dolgozni a közművelődés fejlesztésének átfogó tervét. Az irodalom, a művészetek követik a társadalmi életben bekövetkezett változásokat, és egészében a szocialista eszmeiség jegyében fejlődnek. Ugyanakkor a társadalomban meglevő ellentmondások esetenként eszmei bizonytalanságot okoznak, egyes alkotásokban mad életünk problémái felnagyítva, torzítva jelentkeznek, másokban pedig a társadalom, a nép sorskérdései iránt közömbösség tapasztalható. Az irodalom, a művészetek területén folyó ideológiai harcban nélkülözhetetlen fegyverünk a marxista kritika, amelynek megalkuvás nélkül, elvi alapon kell ösztönözni, bírálni, eszmeileg befolyásolni az alkotókat, és tájékoztatni, nevelni a közönséget. Az irodalom- és művészetkritikában fokozni kell a szocialista eszmék és alkotások melletti következetes állásfoglalást, határozottan, szembe kell szállni a giccs, a selejt terjesztésével, valamint a nyugati dekadencia „alkotásait” utánzó sznob polgári, kispolgári törekvésekkel. Művelődéspolitikai irányelveink szellemében növelni kell a művészeti alkotóműhelyek, a lektorátusok, a kiadók, a szerkesztők ideológiai, politikai felelősségét, művészi igényességét. A tömegkommunikációs eszközök, a sajtó, a rádió, a televízió támogassák bátrabban, kezdéményezőbben a szocialista művészet pozitív hagyományait és új hajtásait, s ezzel is segítsék elő a művészetek, a közgondolkodás szocialista fejlődését. A párt X. kongresszusa nyomatékosan hangsúlyozta a kultúra szerepét a szocialista tudat, a közgondolkodás, a közízlés alakításában és fejlesztésében. Pártunk eddig is hirdette, most is kinyilvánítja, hogy szocialista társadalmunkban a művészeti alkotások, a kulturális szolgáltatások, általában a kultúra fontos társadalompolitikai ügy és nem kereskedelmi kérdés. A Központi Bizottság szükségesnek tartja e területen a gazdasági szabályozó rendszer felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy a növekvő állami támogatás egyértelműen a szocialista társadalom számára fontos és értékes alkotásokat segítse. O A szocialista eszmék terjesztésében, a szocializmus vívmányainak széles körű hazai és külföldi propagálásában, a pozitív példák és kezdeményezések népszerűsítésében, 'a közízlés fejlesztésében kiemelkedően fontos szerepe van a sajtónak, a rádiónak, a televíziónak. A műsorokban és a publikációkban a fő figyelmet társadalmi rendszerünk magasabbrendűségének, mély humanizmusának propagálására, a fizikai munka, általában a jól végzett munka erkölcsi és anyagi megbecsülésére, népszerűsítésére, a közösségi élet fejlesztésére, a szocialista hazafiság és Internacionalizmus elmélyítésére kell fordítani. Következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy ne kapjanak nyivánosságot a szocializmussal szemben ellenséges, népünk érdekeit veszélyeztető irányzatok, alkotások. Társadalmi törekvéseinkkel összhangban mindenütt, minden fórumon élesen és határozottan vissza kell utasítani a népünk, nemzetünk érdekeit súlyosan sértő nacionalizmust, a szocialista hazafisággal összeegyeztethetetlen koz- mopolitizmust. Következetes és szívós harcot kell folytatni az individualizmus, az önzés, az anyagiasság, az emberi együttélés szabályait, erkölcsi normáinkat semmibe vevő, eredményeinket lebecsülő cinizmus megnyilvánulásai ellen. Hasonló határozottsággal kell fellépni a munka szerinti bérezés szocialista elvével szembenálló egyenlősdi és a demagógia minden jelentkezése ellen. Nagy fontosságú a párt hazai szövetségi politikájának és a nemzetközi politikában követett békés egymás mellett élés elvének helyes értelmezése az ideológiai munkában, a kulturális élet területén. A párt e területen is fellép minH
