Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-16 / 270. szám

VÁC I UAPLÖ * «»S*? MEGYff HÍRLAP K0lÖNKIACÁSA XVI. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM- *-------- - - ii 19 72. NOVEMBER 16., CSÜTÖRTÖK BESZÁMOLÓ Ä JÁRÁSI PÁRTMZOTTSÁE ELŐTT A községi tanácsok munkájáról Nőit a lakosság részvétele — Javult az ügyintézés színvonala Kedden délelőtt ülést tartott az MSZMP Váci Járási Bi­zottsága. Az ülésen megvitat­ták dr. Vida GyiMának, a já­rási párt-végrehajtóbizottság tagjának, a járási hivatal el­nökének előterjesztését a taná­csi munka korszerűsítésének tapasztalatairól. Az ülésen részt vett és felszólalt Ge- lencsérné dr. Nagy Ida, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­ga adminisztrációs osztályá­nak vezetője és Arany István, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának titkára. A tanácsok munkájának kor­szerűsítését a hatvanas évek elején kezdték el. Számos ha­táskört leadtak a községi ta­nácsoknak. Ekkoriban alakul­tak meg a községi tanácsok­nál az egységes szakigazgatási szervek, melyek feladata a lakosság ügyeinek intézése, en­gedélyek kiadása, igazolások, hatósági bizonyítványok kiállí­tása, vagyis azoknak a fel­adatoknak ellátása, melyet a nagyobb tanácsoknál a külön­böző osztályokon végeznek. Ebben az időben alakultak meg az első nagyközségek is. Az MSZMP X. kongresszu­sán kitűzték a tanácsi mun­ka korszerűsítésének további céljait. Az állami élet és a szocialista demokrácia tovább­fejlesztése a szocializmus tel­jes felépítésének egyik legfon­tosabb feladata. Ezért erősíteni kell a tanácsok önkormányzati tevékeny­ségét, ki kell terjeszteni a lakosság részvételét a ta­nácsok és más testületekv munkájában. A kongresszusi határozat irányelveinek végrehajtására alkották meg az új tanácstör­vény", mely nagy lehetősége­ket ácsit az önkormányzat­ba. Az előterjesztés részletesen elemzi, hogy miként változott meg a tanácsok munkája a váci járásban. A tanácsok népképviseleti jellegének erősödése a leg­szemléletesebben az elmúlt tél végi falugyűléseken mutat­kozott meg. A Hazafias Nép­front községi bizottságaival együtt rendezett találkozókon a községek lakói alkotó mó­don vettek részt, számtalan hasznos javaslattal, ötlettel és észrevétellel segítették a köz­ségi testület és választott vezetőinek munkáját. Több községben a falugyű­lések után készült el — jelentős társadalmi mun­kával — az autóbusz- váró, a gázcseretelep; uta­kat, járdákat javítottak, építettek. Vácdukán, Vác- rátóton hamarosan elké­szül a vízmű. Sokat javult a kapcsolat a községi tanácsok és a falvak társadalmi szervezeteivel, in­tézményeinek vezetőivel. Eb­ben is az önkormányzat erősö­dése mutatkozik meg, hiszen ma már a községi tanács ve­zetői nevezik ki az iskolák igazgatóit, a körzeti orvosokat, a művelődési házak igazga­tóit. A jobb kapcsolatok ered­ménye az is, hogy már tizen- három helyen működik közös fenntartású — tanácsi, terme­lőszövetkezeti — művelődési ház, melyekben a nagyobb anyagi lehetőségek folytán tar­talmasabb munka folyik. Az önkormányzat velejáró­jaként a községi tanácsok döntik el, hogy mire fordítják pénzüket. A nagyközségekben és a közös tanácsú községek­nél nagyobbak a lehetősé­gek, a kisközségeknél viszont kisebbek, ezért több évbe ke­rül egy-egy nagyobb feladat megvalósítása, A tanácsok munkájának egyik legfontosabb területe a hatósági-igazgatási tevékeny­ség. Községeinkben ezt az egységes szakigazgatási szer­vek látják el, élükön a végre­hajtó bizottság titkárával. A tanácselnök általános felügye­letet gyakorol a szakigazgatá­si szerv felett. Ma, különösen a kis községekben, ezt az ál­talános elvet csak ritkán si­kerül érvényre juttatni. A kö­zös tanácsok kialakításával segítenek ezen. A nagyobb apparátusban megoszlik a munka, szét lehet választani a feladatokat. Az új tanácstörvény az első fokú hatáskörök 95 százalékát a községi tanácsoknak adta. Ez rendkívüli gondok elé ál­lítja a tanácsokat. Helyes in­tézkedés volt, mert így a köz­ségek lakói helyben, utazás nélkül intézhetik ügyeiket. A gondokat az okozza, hogy a váci járás tárná: csainál a megnövekedett feladatok ellátására még nincs elegendő jól kép­zett ügyintéző. A naponta megjelenő és ha­tályát vesztő jogszabályok so­kaságában a képzett szakem­bernek is gondot jelent az el­igazodás, mennyivel inkább fejtörést okoz és sok időt el­vesz a fiatal, kezdő munka­társaktól, akik úgyszólván az iskolapadból kerülnek a köz­ségi tanácsokhoz. Mégis javult az ügyintézés színvonala, amit az is bizonyít, hogy a tanácsi határozatoknak, döntéseknek csak öt százalékát fellebbez­ték meg a váci járásban, s a másodfokon eljáró szervek­nek a fellebbezéssel megtá­madott határozatoknak csak negyven százalékát kellett megváltoztatni vagy hatályon kívül helyezni. Ugyanakkor kétségtelen, hogy időnként még mindig ta­lálkozni lélektelen mun­kát végző ügyintézőkkel. Az ő munkájukról beszél­nek a panaszok. Igaz, megnövekedtek velük szemben a szakmai követel­mények, ezzel együtt viszont nem emelkedtek a bérek. En­nek nyomán az elmúlt eszten­dőben a községi tanácsok munkatársainak 17 százaléka cserélődött ki. Az új munka­társaknak hosszabb idő kell ahhoz, amíg beletanulnak az államigazgatási munkába. Az építési hatósági jogkör leadá­sával hallatlanul megnőtt a községi tanácsok építési elő­adóinak feladata, különösen a járás Duna menti, üdülőhelyi községeiben. Az elmúlt esztendőben több mint nyolcezer épí­tésüggyel kapcsolatos be­adványt vizsgáltak meg, és háromnegyed részükben határozatot is hoztak. A dön­tést megnehezíti, hogy közel száz építésüggyel kapcsolatos jogszabály van életben. Ma már minden községi tanács­nál dolgozik építőipari szak­ember, de természetesen — különösen ilyen nagy megter­helés mellett — még nem sze­rezhették meg az államigaz­gatási ismereteket. A járási hivatal tevékeny­sége alapvetően különbözik az egykori járási tanácsoké­tól. Ma legfontosabb feladata az, hogy a községi tanácsok és szerveik munkáját segítse, melynek bevált módszere az általános felügyeleti vizsgálat. Erre minden évben hat-nyolc községben kerül sor. A vizs­gálat a községi tanács mun­kájának valamennyi területé­re kiterjed. Az észrevételeket értékelő megbeszélésen ismer­tetik a községek vezetőivel. B. H. (Folytatjuk) NAGYMAROS Előrelátó vízműépítés Meghívó — záróközgyűlésre A Nagymarosi Törpevízmű Társulat felszámoló bizottsá­ga arról értesítette tagjait, hogy november 24-én, búcsú- vacsorával egybekötve — tart­ják záróközgyűlésüket. Koncz Károly elnök tart be­számolót arról, hogy a társulat befejezve azt a feladatot, amelyért életre- hívták, megszűnik. A jö­vőben a Duna-menti Re­gionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat gon­doskodik a község lakói­nak jó ivóvízzel történő ellátásáról. A nagymarosi vízhálózat építése szép fejezete volt az ilyen irányú kezdeményezés­nek. 10—12 millió értékű fel­szerelést, hálózatot vesz át tő­lük a vízmű. A létesítés elő­relátóan történt; a nagy átmérőjű nyomó­csövek évtizedek múlva is lehetővé teszik a további fejlesztést. A magas hegy­tetőre épített víztorony nagy mennyiségű vizet tárol, így a kánikula idején sem volt fennakadás a vízellátásban. A jövő pénteki záróközgyű­lésen emléklapot kapnak azok a társadalmi munkások, akik önzetlen tevékenységükkel elősegítették a nagymarosi törpevízmű létrehozását. (P.) 4 nyomda már nem szállít Könyvet kérnek a fe!női iskolások Megkezdődött az iskolaév a dolgozók váci általános isko­lájában. Sajnos, nem minden zavar nélkül. Mint Wolkóber Margit tanár, tagozatvezető el­mondta, tankönyvhiány akadá­lyozza a munkát. A hetedik és nyolcadik osztá­lyosoknak szükséges tank :»ny- vek kifogytak. S ebben a tan­évben a nyomda már nem szállít a boltokba tankönyve­ket. Wolkóber tanárnő ezért — lapunkon keresztül — arra kéri egykori végzett tanítványait, ha megvannak még könyveik, juttassák el az Árpád úti dol­gozók általános iskolájába. Zenekedvelőknek Csütörtökön délután hat órakor a zenekedvelő fiatalok találkoznak a váci ifjúsági klubban. Lemezekről hallgat­ják meg a zeneirodalom re­mekeit. A végállomás: Királyrét iljabb terül tét parcelláznak Kismaros és Királyrét között mindössze 12 kilométer a tá­volság. Mégis az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság kezelésében működő kes­keny nyomközű vasút — a „miniexpressz” — nyolc állo­mást érintve, 46 perc alatt te­szi meg ezt az utat. Az ősznek is megvan a szép­sége, romantikája. Rozsdás hegyoldalakat szemlél a kis­vasút vagonjának ablakából kitekintő utas. örül a szépen gondozott földterületeknek, ér­deklődve , figyeli Börzsöny­gyöngye, Börzsönyliget, Hártó- kút újonnan épült víkendhá- zainak, üdülőinek sokaságát. A Morgó-patak környékét fölfedezték az utóbbi 10 évben. Már a harmincas években par­celláztak errefelé. A tulajdo­nosok olcsó pénzért jutottak kisebb-nagyobb földterülethez. Sokan elfelejtkeztek ingatlan tulajdonukról. A hatvanas években kezdődő építkezési láz megváltoztatta e környék képét is. Nemcsak a patakparti tisztásokon emel­kedtek a házsorok — fenn, a magasban is látjuk a kőből, fából, téglából emelt kis há­zakat. Nagy erőfeszítés kellett az építőanyag, a víz odaszállí- tásához, de az emberi akarat és találékonyság nem ismer határokat. Elkészült a Börzsönyi Park­erdő tanulmányterve. A Váci Járási Hivatalban elmondták, hogy ennek alapján Nagyhideg hegyen 350 ezer forintos költ­séggel megépült s télen már használható is lesz a sílesikló sánc. Hatvan férőhelyes turis­taszálló várja a téli sport ked­velőit. A parcellázási ütem­terv során Paphegy és Király­rét határában alakítanak ki telkeket a közeljövőben. A POLITIKAI KÖNYVHÓNAP ELŐTT A járási pártbizottság pro­paganda és művelődési osztá­lya csütörtökön délelőtt 9 órakor megbeszélést tart a pártszervezetek propaganda­felelőseinek és a politikai iro­dalom terjesztőinek. Gázcseretelep Vácdukán Társadalmi munkában készítették el a vácdukaiak a köz­ség új gázcseretelepét. Ezzel megszűnik a régi gond, a jövőben folyamatosan cserélhetik a kiürült palackokat a dukai házi­asszonyok. Barta felvétele Közös koncert az Omegával A felső végállomás: Király­rét. A fővárosi tanács üdülőjé­nek kapujában áll meg a kis­vonat. A két barátságos épü­let, a szépen gondozott park megragadja a figyelmet. A mesterséges tő hét méter mélységű. Nyáron is csak a jó úszók számára engedélyezik a benne való fürdést. Barátságo­san zöldell az új telepítésű fe­nyőliget. Aki ismeri a jelzé­seket és bírja a gyalogtúrákat, hatalmas sétákat tehet minden irányban. Este zsúfolt a kisvonat két kocsija. A fahulladékkal fűtött kályha derűs meleget áraszt. A zsúfoltság ellenére újabb utasok szállnak fel Szokolyán s a többi megállónál. Az érthe­tetlen módon szerkesztett me­netrend alig pár percet enge­délyez, hogy a kismarosi állo­máson a sötétben rohanó, sa­rat és lépcsőt taposó utasok elérjék a Vác felé induló vo­natot. P. R. Pérteken: Előadás íilinveíííéssel Pénteken délelőtt, fél tízkor a Német Demokratikus Köz­társaság kulturális életéről hallanak előadást a dunakeszi József Attila Művelődési Köz­pont képzőművészeti szakkö­rének tagjai. Két filmet is le­vetítenek az amatőr képző­művészeknek. Áprilisban öt lelkes fiatal­ember alakította meg a váci Stop zenekart. Júniusban a szentendrei művelődési ház beat-zenekari fesztivált ren­dezett négy Pest megyei zene­kar részvételével. A legna­gyobb sikert a Stop együttes aratta. Ekkor kérték fel az együttest egy újpesti koncert­re, az ifjúsági klubba. Szeptemberben Vácott a Madách Imre Művelődési Köz­pontban — két zenekar rész­vételével — versenyt rendez­tek, amelyet a közönség sza­vazataival a Stop együttes nyert a Fonográf előtt. Azóta a művelődési központ vasár­napi ötórai teáin az ő zené­jükre táncolhatnak a fiata lók. Az Omega együttes meg hallgatta műsorukat, s meg­hívta őket egy közös koncert­re, melyet vasárnap este ad­tak a Műszaki Egyetem klub­jában. Tóth János zenekarvezető elmondta; a zenekar tagjai főként a pop-zenét kedvelik, repertorárjuk nagy része pop- számokból áll, a többi nép­szerű sláger. A jövőben több saját szerzeményt szeretné­nek bemutatni. P. P. MA MEG... Ügy hallottam, hogy meg­szüntetik a nem éppen jó hí­rű bisztrót a váci autóbusz­pályaudvar mellett, ami ked­venc tartózkodási helye volt eddig sokaknak. Soha sem volt kellemes látvány e forgalmas helyen a dülöngélők, hangos- kodók serege, akik kora reg­geltől késő estig itt táboroz­tak. A törzsvendégek miatt vált azzá a bisztró — ami lett. Dolgozói igyekvése mellett is, márt a pár évvel ezelőtt szolid hely lassanként hozzáidomult közönségéhez. Megszüntetik a bisztrót, mert a tér túlsó sarkán, a to­ronyház földszintjén kinyitott az új. Már hajnalban világít a körül csupa-üveg portál, s a fények becsalogatják a korai utasokat, munkába igyekvőket. Csak egy-egy percre, friss lán­cosra, forró kávéra vagy ka­kaóra. Kitapasztaltam, hogy igen hamar népszerű lett az új bisztró, mert a hajnali roham után azok is idekaptak, akik szeretik a hirtelensültet, vagy a más, kiadósabb falatot. Egyik délután vettem/ tüze­tesebben szemügyre a gyomor új „templomát”. Jóleső meleg és csend fogadott. Az előtérben autóbusz-vezetők és kalauzok kavargatták kávéjukat, kihasz­nálva a két járat közötti pi­henőt. Szaporán sistergett a fé­nyes masina, vadonatúj csövén vidoran pöfékelt a gőz. — Üj gép, jó még a kávé — jelentette ki a szendehelyi ko­csi pilótája. — De kóstolja majd meg egy hónap múlva! Odaát is így volt — int a régi bisztró felé. — Rendes kis hely volt, jó kávéval... és most? — legyint egyet, aztán nagyot hörpint a kávéból. A hátsó helyiségben hat­nyolc kis asztal, s rajta szor­galmas fölszolgáló terít. Csak úgy, ahogy ilyen sietős helyen illik. Gyorsan és mégis a ven­dég kedvére, akinek hamaro­san mennie kell, így nem időz­het sokáig — hiszen azért bisztró e ragyogó kis hely. Nézem a kifüggesztett árla­pot. A nagyon olcsó kolbászos rántottétól kezdve a sertésbor­dáig — minden kapható. S ami lényeg — tizenöt forintért már elsőrendű ételt adnak bő­ségesen, nagy étteremmel ve­télkedő minőségben... Ennyi kedvező jel arra mu­tat, hogy okos gondolat volt erre az állandóan szépülő, for­galmas térre helyezni az új bisztrót. Máris sokan megsze­rették. Sajnos, kedvezőtlen je­lek is vannak. Átszállingóz­nak a régi bisztró vendégei közül többen, akik már odaát is az árnyas oldalon mutatták magukat. Az egyik sarokban álló két szesztestvér éppen egy harsány dalt kezdett volna, ám az üzletvezető végtelenül udvarias figyelmeztetésére le­tett eme nemes szándékáról. Ma még igen — de holnap? Cs. L. Szerencsét hozó dénárok Király István balozsamegy- gyesi (Vas megye) diák római kori kincseket talált. A falu határában levő kavicsbányá­ban 40 centiméter mélységből került elő a 337 ezüstdénárt és különböző rendeltetésű aranyékszert tartalmazó fedett agyagedény. A fiatalember ké­sedelem nélkül beszolgáltatta azt a szombathelyi Savaria Múzeumnak. A lelet tudomá­nyos feldolgozása és restaurá­lása befejeződött, s ebből az alkalomból 10 000 forint ju­talmat nyújtott át Király Ist­vánnak dr. Szentléleky Tiha­mér, a Vas megyei Múzeumok igazgatóságának vezetője. Felveszünk vegyészmérnököket és vegyésztechnikusokat termelésirányító munkára. A textilvegyészeket a felvételnél előnyben részesítjük. Jelentkezés: a Váci Kötöttárugyár személyzeti osztályán Vác, Sallai I. u. 8-10.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom