Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-02 / 259. szám
1973. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK PEST MEGYEI IK—255 Panorámaablak a „dobozon" Az Ikarus Karosszéria és Járműgyár legújabb terméke, a korszerű, doboz formájú, panorámaablakos IK—255 típusú autóbuszok iránt nagy az érdeklődés külföldön. A távolsági közlekedésre tervezett buszból az idén százat készít a gyár, s a mennyiség nagy részét már le is kötötték a külföldi üzletfelek. Irakba 50, a Szovjetunióba 25, Lengyelországba pedig előreláthatóan 15 IK—255-ös autóbuszt exportálnak. \ kibernetika az autóközlekedésben címmel kétnapos konferencia kezdődik november 8-án a Technika Házában. A tanácskozásra meghívott 500 hazai szakemberen kívül NDK-beli, jugoszláv és osztrák kollégákat is várnak, akik elősegítik majd a nemzetközi tapasztalatcserét. Mérnek-e a munkások üdüflőf egyet? A gyár felé vezető úton Jenei Mihálynéval beszélgetek. Újságolja, hogy átkerült egy másik műhelybe, köny- nyebb munkára, és anyagilag sem jár rosszul. Megkérdem, hol nyaraltak az idén. Azt mondja, sehol. Nem kapott beutalót? Mire ő: „Nem is kértem, mert a szakszervezettől úgyis mindig ugyanazok kapnak .. 1 a lábon nem'? Vajon Gödöllőn, a Ganz Árammérőben a munkásoknak valóban nem jut üdülőhely? Polák Etelka, a szakszervezet szervező titkára azt mondja: ebben a évben a SZOT- tól 52 házaspári, 64 egyszemélyes és 15 családos beutalót kaptak. Iskolaidőben 12, nyári szünidőben 27 gyermeket küldhették nyaralni. A gyárnak Almádiban saját üdülője van, itt egy szezonban 250-en tölthetik a szabadságukat. Ezenkívül egy türíngiai sörgyárral csereüdülési szerződést kötöttek s az NDK-ban 76-an üdülhettek két hétig. Előrejelzés a mezőgazdaságnak Fény- és szexcsapdákkal gyűjtik a rovarokat Megkezdték a zsákmányul ejtett rovarok évi létszámából nyert adatok feldolgozását az Országos Növényvédelmi Szolgálatnál, Az eredményt elküldik a mezőgazdasági. üzemeknek, amelyek a prognózis ismeretében hathatósan védekezhetnek tavasszal a kártékony rovarinvázió ellen. A megelőző védekezéssel több százezer forintot takaríthatnak meg az üzemek. A rovarokat — főként a lepkéket — fénycsapdák ejtik fogságba. A központilag szervezett országos fénycsapdahálózaton „fennakadt” egye- dek számából a szakemberek megyénként akár egy évvel előre is meghatározzák, melyik kártevő veszélyezteti különösen a termést. A rovarelőrejelző szolgálatot tovább finomítják szín- és szexcsapdák felállításával. Az új csapdák széles körű alkalmazása után a jelenleginél több féle rovarnál állapítható meg a prognózis, még hatékonyabb lesz a védekezés. Új számítástechnikai programcsalád Számítástechnikai programcsaládot dolgozott ki a Villa- mosenergia-ipari Kutató Intézet, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával. A programrendszer tíz önálló programból áll, amelyek segítségével a számítógépek percek alatt megállapíthatják például egy-egy új villamos vezetéknek az egész rendszerre gyakorolt hatását, pillanatok alatt felmérik annak műszaki, gazdasági eredményeit s a feszültség' változását is. Üzemzavar esetén annak az egész hálózatra gyakorolt hatását is mutatja. A pillanatnyi helyzet regisztrálásán túl ezek a számítógépes programok alkalmasak a tervezés pontosítására is, oly módon, hogy segítségükkel kiszámítható a vezetékek építésének gazdaságossága, s a programokkal a műszaki rendszerben bekövetkezett változások is feltérképezhetek. A programcsalád alkalmazásának első jelentősebb állomása a Szeged—Arad távvezeték volt. A Villamosenergia-ipari Kutató Intézet módszerével a KGST-országok egyesített energiarendszerének prágai teherelosztójában is vizsgálatokat kezdtek, ezek az 1976/78-as évek várható helyzetéről adnak részletes információkat. A magyar programok nagy érdeklődést váltottak ki a nemzetközi szakmai körökben, alkalmazásukról már tárgyalásokat folytatnak a szovjet szakemberekkel. Kétmillióval több harisnyanadrág Kétmillió darabbal több harisnyanadrágot, összesen 15 százalékkal több árut bocsát idén a belkereskedelem rendelkezésére a Budapesti Harisnyagyár, mint az előző év- b**n. Mindez azt eredményezi, hogy — a belkereskedelem importjával együtt — a harisnyagyári termékek mennyisége a szükségletet megközelítően már fedezni tudja. Finom harisnyából az idén kevesebb készült, a szállítások és a belkereskedelem készletei azonban ebből a cikkből is kielégítik a szükségletet. Az olcsó pamut-, gyapjú és vigogne- áruból az ellátás megfelelően alakul. Nem tudják kielégíteni azonban — legalábbis egyelőre a flór fonalból készült cikkek keresletét, s a hiányokat az import sem fedezheti teljesen, mert nehezen kapni flór fonalat. Női szintetikus durvább szálú harisnyákból cs harisnyanadrágokból teljesítette terveit a gyár, s nincs lemaradása a belkereskedelemmel szemben. Gyermek-harisnyanadrágokból bár nem eléggé bő választékban, elegendő készült, sőt, a negyedik negyedévben többet is gyártanak a belkereskedelem részére, mint eredetileg tervezték. Kaptak ezenkívül 14 külföldi SZOT-beutalójegyet. Gyors számítás: a gyárban 2800 ember dolgozik, idén tehát mintegy húszszázalékuk juthatott beutalóhoz. A kérdésre, hogy kik kapták ezeket, a szervező titkár így válaszol: — A beutalókat létszámarányosan osztjuk szét a 13 alapszervezet között. Ott a műhelybizottságok döntik el, hogy kik kapják. Az alapszervezetek gyakran cserélnek egymás között, vagy ha az egyikben marad üdülőjegy, odaadják a másiknak, ahol több a jelentkező. — Van-e olyan adatuk, amelyből kiderül, hogy kik veszik igénybe 'a beutalókat? — Ilyen statisztikát nem készítettünk — mondja Polák Etelka —, nem is volna reális, hiszen vannak olyan üzemeink, ahol egyáltalán nem kérnek a munkások üdülőjegyet. Egy tavalyi adatot mondhatok: a vállalat almádi üdülőjében 205 felnőtt nyaralt, s ennek a fele fizikai dolgozó volt. , „Ott a főid» a kert" — Valóban nem tartanák igényt a munkások a beutalóra? — kérdem a műanyagüzemben Jákli Mihályné meóst, aki a műhelybizottságon belül az üdülési feladatokat látja el. — Ez az év nem a legjobban sikerült, néhány beutalót visz- szaadtunk, de azért nem akarom azt mondani, hogy nem tartunk rá igényt. Három asszony sorjázza egymás mellett 'a műanyag alkatrészeket. Csombor Lajosné hat éve dolgozik itt: — Volt már üdülni? — Nem én, soha. — Miért? — Ott a föld, a kert, van mit csinálni az embernek, ha szabadságra megy. Juhász Józsefné és Juhász tiánielné már üdültek egyszer a vállalat almádi üdülőjében, azt mondják, drága. A napi térítés — teljes ellátással — személyenként 28 forinttól 42 forintig terjed, a fizetéstől függően emelkedik. — Szakszervezeti beutalót nem kértek, az olcsóbb? Juhász Dánielné válaszol: — Nehéz dolog az, sosem oda adják, ahova kérjük, és nem akkor, amikor mi szeretnénk ... Csak nyáron A présöntő üzemben megszólítok egy fiatalembert, Van- kó Mihályt. Ahogy beszélgetni kezdünk, odajön a felesége, aki. a szerelésben dolgozik. Amikor meghallja, miről van szó, felháborodva mondja — En kértem tavaly augusztusban egy beutalót, amikor nászúira mentünk, de azt mondták, hogy nincsen. Csak egy hónappal később akartak adni, azt meg nem fogadtam el. — Előfordul, hogy nem tudjuk az ilyen kérést teljesíteni — mondja Illés Sándorné beíró, aki a beutalókkal is „gazdálkodik” — sok a fiatal házas nálunk; de csak azt oszthatjuk szét, amit kapunk. Idén a második félévre kaptunk égy házaspári beutalót Szilvásváradra, két egyszemélyest Hévízre, egy családos üdülőjegyet Balatonlellére, három családos beutalót Almádiba, három gyermekbeutalót és hat NDK- csereüdülést. Ebbői elvitték a három gyermekbeutalót és a hat NDK-csereüdülést, a többit visszaadtuk. Megtörténik, hogy fiatalok kérnek beutalót, de mégsem adhatunk nekik, mert nincs egyéves szakszervezeti tagságuk. — Az üdülési felelős hol nyaralt? — Egyszer, még 1963-ban lementünk a férjemmel az almádi üdülőbe, azóta sehol. Lakásra gyűjtöttünk, albérletet fizettünk, nem telt rá ... A műanyag és présöntő üzemben nem tartottak igényt a beutalókra, a téli-tavaszi üdülőjegyeket azonban más munkahelyen is nehéz elhelyezni. Sok olyan véleményt hallottunk, hogy a szabadság csak nyáron ér valamit, akkor adják a beutalót, ha jó idő van. A Ganz Árammérőben természetesen ilyen körülmények között sincs , felesleges üdülőjegy, mert ami megmarad, azt a nyugdíjasoknak adják oda. Arány — és twrtiny — Hogyan osztják el a külföldi üdülőjegyeket? — kérdem Bieliczki Tibort, a szak- szervezeti bizottság titkárát. — Arra törekszünk, hogy a jól dolgozó szakszervezeti aktivisták munkáját ismerjük el egy-egy külföldi beutalóval, amelynek árához a szakszervezet is hozzájárul 250—450 forinttal. Nyolc darab al-dunai hajóútra szóló beutalót osztottunk szét az aktíváknak, közülük öten fizikai dolgozók voltak. A csehszlovákiai, a romániai, a bépsi beutalókból egyet fizikai dolgozónak, a többit alkalmazottaknak adtuk. Tizennégy beutalónk volt összesen, tehát felét a fizikaiak, felét az alkalmazottak kapták. Körülbelül ilyen az igény is. Fogadjuk el az arányt, hogy a beutalók felét a munkások kapják, felét az alkalmazottak. Az Árammérőben kétezerháromszáz munkás dolgozik és ötszáz alkalmazott. Ha a tapasztalatok azt is mutatják, hogy ilyen az igény, belenyugodhatunk-e ebbe ... ? Túl kényelmes álláspontnak tűnik! Soós Ibolya Átadták a Hotel Olimpiát A Pannónia Vendéglátóipari Vállalat ünnepélyes keretek között átadta rendeltetésének a Szabadság-hegyen épült legújabb szállodáját, a 384 személyes Hotel Olimpiát. A képen; a szálloda hallja és ajándéküzlete. Minták a századelőről Érdekes iparművészeti értékkel gyarapodott a rudabá- nyai érc- és ásványbányászati múzeum. Felkérésére a hajdani telkibányai kőedénygyár még ma is élő festője — a nyolcvanhat esztendős Varga András — 24 tányérra, kulacsra és bányászkancsóra festett régi parasztmotívumokat: élénk színű rózsákat, kék nefelejcseket, szőlőleveleket és régéci virágok közé bányászkalapácsot. Ilyen mintákkal a század elején díszítették a kőedényeket az egykori kőedénygyárban. Az eredeti telkibányai mintákkal festett tárgyakat rövidesen kiállítják a múzeum „bányászcsalád” szobájában. Szczecin, Gdynia, Gdansk Lengyel kikötőkből indul a magyar áru A magyar külkereskedelem tengeri forgalmának mintegy negyven százaléka bonyolódik le a három nagy lengyel kikötőn, Szczecinen, Gdynián és Gdanskon keresztül. A MAS- PED Szállítmányozási Vállalat, mely megalakulása óta rendszeresen veszi igénybe a lengyel kikötői szolgáltatásokat évente már majdnem egymillió tonna árut utaztat a lengyel kikötőkön át. Idén a gdyniai kikötő fennállásának 25. évfordulójával egyidőben rakták át a tízmilliomodik tonna magyar árut. Szczecinből indul útnak Skandináviába és Angliába a magyar áru, de innen indulnak a hajók Nyugát-Afrikába Is. Gdansk és Gdynia az óceáni forgalom fő lengyel kikötője. Itt hajózzák be a magyar exporlcikkeket Dél-Ame- rikába, Ausztráliába és a Távol-Keletre. Sok fontos importcikknek is átrakóhelye a három lengyel (kikötő, ide érkezik a szovjet apatit és foszfát, itt rakják át az ausztráliai nyersbőrt és a mezőgazdaságunkban nélkülözhetetlen takarmánydúsító termékek jelentős részét. Másodvírágzás Megérett a füge A Mecsek vidékén — mintegy a természet utolsó fellob- banásaként a hamarosan beköszöntő tél előtt — színpompás másodvirágzást idézett élő a verőfényes, enyhe október végi időjárás. A szokatlanul későn beköszöntött vénasszonyok nyara legalább egy tucat mezei és kerti növényt öltöztetett ismét virágba. Sásd határában virító pipacsot találtak. Abaligeten pedig búzavirág kéklett a földeken. A pécsi kertekben több helyütt másodvirágot hozott az alma- és a körtefa is. Az október végi meleg idő a Mecsek déli lankáin megérlelte a szabadban termő füge, a Tenkes lábánál pedig a málna kései tormásét. JEGYZET Mi a KTA? ÉRLELŐDIK A REMÉNY, hogy a mezőgazdasági közvélemény belátható időn belül új betűszóval ismerkedik meg. Ez a KTA; a termelőszövetkezetek Kölcsönös Támogatási Alapja lesz. Az előkészületek a termelőszövetkezetek második országos kongresszusa határozata szerint folynak. Az érdeklődés országszerte jelentős. Szükség lesz még egy pénzügyminiszteri rendeletre, de ennél is inkább a téeszek önkéntes elhatározására ahhoz, hogy mondjuk egy fél év, vagy egy év múlva a területi szövetségek mellett megalakuljanak az első ilyen intézmények. Amit elöljáróban tisztázni kell: a KTA nem lesz mező- gazdasági szövetkezeti bank és nem óhajtja átvenni az Állami Biztosító szerepét sem. Nézzük ennek bizonyítékait. A pillanatnyi elképzelések szerint a téeszek a KTA rendelkezésére bocsátanák évenként bruttó jövedelmük egy százalékát. Ez a szövetkezeti mozgalom méreteihez képest nem jelentős összeg. Nagyon durva számítással szövetkezetenként mintegy százezer, országosan körülbelül negyed- milliárd forint lenne. Ha arra gondolunk, hogy a szövetkezetek kívánatos biztonsági tartalékának meg kellene haladnia a hétrr>;lMárd ^-’nto* akkor látjuk, hogy a KT /> évenként ennek csupán a harmincad részét gyűjtené össze. Ha viszont a várható összeget a Magyar Nemzeti Bank rendelkezésére álló hitelek keretösszegéhez hasonlítjuk, akkor is legfeljebb annak néhány százalékát teszi ki a téeszek saját pénze. Nem alakul tehát új bankszervezet. NEM ALAKUL új biztosító intézet sem, mert a Kölcsönös Támogatási Alapnak az eddigi elképzelések szerint nem lesz célja és lehetősége sem arra, hogy károkat térítsen meg. Egyébként is a biztosítási szavatossághoz hatalmas tartalékok, óriási összegek szükségesek, senki nem gondolhat arra, hogy ezt a szövetkezetek saját erejükből előteremtsék. Milyen célt tűzhet akkor maga elé a Kölcsönös Támogatási Alap? Legelőször talán azt, hogy megvalósítsa a szövetkezésnek egy régesrégi elvét, az egymásra utaltságot, a bajban történő összefogást. A másik: támogassa az egyes szövetkezeteket az utóbbi időben kissé túl nagyra növekedett kockázat biztonságos elviselésében. A legjobb szövetkezettel és a legjobb szándék mellett is előfordullhat, hogy átmeneti pénzzavarba kerül. A KTA nem gazdálkodik sok pénzzel. Az évi bruttó jövedelem egy százalékának átutalását az a következet, amelynek beváltak a számításai, könnyen elviseli. A területi szövetségenként és évenként így összegyűlő néhány millió forint azonban adott esetben megoldhatja a pillanatnyi probHA SIKERÜL úgy megoldani az alapítást, ahogyan a szakemberek és az érdekeltek most gondolják, akkor a KTA pénzei rendkívül mozgékonyak, könnyen, gyorsan felhasználhatók lesznek. Esetleg csupán néhány hónapra átengedett összeggel a csődtől menthetnek meg így egyébként „vétlen”, tehát önhibájukon kívül bajba került közösségeket. Elképzelhető az is, hogy közös beruházás finanszírozásához járul hozzá a támogatási alap, sőt, a legegyszerűbb esetben talán az is elegendő lesz, ha a KTA saját pénzügyi alapjára támaszkodva csupán garanciát vállal egy-egy szövetkezetért, amely a Nemzeti Banktól kér hitelt, de hitelképessége pillanatnyilag nem éri el a bank által megkívánt szintet. MINDAZ, AMIT LEÍRTUNK, persze ma még csupán elképzelés. Mert a Kölcsönös Támogatási Alapot — illetve, mivel ezek területi szövetségenként alakulnának: alapokat —, maguk a szövetkezeti gazdák szervezik majd meg az önkéntesség elvének szigorú betartásával, mindig közgyűlési határozat alapján. És maguk szerkesztik, hagyják jóvá az alapszabályt, a segítségnyújtás elveit és technikai módszereit is. Ahogy az egész alapot maguknak csinálják. Földeák! B&a
